Gyerektartas - kulfold

Sziasztok Mindenkinek es kulon Szia Derillnek!

Derillnek, aki talan a legtobb valaszt adja gyermektartassal, lathatassal felmerulo kerdesekre.

Rengeteg temat elolvastam, de mivel mind mas, nem talaltam a sajat boromre valot :))

A helyzet a kovetkezo, gyermek 1 es fel eves, apukaval nem voltunk hazasok, egyutt eltunk kozos lakasban. A gyermeket kozosen akartuk, tervezve volt. A terhesseg alatt apuka szerelmes lett, ami tartott kb 2 honapig, de koztunk a kapcsolat teljesen megromlott, eletem egyik legszebb idoszakaban hagyott magamra. A terhesseg vegen elkoltoztem, vattem egy uj lakast hitelbol. A gyermeket a nevere vette, apas szules volt.

Az en szuleim nem elnek, segitseget senkitol nem kaptam, rendkivul nehez volt a gyermeket egyedul nevelgetni, bar a legnagyobb orom is egyben.

Apa szobeli megallapodasra fizet havi 50.000 Ft-ot, igaz mindig 5-6 napos kesessel, de atutalja. A gyermekhez hetente felugrot egyszer ketszer 1-1 orara. Gatolni a lathatast semmilyen formaban nem akarom es nem is fogom, a gyereknek O az apja, a harc a mi harcunk, nem a gyereke.

Idokozben 4 honapja kulfoldre koltoztunk az USA-ba, ram talalt egy uj szerelem.

A kerdes, amiben vegulis tanacstalan vagyok.
A gyermek apja havi netto 600.000-700.000 ft-ot keres, ceges autoval jar, jutalmat, bonuszt ( a havi brutto fizetesenek a tobbszoroset), premiumot, mindent kap. Egy bankban felsovezeto.

Kertem tobbszor, hogy nyisson megtakaritasi szamlat, eletbiztositast, vagy valamit, hogy a gyerkonek tudjunk gyujteni, hiszen ki tudja mit hoz az elet tizen ev mulva, ennek a gyerkonek rajtunk kivul nincs senkije. Tandij, eletkezdes stb. Ebben nem sikerult megallapodnunk, mivel O ugy gondolja, h ha gyerko nagy lesz, majd orokol. Hozzateszem en nem szandekozom meghalni 18 ev mulva.

Egymassal nincs semmilyen viszonyunk, a gyereken kivul masrol nem beszelunk, abbol ugyis csak serelem es vita lenne.

A lenyeg, Birosagtol szeretnem kerni, h allapitsa meg a gyerektartas osszeget szazalekos formaban, ami a gyakorlat szerint az atlag 20 % lenne. A lathatas meg nem volt koztunk tema, ha akart mindig johetett, a problema inkabb az volt, h sosem akart jonni. A 20 szazalek legalabb 120.000 Ft lenne havonta. Figyelembe veszik a bonuszokat is es mikor kapja, akkor annak is a 20szazalekat vonjak, vagy ez hogy van? Mindenhol azt olvasom, h 40.000 Ft az atlag megitelt gyerektartas, de a nagy jovedelmueknel is? Az eletszinvonala fizetesenk megfelelo, kapcsolatban el, de masik gyereke meg nincs.
Szuksegem lenne jo ugyvedre, aki maximalisan eljarna az erdekunkben, es igy hogy az USA-ban vagyunk kerdes, h a lethatas egyenes aranyban fog allni a fizetessel? Tudtok ajanlani valakit, vagy jo irodat?

Varom valaszaitokat,
Udv, Mokka

Küldtem neked emailt, de azért nagyjából itt is válaszolok, hátha másnak is fontos.

Amennyiben a gyermek apja nem járult hozzá, hogy Amerikába vidd a gyermeked, akkor most jogellenesen vitted ki a gyermekedet. Mivel az USA tagja a gyermekek jogellenes elviteléről szóló hágai egyezményhez, tehát ha a gyermek apja a hatóságokhoz fordul, a gyermeket valószinüleg visszahozzák Magyarországra.

Tartásdij: a jövedelme alapján állapitják ugyan meg, de azért figyelembe veszik a gyermek szükségleteit is. Emiatt láthattad, hogy átlagban 40 ezer forintot állapitanak meg, mivel a kettőtök által biztositott összesen 80 ezer forint általában elegendő egy gyermek eltartására, hacsak nem jár magánóvodába, magániskolába, különórákra stb.

Természetesen kérheted a biróságtól, hogy az apa összes jövedelmének figyelembevételével állapitsák meg a tartásdij összegét, de nem biztos, hogy a biróság ezt megteszi, épp a fentiek miatt. Ha elegendőnek tartja csak az alapjövedelme alapján fizetendő tartásdij összeget a gyermek ellátására, akkor csak az alapján állapitja meg.

Kérem aki tud, segítsen, adjon tanácsot!
Elvált, 2 gyermekét egyedül nevelő nő vagyok és gyermektartásdíj fizetésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
3 éve váltam el, akkor a bírósági határozat a gyt.díjat a volt férjem mindenkori jövedelme 25%-ban de minimum 10 ezer ft.-ban állapította meg. Mivel munkahellyel akkor nem rendelkezett, így egy darabig a minimum összeget fizette. 2 éve viszont munkahellyel rendelkezik, külföldön dolgozik. Akkor kérni szerettem volna bírósági letiltást a munkabérére, de volt férjem azzal ijesztgetett, hogy jól gondoljam meg, mert akkor nagyon rosszul fogok járni. Így végül is maradtunk abban a szóbeli megegyezésben, hogy ő utal havonta 30 ezer forintot, amit küldött is egészen egy hónappal ezelőttig.
Időközben ugyanis nekem lett egy párkapcsolatom, egy hónapja összeköltöztünk. Ez a volt férjemnek nagyon nem tetszik, azt nyilatkozta, mostmár nem élek egyedül, nem küld 30 ezer forintot csak a 20 ezret. Valamint azt üzente, hogy a kisebbik gyereknek külön bankszámlát nyitott és erre utal havi 30 ezer forintot.

Volt férjem munkabére 300 ezer ft. körül van, ezt külföldi pénznemben illetve forintban bérszámfejtik neki. A forint az itthoni ugymond alapbére, ami minimálbér összegű. Volt férjem azzal érvel, ha én letiltást kérek a munkabérére, akkor azt csak a forintra fogják foganosítani. Amivel persze én tényleg sokkal rosszabbul járnék.

Nagyon megörültem, hogy rábukkantam erre a fórumra és találkoztam hasonló esettel, talán én is reménykedhetek valamilyen biztató válaszban.
Derill azt válaszolta a kérdezőnek, hogy ilyenkor a letiltás nem csak az itthoni alapbérre hanem a külföldi munkabérre is kiterjed.

A kérdésem az lenne, hogy esetemben mitévő lehetek? Merjem-e meglépni és bírósághoz fordulni, hogy a gyt.díjat a volt férjem munkabéréből fogják le? Nem szeretnék rosszabbul járni. Illetve a gyereknek külön nyitott bankszámlára utalt pénz gyt.díjnak tekinthető-e? Hozzáteszem, én kételkedem ennek a külön számlának a meglétében, hiszen ahhoz egyedül csak a volt férjem férhet hozzá.

Nagyobbik gyermekem már nagykorú, de nappali tagozaton még tanul. A kisebbik 7. osztályos, továbbtanulás előtt áll. Különórákra járatom, a hét 5 napjából 4 napon jár különőrárákra, mivel zenetagozatos középiskolába készül. S persze sorolhatnám még mennyi minden van, amik a gyerek igényinek növekedésével járnak ebben a korban, természetesen semmi de semmi luxusigény nélkül.

Reménykedve várom a válaszokat, amiket előre is köszönök!

Elnézést, de javítok a mivel félreérhető lehetek. l Egyedülálló nőként mutatkozom be, de közben megemlítettem, hogy társas kapcsolatom alakult ki. Sajnos ennek vége, így levelem eleje igaz, egyedül élek a gyerekeimmel. Volt férjem viszont jelenleg is "köti az ebet a karóhoz", nem hajlandó a korábbi gyt.díjat fizetni. Ha meghallja, hogy bírósági úton tiltatom le, akkor fenyeget, ijesztget.

Kérem segítsetek!

Nagyon szomorú vagyok! Senki nincs, aki segíteni tud nekem?:(((((((

Mondjuk azt nem ártana tudni, hol dolgozik az adós, hogy egyáltalán végre lehet-e hajtani, de feltételezzük, a valószínűt, hogy igen. Ebben az esetben a magyar központi hatóság azt fogja közölni a külföldi állam kp-i hatóságával, hogy vonjon 25%-ot, de minimum 10e-t. A külföldi végrehajtást végző szerv meg nyilván nem arra lesz kíváncsi, hogy a magyar kiküldő cég mit hogyan számol el, hanem hogy kint mennyit kap az adós.

Volt férhem (tartásra kötelezett) magyarországi cégtől dolgozik külföldön, pontosabban Kazahsztán területén Tengizben. A cégtől hivatalosan teljesít kint szolgálatot. Munkabérét is itthon bérszámfejti a foglalkoztató cég. Egyébként nem adós, eddig a gyt.díjat fizette rendszeresen, csak nem bírósági közvetlen munkabér letiltás útján, hanem azt közös szóbeli megegyezés alapján, amit még akkor kötöttünk mielőtt elkezdett volna kint dolgozni. Ennek 2 éve.

Kérdésem arra irányult, ha én most kérelemmel fordulnék a bírósághoz, hogy a gyt.djat közvetlen úton a munkabéréből tiltassa le, akkor azt a teéjes munkabérre fogják foganosítani, tehát az itthoni forint alapú alapbéréről ami a minimálbér, vagy a külföldi pénznem (dollár) alapú munkabéréből is? Összeadják majd a kettőt és abból tiltják majd a 25%-ot? Vagy elképzelhető, hogy csak a forint alapúból? Ezzel nem vagyok sajnos tisztában, ezért fordultam ehhez a fórumhoz tanácsért. Addig nem tudom, hogy érdemes-e bírósági úton kérnem a gyt.díj tiltását.

Manna, nem vagyok jogász, és lehet, hogy csak nekem nem világos, de pl. számomra a történetből az nem derült ki egyértelműen, hogy az ex-férjed a "dollár alapú" munkabérét úgymond hivatalosan vagy "kézen-közön" (zsebbe) kapja-e.

Bár ezt írod: „Volt férjem munkabére 300 ezer ft. körül van, ezt külföldi pénznemben illetve forintban bérszámfejtik neki.” Azután ezt írod: „A forint az itthoni ugymond alapbére, ami minimálbér összegű.” (2005.11.17. 09:30:13).

Nekem az első idézett mondatból az derült ki, hogy Magyarországon hivatalosan, a jogszabályi előírásokat betartva kapja a "ropogós dollárokat" (hiszen bérszámfejtik neki, nyoma marad); a második idézett mondatból viszont az jött le számomra, hogy itthon ennek ellenére minimálbérre van bejelentve.

Ezt - ha a dollár alapú fizetése valóban hivatalos - csak úgy tudom elképzelni, hogy - egy esetleges magyar-kazah kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmény alapján - Kazahsztánban adózik utána, és gondolom, járulékot is ott fizet. Vagy ez egy olyan jövedelem lenne, amely Magyarországon hivatalos, dokumentálva van, viszont a kazahok úgymond nem tudnak róla, tehát ott számít kézen-közön (zsebbe) kapott bérnek?

Mert ha Kazahsztánban is hivatalos, akkor én azt gondolom, hogy ha van velük jogsegélyegyezményünk, akkor nem lehet gond a fizetése ezen részét is a gyerektartás szempontjából úgymond "képbe hozni". Ha meg itthon "hivatalos" és ott számít "zsebbe kapottnak", akkor szerintem a kazah szervek tájékoztatása útján ezt ott is hivatalossá lehet tenni. (Ezt csak a férjeddel kapcsolatos esetleges taktikai lépéseid szempontjából említem.) Valahol adóznia kell utána, ha nem zsebbe kapja. (Vagy itt, vagy a kazahoknál, vagy ha nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményünk velük: akkor akár mindkét országban.)

Nekem viszont az üggyel kapcsolatban az a szerény, laikus, nem jogász véleményem, hogy a magyar bíróságot a gyerektartás szempontjából nem érdekli az, hogy hol adózik utána, mert a külföldi adózás maximum abból a szempontból jön tekintetbe, hogy mekkora a nettó bére, ellenében - és a gyerek érdekében - mekkora tényleges jövedelem után lehet gyerektartást megállapítani ezután a jövedelem után.

A lényeges kérdés szerintem az, hogy a külföldi munkavégzése után kapott "dollár alapú" bére dokumentálva van-e olyan formában, hogy a bíróság annak mértékéről, összegéről pontos információkkal, bizonyítékokkal bírjon.

Ha dokumentálva van: a gyerektartás szempontjából a "dollárok" - pontosabban gondolom azok "forintosított" értéke - ugyanúgy számításba jönnek, mint a "forintok" (az az összeg, amit minimálbér-nagyságban forintban kap).

Ha magyar szempontból nincs dokumentálva (tehát ha magyar szempontból azt zsebbe kapja), vagy az összeg tekintetében nem sikerül információkhoz jutni a kazahoktól: a magyar bíróság nem fogja azt valószínűsíteni, hogy a férjed - egy mondjuk jó szakmával - külföldi munkavállalása után minimálbért kap, és semmi többet. Mert egyrészt abból a kazahoknál is éhen lehet halni, másrészt meg a férjed életvitelével kapcsolatban is lehet információkat gyűjteni. (Gondolom, inkább a magyar életvitelével kapcsolatban.) Pl. új kocsival mászkál, ingatlant vett, újított fel, stb. Az emberi logikával ellenkezik az, hogy valaki több ezer km-re, a kazahokhoz megy bruttó 58000 Ft-ért dolgozni - vállalva annak minden megpróbáltatását a honvágytól kezdve az esetleges mostohább életkörülményekig -, hogy ugyanazt a pénzt kapja, mint Magyarországon egy portás kényelmes, fűtött helyiségben keresztrejtvényt fejtve.

Tehát szerintem azért annyira nem kell megijedni, meg bedőlni az ex-férj fenyegetőzéseinek. Az számomra biztosnak tűnik, hogy mindenképpen több jár neked, mint a minimálbér után megállapított gyerektartás. Az, hogy ennek mennyi lesz a pontos összege, az szerintem az általam fentebb említett körülményekre tekintettel dől el.

De még egyszer mondom: mindazt amit írtam, egy laikus véleményeként fogd fel. Ha tévedtem: majd jön egy jogász - Obuda, Derill vagy más -, kijavít és jól lehord engem a sárga földig, hogy oktalan fejtegetéseimmel tévútra vezetlek. :-)

De mindegy. Amíg ők jönnek: azért hátha tudsz használni valamit abból, amit írtam.

Vzoli! Először is köszönöm, hogy segítesz, még ha azt laikusként is teszed. Értem nagyjából, hogy mire próbálsz rávezetni. Én kérek elénézést, ha nem teljesen érthetően fogalmaztam a kérdésemet. Levázolom most ismét a tényállást, talán most sikerül pontosabb lépet adnom. Tehát.
Volt férjem egy X nevű magyarországi vállalat alkalmazottja, ezen a vállalaton keresztül dolgozik Kazahsztánban. A munkabére úgy tevődik össze, hogy itthon forintban kap egy "alapbért", ennek összege a minimum bér. Erről bérjegyzéket kap minden hónapban. Aztán ezen felül van még a Kazahsztánban kapott munkabér amit dollárban számolnak el neki, természetesen erről is készül bérjegyzék. Tehát mindkét pénznemű munkabére hivatalos, mindkettőt bérszámfejti a vállalat. A kazahsztánban kapott összeg után kint adózik, vagyis ahogyan azt te fogalmaztad meg, kettős adóztatás áll fent, vagyis itthon csak a forint után adózik, a dollár után pedig Kazahsztánban. Pár hónapja én láttam a bérjegyzékeket. Egyik a forint alapú bérjegyzék, másik a dollár alapú és mindkettőn fel voltak tüntetve a járulék lefogások is. Tehát amit említettem 300 ezer ft. körüli összeget, az már a nettó bére.
Sajnos nem tudom máshogyan megfogalmazni ezt az egészet, a lényeg az, hogy hivatalosan kapja a forint és a dollár alapú bért is és egyiket sem feketén. Azt sajnos nem tudom, hogy itthon a vállalat mennyire jelentette be. Csak a minimálbérre amit itthon forintban kap munkabért vagy a kazah dollár alapú bér után is. Ezt én is csak nagyon laikusként gondolom, hogy csak a minimum bérre, mivel a kahaz bér után ott adózik s nem itthon. De mindezt leszámítva a kazah bére is hivatalos, nem feketén kapja.

A volt férjen engem azzal fenyeget, ha kérni merem a bírói úton való letiltást, akkor nagyon rosszul fogok járni, mert akkor csak az itthoni forint alapú minimálbér után fogok gyt.díjat kapni. Nem tudom, ő ezt miért gondolja így és miért ennyire biztos a dolgában, de gondolom megkérdezett valakit. Még valamilyen jogszabályra is hivatkozott miszerint valahol le van írva, hogy külföldön dolgozónál a gyt.díj alapja a belföldön megállapított jövedelem számít. Szóval ilyen érvekkel próbál fenyegetni és sajnos ezzel valóban megijesztett.

Én is próbálok pár hónapja utána járni, hogy is van ez most. De sajnos nem sok hasonló esettel találkozni. A csjt.-ben utána néztem én is az általa hivatkozott jogszabálynak, de sajnos igaza lehet, én is ezt a jogszabályt találtam : „(5) Tartós külföldi szolgálatot teljesítő, külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállaló, valamint ösztöndíjasként külföldön tartózkodó kötelezett esetében a tartásdíj alapja a kötelezett belföldi munkaviszonyára megállapított munkabér és juttatás, ennek hiányában a nem munkaviszonyból származó jövedelem. A (3) bekezdést ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell.”

Viszont hallottam olyat is, hogy illető volt házastársa szintén külföldön dolgozik és gyt.díjat úgy állapították meg, hogy x %-ot a bel és külföldi munkabér együttes összegéből fogják.

Már teljesen tanácstalan vagyok. Reménykedek, hogy valamivel sikerült most érthetőbben leírnom mindent. Ha esetleg így már konkrétabb tanácsot tudnál adni azt negyon megköszönném!

Kedves Manna,

Utánanéztem egy kicsit, és én is megtaláltam az általad hivatkozott jogszabályhelyet:

„Tartós külföldi szolgálatot teljesítő, külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállaló, valamint ösztöndíjasként külföldön tartózkodó kötelezett esetében a tartásdíj alapja a kötelezett belföldi munkaviszonyára megállapított munkabér és juttatás, ennek hiányában a nem munkaviszonyból származó jövedelem. A (3) bekezdést ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell.”

Annyiban tévedsz, hogy ez nem a Csjt. egy szakasza, hanem a Csjt. szövegének közlésekor - pl. Complex CD-jogtár, különböző nyomtatott Csjt.-kiadások - általában vele egységes szerkezetbe foglalt 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet, vagyis a rövidítésként Csjtr.-ként emlegetett, „a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről ” - szóló - jogszabály 10.§ (5) bek.-e. Jogszabálynak jogszabály, de nem törvényi szintű, hanem annál alacsonyabb: IM- (vagyis igazságügyminiszteri) rendelet. Csak a tisztánlátás végett; no, nem minthogyha ennek olyan túl nagy jelentősége lenne, mert ugyanúgy kötelező erővel bír.

(Jelentősége legfeljebb csak akkor lehet ennek a különbségtételnek, ha egy törvénynél (pl. Csjt.) alacsonyabb szintű, rendeleti úton hozott jogszabály akár közvetlenül, akár céljait tekintve összeütközésbe kerül a nála magasabb rendűnek minősített törvénnyel.)

Az alábbi BH-t (BH1985. 267.), vagyis a Bírósági Határozatokban közzétett egyedi ügyben hozott döntést találtam neked a témával kapcsolatban. Ez egy 20 éve hozott bírósági döntés, és ha megnézed: rendkívül hasonlít a te ügyedre. Elöljáróban kér dolgot szeretnék megjegyezni:

1. Magyarországon nincs precedensrendszer, tehát a BH-ban való közzététellel hiába minősítenek akár elvi jelentőségűnek is egy egyedi ügyben hozott bírósági határozatot; az nem jelent kötelező erőt a többi bíró illetve bíróság számára. Ettől homlokegyenest eltérő döntésre is juthatnak. Viszont érvként jó lehet - ha a BH-ban közölt döntés alapjául szolgált ügy úgymond "hasonlít", ténykörülményeit tekintve hasonlóságot mutat az alapul fekvő üggyel. Az egykori bírósági döntésben jelentkező indoklást érvként fel lehet hozni az adott ügyben.
2. Az alábbi "BH-s rész" elején vastagon kiemeltem azt a részt, amely a Complex CD-Jogtárban is vastagon ki van emelve. Vagyis ami tömören magát a döntés összefoglalását, a "rendelkező részt" jelenti. Itt ezen jogszabályi hivatkozásokat találod:

1. Csjt. 65. §. Ezt alább megtalálod, bemásoltam neked. Ezzel nincs probléma: hatályos rendelkezés.
2. 12/1974. (V. 14.) MT sz. r. 1. § (1) bek. Ez egy minisztertanácsi rendelet volt, ma már nem találtam a hatályosak között a Complex CD-Jogtárban; de maga a szám (12.) sincs bent a sorban, ami szerintem arra utal, hogy később egy más jogszabály "olvasztotta magába" a szövegét.
3. 8/1974. (VI. 27.) IM sz. r. 2. § (1) bek. Ez egy igazságügy-miniszteri-rendelet volt; és ugyanazt tudom elmondani, mint az előbb: nem találtam a hatályosak között a Complex CD-Jogtárban; de maga a szám (8.) sincs bent a sorban, ami szerintem arra utal, hogy később egy más jogszabály "olvasztotta magába" a szövegét.

De ha megnézed az adott BH rendelkező részét (vastag szöveg) : azt találod, hogy az egykori, most már nem hatályos 8/1974. (VI. 27.) IM rendeletből vett szöveg („"Tartós külföldi szolgálatot teljesítő...”) megegyezik a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet (Csjtr.) 10.§ (5) bek.-vel, vagyis - részben vagy egészben - 13 évvel később szintén egy IM-rendelet vette át az eredeti szöveget.

A másik, ma már nem hatályos jogszabályhelyre hivatkozás a BH-ban: „a 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében a tartásdíj alap meghatározásánál a tartásra kötelezett személyt megillető jövedelmi és vagyoni viszonyok alapul vételével kell eljárni.” No most ha megnézed alább, akkor ugyanezt találod a Csjtr. 10.§-ában, annak is különösen a (2) bek.-ben; csak a 13 évvel korábbi, általános jellegű szabályok helyét pontosabbak, részletekbe menőbbek vették át.

Ebből csak azt akarom kihozni, hogy szerintem hiába keletkezett ez a BH (BH 1985. 267) 20 évvel ezelőtt, hiába alapul legalábbis kétharmad részben 30 évvel ezelőtt létrejött - jelenleg már nem hatályos és nem is nagyon megtalálható - jogszabályokon: az akkor hivatkozott jogszabályi rendelkezések ma is hatályos jogszabályi rendelkezésekben élnek tovább.

Vagyis szerintem a 20 évvel ezelőtti BH-ban indoklásként elhangzottakat a jelenben is érvként lehet felhasználni egy bírósági tárgyaláson.

És Manna, a te szempontodból ez a lényeg.

Az általam említett BH, illetve az ehhez kapcsolódó jogszabályhelyek (aztán a hozzászólásom legalján majd leírom röviden összefoglalva, vastagon kiemelve, hogy mindezek alapján én mit gondolok) :

BH 1985. 267.

Tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozó esetében a tartásdíj alapján a kötelezett belföldi beosztására megállapított munkabér és juttatás szolgál. Ez azonban nem zárja ki, hogy a bíróság a felek körülményeit megfelelően értékelve a gyermektartásdíjat a kötelezett belföldi jövedelme 20%-át meghaladó mértékben állapítsa meg [12/1974. (V. 14.) MT sz. r. 1. § (1) bek., 8/1974. (VI. 27.) IM sz. r. 2. § (1) bek., Csjt. 65. §].

Az alperes a Gy.-i Járásbíróság által 1982-ben jóváhagyott egyezségben arra vállalt kötelezettséget, hogy megfizet a felperesnek az 1977. október 15-én született Attila Szabolcs nevű gyermek tartásdíjaként havi 1000 forintot, valamint az egyéb, nem a bérköltség terhére kifizetendő juttatásainak 20%-át.

Az alperes 1982. január 30-tól 1984. március 21-ig tartós kiküldetéssel Irakban dolgozott. Belföldi havi átlagkeresete az utolsó évben 5426 forint volt, iraki dinárban kifizetve pedig jelentős összegű kiküldetési díjat kapott.

A bíróság ítéletében helyt adott a felperes gyermektartásdíj felemelésére irányuló kérelmének, és a havi 1000 forintos fizetési kötelezettség mértékét 1983. június 1-től 1984. március 31-ig havi 2000 forintra felemelte.

Az ítélet indokolása szerint a 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében a tartásdíj alap meghatározásánál a tartásra kötelezett személyt megillető jövedelmi és vagyoni viszonyok alapul vételével kell eljárni. Ez a tény a munkabérrel kapcsolatos járandóságok teljes számbavételét igényli, és nem maradhat mentes a külföldi munkavállalásból elért jövedelem sem. Ellenkező álláspont elfogadása ugyanis azt jelentené, hogy belföldi munkahely hiányában legfeljebb az alkalmi munkásnak a bírói gyakorlat által elfogadott átlagos jövedelme képviselhetné az elszámolás alapját, amely a ténylegesen nyert magas összegű külföldi kereset mellett a jogalkotói szándékkal is ellentétes lenne. Ezért a bíróság a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók tartásdíj alapjának meghatározásáról szóló 8/1974. (VI. 27.) IM számú rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a teljes jövedelemre figyelemmel állapította meg a vizsgált időszak vonatkozásában az alperes fizetési kötelezettségét.

A másodfokú bíróság helyben hagyta az első fokú ítéletet.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A 4/1980. (VI. 6.) IM számú rendelettel módosított 8/1974. (VI. 27.) IM számú rendelet (Vhr.) 2. §-ának (1) bekezdése szerint tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozó esetében a tartásdíj alapja a kötelezett belföldi beosztására megállapított munkabér és juttatás. Ennek összegéről a bíróság megkeresésére a munkáltató ad tájékoztatást.

A jogerős ítélet meghozatalánál törvényt sértett a bíróság akkor, amikor a tartásdíj alap meghatározásánál a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozókra irányadó fenti rendelkezések félretételével a döntését az ítéletben felhívott 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésére alapította.

A 8/1974. (V. 27.) IM sz. rendelet (Vhr.) 2. §-ának (1) bekezdése azt egyértelműen meghatározza, hogy a tartásdíj alapjaként milyen jövedelmet kell figyelembe venni, így a fizetendő tartásdíj megállapításánál a jogszabály kötelező rendelkezésénél fogva ebből kell kiindulni.

A Vhr. fenti rendelkezése azonban nem zárja ki, hogy a tartásdíj alapjául szolgáló, a kötelezett belföldi beosztására megállapított munkabér és juttatás mellett a bíróság a Csjt. 65. §-ában foglaltak szem előtt tartásával megfelelően értékelje a felek körülményeit, és ha ez erre figyelemmel indokolt, a gyermektartásdíj mértékét a kötelezett belföldi jövedelme 20%-át meghaladó mértékre emelje fel.

A belföldi beosztásra megállapított munkabér 20%-át meghaladó összegű tartásdíj fizetési kötelezettséget az indokolhatja, hogy a tartósan külföldön tartózkodó alperes belföldi keresetét külföldi tartózkodása alatt nem terhelte a saját eltartásának költsége, így pedig a belföldi jövedelem tisztán megmaradó magasabb összege lehetővé teszi, hogy abból a kiskorú gyermek a szükséglete szerint a 20%-ot meghaladó mértékben részesüljön.

Az adott esetben a Legfelsőbb Bíróság valamennyi körülmény figyelembevételével a tartásdíjat a belföldi beosztásra megállapított munkabér összegének a 20%-át meghaladóan havi 1600 forintban látta indokoltnak meghatározni. (P. törv. II. 20 962/1984. sz.)

Csjt. 65. § (1) A kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges. A leszármazó és a testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségének viselésére is kiterjed.
(2) A tartási kötelezettség kiterjed az öreg koránál fogva vagy egyébként is tehetetlen és gondozásra szoruló rokonnal kapcsolatos gondozás költségeire, illetőleg az azzal kapcsolatos szolgáltatásokra is.

Csjt.-kommentár (ezt csak érdekességként; ez a jogszabályi rendelkezést indokolja, írja körül) :

ad.1. Külföldi munkát végző kötelezett által fizetett tartásdíj alapján: a tartós külföldi szolgálatot teljesítő, külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállaló, ösztöndíjasként külföldön tartózkodó kötelezett esetében a tartásra kötelezett által belföldi munkaviszonyára megállapított munkabért kell érteni. A fentiekből következik, hogy elsődlegesen a külföldi munkavállalók belföldi jövedelmét kell bizonyítani. Ha ilyen nincs, akkor a kötelezett korábbi belföldi jövedelmét kell feltárni, illetve a tartós külföldi tartózkodás után ugyanazon időszakra vonatkozó azonos munkakört betöltő dolgozók átlagjövedelmének figyelembevételével kell a tartásdíjat megállapítani.
Nem tartható az az álláspont, hogy a belföldi munkahely hiányában legfeljebb az alkalmi munkásnak - bírói gyakorlat által elfogadott - átlagos jövedelme képezné az elszámolás alapját. Sokszor a belföldön elért jövedelem kevesebb, mint a külföldi díjazás és az abból megállapítható gyermektartásdíj nem elégséges a gyermek tartására, ilyen esetben a Csjt. 69/C. § (1) bekezdés b) pontja szerint eljárva, mindkét szülő jövedelmi- és vagyoni viszonyainak figyelembe vételével kell a tartásdíj összegét - a tényleges teljesítőképesség alapján - megállapítani.

4/1987. (VI. 14.) IM rendelet
a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről (Csjtr.)

Csjtr. 10. § (1) A tartásdíj megállapításához be kell szerezni mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.
(2) A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére

1. a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint
2. a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).

(3) Ha a (2) bekezdés szerint nem állapítható meg tartásdíj, illetve a (2) bekezdés alapján megállapítható összeg - a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve - a gyermek szükségletét nem fedezi, a tartásdíj megállapításánál a más, munkaviszonyból, további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is alapul kell venni.
(4) A tartásdíj alapjának megállapításánál a bíróságnak általában a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes, a (2)-(3) bekezdés szerinti jövedelemre figyelemmel kell lennie.

(5) Tartós külföldi szolgálatot teljesítő, külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállaló, valamint ösztöndíjasként külföldön tartózkodó kötelezett esetében a tartásdíj alapja a kötelezett belföldi munkaviszonyára megállapított munkabér és juttatás, ennek hiányában a nem munkaviszonyból származó jövedelem. A (3) bekezdést ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell.

(6) Nem képezi a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló jellegű egyéb járandóság.

Tehát röviden amit én lényegesnek gondolok; de szerintem az egészet átolvasva erre már te is rájöttél:

A Csjt. 65.§ (1) bek. értelmében „A kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges.”

Erre tekintettel, ha az ügy összes körülményét úgy ítéli meg a bíróság, hogy a Csjt. 65.§ (1) bek.-ben foglalt rendelkezések a kötelezett (gyermek) tartása érdekében a 4/1987. (VI. 14.) IM rend. (Csjtr.) 10.§ (5) bek.-ben foglalt rendelkezésektől való "felfele eltérést" követelik meg, akkor egy "jó bíróság" ennek megfelelően fog eljárni, és a szükséges mértékben figyelembe fogja venni az ex-férjed külföldi munkaviszonyára megállapított munkabérét is.

No most, azt tudni kell, hogy egy bírósági döntést mindig csak valószínűsíteni lehet. De szerintem az amit leírtam: jó érv lehet akkor, ha egy magasabb összegű gyerektartás érdekében kell érvelni.

Az enyhén szólva nonszensz, hogy összesen 300 ezer forintos nettó (!) munkabérből ő 20 ezer forintos gyerektartást fizessen.

És ez attól teljesen független, hogy nyitott (ha egyáltalán nyitott) egy bankszámlát a kisebbik gyereknek havi 30 ezer forintos befizetéssel. Ebből a most nagy dirrel-dúrral hangoztatott bankszámla-befizetésből a jövőben vagy lesz valami, vagy nem lesz.

A volt férjed zsarolni akar, de te ne hagyd magad, Manna!

Õt gyerektartás terheli nemcsak a kisebbik gyerek után, hanem - ha a nagyobbik gyerek arra tanulását és körülményeit tekintve jogosult, és márpedig alapból jogosult - a nagyobbik, nagykorú gyerek után is, amíg ő nappali tagozaton tanul.

Ha a kisebbik gyerek hetedikes, akkor még legalább 5 év mire nagykorú lesz; de ha mondjuk főiskolára, egyetemre megy: férjedet még ezen felül plusz 4-5 évig tartási kötelezettség terhelheti.

Amit ő akar: ezt az 5 évet (vagy akár 9-10 évet) úgy kibekkelni, hogy a havi - akár 60 ezer forintos vagy ennél is több - nagy összegű tartásdíj helyett egy jóval alacsonyabbat (kb. egyharmad akkorát) kelljen fizetnie. Csak 5 évet számítva a különbség (!) lehet két- két és fél millió forintos nagyságrendű.

Aztán hogy ezt a különbséget ő valóban befizeti-e a kisebbik gyerek javára egy külön bankszámlára, az egyrészt bizonytalan (hogy egyáltalán megteszi-e, mert ha szóban megállapodtok, az aztán semmit nem jelent); másrészt meg valószínűleg azt akarja, hogy az mondjuk 18 éves korában egyösszegben vehesse fel; hogy te nehogy már "elkótyavetyéld". Ez meg neked nem segít a gyerek tartásában, mert neked "menet közben" van szükséged arra a pénzre a gyerek eltartásához, gondozásához, neveléséhez, taníttatásához.

Az ex-férjed irányítani és bizonytalanságban tartani akar téged.

Én a helyedben a sarkamra állnék, és a fentiek alapján közölném vele, hogy az azért nem úgy van, hogy az ember felpörget egy jogszabályt, és rábök arra, ami neki szimpatikusnak látszik, amiről úgy érzi, hogy alátámasztja az érveit. A jog azért ennél bonyolultabban működik.

Szerintem ezek alapján meg lehet győzni arról, hogy jóval többet kell fizetnie. Ha sikerül megállapodni vele (mert nem kell mindjárt támadni) : akkor ez kapjon formailag rendben lévő, rögzített formát, mert az ördög nem alszik.

Ha nem hajlandó: én a helyedben mindenképpen egy, a tartásdíj összegének felemelése iránti eljárást kezdeményeznék.

Ami engem illet: nagyon jónak látom az esélyeidet arra, hogy az ex-férjed által diktátumként eléd vetett nevetséges 20 ezer forintnál jóval nagyobb tartásdíjat kapjál: annak akár a többszörösét is.

De mondom: én nem vagyok jogász. És nagyon remélem, hogy ha valamiben tévedtem: jön egy jogász, kijavít, és ha kell: lehord a sárga földig. Nem fogok megsértődni; sőt, örülni fogok neki, mert egy a lényeg: hogy te hasznos, használható információk birtokába jussál, melyek előbbre viszik az ügyedet.

Nagyon remélem, hogy eléred amit szeretnél, és a jövőben kedvezően alakul mind a te, mind a gyerekeid sorsa.

Manna,

annyival egészíteném ki azt, amit az előző hsz.-ban írtam (mert lehet, hogy félreérthető voltam), hogy mindezek alapján szerintem a bíróság nem direkt veszi figyelembe a külföldi munkaviszonyra megállapított munkabért (a "dollárokat", illetve azok forint-értékét) a gyerektartás tekintetében, hanem - amennyiben azt a Csjt. 65.§-ára tekintettel figyelembe kell venni az adott ügyben, az ügy adott körülményeiben - a belföldi beosztásban megállapított munkabérnek a bírói gyakorlatban kialakult "gyerektartási hányadától" (kb. 20%-tól) felfele térhet el azzal az érvvel, hogy a belföldi keresetet a külföldi tartózkodása alatt nem terhelte a fél saját eltartásának költsége, így pedig a belföldi jövedelem tisztán megmaradó magasabb összege lehetővé teszi, hogy abból a kiskorú gyermek a szükséglete szerint a 20%-ot meghaladó mértékben részesüljön.

Vagyis szerintem mindenképpen a belföldi munkaviszonyban elért jövedelem (a "forintok") a gyerektartás alapja; csak az erre megállapított százalékláb lesz (pontosabban lehet) magasabb.

Azt kellene megtudni egy gyakorló, a gyakorlatába ilyen vagy ehhez hasonló üggyel, ügyekkel már találkozott jogásztól, hogy a mérték (ez az esetlegesen felemelt százalékláb) mekkora lehet. Ez - gondolom - egy többváltozós egyenlet: az ex-férj jövedelme, az anya jövedelmi-vagyoni viszonyai és a gyerek szükségletei. Nagyjából ezek befolyásolhatják.

Mert ez alapján lehet felmérni a kockázatot: hogy érdemes-e belekezdeni a harcba, vagy meg kell-e elégedni azzal amit a férj kínál.

Na, ide kellene Obuda vagy Derill! :)

Aztán lehet, hogy nem jól okoskodok, mert amint mondtam: nem vagyok jogász. Majd jön és letol valaki, ha szükséges. Én meg nem sértődök meg. :)

Bár az szerintem azért gond, ha minimálbéres a belföldi munkaviszonyban elért jövedelme az ex-férjnek, mert azért szerintem ezt sem terhelik meg az elméleti maximális mértékben (100%-kal) gyerektartással; legfeljebb annál a bizonyos 20%-nál valamennyivel magasabb összeggel. De azt azért csak figyelembe veszik, hogy - meggyőződésem szerint - ez nem utolsó sorban valahol a gyerektartási kötelezettség alóli kibújást is jelenti; és mint ilyen, ellentétes a Csjtr. 10.§ (5) bek. szövege mögött meghúzódó valódi jogszabályi célokkal.

Kedves Vzoli!

Húha, hogy tudom én ezt meghálálni, hogy ennyit foglalkozol az ügyemmel!? De mindenesetre ezer hálám érte! Habár be kell vallanom, átrágtam jó párszor amiket leírtál, de még nem egészen vagyok képben. Nagyjából értem én, csakhát sajnos elég bonyolult e között a sok jogszabály, törvény, határozat között kiigazodnom. Ha senkinek nem lesz hozzászólása rajtad kívűl, akkor megpróbálom és neki vágok a bírósági kereset beadáshoz. Megpróbálok az általad írtak által valahogy megfogalmazni egy jó keresetet, aztán elválik mi lesz. Remélem nem járok majd még rosszabbul és nem fog aztán az ex-férjem röhögni jót a markába. Abban reménykedek, ha valaki tájékoztatta is őt, hogy rosszul tájékoztatta, és a bíróság a gyerek javára dönt majd,nem pedig az övére. Amúgy én nem értem ezt a magyar törvénykezést, soha nem is értettem, és sok esetben nem találom igazságosnak. No persze, ez már nem idevágó téma. Így nem is merülök bele. De tényleg bosszantó az, hogy én albérletben havi 60 ezer közalkalmazotti jövedelemből próbálok a gyerekekkel talpon maradni, miközben ex-férjem ennek 5x-ből egymagát tartja el és nincs rá egy normális, igazságos törvény, hogy megkaphatná a gyerek "ami neki" jár, az apukájától is. De nem kapja, mert a mi törvényünk ilyen, hogy apuka külföldön dolgozik, és amit ott kap jövedelmet, az már nem is számít...mintha nem is lenne. Nem értem, miért nem lehet arra is százalékosan megállapítani a gyt.díjat, legfeljebb ha aránytalanul magas összegre jönne ki úgy a gyt.díj összeg, akkor kevesebbet állapítanának meg.
Nekem sajnos nincs pénzem egy "jó ügyvédre", aki biztos sikerre vinné az ügyemet. Sajnos van egy olyan érzésem, hogy az ex-férjemnek viszont van, ezért ennyire biztos a dolgában.

Azért mégegyszer köszönök neked mindent Vzoli! Belevágok, s lesz ami lesz. Talán győz az igazság. Reménykedem.

Egyébként egész jó jogász válhatna belőled, de témyleg:) Köszi mégegyszer!

Vzoli csupa jókat irt. Az is igaz, hogy nincs precedens, de azért egyre jobban begyürüzik, és a biróságok figyelembe veszik. A jogszabály leir valamit, a BH pedig megmutatja, hogy azt a valamit hogyan alkalmazzák a biróságok.

A biróság meg is becsülheti a másik fél jövedelmét, azonban erre itt szükség sincs, mivel egyrészt itt a tartásdij megállapítása már megtörtént és ez véleményem szerint az apa összes jövedelmére vonatkozó százalékos megállapitás, másrészt a munkáltató valószinüleg fogja tudni igazolni, hogy kint mennyit fizetnek neki. Ha viszont nem, és netán a kazahokkal nincs egyezményünk a tartásdij behajtására, akkor ez azt jelenti, hogy a kinti jövedelmére nem lehet végrehajtást vezetni. Az, hogy a tartásdij alapja az itteni bére, az csak annyit jelent, hogy a minimum összeg nem lehet magasabb, mint az itthoni jövedelme 50 százaléka, merthogy annál többet nem lehet letiltani. Azonban a fennmaradó összeget rá lehet terhelni az esetleges vagyonára, tehát nem biztos, hogy megéri neki, hogy ne fizesse ki.

Tehát szerintem jelezd a biróság felé, hogy van kinti jövedelme is meg itteni is, és az ítélet alapján kérd a végrehajtás elrendelését a teljes jövedelmére

Derill! Köszi szépen! Mostmár egészen biztos, hogy nem várok tovább és nem dőlök be volt férjem ijesztgetésének, még ma megírom és beadom a bírósághoz a gyt.díj iránti közvetlen letiltó kérelmet.
Örülök, hogy van ez a fórum és vannak még segítőkész emberek, mégegyszer köszi szépen derill és vzoli!

Kedves Szakértők, Olvasók!
Én is kérném a segítségüket.
Az én helyzetem fordított.
Magyarországon élő apa vagyok és gyermekeim Németországban élnek édesanyjukkal.Vadházasságban éltünk itthon, együtt mentünk ki, de én a hazajöttem.
Neki új párja volt kb 5 évig. A megbeszéltek alapján minden hónapban fizettem tartásdíjat a magyar bankszámlájára a volt páromnak.
Ők nagyobb házba költöztek és többé már nem volt elég amit utaltam ( igaz azt nem megélhetésre fordította, hanem gyűjtögette). Németországban tartásdíj megállapítását kérte. Megkeresett a német hatóság.Most havi 300-300€ azaz 600 €-t kérnek tőlem 2 gyermek után. Itthon alkalmazottként élek. Új párom van, 2 gyermekkel( nem saját ). A nettó fizetésem 170.000 ft.
A gyermekeimnek mindent megveszek amit szeretnének.
170.000 ftból hogy fizessek 210.000-ft-ot?
Kérhetek magam ellen magyarországi tartásdíj megállapítást? Köszönöm előre is.

marnika

Joghatósága van az ügyre a német bíróságnak, nem kérheted, hogy Magyarországon folyjon az eljárás.