Kft. - s kérdések

Üdvözletem!
Kft alapítása után,ha a jegyzett tőke 3 millió forint,
(a Kft ügyvezetője nyilatkozik a házipénztárba történő teljes összeg befizetéséről) be kell e fizetni ezt az összeget a cég bankszámlájára?
Ha igen, mikor?
A cégbíróságnak utólag ezt igazolni kell -e (vagy esetleg máshová)?
Köszönöm szépen a választ előre is.

Na, áfáról eddig szó sem volt
regisztrációs adó az első magyar forgalombahozatalkor, vagyonszerzési illeték a további tulaj. váltáskor.

Itt három szereplős a történet, nem kettő. Két szerződésnek kellene lennie, nem egy. Az egyiket csak az ideiglenes rendszámmal lehet kikerülni.

És én is befejeztem.

Teljesen mindegy, hogy milyen rendszámmal hozza be. A lényeg, hogy akkor nem terheli ÁFA az ügyletet, ha két magánszemély köt adásvételi ügyletet, akár külföldön, akár belföldön.
Én befejeztem ezen a topicon a hozzászólást.

nem figyeltél rám dr.Attika, Ideiglenes rendszámmal kell a Németektől behozni, akkor nincs a köztes résztvevőnek adófizetési kötelezettsége. Legálisan is adnak ám el kocsikat (vagyis remélem leigkább legálisan)

Még egy dolog. A büntető jogtudomány azon tétele, hogy a bűnelkövető, amikor büntetőjogba ütköző cselekményét elköveti, akkor nem a büntetés mértékét, hanem azt mérlegeli, hogy mennyi az esélye a lebukásra. Ez igazolódott "dzsoka" esetében. Ő abban a feltevésben volt, hogy nem bukik le soha, tehát nyugalommal végezte ezt a tevékenységet. Most, hogy tudja, hogy lebukhat, bizonyosan abba hagyja. Ezt bizonyítja, hogy a korábbi kérdésében már érdeklődött a legális út felől. Igaz az is, hogy amennyiben ezt a tevékenységet legálisan akarja végezni, akkor azt már nyereséggel nem tudja a közterhek miatt.

Én ezt értem is...Pont azért kérdem hogyan tudnák felkutatni az általam eladott autókat, ha a nevem nem szerepel egy papíron sem? Hiszen olyan mintha a vásárló saját maga vette meg volna külföldön. Vagy ilyen bejelentésnél az összes olyan vásárlót felkutatják az adott környéken, aki mondjuk az elmúlt egy hónapban külföldi kocsit regisztráltatott?? Vagy hogyan tudják megkeresni "Gézát" és "Pistát"?

Ebből kifolyólag, hogy a belföldi eladást 27% Áfa és egyéb közteher fizetési kötelezettség terheli.
Szerintem zárjuk le a topicot.

dzsoka

Csakhogy te nem vagy kereskedő. S éppen ez a lényeg, hogy értsd: ez maga a probléma.

Bevallom, nem gondoltam volna, hogy hogy egyszr így megjárhatom, tudván, hogy tényleg rengeteg ilyen kereskedő van az országban. De az még mindig nem egészen világos számomra, hogy hogyan tud utánanézni a NAV, hogy én mikor kinek mit adtam el. Jó ok, hogy a forgalmi nyilvántartásban lehet látni ha külföldi az autó,és itt lett forgalomba helyezve újunnan de szinte már minden 2. autó külföldi és ilyen kereskedőtől van, akkor hogyan szűrnének ki pont engem???

Bűnszervezet ilyen esetekben általában nem jön létre. Bűnszövetség esetleg.Az elévülés az öt éven túli behozatalok esetében következhet be.

elévülés szerintem nem játszik, mert ha felgöngyölik a bűnszervezetet akkor az összeg is nagy lesz, meg a bűnszervezet miatt is komolyabb kategóriákat kap az ügy.

A 8 év talán mostanában kezd évülgetni, ha egyáltalán.

Így sejtettem én is, hogy hamisitják a szerződést.
Azért azokat a tanukat is érdemes merkérdezni, mit is láttak? Mit tanusitanak?

Az okmányiroda miért is ne fogadná el, ha mindenben megfelel? Ők nem biróság.

Következő a menete ennek a szürke autókereskedelemnek.

• Eu-s és magyar magánszemély között gk-ra vonatkozó adásvételnél nincs ÁFa. Haza hozza a magyar magánszemély, elvégzi a forgalomba helyezési procedúrát, megfizeti a regisztrációs adót és magyar rendszámot kap. Nos sok magyar magánszemélynek nincs külföldi kapcsolata, nem megy ki külföldre autót venni, de idehaza vevő az ilyen autóra. Élelmesek kitalálták, hogy ők felhajtják az ilyen kedvező árfekvésű autókat. Vagy saját nevükben vagy családtagjaik nevében vagy strómanjaik nevében megkötik a külföldivel az adásvételit és hozzák be az autót. Itthon kipofozgatják és árulják. Jön a magyar vevő. Tetszik neki a gk. megveszi, forintban kifizeti a vételárat. Kap egy olyan adásvételit, amiben az eredeti eladó az eladó, de a magyar vevő már a tényleges vásárló, mintha kint vette volna meg.Ezt simán bekajálja az okmányiroda, a NAV a regadó eljárásnál. A probléma akkor mutatkozik, amikor vagy szavatossági vagy más okmány hiba miatt kiderül, hogy az adásvétel nem ezen felek között köttetett, stb. A vevőt nyilatkoztatja a hatóság, hogy : Ön külföldön vásárolta, itt és itt , ennyi pénzért. A vevő meg elmondja, életében nem járt külföldön, ő a Gézától vette, Csajágaröcsögén, stb. Innen indul a bukta ÁFA, Szja és egyéb adóra elkövetett csalás, köz és magánokirat hamisítás és még egyebek.

nem

off

wers

Még itthon?

on

az a "kéréd" "kérdés" akarna lenni

Elnézést.
2000-es évjárat. Előző hozzászólásom elkapkodott volt.

Azért bennem más kéréd merül fel: hogyan is volt az a vásárlás, szerződés kötés külföldön? Ha a kérdező vette meg, akkor hogyan nem szerepel a magyar átiráskor a neve? Minimum köztes vevőként szerepelnie kellene, és neki is regadót fizetni, még ha a nevére nem is kerül. Vagy milyen szerődés került az okmányirodába?
Ráadásul szerintem ideglenes rendszámmal kellett volna behozni.

Attika

Így van, arról már nem is szólva, hogy 2000 óta műveli a tisztelt kérdező a kivesézett dolgot, amely cselekmény már az elévülés homályába vész, nemdebár..., ezért is kár kalkulálgatni.

Szerintem nem kellene itt előre kalkulálgatni a bizonytalant. Majd ha ügy lesz.

Összesen mennyi autó volt?

Ebből kijön egy forgalmi adat, amiből kihozzák mennyi áfa, járulék és szja lett lecsalva.
Ez a legrosszabb eset, ekkor minden kiderült és mindent rád is varrnak.

Mivel a te neved sehol sem szerepelt, ezért csak akkor kerülsz egy-egy ügyben képbe ha a vevő megnevez mint eladót.
Ez macera, és ezért nem lehet az általad mozgatott autókat egy kattintással lekérni.

Ha viszont ezt műveled már mondjuk egy éve akkor az 36 autó, ha csak 100eFt hasznod volt egy-egy autón (ezt simán feltételezhetik), akkor az 3,6mFt ennek az szja-járulék-áfa vonzata milliós tételnek tűnik.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

2. a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Üzletszerűség ilyenkor szerintem nem kérdés, ez simán bebizonyítható.

Semmit nem tudni a enyhítő-súlyosbító körülményeidről, de egy felfüggesztett simán megítélhető. Pénzbírság szerintem kevésbé esélyes.

De annyi kocsit azért nem adtam el(havonta kb. 3-at), hogy a szórás egyből kidobna, főleg, hogy tényleg nagyon sokan foglalkoznak ilyennel. Vagy ezt hogy érted? Egyébként nyugtass meg, hogy börtönbe azért nem kerülök, ugye?????

1., Dehogynem, viszont nem kihegyezve ezt fogják nézni hanem ami a szórásba kerül azt nyomozzák le.

2., Csak annyiban hogy a kocsik értéke alapján jön össze a költségvetési kár mértéke.

3., Figyelni nem figyelnek senkit, de előélettel újból megbukni sokkal rosszabb buli, visszaesőnek minősül és súlyosabb lesz a következő bünti. Másrészt ha nagy az összeg és ráadásul üzletszerű (szerintem az) akkor könnyen lesz súlyosabb a pénzbírságnál az ítélet.

Köszönöm! Utolsó kérdéseim:

1. Ha tényleg vizsgálatot indítana ellenem a Nav, akkor visszamenőleg ugye nem tudják megnézni, hogy hány autót adtam el így?
2. Az számít egyébként, hogy régebbi, 2000-es évjárat körüli autókkal foglalkoztam és nem újakkal?
3. És még egy buta és lehet pofátlan kérdés: Ha teszem azt pénzzel bírságol meg(valószínűleg), azt kifizetem, akkkor azután már mindig figyelni fognak?

A leírtak alapján van egy adójogi szankció (adókülönbözet, adóbírság, késedelmi pótlék) és egy büntetőjogi szankció lehetősége.
Vátja be, hogy mi fog történni és azt követően kalkulálgasson.