Társasházi jog

Kedves Siegelinde!

Mi túl vagyunk a fűtés korszerűsítésen. Bp., Xv. Zsókavár u. 28.
Ha info kell, ne a közös képviselőtől, hanem a lakóktól érdeklődjetek.

A következő a helyzet: 2008 őszén kezdték el felszerelni az egyéni mérőket.
Egész télen fagyoskodunk és én a 65 nm lakás fűtésére idén még 2500 Ft ot ráfizettem. (éves leolvasás)
Tavaly volt olyan lakó úgy emlékszem a 7.-en aki 40.000 Ft-ot fizetett rá a téli fűtésszámlájára.

Nyilván van megtakarítás a melegebb (nálunk felsőbb) emeleteken és elsősorban azoknál akik szinte nincsenek is otthon.

Én úgy fizettem rá a fűtésre, hogy a negyediken lakunk, hidegebb emelet, reggel lekapcsoltuk a fűtést és du. 5 körül mikor hazaértünk közepesre kapcsoltuk fel. Feljebb nem mertük:(

Mi nem tudtunk ablakot cserélni, de stréhen velünk szemben, mindent cseréltek, ablakot, radiátort és ők többet ráfizettek mint mi. Valószínűleg voltak olyan bátrak, hogy mertek fűteni.

Ne higgyetek a kecsegtető számoknak és a meggyőző előadásoknak.

kiki71

Ha több helyen és többször is írod, attól mi még hiszünk, mert a tények mást mutatnak.

"nincs hivatalos közös képviselőnk"

• Saját tapasztalatom ez: Nehezen, de adnak a különböző cégek, bankok, szolgáltatók felvilágosítást a tulajdonostársaknak is a társasház ügyeiről. Mindegyik a saját elvei szerint akadályozza vagy segíti a felderítést.

• Szerintem a társasházi törvény nagy hibája, hogy a tulajdonos csak a határozatot támadhatja meg, a határozatok elszabotálását, vagy a kötelező közgyűlés meg nem tartását NEM! De még azt se támadhatja, ha másra fordítják a pénzt, mint amire szánták eredetileg, ha nem tartják meg az elszámoló közgyűlést.

krizsi

"őslakónak választották meg. ??? ...." Vagy mi van???
Nem nagyon értem...
Cikis szöveg...

kiki71, én is csak cáfolni tudlak, nekünk nincs megosztónk, az én 57 nm lakásomban, 6. emeleten 35-38.000 Ft a téli hónapokban a fűtés. A barátnőm a szemközti, ugyanolyan bérház 6. emeletén, ugyanilyen 57 nm es lakásban havi 19.000Ft-ot fizet télen, leolvasás után nem kellett ráfizetnie. Ő is levette napközben, de volt hogy fel sem kellett vennie, mert 20 fok volt fűtés nélkül is, ha egyedül volt inkább felvett egy pulcsit. Én is vennék, de tök fölösleges lenne...úgy is 38.000 lenne, csak nehezebben mozognék:):)

zorróné75

'Cikis szöveg': miért is? Biztosan nem fogalmaztam világosan, én kérek elnézést. Az 'Őslakó' megnevezés az évtizedekkel ezelőtt, az akkori eljárási rend és törvények szerint megválasztott, de ma már semmilyen legitimitással nem rendelkező 'közös képviselő' jelzője volt.

A közös képviselőt határozatlan időre választják. Tehát az, akit akármilyen régen megválasztottak, ma is az, ha időközben nem született határozat a visszahívásáról, másik közös képviselő választásáról.
Nincs jelentősége annak, ha az egykor rá szavazók ma már nem rendelkeznek szavazati joggal.

kbs

Kivéve, ha az SZMSZ időhöz köti.

És köti? És ha időhöz kötötte, de nem választottak újat?

Hoppá! Ügyesen beugrattál. A törvény melyik normája engedi meg a közös képviselő határozott időre történő megválasztását?

kbs
A közgyűlési határozat határozatlan időre is megválaszthatja (és meg is választja) a közös képviselőt, kivéve ha az az SZMSZ-ben szabályozva van. És sok helyen szabályozott. Ott általában 3-5 év közötti időt engedélyeznek. A Th. trv. a határozott vagy határozatlan időt nem írja elő, ezért írtam, hogy az SZMSZ sokszor a mérvadó.

Hol áll ez a tövényben?

Szerintem a határozatlan idő a szabály (nem pedig "is"), és csak akkor lehet határozatlan idő, ha erre a törvény lehetőséget ad. De én nem találom a megengedő normát.

kbs

A közös képviselet folyamatos (tartós) megbízási jogviszony, ezért szerintem mivel a Th. trv. nem szabályozza, ezért az PTK irányadó. De az SZMSZ ettől eltérően is megállapíthatja a tartós megbízás idővolumenét.(Pld. 1 év)

Aha. Tehát a határozott ideőre választott közös képviselőt a határozott idő letelte előtt nem lehet visszahívni, leváltani?

Bármikor, ha meg vannak a feltételek. Csak mivel folyamatos megbízási jogviszonyról van szó a hátralévő díjára igényt tarthat a felmentett k.k.

A határozott időre szóló megbízásos jogviszonyt nem lehet felmondani a határozott idő lejárta előtt. (Amire te gondolsz, az a határozott időre szóló munkaviszony, ami megint más.) Akkor ez mégse megbízásos jogviszony?

Megbízási jogviszony, mert nem meghatározott cél vagy eredmény elérésére vállal kötelezettséget a megbízott, hanem a tevékenység (ügyvitel) – magatartás – kifejtésére.

[Sóhajt] Hagyjuk...

Pedig érdekes téma, pont a szabályozatlansága miatt.

Sziasztok!
Nem hinném ahogy visszaolvastam a fórumban, hogy egyedi lenne a mi lakóközösségünk. Valószínűleg az országban sok ilyen van. Mármint nem fizetők, tartozáshalmozók.
Nálunk közel 1 milliós az ilyen- olyan közüzemi tartozás ami többnyire vízdíj, (két lakóval a vízmű felbontotta a szerződést azóta az ő fogyasztásuk a lakóközösséget terheli) hőszolgáltató és villany nem rendezett, nem fizetett számlákból áll. A közösség 30 lakásból áll.Ebből kb 12 rendszeresen el van maradva a közös költség fizetésével. Ebből 5-6 lakó legalább 1-másfél éve semmit nem fizet. Így a dolog a mai árakat tekintve érthető is. Tavasszal volt lakógyűlés nálunk. Leváltották az addigi közös képviselőt.(Szerintük az ő hibája hogy ennyi tartozásunk van). Május óta az új közös képviselő sem igazán tudott a dologgal mit kezdeni (pénz nélkül) ezért lakógyűlést hívott össze 1 hete.Meghirdetett napirendi pont szerint úgy ahogy illik.Amit ezen a lakógyűlésen tapasztaltam az elképesztő! A 30 lakásból ha 15 voltunk talán azt is úgy, hogy volt ahol 1 lakásból férj -feleség is ott volt, vagy anya és lánya. A jelenlévők szerint (pár kivétellel) Ez elegendő a döntéshozatalhoz. Jó ám legyen. Természetesen ahogy az meg volt hirdetve szóba került a rengeteg tartozás és jelenlegi egyenleg stb..... ami ilyenkor szokás. A durva az volt, hogy egy jelenlévő kb 2 éve, időnként valamennyit fizető, jelenleg is 40-45 ezer Ft-al tatozó kedves lakótárs tartozását szavazással eltörölték, elengedték 3-4 ember tiltakozása ellenére. Megjegyzem ilyesmiről a meghirdetett napirendi pontban szó nem volt, vagyis a többi lakó akik nem voltak jelen erről mit sem tudnak. Kérdezem én, az itt jelenlévő jogban s egyebekben jártas kedves fórumozókat lehet ilyent csinálni? Ennél azért még bonyolultabb az ügy de dióhéjban :)) ez volt a legdurvább dolog a lakógyűlésen. Köszönöm, hogy elmondhattam ,várom a véleményeket vajon mit tehetnénk?

@tsaasa: A közgyűlés határozatképességét nem főben kell számolni, hanem tulajdoni hányadban. Szóval a 6 fő lehet elég, ha a tulajdoni hányaduk több mint 50 % volt (tehát ha egy lakás négy 30 m2-es és nyolc 50 m2-es lakásból áll, akkor öt nagylakásos és egy kislakásos lezavarhat egy közgyűlést mert az 520 m2-ből jelen van 280 m2). De a tulajdoni hányadok nem minden esetben a m2-ek szerint vannak megosztva, de az alapító okiratból kiderül ez.

vizike

Ha elengedték, akkor természetbeni juttatásnak számít és le is kell adózni utána! Ráadásul nagyon rossz példát mutatnak a lakóközösségnek azzal, hogy a nem fizetőket nem büntetik, ha nem "jutalmazzák"!

Valaki tud segíteni abban, hogy ha van egy ősrégi alapító okiratunk, amiben a szervek (kgy, kk, ) szabályozva vannak és mi ezt SZMSZ-be szeretnénk külön rendezni, akkor mindenképpen módosítani kell az alapító okiratot is? Látom ugyanis, hogy azt egyhangúlag lehet csak. De mi az tulajdoni hányadokhoz nem akarunk nyúlni, igazából csak az alapító okiratból törölni kellene a felesleges részeket.
Lehet-e szabályozni a törvény alapján SZMSZ-ben ezeket a kérdéseket (kgy, kk, fb, közös költség rendezése) és ez felülírja az alapító okirat hasonló részeit? Kimondható-e az SZMSZ-ben, hogy az alapító okirat kgy-re, kk-re vonatkozó részei helyett az SZ?SZ-t kell alkalmazni?
Másik kérdésem, ha ez lehetséges akkor az SZMSZ-hez nem kell ügyvédi ellenjegyzés, mert az nem megy be a földhivatalhoz, hiszen semmi köze a tulajdonjoghoz.

szigiri1

1, Lehet, sőt kell is szabályozni.
2, De bemegy a Földhivatalhoz, mert anélkül érvénytelen.

Békés megyében még a 90-es évek elején az Önkormányzattól többen megvettünk üzlethelységeket, melyeket minden vevő részére a saját rész- tulajdonhányadával szerepeltetnek az ingatlan nyilvántartásban. Az összes ingatlan nagy részének továbbra is az Önkormányzat a tulajdonosa. 4 tulajdonos és 4 különálló üzlet van az adott épületen belül.
Kérdés, hogy az egésznek nem kellene társasház formában működnie? Két üzlet felett a tető beázott, aki felett nem ázott be az nem akar fizetni mondván semmi köze az egészhez.
Kihez fordulhatok, milyen jogi lehetőségeim vannak, hogy a továbbiakban közösen viselődjenek a terhek.
Kötelező vagy nem kötelező a társasház formában történő működés?