Öröklés, végrendelet,köteles rész

drbjozsef
Köszönöm szépen a megerősítést, pont ezt szeretném amit te írtál, ugyanez az álláspontom! Kitartok akkor!

Kovács_Béla_Sándor
Jól értetted, de a harmadik féltől nem tudok követelni.( nem titkolózom, csak felesleges megnyitnom ezt a részét) Az én eredeti követelésem lefeleződött, és nem az eredeti összeghez ragaszkodnék most, hanem ennek megfelelően a feléhez. Erre mondta az ügyvéd egyszercsak, hogy elégedjek meg azzal, hogyha alperesem eladja ezt a fél házat, akármilyen alacsony áron, akkor annak jár a harmada köteles részként, és ennyi. Még akkor is, ha jelképesen mondjuk egy millióért adja el a több tíz millió helyett.

Köszönöm mindenkinek a támogatást, további szép napot

(Ha jól értettem, itt az történt, hogy a köteles rész alapjába beletartozó ingatlanról kiderült, hogy nem az egészet szerezte meg a köteles rész kiadására kötelezett személy mégsem. A kérdező ahhoz ragaszkodna, hogy a köteles részét azon érték alapján számolják ki, mint amit eredetileg gondoltak. Szerintem, ha a másik végére képzeli magát a botnak, akkor rögtön megérti, mennyire méltánytalan lenne ez. Egyébként ha nem titokzatoskodna ennyire, és adnak egy korrekt tényállást, még az is kiderülhetne, hogy amit ezzel az alperessel szemben veszít, azt a harmadik személytől követelhetné, szintén köteles rész címén.)

„ Nem kavarok, de ha ehhez képest eladja a a házrészt jóval kevesebbért, arra hivatkozva, hogy időközben lelakódott, változott a piac, ( bár nőttek az árak) , stb akkor az nekem nem ok. Ügyvéd szerint akár azt is megteheti hogy papíron valami nagyon jelképes összegért adja el,.”
Ez biztos butaság.
Vagy a hagyatéki értékén veszik figyelembe, vagy - ha az valamelyik félnek méltánytalan lenne - akkor más értéken (ajándékozásnál az ajándékozáskorin, de arra is vonatkozik az előbbi kivétel). De az a "más" érték az esetek 99%-ában a per idején (vagy ahhoz kapcsolódó, a halált követő más időpont) PIACI értéke. Vagy bármikor piaci érték - de egészen biztosan nem az, amennyiért valaki eladta. Pont ezért. Ha kéred, igazságügyi szakértő megállapítja a tényleges forgalmi értéket. Biztosan nem azt vennék, amennyiért ő eladja. Kit érdekel az.

„köteles rész esetén megvan határozva hogy az adott ingatlant a hagyaték megnyílásakori értéken kell figyelembe venni.”
Nem éppen. Éppen nem. Persze, van kivétel. :)

Niki2025

Az ügyedben egy kérdés van csak, kötelező-e a jogi képviselet, vagy nem?
Nézd meg a Pp. 72. §-t, amely a kötelező jogi képviseletről és a kivételekről szól, illetve a Pp. 20. §-t, amely a bíróságok hatáskörét taglalja.
Ebből már látni fogod, hogy kötelező-e jogi képviselőt megbíznod, ha nem, akkor tudsz lépni és akár egyedül is eljárhatsz a perben.

Szomorú örökös
köteles rész esetén megvan határozva hogy az adott ingatlant a hagyaték megnyílásakori értéken kell figyelembe venni. ( van kivétel de ez most nem érdekes) Készült korábban értékbecslés is erről tud a bíróság is.. Nem kavarok, de ha ehhez képest eladja a a házrészt jóval kevesebbért, arra hivatkozva, hogy időközben lelakódott, változott a piac, ( bár nőttek az árak) , stb akkor az nekem nem ok. Ügyvéd szerint akár azt is megteheti hogy papíron valami nagyon jelképes összegért adja el,.
Mindenesetre köszönöm a válaszod

Niki2025

„Legutóbb felmerült egy helyzet az ügyemben, és fennáll annak a veszélye, hogy kijátszik az alperes,
hogy kevesebb pénzt kapjak. Szerintem le van fektetve törvényben , hogy nekem mennyi pénz jár.”
Százalékosan igen, összegszerűen meg nem, mivel az mindig az adott helyzettől függ. Egyébként te is leírtad:
„Időközben valaki beperelte az alperesem ugyanezen házra más jogcímen.....Alperesem vesztett, ennek eredményeképpen
én most nem az egész ház értékenek a harmadát, csak a fél ház harmadát tudom kérni köteles rész címén.”
Szóval hiába kavarsz, ha az alperes által jelzett és megmaradt hagyatéki vagyont a bíróság elfogadja,
akkor szerintem nem sokat fogsz tudni ellene tenni, muszáj lesz elfogadni.

Aki a perrendtartáshoz is ért, az valamiért nem válaszol. Azért ezek (a régebbi) kérdéseid túl speciálisaj.
Arról nem is beszélve, hogy akinek van ügyvédje, annak másik ügyvéd nem szívesen ad tanácsot, mert az etikátlan.

Az etikai kérdésedre meg nemigen lehet mit mondani. Ha okosabbnak gondolod magad az ügyvédednél, akkor minek fizeted még?

Elnézést, ezt a fórumot nem nézi senki? A többi lapon kaptak válaszokat a kérdezők..
Köszönöm

Jó reggelt,ezt a fórumot látja esetleg valaki?

És egy újabb kérdésem lenne, lehet ez inkább etikai. Néhány dologban nem értünk egyet az ügyvédemmel.Az előre megbeszélt és átrágott stratégiánk mentén szeretnék haladni,de gyakran azt érzem, még vele is harcolnom kell, mintha a másik oldalra állt volna át. Legutóbb felmerült egy helyzet az ügyemben, és fennáll annak a veszélye, hogy kijátszik az alperes, hogy kevesebb pénzt kapjak. Szerintem le van fektetve törvényben , hogy nekem mennyi pénz jár. Ügyvédtől ma is elhangzott, hogy amennyiben az alperes "kijátszik", akkor ezt el kell fogadnom, mert ez így van és kész, megteheti és kész. Múltkor már megkérdeztem, ezt mire alapozza, de rossz néven vette a kérdésem és elköszönt. Ma is előkerült ez a helyzet. Én törvénnyel tudom alátámasztani az álláspontom, ez a pont a keresetünkben is benne volt anno, hiszen ő írta. Én kérem, hogyha gebasz bekövetkezne, ragaszkodjunk ahhoz amit elsőre leírtunk. Ő nem akarja. Kérhetem, hogy írja le, illetve tárgyaláson hivatkozzon arra amit javaslok, akkor is ha azzal nem ért egyet?? Mondom még egyszer, nincs szakmai - jogi érve, ha lenne, nyilván elfogadnám :-(

Sziasztok! Közben annyi történt, hogy hívott az ügyvéd, hogy ő küldi be az anyagot a bíróságra, és kér mellé egy egysoros keresetmódosítást az összeg csökkenése miatt.Szóval félig okafogyottá vált a kérdésem. De a lelkem mélyén nem nagyon értem az álláspontját, mert szerinte én semmilyen formában nem kommunikálhatok a bírósággal ha van ügyvédem, ha nem tetszik, vonjam vissza a megbízást, és kezeljem egyedül. A bíróság szerint ezt az adott papírt benyújthatom én is , ügyfélkapun, a kijelölt nyomtatványon. 5 p, perc alatt megcsinálom jól, még csilli villi levelet is írok a bíróságnak. Az ügyvéd megcsinálja 3 hét múlva, sok sok pénzért. Igazán nem akarom elvenni a munkáját, nyilván keresni akar egy ügyön, azért vállalta el, és én ezt tiszteletben tartom. Csak ha én is megtehetem és képes is vagyok egy -egy ilyen apróságra , akkor miért ne tenném? Gyorsan, hatékonyan, ingyen?
Tényleg nem kommunikálhat a bírósággal a felperes ha ügyvédje van??? A kommunikáció ebben az esetben egy irat beküldését jelenti amit kötelességem megtenni a bírósági végzésem szerint.

Jó reggelt, itt van valaki?

Kedves Szakértők! Újra kérném a tanácsotokat,ügyem következő lépésében, mert ha lehet akkor önállóan intézném. ( hála nektek/ Önöknek, már tudom, hogy létezik e-akta, és ott elvileg én is benyújthatok bármit. ) Sztori röviden: házöröklés, örökösödési szerződés, köteles részre felperes vagyok. Időközben valaki beperelte az alperesem ugyanezen házra más jogcímen ( felesleges részletezni) ezért az én perem addig felfüggesztették. Alperesem vesztett, ennek eredményeképpen én most nem az egész ház értékenek a harmadát, csak a fél ház harmadát tudom kérni köteles rész címén. Alperes ügyvédje most küldte át a végzést erről, hogy jelentsem be a bíróságnak, ő egyébként leadta az ügyet. Most egy P 23as egyéb bejelentőn + melléklet, tájékoztatnám a bíróságot, hogy a felfüggesztésem oka elhárult, ki lehet tűzni a tárgyalásom. Kérdésem : mivel az eredeti követelésem lefeleződött, szükséges -e az ügyvédemnek keresetmódosítást kérni a bíróságtól , vagy elég annyi, hogy kiderül az anyagból amit én benyújtok?

„Az adó- és értékbizonylaton lévő érték (és a környékbeli eladó házak árai) alapján a tulajdonrész értéke 2-3 szorosa annak, amit pénzben kapna a feleségem.”
Ez is kicsit fura megfogalmazás : úgy érted, hogy a helyi piaci árak 2-3szorosak mint amit az értékbizonyítványban meghatároztak?
Az azért nagy eltérés lenne, bár tekintve, hogy azt bizonyos helyeken kevéssé hozzáértő ügyintéző készít, el tudom képzelni.

Ez megint ellentmondásos.

Nem lehet nagyságrendbeli különbség az érték és adóbizonyítvány alapján számított köteles rész és az ingatlan 1/6-ának az értéke között. (Némi eltérést az okozhat első látásra, hogy a köteles részt a nettó hagyatékból számolják, a tulajdoni hányad meg 1/6 és kész. Azonban tudni kell, hogy ha természetben adják ki, méghozzá már hagyatéki eljárásban a köteles résznek megfelelő hányadot, akkor a jogosultnak ebben az arányban a hagyatéki eljárás költségeit is viselnie kell.)

(Félreértetted. Nem a jogosulttól kérdezte a közjegyző, hogy hogyan kéri a köteles részét, hanem a rendelt örököstől és a jogosulttól kérdezte, hogy esetleg van-e köztük egyezség a köteles rész természetben kiadásáról.)

dbrjozsef, KBS,

Köszönöm a választ!
Én is ugy tudtam, hogy elvileg nem kérhető csak úgy, de a közjegyző feltette a kérdést, hogy pénzben vagy tulajdonrészben kérjük.
A pénzbeni érték úgy lett megállapítva, hogy a tiszta érték feleségemre eső részének harmada.
Az adó- és értékbizonylaton lévő érték (és a környékbeli eladó házak árai) alapján a tulajdonrész értéke 2-3 szorosa annak, amit pénzben kapna a feleségem.

nagim,

Kellene itt pár részletet pontosítani itt, de ahogy KBS írja, ha az a kérdés, hogy melyiket "érdemes", akkor az nem jogi kérdés.

Ha nagyjából azt az összeget kapná meg pénzben, mint amennyi a tulajdonrész piaci értéke lenne, akkor én speciel biztosan a pénzt választanám. Ingatlanban közösködni bárkivel is, az csak a túros hátú ló jelentős kockázatát hordozza. Én elkerülném a közösködést, amennyire csak lehet.
(Ha jóval kevesebbel akarná kiszúrni a szemét a kötelezett, mint amennyi a tulajdonrész piaci értékéből következne, akkor sem a tulajdonrészt választanám - amit, ahogy kbs írta, ti nem is kérhettek, csak a kötelezett ajánlhatja fel -, hanem felméretném, és ha kell és jelentős az eltérés és megéri, akkor is inkább pereskednék, ha muszáj.)

Miért, felajánlotta a végrendeleti örökös a természetben kiadást? Ha felajánlotta, ez akkor sem jogi kérdés, feleségednek kell tudnia, hogy melyiket preferálja.

(A köteles rész mértékét rosszul számolod. Az a harmada annak, amit a jogosult törvényesen örökölne. És nem vagyontárgyanként kell számítani, hanem a nettó hagyaték egészéből. Továbbá bele kell tudni mindent, amit a jogosult a hagyatékból - vagy a hagyaték megnyílta előtt az örökhagyótól ingyenesen - kapott.)

A tényállásod se, könnyen lehet, hogy egyes kifejezéseket teljesen tévesen használsz, és ezzel akaratlanul félrevezetsz bennünket.
Tulajdonképpen mi a kérdés?

Kedves Szakértők!

Feleségem édesapja nemrég elhunyt, aki 50-50%-ban volt tulajdonos egy ingatlanban.
Végrendeletet hagyott, ami alapján tulajdonrésze után a feleségem (és még két leszármazott) kötelesrészre jogosult (az 50% 2/4 része, azaz a teljes érték 1/4 része).
A kötelesrészt az özvegy csak az ingatlan eladásával tudja kielégíteni, tehát mindenképpen eladásra kerül.
A kérdésem az, hogy ha a feleségem tulajdonrészt választja, arra is érvényes rá, hogy az érték 1/3-ada lesz az övé?
Másképpen: mivel jár jobban a feleségem, ha a pénzben történő kiadást fogadja el vagy ha a tulajdonrészt választja?

Köszönöm!

joseph73,

Ha egy ingatlan természetben megosztható, akkor ez a preferált megosztási mód a felek között, és nem feltétlenül a közös tulajdon megszüntetése.
Ha a ti lakrészetek önállóan lakható, csak az udvar közös (saját wc, mosdó, saját mérőórák vannak, vagy legalábbis kialakíthatóak), akkor a bíróság használati megosztással rendezi a közös használatot külön használattá.
Ha a ti lakrészetek kisebb, mint a másik, akkor akár pénzbeli kompenzáció is lehetséges.

A legjobb lenne pereskedés nélkül megegyezni. Ennek menete lehet, hogy elmentek egy ügyvéddel, készítetek közösen egy használati megosztási szerződést, vázlatrajzzal, pontos leírással, önálló közüzemi mérőórák kialakításával. Ez esetben a közös tulajdon megmarad, de lesz két önállóan használató lakóegység, amelyből így mind a két rész forgalomképes, igaz, nem önállóan, csak a közös tulajdon bitonyos hányadára. Viszont ilyen megosztással eladható a másik részhez tartozó tulajdoni hányad, a vevő akár hitelt is kaphat.
Előnye, hogy maradhattok a mostani lakrészetekben, hátránya, hogy egy idegen költözhet be a másikba, és velük kell együtt élnetek. Ez pedig jelenős kockázat, ha kifogtok egy összeférhetetlen tulajdonostársat, akkor pokol lehet az életetek...

De valamilyen módon a tulajdonostársatok érdeke is beletartozik az "igazságba" (vagy a tietek se). Neki is joga van rendelkezni a részével.

Drbjozsef.Köszönöm a válaszát.Igen osztatlan közös tulajdonban van a ház.Mi hátúl elünk külön bejárat stb de közös az udvar.Nekik nincs szükségük az ingatlanra csak a pénzre,így semelyik megoldás sem felel meg nekik csak az eladas mert 52évesen nem veszünk fel 35m hitelt.Tehát a jog szerint nincs mit tennünk bele kell egyezni az eladásba vagy menjünk bele egy peres eljárásba?Feleségem gondozta sz apját 20évig 30éve itt lakunk és kidobhat minket innen?Ez ám a jog,hol itt az igazság?

@eulimen
..Javaslatod alapján megcsináltam, várom a jóváhagyást a bíróságtól a betekintéshez, online. Ez a tanács is 10 pontos volt! :-)
Köszönöm neked is !
( és nem, nem sóhajtozok az ég felé, hogy miért megy rá sok pénzem olyan ügyvédre aki ezeket a trükköket nem tudja)

joseph73,

A saját tulajdonával mindenki azt csinál amit akar : a feleséged nem köteles eladni senkinek, míg a testvére eladhatja a sajátját bárkinek. Mivel ez - feltételezem - egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan, ezért nem rakhat ki titeket, de a testvér is használhatja.
Ha természetben megosztható a használat, akkor az a legegyszerűbb és leggyakoribb. (Külön lakrész, wc-vel, fürdővel, konyhával?)

A testvér, ha ez így nem jó neki, egy dolgot tehet : pert indít bíróságon a közös tulajdon megszüntetését kérve. Ekkor a bíróság meg fogja szüntetni a közös tulajdont, egyikőtök kivásárolhatja a másikat, de ezt egyikőtök sem tudja/akarja, akkor az egész ingatlan egyben el lesz árverezve, és akkor már az új tulajdonos természetesen kirakhat benneteket, ki kell költöznötök.

Üdv.Feleségemmel élek egy házban ami az édasapja halála után a tesvére 50%ban örökölt a másik 50% a feleségem tulajdona.Ö elszeretné adni a házat mert nem tudjuk kifizetni.Mi hátúl élünk egy szoba konyha részben elől 3szoba konyha nincs használva.Kirakhat e minket vagy kötelezhet e minket a jog,hogy eladjuk a házat vagy van jogunk ott maradni?Köszönöm a válaszát.