Öröklés, végrendelet,köteles rész

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

Kovács_Béla_Sándor # 2024.05.06. 14:41

Egyébként a nagyobbat. Logikus, nem?

drbjozsef # 2024.05.06. 09:45

„Aki eladta az ingatlant annak nincs a nevén semmi vagyon, és nincs legális jövedelme.”

Hát akkor tök mindegy mennyit követel. Akármennyit is lehet, egy kanyit sem fog látni ezek szerint belőle.

tmsnmeth80 # 2024.05.06. 08:34

Mekkora összeget követelhet? Amennyiért szerződés szerint eladta az ingatlant, vagy amennyiért felértékelte az Önkormányzat a hagyatéki leltár felvételekor?

Aki eladta az ingatlant annak nincs a nevén semmi vagyon, és nincs legális jövedelme.

osztap # 2024.05.05. 18:05

(Ha kifut az egy évből, akkor nem a közjegyző előtt kérhet megismétlést, hanem a bíróság előtt indíthat pert.)

drbjozsef # 2024.05.05. 17:56

tmsnmeth80,

Szerintem az osztap által írt követelés előtt meg kell ismételni a hagyatéki eljárást.
Most, a végrendeleti örökös jogilag nincs örökösnek nevezve, anélkül nincs jogalapja.

Hetv. 105.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Csípkedje magát az illető, mert a 105.§(2) szerint a hagyatéki végzés jogerőssé válástól számított 1 éven belül kell benyújtani a megismétlés iránti kérelmet. Ha jól látom, még belül van.

osztap # 2024.05.05. 17:31

tmsnmeth80,

Az árát követelheti az örökbefogadott gyerektől. Az ingatlanra nem tarthat igényt. Vékás-féle Ptk-kommentár:

„7:2. § Az öröklési igény tulajdoni igény, és így az elévülés kizárására vonatkozó külön rendelkezés csak konkretizálja a tulajdoni igény tekintetében a magyar polgári jogban hagyományosan érvényesülő és a Ptk. 5:35. §-ában is tételesen megállapított szabályt. Az örökséget, a dologi hagyományt [Ptk. 7:31. § (1) bekezdés] és a halál esetére szóló ajándékot [Ptk. 7:53. § (2) bekezdés] mint tulajdoni igényeket tehát bármikor lehet követelni, amíg a dolog az álörökösnél megvan. A Legfelsőbb Bíróság elvi határozatban is leszögezte: a tulajdoni igény elévülése a dolog megléte alatt kizárt. Ha azonban a tulajdoni igény természetben nem elégíthető ki, mert a dolog nincs meg (például az álörökös felhasználta vagy jóhiszemű harmadik személynek visszterhesen értékesítette), helyébe kötelmi jellegű igény lép, és ez az igény már a rendes elévülés szabályai alá esik (EBH2004. 1024.). A teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése után az álörökös jogalap nélküli birtokosnak minősül. A dolognak, a dolog hasznainak kiadására vonatkozó kötelezettségére, megtérítési igényére, a dolog értékesítésére, felhasználására és elvitelére vonatkozó jogára, továbbá az örökössel szembeni felelősségére a jogalap nélküli birtoklás szabályait (Ptk. 5:9-5:12. §) kell alkalmazni.”

tmsnmeth80 # 2024.05.05. 16:28

Köszönöm a választ.

Ez egy másik ügy, bár hasonló:

Volt egy házaspár hagyatéki tárgyalása 2023. júniusában. Örökölt az örökbefogadott gyerekük egy kertes házat. Most került elő a házaspár férfi tagjának a végrendelete, melyben a szomszédra hagyja a vagyonát (a kertes ház 1/2 tulajdoni hányadát). Az örökbefogadott gyerek már 2023.-ban eladta az örökölt kertes házat. Aki a végrendelet kedvezményezetje az mit tud csinálni ilyen helyzetben?

osztap # 2024.05.04. 05:26

tmsnmeth80,

Így a számoktól függ. Az általad öröklendő vagyon (tartozás levonása előtt):

  1. Kisebb, mint a tartozás fele? Akkor nincs kötelesrész, csak Neked van követelésed, mint hagyatéki hitelező
  2. A tartozás felénél nagyobb, de a teljes tartozásnál kisebb? Akkor Neked van követelésed mint hagyatéki hitelező ÉS mint adóstárs jogutódja is, a másik örökös élhet viszontkeresettel a kötelesrész iránt, amint az adóstársi igényedből vonhat le. Csak akkor jár neki kötelesrész, ha az adóstársi igényed sikerrel érvényesíted (egyébként nulla a hagyaték tiszta értéke). Tehát Te nem élhetsz viszontkeresettel , csak kérelmező lehetsz.
  3. Nagyobb, mint a teljes tartozás? Akkor mint hagyatéki hitelező már nincs követelésed, DE mint adóstárs jogutódja van követelésed, a teljes tartozás fele. Neki pedig van kötelesrészi igénye, hiszen a hagyaték tiszta értéke nagyobb, mint nulla. Hagyatéki hitelezőként itt sem élhetsz viszontkeresettel, de mint adóstárs jogutódja, igen. De nem kell megvárnod, amíg a másik örökös megindítja a pert, megindíthatod magad is, aztán ő viszontkereshet, ha akar
tmsnmeth80 # 2024.05.04. 04:45

Én csak a házaspár férfi tagjától öröklök, a feleségétől a lánya örököl. Viszont a kölcsönért a férj és feleség felel. Ezért a felesége részénél nem leszek örökös, csak hagyatéki hitelező. A lánya biztos, hogy beperel a kötelesrész miatt. Viszont akkor a kölcsön felét szeretném, hogy kifizesse, ha már megörökölte az anyja tartozását.

Így sem indíthatok viszontkeresetet?

osztap # 2024.05.03. 20:37

tmsnmeth80,

„ebben a perben indíthatok egy viszontkeresetet, ”

Nem. Miért: A közjegyző megállapítja a hagyatékban levő vagyont, ÉS az ismert hagyatéki tartozásokat. Az örökös a felel a hagyatéki hitelezőknek a hagyatéki tartozásokért. Mivel Te vagy mind a kettő, azért kielégítést nyersz előbb mint hagyatéki hitelező. Ha maradt valami, az lesz a hagyaték tiszta értéke (vagyon mínusz tartozások), amit mint örökös kapsz meg. A kötelesrész a hagyaték tiszta értéke után számítandó, nem csak a vagyon után.

Nem indíthatsz viszontkeresetet: Vagy már nincs követelésed, hiszen mint hagyatéki hitelező, kielégítést nyertél. Vagy nem nyertél kielégítést, mert nem volt elég a vagyon - akkor viszont nincs kötelesrész sem.

A fenti az alapeset, lehet cizellálni, ha az örökhagyó több személynek tartozott, ha a kötelesrészbe beleszámít olyan vagyon, ami a hagyatéknak nem része (halál előtti tíz évben ajándékozás pl.), stb.

Olvasgasd a Ptk. 7:94-100. §-t. Meg a 7:80. § és vidéke is érdekes a kötelesrészről.

tmsnmeth80 # 2024.05.03. 19:21

A hagyatéki tárgyaláson jelzem, okirattal bizonyítva, hogy tartozik nekem a házaspár férfi tagja. Igaz a férje kért kölcsön, de a tartozásért közösen felelnek. Csak a férje hagyta rám a vagyonát. Egyszerre hunytak el. Ha beperel a törvényes örökös, hogy fizessem ki a kötelesrészt, ekkor ebben a perben indíthatok egy viszontkeresetet, hogy a kötelesrész összegéből vonják le a házaspár tartozását?

drbjozsef # 2024.05.03. 18:02

Szerintem az nem közvetlenül végrehajtható okirat önmagában.

A hagyatéki végzésben, a közjegyző előtt kötött egyezséget záradékolhatja a közjegyző, és akkor az közvetlenül végrehajthatóvá válik, a bíróság nélkül is. De önmagában a hagyatéki végzés, pláne ha abban csak igényként szerepel a köteles rész, az nem számít. Arra jó, hogy ha vita van esetleg arról, hogy ő lemondott-e róla vagy sem, akkor a végzés egyértelműen jelzi, hogy nem mondott le. De ezzel még nem tud kezdeni semmit.

tmsnmeth80 # 2024.05.03. 17:46

A hagyatéki tárgyaláson készül jegyzőkönyv amiben jelzi, hogy igényt tart a köteles részre. Ez a jegyzőkönyv idővel jogerőre emelkedik. Ezután ezzel a jegyzőkönyvel mehet Bírósági Végrehajtóhoz vagy muszáj pert indítania?

drbjozsef # 2024.05.03. 14:46

A köteles rész a Ptk. alapján egy kötelmi igény. Lényegében pénzkövetelése van veled szemben.
Ő ezt követelni fogja, határidővel, te meg vagy megfizeted, vagy nem.
Ha nem, fizetési meghagyást vagy pert kell indítania. (teheti egyből az utóbbit is az összeg miatt).

Természetesen közösen bármiben megegyezhettek.

Ha per, akkor ott majd elvitatkozhattok a bíróval együtt, hogy mennyire volt a körülmények alapján a követelése határideje jogos, életszerű. Mikor, hogyan, milyen örökséghez jutottál, adott esetben milyen körülmények mellett milyen gyorsan tudtad volna értékesíteni, satöbbi. Adott esetben a bíróság is meghatározhat határidőt, tekintettel arra, hogyan tudod kielégíteni akár az örökségből, ha saját vagyonod likvid nincs. Részletfizetést nemigen, az legfeljebb közös megegyezéssel. Hiszen van lóvé, most örökölted, legfeljebb még nem pénz formájában. Értékesítsd, ha máshogy nem tudsz fizetni, és fizess.

Szóval az első kör, hogy ha követel valamit, akkor te tértis levélben kérhetsz tőle bármit. Részletfizetést, halasztást, akármit. De neki konkrét kötelessége nincs semminek az elfogadására. Az örökléseddel egy összegben jár neki az összeg, elvileg "azonnal".

tmsnmeth80 # 2024.05.03. 14:08

Hogy szokott ez működni a gyakorlatban?

drbjozsef # 2024.05.03. 12:46

Persze, kérni bármit lehet.
Hol és mi a módja?
Hát a jogosulttól, és szépen.

tmsnmeth80 # 2024.05.03. 12:22

Köszönöm szépen a választ.

A kötelesrész mértéke 7 333 333 Forint. Ezt megtudom kérni részletfizetésre? Ha igen, hol és mi ennek a módja?

drbjozsef # 2024.05.03. 08:59

Jó lehet, nincs kizárva a barát.

tmsnmeth80 # 2024.05.03. 08:56

Köszönöm szépen a választ.

Ha van egy írásbeli magánvégrendelet, amelyet nem a végrendelkező írt meg, viszont a végrendelkező aláírta és 2 tanú is aláírta. Én lennék a végrendelet kedvezményezettje. 2 barátom lenne a végrendeleti tanú, akiket a végrendelkező is ismer. Ez így jó lehet, vagy nem tanácsos, hogy a 2 tanú barátom?

drbjozsef # 2024.05.02. 18:05

tmsnmeth80,

https://birosag.hu/…e7_lap9.html

tmsnmeth80 # 2024.05.02. 14:43

Köszönöm szépen a választ.

,,Kitagadásnak akkor van helye, ha a kötelesrészre jogosult:

1.az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
2.az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
3.az örökhagyó egyenes ági rokonainak vagy házastársának, bejegyzett élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
4.az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette (pl. szülő a gyermek iránt, gyermek a szülő iránt stb.);
5.erkölcstelen életmódot folytat (pl. züllött, garázda, bűnöző);
6.– akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki;
7.a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.
8.A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt kitagadja.,,

A hetes és a nyolcas pontot elég beleírni a végrendeletbe szóról szóra, vagy meg kell indokolni, hogy pontosan mikor hol és mi történt?

Kovács_Béla_Sándor # 2024.05.02. 12:19

Az a névtől is függ - meg a végrendelet további tartalmától is. Nyilván több eséllyel támadható, mint ha magukból a személyi adatokból egyértelműen azonosítható lenne az örökhagyó.

tmsnmeth80 # 2024.05.02. 08:37

Kedves Szakértők!

Ha van egy írásbeli magánvégrendelet, amelyet nem a végrendelkező írt meg, viszont a végrendelkező aláírta és 2 tanú is aláírta. Ilyen esetben elég, ha a szöveges részben a végrendelkező neve és akarata szerepel vagy kéne a végrendelkező születési neve, anyja neve, születési helye, ideje stb?

Makos # 2024.05.02. 00:23

drbjozsef, köszönöm szépen a gyors és kimerítő választ.

drbjozsef # 2024.05.01. 04:54

Makos,

„Mondjanak le róla a javamra, én meg kifizetem őket csendben?”
Ingatlan tulajdonjogáról lemondani nem lehet, az örökségről lemondani az örökhagyó életében, vele kötött szerződéseben lehetett volna. Most visszautasíthatják az örökséget, de az nem lehet valaki javára - ráadásul csak egyben lehet, az egész hagyatékot..
Ha a két testvérednek nincs leszármazója, és nincs más nagyobb érték a hagyatékban, akkor visszautasíthatják, ilyenkor a törvényes öröklés rendje alapján te fogsz örökölni.
Megvárhatjátok, míg - illetékmentesen - megöröklitek mind az 1/12 részeket, aztán ők neked ajándékozhatják a részüket, testvérek között szintén illetékmentesen (csak ez plusz egy ügyvédi szerződés és eljárás, azért az jópár tízezer forint).
A hagyatéki eljáráson köthettek osztályos egyezséget, talán ez a legolcsóbb, ilyenkor az örökösök tetszőlegesen oszthatják el egymás között közös megegyezéssel a hagyatékot, de ennek három feltétele van : (1) csak a hagyaték tárgyai szerepelhetnek benne (tehát itt hivatalosan saját pénzedből nem fizetheted ki őket), (2) csak az örökösök egymás között juttathatnak vagyont, és (3) mindenkinek örökölnie kell valamit. Ha van még pénz, vagy bármi ingóság a hagyatékban, akkor azokat felezzék a tesók, tied az 1/4 ingatlanrész, és kész is - itt is utólag kell kifizetned őket. Ha megvan a bizalom, ez nem gond (és is így csináltam a húgommal).

„Várjuk meg a hagyatéki tárgyalást, és ott nyilatkozzunk?”
Kénytelen lesztek megvárni, hiszen egyenlőre az 1/4 résznek senki sem a (bejegyzett) tulajdonosa. A fenteik alapján ott nyilatkozhattok, lesz időtök még eldönteni, jópár hónap múlva lesz még az a hagyatéki tárgyalás.

„Van ezeknek adóvonzata?”
Szerzéskor illeték van, de egyenes ági rokonok és testvérek között illetékmentes az öröklés és az ajándékozás. (Testvérek között a visszterhes adás-vétel NEM az!) Adó csak eladáskor lenne, az is csak akkor, ha lenne jövedelem belőle, de esetetekben ez nem érdekes.

„Ki határozza meg az ingatlan értékét? Kirendelt ingatlanszakértő, vagy keressek valakit én, és az alapján fizessek?”
Az önkormányzat fog kiadni az ingatlanra "adó- és értékbizonyítvány"-t a közjegyzőnek, az kerül bele a hagyatékba értéknek. Nem szokott az mindig pontos lenni, de kezdetnek jó lesz. Eltérhettek ettől, pláne, hogy "feketén" fizetnéd ki őket (bár ez is határeset, hiszen illetékmentesen annyi pénzt ajándékozhatsz a tesóidnak, amennyit akarsz...), de kiindulási alapnak jó lesz. Ha nagyon durván eltér a valóságtól, akkor az értékbizonyítvány fellebbezhető 15 napon belül elvileg, csakhogy te azt nem fogod megkapni, csak a közjegyző.