lakás kiürítése

(Ilyen tényállás mellett - ha valós és bizonyítható - a korábbi ítélet nem hajtható végre. Szerintem.)

Mondjuk azt, hogy a végrehajtás kérése itt jóerkölcsbe ütközik. Egyébként a törvény betűje szerint:
13. § (1) A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat a) kötelezést (marasztalást) tartalmaz [ez megvan], b) jogerős vagy előzetesen végrehajtható [ez is megvan], és c) a teljesítési határidő letelt [és ez is megvan].

Persze, de ugyanakkor mi már tudjuk, hogy a felek új - az ingatlan birtoklására jogosító - szerződést kötöttek, amely jogviszonynak a fennállása vitás. A korábbi ítélet alapján indított végrehajtással szemben tehát - szerintem - eredményesen lehetne vh megszüntetése iráni pert indítani.

Én is gondoltam erre. Vht. 41: ... ha a követelés egyébként megszűnt... megszüntetés iránti pert lehet indítani. Itt ez a követelés valószínűleg megszűntnek tekinthető, de ezt perben kell a bíróságnak megállapítania.

Nagyon köszönöm a tanácsokat, hozzászólásokat, akkor ezek szerint tolmácsolhatom neki hogy keressen egy ügyvédet. Egyébként a bírósági ítélet 2013 áprilisban lett jogerős, erre az ítéletre kérték most a végrehajtást.

Tisztelt Fórumozók! Kilakoltatási hullám van a környezetemben és úgy gondolják én értek ehhez, ezért kénytelen vagyok tolmácsolni egy újabb kérdést. Ebben az esetben egy elindult kilakoltatási eljárásról van szó. Beadtak egy halasztási kérelmet a végrehajtóhoz, aki engedélyezett 90 nap hosszabbítást. De valaki tanácsára a bírósághoz is benyújtottak egy héttel később 6 hónap felfüggesztésre kérelmet. Arról még nem kaptak semmit. A kérdés, hogy mennyiben befolyásolja egymást ez a két kérelem, illetve a bíróság döntése a végrehajtó határozatát. Lehet-e negatív hatással a már engedélyezett hosszabbításra egy esetleges elutasító határozat a bíróság felől, illetve ha a bíróság is engedélyezi a 6 hónap felfüggesztést, akkor az hogyan módosítja a jelenlegi állapotot? Előre is köszönöm a válaszokat!

Nem lesz negatív hatása.

Nagyon köszönöm!

Tisztelt Fórumozók! Legutóbbi téma folyományaként lenne még egy tiszteletteljes kérdésem. Mint említettem a 90 nap hosszabbítás mellett a bíróságnak benyújtottak egy kérelmet 6 hónap felfüggesztésre július 29-én. Augusztus 20-i hétvége után bementek érdeklődni, azt a tájékoztatást kapták, hogy most kapta kézhez a bírósági titkár. Két hét múlva ismét érdeklődtek, de csak annyit mondtak, hogy feldolgozás alatt van. Most már szeptember közepe van és még semmit nem kaptak. Lehetséges ez? Úgy tudom 15 nap határidővel kell döntést hoznia a bíróságnak. Létezik, hogy semmilyen választ nem kapnak? Előre is köszönöm a válaszokat.

Ha árverést követő kilakoltatásról van szó, akkor utólagos haladékkérelemnek nincs helye, mert azt a törvény a becsérték közléséhez köti. Ha az adós akkor nem terjesztett elő kérelmet, később már nem pótolhatja, és ha mégis megteszi, a bíróság köteles a kérelmet elutasítani.

140. § (4) A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst arról, hogy az értékesítést követően fennálló kiköltözési kötelezettsége teljesítésének elhalasztása iránti kérelmét legkésőbb a közlés kézhezvételétől számított 15 napon belül terjesztheti elő a bíróságnál.
154/A. § (4) A végrehajtást foganatosító bíróság az adósnak a - becsérték közlésének kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjesztett - kérelmére az ingatlan elhagyására egyszeri halasztást adhat, ha az ingatlan a 147. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és az adós az elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani. Nincs helye halasztásnak, ha az adóst az eljárás során korábban rendbírsággal sújtották, vagy kérelmére a bíróság legalább 6 hónapra a halasztásra is okot adó körülmény miatt a végrehajtást felfüggesztette.

Nem sérthet a bíróság törvényt azzal, hogy máskor előadott ilyen irányú kérelemnek helyt adjon.

Nem erről van szó, hanem önkormányzati bérlakásból rezsielmaradás miatti kilakoltatásról.

Azt meg eleve a bíróság rendelte el. Nem fog se§§et csinálni a szájából.

"(3) A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal.

(4) A bíróság - ha a felfüggesztésről szóló döntéshez szükséges - a feleket meghallgathatja.

(5) A bíróság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében kiemelten értékeli különösen az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és az adóst is sújtó természeti katasztrófát.

(6) Ha a végrehajtás ingatlan kiürítése iránt folyik, felfüggesztés az adós kérelmére egy ízben, legfeljebb 6 hónapra rendelhető el."

Nem igazán konyítok a jogi dolgokhoz, ezért nem is szeretek beleszólni, de ha hülye gyereknek néznek és olyan stílusban is beszélnek velem, amikor én a legnagyobb tisztelettel tanácsot kérek, az feljogosít arra az eszement szemtelenségre, hogy mégis csak meg tegyem. Szóval ezek szerint a jogszabályok szerint lehetősége van szerintem és az itt felsorolt körülményei is fennállnak, hitelt érdemlően bizonyítani is tudta, tehát nem is az volt a kérdés hogy kérhet-e felfüggesztést, hanem hogy mi lehet az oka hogy ilyen sokáig húzódik a válasz. Gondoltam az itt válaszoló szakembereknek van ebben tapasztalatuk, de elnézést kérek ha zavartam!

Nem kéne itt hisztizni. A (6) bekezdés csak egy lehetőség. Én még nem láttam olyat, hogy a bíróság alkalmazta is volna. Mert ha kell, hát megismétlem: a bíróság nem csinál se§§et a saját szájából. Mert mi dolog, hogy elrendel egy lakáskiürítést, majd pedig azon melegében felfüggeszti a végrehajtást? A lehetősége megvan rá, de nem fogja megtenni. Ha nagyon el akar odázni egy elrendelt kilakoltatást, azt más módon is meg tudja oldani. Például úgy, hogy amikor nemteljesítés okán a végrehajtó beterjeszti az iratot a végrehajtás további módjának meghatározása végett, akkor a bíróság hónapokig elücsörög a kérdésen.
Egyébként pedig: (4) A bíróság - ha a felfüggesztésről szóló döntéshez szükséges - a feleket meghallgathatja. Ha erre sor kerül, aligha tartható az a bizonyos 15 napos határidő.

Tisztelt gerbera317! Nem akartam eddig válaszolni, gondoltam megvárom az eredményt. Mivel nem látott még olyat, hogy a bíróság alkalmazta volna ezt a lehetőséget, tisztelettel jelentem, hogy ma megkapták a határozatot és annak ellenére hogy az önkormányzat nem járult hozzá, megkapták a 6 hónap felfüggesztést. Én mindenesetre drukkoltam nekik mert jobban ismerve a körülményeket úgy gondolom megérdemelték, hogy megkapják a lehetőséget a felkészülésre a költözéshez. Ezek szerint a bíróság is osztotta a véleményemet és nagyon humánusan ítélte meg a helyzetet.

Na, végre egy precedens. Mondjuk ez éppen nem az igazi, mivel itt a jogosult egy közület. Könnyű más farkával a csalánt verni, egy közületével pláne az. Ha a végrehajtást kérő itt egy magánszemély volna, akinek egy ilyen haladék súlyosan veszélyeztetné a lakhatását és létfenntartását, aligha lenne a bíróság ilyen humánus.

Örülök, hogy szolgálhattam valamivel, még ha semmi közöm sincs közvetlenül az ügyhöz. De teljesen egyetértek azzal amit leírt. Ezzel remélem lezárult ez az ügy, ha lesz saját problémám, azzal is megkeresem a fórumot. Addig is köszönöm hogy foglakozott/foglalkoztak a kérdéseimmel, kisebb összezörrenések ellenére is. Gondolom ennyi belefér. Köszönöm.

Tisztelt Uraim! Az ügy mégis csak folytatódik egy kérdés erejéig, ugyanis az önkormányzat fellebbezést nyújtott be a felfüggesztési végzés ellen. A felfüggesztési kérelem benyújtása előtt kapott a végrehajtótól 90 nap haladékot, amit november 22-ei határidővel határoztak meg. Szeptember 22-től viszont felfüggesztették 6 hónapra az eljárást. Az egyik kérdés az volna, hogy ha helyt adnak a fellebbezésnek és folytatódik az eljárás, akkor a végrehajtó által adott és a felfüggesztéskor a 90 nap halasztásból még fennmaradt 2 hónap is tovább folytatódik? A másik kérdés, hogy a rendes moratórim december 1 és március 1 közötti időszak, hogyan szól bele ebbe az eljárásba? Előre is köszönöm a válaszokat!

Ebben kérnék jogi tanácsot:
Megpróbálom röviden leírni a problémánkat. FHB lízing bank felmondta a szerződést, de a fennmaradó tartozást ingatlan adásvételi szerződésbe foglalva engedélyezte, hogy megvegyük az ingatlant.
1.700.000.- ft be is tudtunk fizetni, de a fennmaradó 1.000.000.- sajna nem tudtuk rendezni mert banktól nem kapunk hitelt a KHR lista miatt.
A mai nap feleségem telefonon tájékoztatták, hogy nincs több határidő a birtokbavétel elindul és értékesítni fogják az ingatlant amiben még lakunk 3. személynek.
Én ezek után személyesen bementem a bankhoz ahol kiderül, hogy még nem írta alá senki az ügylet lezárását mert a vezetők szabadságon vannak és csak Hétfőn lesznek. Így kaptunk még pár napot, hogy pénzt szerezünk.
A kérdésem az, hogy ha nem sikerül befizetni az összeget mit jelent a birtokbavétel? Ki kell költözni a lakásból vagy jönnek a végrehajtók kilakoltatni?
Hogy tudom az ingatlant visszaszerezni utána, mert nem fogom engedni 1.000.000.- elveszni az 12.000.000.- ingatlant.

zsofar

Csak mint a derdiedas: mindegy, hogy nyilvánvalóan menthetetlen, ész nélkül ellentmondunk, fellebbezünk, csak hogy lássa az ügyfél, hogy dolgozunk...

Bocs, ezt nem ide akartam posztolni. Hülye telefon...

Üdv mindenkinek!

Egy egyetlen helyrajzi számon lévő ikerház egyik fele árverés alatt van, és az illetékes végrehajtó iroda szerint a sikeres licit esetén sem lakoltatható ki az adós. (Még a moratórium után sem).
Arra hivatkoznak, hogy nincs a végrehajtáshoz becsatolva a ház mindkét felének a tulajok közti megosztásáról a szerződés. Így nem indítható kilakoltatás.

Sikeres licit esetén így fennállna az a faramuci helyzet, hogy az új tulajdonos papíron birtokolja a ház felét, de gyakorlatban meg a régi tulajdonos lakik továbbra is benne, ameddig csak kedve tartja.

Van erre valami megoldás?
Válaszokat előre is köszönöm!

Üdv.
János

„Arra hivatkoznak, hogy nincs becsatolva a megosztásáról a szerződés”
Minekutána a Vht. 141. § (5) ennek a meglétét írja elő, a végrehajtó nem nagyon tehet mást. Illetve egyet tehet(ne): Az árverést beköltözhetően tűzi ki, de azt az adós (vagy bárki, akinek ahhoz érdeke fűződik) megtámadhatja. És akkor a végrehajtó a következő árverést már bizotsan úgy tűzi ki, ahogy most kitűzte.
„faramuci helyzet, hogy az új tulajdonos papíron birtokolja a ház felét,”
Hát éppen ez az: nem birtokolja. Legfeljebb csak tulajdonosa.
„Van erre valami megoldás?”
Van: nem kell megvenni.

„az illetékes végrehajtó iroda szerint a sikeres licit esetén sem lakoltatható ki az adós
” Micsoda őszinteség. Van valaki aki ezután megveszi ?

Van aki megveszi. Aztán bérletidíjat kér az adóstól mert kérhet. Aztán majd megunja előbb-utóbb az adós. Ha meg nem fizet akkor majd elárverezik a másik felét is. Hosszú idő. De van aki szívesen fektet ilyenbe.