Alapítvány ügyvédet keres

Igen, látjuk, hogy a matematika zárt logikáját akarod ráerőltetni a jogra. Nyilván nem nélkülöz a jog bizonyos fajta logikát, de ez nem ugyanaz.
Sok kellemetlen meglepetés fog még érni ezzel az elképzeléssel.

Nos, a matekot nem azért tanuljuk, hogy meg tudjuk számolni a visszajárót a közértben... A matematika a logikus okfejtés képességét adja!
A jog igényli ezt a képességet... ezért tanítják magasszinten a matekot a jogi egyetemen... ja mégse! :)

Azért remélem érzed a különbséget a jogtumány művelésének módja, meg mondjuk a matematika - ahol tényleg vannak axiómák - mint tudomány művelésének módja között. Teljesen más eszköztár, teljesen másra alapuló levezetések. Alma meg körte.

Háppersze, ez így szokásos. Egyfajta axióma, nem, hogy az adós tűri a végrehajtást, de csak amíg kedve tartja, aztán ha megunta, akkor már tovább nem, sőt, mindeki is kérjen tőle bocsánatot. Hogyne.

Axiómák mindig vannak, ahogyan logikus okfejtés is, ezekre alapul a tudományos gondolkodás...
Azt mondja el, hogy a kötelezettnek nincs mit vitatnia. Egyszerűen mindennel egyetért és önként teljesít (azzal, hogy tűri a végrehajtást) aztán meg már nem... és ezt megteheti!

„Mi az, amit elmond a “hallgatással jogerős” fizetési meghagyásról az a tény, ...”

Semmit. Ez a tény, a fizetési meghagyásról semmit nem mond.

V.ö.: "Mit mond el a kaliforniai erdőtüzekről az a tény, hogy a szomszéd pék macskája náthás?"

„Mi az, amit elmond a “hallgatással jogerős” fizetési meghagyásról az a tény, hogy [...] egyetlen rápillantásból 100%-os biztonsággal megmondható, hogy az “naturalis obligatio”-e vagy sem?”
Nu, ha ennyire nyilvánvaló volt, mi a náthás pék valagáért nem mondott csípőből ellent a kötelezett?
Azt mondja el, hogy nem mondott ellent, tehát í.j.

A jogban nemigen vannak axiómák.

EGY KÉRDÉS:
Mi az, amit elmond a “hallgatással jogerős” fizetési meghagyásról az a tény, hogy a közölt adatok (követelés jogcíme és lejárata, keltezés, a követelés beazonosítása és egyéb bizonyítékok rubrikák) egyetlen rápillantásból 100%-os biztonsággal megmondható, hogy az “naturalis obligatio”-e vagy sem?

Az alábbi alapvetésekből építkezem:

axióma I.:
Az elévülési idő, anyagi jogi határidő!
axióma II.:
A jogosult számára akkor is megengedett a fizetési meghagyás előállítása, ha tudatában van annak, hogy a követelése már elévült!
axióma III.:
Az elévült követelés jogosultjától, a végrehajtási eljárásban behajtásra került összegek, csak azon részben követelhetőek vissza (jogalap nélküli gazdagodás címen), melyet ő (mint végrehajtást kérő) az adós elévülésre hivatkozását (Vht.41.§ szerint) követően(!) történt végrehajtási-cselekmény foganatosításának köszönhet.
axióma IV.:
Az “ellentmondás” lényege a másik fél állításának vitatása. Vitatás hiányában az ellentmondani épp úgy értelmezhetetlen a jogban, mint a 0-val való osztás a matematikában.
axióma V.:
A jogosult által közölt - és a kötelezett által nem vitatott - nyilvánvaló tények, illetve az ezekből csak egyféleképpen levonható következtetések nem szorulnak bizonyításra. (Pp.266.§)
axióma VI.:
A jogi szóhasználatban a “meghagyás” olyan rendelkezést jelent, amelynek a tartalma, illetve a tartalmi elemeiből levonható kizárólagosan egyértelmű következtetései, azzal nyernek - mintegy “automatikusan” - anyagi jogerőt, hogy ezeket a kötelezett nem vitatja.

Hallgatással jogerőssé vált FMH után hivatkozzuk az FMH előtt bekövetkezett elévülést...
Olyan ügyvéd kell, aki nyitott a feladatra!