Hagyaték

Köszönöm a választ! Én úgy gondoltam, hogy mindig van. Nem háborogtam csak nem értettem, és tefonon majd csak hétfőn lehet hívni őket. Mégegyszer köszi

„Jogos ez a kérés”

Úgy tűnik igen.

Ildikó,

NEm tudom miért érzem, hogy 5x ugyanaz a kérdés jön elő más nick alól... :/

De :

1. - Nem "esik" örökség alá, nem része a hagyatéknak, de az örökös(ök) köteles részi alapjába beleszámít. Lehet igénye.
2. - Honnan tudhatnánk azt? Kérni bármit lehet. Hogy jár-e neki, azt ki kell számolni.

(egy példa a "Haszonélvezeti jog - ajándékozás tulajdonjog" topikban a mai napon van).
Hogy milyen áron kell számolni, majd a bíró eldönti, ha nem egyeztek meg, és beperel.

Szép napot!

Ha egy közlekedési balesetben egy házaspár elhuny, és megkötött életbitosítások kedvezményezettjeként egymást jelölik meg, akkor Ptk 7:4 (4) alapján egyaránt kiesnek a kedvezményezetti sorból? Vagy esetleg más az eljárási rend, és a kedvezményezett örököse igényt tarthat bármire?

A 7:4. §-nak nincs (4) bekezdése. Azt akarod kérdezni, hogy az (1) bekezdésének második mondata analógiásan alkalmazandó-e az életbiztosításra? Szerintem nem. Az viszont elképzelhető, hogy a kötvényben van valami hasonló feltétel.

Tisztel szakértők!

Édesanyám után örökölnék egy ingatlanrészt. Az ingatlannak édesanyámon kívül a párja és a másik házasságából származó gyereke a tulajdonosa. A házon hitel van.

A hitel ingóságnak vagy ingatlannak számít? Ketten vagy hárman örököljük? Azt sajnos nem tudom hogy a hitel lakáshitel, vagy más fajta hitel, aminek a fedezete az ingatlan.

Mivel hárman voltak tulajdonosok és együtt is éltek, én úgy gyanítom a többi féllel közösen vették fel a hitelt és nem csak édesanyám. Sajnos én nem látok bele a hitelszerződésbe.

A közjegyző csak a bank követelését ismertette, de úgy gondolom, hogy az hagyatékba nem az egész hitelt kellene belevenni, hanem csak édesanyám részét a tulajdoni hányad arányában.

Ebben valaki meg tud erősíteni? Ha igazam van, akkor ezt a közjegyzőnek kell jeleznem, hogy rosszul van számolva?
Nem szeretném ha egy nap a bank a hármuk teljes hitelét rajtam követelné, hisz a másik két fél életben van.
Köszönöm a segítséget.

Robi

Az a "párja" férj vagy élettárs? Nagyon nem mindegy.

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!
A párja az a férje volt. A gyerek pedig a közös gyerekük.

Akkor az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanból az örökhagyó illetőségét a gyerekek öröklik az özvegy haszonélvezetével terhelten. (Az özvegy kérheti a haszonélvezet megváltását, akkor ő is egy gyerekrészt kap.) A hagyaték többi részéből az özvegy is kap egy gyerekrészt. Annak semmi gyakorlata nincs még, hogy a hagyatéki terheket hogyan kell ilyen esetekben felosztani az özvegy és a leszármazók szerint. Valószínűnek tartom, hogy az egyszerűség kedvéért egyenlő arányban szétdobják közöttük. (A hitelezőkkel szemben akkor is egyetemlegesen tartoznak.) De szerintem igazán méltányos az lenne, ha összeadnák a teljes pozitív hagyatékot, megvizsgálnák, abból ki milyen arányban részesül, és ebben az arányban terhelné az örökösöket az örökhagyó tartozása. Csak ez sokkal bonyolultabb.
Az özvegy a kölcsönnek akkor is adósa, ha esetleg csak az örökhagyó szerződött.

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm válaszát.
Ha jól vettem ki szavait akkor az özvegy mindenféleképpen a hitel adósa ha netán csak egy néven futott volna a hitel akkor is, mivel az volt a közös otthonuk.

Én abból indultam ki, hogy nekem is van egy hitelem, és élettársam adóstárs, mivel neki van hivatalos ingatlanrésze a házban. A bank enélkül nem kötött volna szerződést velünk.

"Valószínűnek tartom, hogy az egyszerűség kedvéért egyenlő arányban szétdobják közöttük."
Ezt hogy kell érteni?

Az ingatlanban a haláleset előtt alapban édesanyámnak, férjének és a lányuknak 1/3 1/3 1/3 részük volt. Én azt feltételezem, hogy ezért mindhárman benne vannak a hitelszerződésben.

Ha van még 1 millió közös tartozásuk akkor köztem, a közös gyerek gyerek és az özvegy közt szétdobják 1/3 1/3 1/3 arányban?

De ez nem olyan, mintha az özvegy és a közös gyerek adósságának is 1/3-át megkapnám úgy, hogy az ő eredeti ingatlanrészükből viszont nem kapok semmit cserébe?

Tehát mondjuk az ingatlan 1/6 lesz az enyém, de a hitel 1/3-ával fogok tartozni (pl. fizetni havi szinten).
Továbbá ha jól értem az egyetemlegesség miatt a hitelező pedig a teljes hitelt követelheti akár rajtam is és nem csak édesanyám 1/3-t.

Ha a hitelező megkeresne, akkor mondhatom -e neki, hogy vigye az ingatlanrészemet, vagy a másik két fél meg tudja akadályozhatja az árverezés ekkor?
A bank mondhatja -e, hogy mivel a többieknél nincs már mit foglalni, az ingatlant meg nem engedik elárverezni, ezért tőlem foglalna, mivel nálam még lát vagyont.

Mert ha ezek így vannak, akkor hiába pozitív az egyenleg, ezt az örökséget ép ésszel nem szabad elfogadni, mert a másik két félnek nem érdeke, hogy azt az ingatlant mostanában eladjuk amiben élnek és ki tudjanak mondjuk fizetni.

Nem azért, mert "az volt a közös otthonuk", hanem azért, mert házasok voltak.

A többit, ne haragudjon, de nincs érkezésem elmagyarázni. Sajnálom, ha nem sikerült elsőre érthetően elmondanom.

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm válaszát.

Sajnos a "méltányos az lenne" dologgal nem tudok foglalkozni, mivel nincs kapcsolat édesanyám másik családjával.
Így csak azzal tudok számolni, hogy mi azt amit követelhetnek rajtam.

Azt szerettem volna csak megtudni, hogy a többi tulajdonos (nem az örökség alapján szerzett) hiteléért/hitelrészéért is felelnem kell -e ha öröklök, vagy sem?

"Annak semmi gyakorlata nincs még, hogy a hagyatéki terheket hogyan kell ilyen esetekben felosztani"

De akkor ezek szerint ez random dolog. Ez mindig a bankon, vagy az adott bírótól függ, hogy akarja megítélni.

Én attól félek, ha már ilyen nagy összeget is követelhetnek tőlem, akkor nem elég, hogy azt mondom az én 1/6 részemmel, hogy vigyék az ingatlant, mert félek hogy van arra lehetőség, hogy a másik két fél ne engedje az ingatlant elvinni.

Robi89,

„Ha jól vettem ki szavait akkor az özvegy mindenféleképpen a hitel adósa ha netán csak egy néven futott volna a hitel akkor is, mivel az volt a közös otthonuk.”

Nem. Az özvegy is adósa a hitelnek, ha az csak édesanyád nevén volt, és az édesanyád is adósa minden olyan hitelnek, amit az életközösség alatt vettek fel, de ez független a közös otthontól, független mindentől. Házastársaknál közös a tartozás, ha csak az egyik fél vesz fel személyi kölcsönt például. A házasság miatt, nem a közös otthon miatt.

„Én abból indultam ki, hogy nekem is van egy hitelem, és élettársam adóstárs, mivel neki van hivatalos ingatlanrésze a házban. A bank enélkül nem kötött volna szerződést velünk.”
Ez más dolog, házasoknál kicsit máshogy van.

„Az ingatlanban a haláleset előtt alapban édesanyámnak, férjének és a lányuknak 1/3 1/3 1/3 részük volt. Én azt feltételezem, hogy ezért mindhárman benne vannak a hitelszerződésben.”

Nem feltétlenül, a lány lehet akár zálogkötelezett is csak. De a házastársak jellemzően adósok is mindketten - de ez sem ezer százalék.

„Ha van még 1 millió közös tartozásuk akkor köztem, a közös gyerek gyerek és az özvegy közt szétdobják 1/3 1/3 1/3 arányban?”

Nem. Ha házastársi közös tartozás (akár csak édesanyád, akár csak férje nevén), akkor a FELE nem is hagyaték, az az özvegy tartozása marad. A másik fele öröklődik, hogy MI SZERINT, erre írta az ügyvéd úr, hogy nincs konkrét gyakorlata. Lehet 11/3-1/3-1/3. De lehet más is, nyilván, ha hivatkozik rá valaki, akinek más kedvezőbb. A bíró mérlegel, HA nincs megegyezés.
Ha az ingatlanhoz tartozó gyerekkel is közös tartozás, akkor annak eleve csak az 1/3 része kerül a hagyatékba, és azt kell elosztani.

CSAK AZ ÖRÖKHAGYÓ TARTOZÁSA ÖRÖKLŐDIK. Hogy az éppen a nevén van (de akkor annak a fele valójában nem az övé, hanem a házastársáé), vagy éppen egyáltalán nincsen a nevén (de a házastársáén van, tehát a fele édesanyádé), az majd kiderül.

Ezért előfordulhat, hogy ha pl. vettek fel valami hitelt (személyi kölcsönt, vagy autóhitelt), az nincs is a nevén édesanyádnak, de ha hivatkozik rá az özvegy, akkor bekerül a hagyatékba. Ha szerinted meg nem oda való valami, amit bejelentettek, akkor nem lesz megállapodás a hagyatéki tárgyaláson a közjegyző előtt, és mehet a bíróságra az, akinek eltérő igénye van. Aztán majd a bíróság eldönti.

„Továbbá ha jól értem az egyetemlegesség miatt a hitelező pedig a teljes hitelt követelheti akár rajtam is és nem csak édesanyám 1/3-t.”

Így van, de csak az örökrészed erejéig, többet nem, és ha azt kifizeted/végrehajtják rajtad, akkor azt a részt, amit nem neked kellett volna megfizetni, követelheted a többi örököstől. Pont mint eddig : ha nem tudtok megegyezni, go to bíróság.

„Ha a hitelező megkeresne, akkor mondhatom -e neki, hogy vigye az ingatlanrészemet, vagy a másik két fél meg tudja akadályozhatja az árverezés ekkor?”

Mondhatod, sőt : a hagyaték tartozásaiért főszabály szerint elsősorban a hagyaték tárgyaival felelsz. Ha nem akarsz fizetni, felajánlod neki az ingatlanrészedet. Oldja meg. Eladja a lakóknak, vagy elárverezi, neked édesmindegy. Tőleg megveheti a többi örökös, ha meg tudnak egyezni.

„A bank mondhatja -e, hogy mivel a többieknél nincs már mit foglalni, az ingatlant meg nem engedik elárverezni, ezért tőlem foglalna, mivel nálam még lát vagyont.”

Olyan nincs, hogy nem engedik árverezni. Ez nem kívánságműsor. Ha lakáshitel, vagy legalábbis az ingatlan a fedezete volt a hitelnek, akkor van rajta jelzálog, a bank érvényesíti, nem számít mit akar a többi tulaj (vagy éppen te), ha senki sem teljesít.
Tőled csak az általad örökölt vagyon erejéig követelhet. Ha megvan az a vagyon, akkor azt, ha nincs meg (mert mondjuk időközben eladod, de ezt a hiteles ingatlant nyilván nem is teheted), akkor annak értékével kell legfeljebb helyt állnod. Többel nem.

„Mert ha ezek így vannak, akkor hiába pozitív az egyenleg, ezt az örökséget ép ésszel nem szabad elfogadni, mert a másik két félnek nem érdeke, hogy azt az ingatlant mostanában eladjuk amiben élnek és ki tudjanak mondjuk fizetni.”

A hagyatéki tárgyaláson ki fog derülni mi került a hagyatékba, vagyonként, és tartozásként. Lehet, hogy vannak még más hitelek is, és lehet, hogy nem is lesz pozitív az öröklés. Ott eldöntheted, mit akarsz. Az egészet visszautasítani lehet, de ennek legfeljebb akkor van értelme, ha szinte biztosan nem pozitív, vagy, ha viszonylag keveset örökölnél, és sok macera lenne vele. Mert, mint fent szerepelt : az örökség erejéig kell helyt állj. Saját vagyonoddal nem. Nem bukhatsz egy örökségen (elvileg, ha olcsón elkótyavetyélsz valami értékeset belőle, akkor persze a sajátodból is követelhetnek). De amíg megvannak az örökség tárgyai, addig azt bukhatod legfeljebb.

„mert félek hogy van arra lehetőség, hogy a másik két fél ne engedje az ingatlant elvinni.”
Lásd fent : ez nem kívánságműsor.

Persze, a legjobb tanács, amit ilyenkor adni lehet az az, hogy keresd meg őket, üljetek le a hagyatéki előtt már, és beszéljétek meg a dolgokat. Az ingóságait nyilván elbuktad már, hiszen nem tudsz róluk, nem fogják bejelenteni a hagyatékba. De ha nem kifejezetten rossz a viszony, és nem ellenségesek, érdemesebb megbeszélni, megegyezni, legalábbis megpróbálni. Egy hagyatéki per több év is lehet, sok vitával, sok perköltséggel, felesleges időfecsérléssel és idegeskedéssel. Tegyél egy próbát, hátha korrektül állnak hozzád. Aztán ha nem, még mindig megpróbálhatod akár a pert is.

Mondjuk amíg az özvegynek haszonélvezete van az ingatlanon, nem is nagyon tudsz vele mit kezdeni. Igazából semmit, konkrétan.

Nem így van, ezt mindenki maga érvényesíti.

Üdvözlet, segítsèget szeretnèk kèrni.
Édesapàm januàrban elhunyt, nővèremmel mi lennènk az örökösei az ő ingatlan tulajdonànak. Ez egy fèl hàz,(szüleink elváltak, de èdesapám nem tudta kifizetni èdesanyànkat, ezèrt 1/2 rèsz továbbra is az ő tulajdona) Több hitel tartozás miatt vègrehajtàs van az ingatlanon. Èdesapám járulèkànak 50% tiltàsra is került 2012-ben.
A hagyatèki eljàrás mèg nem törtènt meg, ès informàciót a teljes összegről nem kapunk, amíg az meg nem törtènt.Tulajdoni lap alapjàn becslésünk 12 millió. Bonyolítja a helyzetet,hogy mèg vàlàs elött èdesanyám is adóstársként szerepel az egyik hitelen, de nem tudja kifizetni.Ennek jelen tőkèje 2 millió vègrehajtó 5 milliót kèr.
A kèrdèsem, ha valaki szeretnè megvenni az ingatlant 12,5 millióèrt èdesanyànk eladhatja e, mèg a hagyatèki elött, úgy hogy a pènz úgyvèdi letètbe kerülne ès ezt az összeget mind a sajàt, mind a minket terhelő vègrehajtàs összegére fordítja. Mi van abban az esetben ha valami miatt esetleg ez a pènz nem elèg a bankoknak ès a vègrehajtónak? Az ügyvèdben aki intèzi teljesen megbízunk, ès szerinte lehet egyezkedni a bankokkal. A vevő kedves ismerősünk, így nem szeretnènk megkàrosítani, hogy esetlegesen terhelt ingatlant kapjon. Próbàlkozott már valaki hasonlóval?

Puding,

megbízhatnak közösen a testvérek egy ügyvédet, és indíthatnak közösen is pert. Igen, így azért olcsóbb lehet, mint külön-külön.

(Az ügyvédi munkadíj főszabályként a tárgyértékhez igazodik. Márpedig három testvér köteles része pont háromszor annyi, mint egyé. Ha a viszonylag kis tárgyérték miatt óránkénti vagy tárgyalásonkénti a díj, akkor lehet megtakarítás, hiszen három ember követelésének az érvényesítéséhez nem kell háromszor annyi idő vagy alkalom.)

Tisztelt Fórumozók!

Albérlőként élünk egy lakásban, érvényes bérleti szerződésünk van július 31-ig. Azonban a múlt héten elhalálozott a lakás tulajdonosa. Mivel végrendeletet nem hagyott, a legjobb tudomásom szerint 1/3-1/3-1/3 arányban fogja majd örökölni a lakást a felesége, a feleségétől született közös kiskorú gyermeke illetve az előző házasságából származó felnőtt lánya (természetesen a hagyatéki eljárás során megállapodhatnak másképpen is, de most vegyük alapul a fenti öröklési helyzetet). A bérleti szerződés mindentől függetlenül ugyebár továbbra is érvényes július 31-ig, azonban kivel kell megállapodni a szerződés meghosszabbításáról, amíg nem zárul le a hagyatéki eljárás? Vagy mivel nincs „igazi” tulajodnosa jelenleg a lakásnak, ezért július 31-től ki kell költöznünk mindenképpen? Mit lehet tenni ilyen helyzetben? A válaszokat előre is köszönöm.

Imiface,

Az örökös az örökhagyó halálával megörökli a hagyatékot, aki így jogutódja is. Viszont amíg a hagyatéki végzés nincs meg, addig az örökös "ismeretlen".

Mivel jogutódok, ezért a szerződésed július 31-ig érvényes.

Én azt tenném a helyedbe, hogy megkeresném mind a három várható örököst, és megérdeklődném, hogy egyrészt mi várható az öröklésnél, ki fogja az ingatlant örökölni, illetve hogy ez vagy ezek a tulajdonosoknak mi a célja vele.

Ha továbbra is ki akarják adni, akkor minden további nélkül köthettek szerződést a hagyatéki előtt is. Célszerűen mind a három aláírásával, de ha ők egymás között megegyeznek, akár az egyik is elég. Szintén célszerűen átmenetileg, de lehet hosszú távra, mintegy előszerződésként, hogy ha jogerőssé válik a hagyatéki végzés, akkor a tényleges bejegyzett tulajdonossal kötheted meg a véglegest.

Ha meg amúgy sem értenek egyet, vagy nem akarják kiadni tovább, akkor úgyis költöznöd kell. Minél előbb felveszed velük a kapcsolatot, annál előbb tudni fogod mi lesz a szitu.

drbjozsef,

köszönöm szépen a választ, sokat segített.

Egyetlen kérdésem maradt: mi történik akkor, ha a két tulajdonos kiadná nekünk a lakást, a harmadik azonban nem szeretné? Van rá lehetősége, hogy kvázi megvétózza a másik két tulajdonostárs döntését? Már felkerestem a 3-ból két tulajdonost, ők szeretnék, ha maradnánk, a 3-ik személy azonban eddig nem tudtam elérni, és tudni szeretném, mik az eshetőségek.

Ha ő is tulajdonos lesz, osztatlan közös tulajdonosok lesznek. Ez azt jelenti, hogy mindegiykük egyformán jogosult a lakást használni, a többiek jogos érdekeit nem sértve. Egy természetben meg nem osztható ingatlan tekintetében ilyet nem lehet.

Ha azt mondja, hogy ő használni akarja az ingatlant, de te - a többi tulajdonos által neked juttatott jogcím birtokában - ezt megakadályozod, akkor többlethasználati díjat követelhet tőled. Vagyis a rá eső bérleti díjat, szóval ha nem jut közös nevezőre a többi tulajdonos társsal, akkor elhúzódó macerára lehet számítani.

Eladhatja a részét, kérheti a közös tulajdon megszüntetését bíróságon, de ezek mind elvileg nem érintik a bérletedet, Kivéve, ha birtokbahelyezést akar, mert be akar költözni. Feltételezem, ha egy tulajdonostárs akar beköltözni, az erősebb érv, mint hogy a többi bérbe akarja adni, és ki kellene költöznöd.

Szóval, ha nincs megállapodás mindenki között, abból csak a púposkodás lesz, senkinek se jó az.

Értem, köszi szépen!

Drbjozsef

"Egy természetben meg nem osztható ingatlan tekintetében ilyet nem lehet."

A természetben meg nem osztható ingatlan tulajdonképpen mit jelent?
Gondolok itt egy 1/12, vagy 1/9 részre mondjuk egy köteles rész során.

Ez azt jelenti hogy annyira kis részt képvisel vki az ingatlanból hogy csak készpénzben lehet őt kifizetni?

természetben ( mondjuk egy wc résznyi) lehetetlen?

Epifeni,

Természetben megosztható az ingatlan, ha abban két (több) külön lakás szabályosan kialakítható. Mindkét (minden) tulajdonos a másik jogainak sérelme nélkül tudjon benne lakni. Már egy közös wc sem igen az. (Jó régen, társbérletekben, akár három család is osztozott egy nagyobb polgári lakáson, de azért azok az idők szerencsére elmúltak).

Ez esetben vagy társasházzá és albetétekké alakíthatják az ingatlant, vagy teljesen megosztják külön helyrajzi számokra (ha a telekméret is engedi).

Ha nem, akkor valaki kiköltözik, valaki meg használati díjat fizet - vagy, kéri a közös tulajdon megszüntetését a normál módon (megváltás, árverés).

Egy lakás vagy egy lakásos ház nem osztható meg a természetben.

Esetleg a használati megosztási szerződést is létrehozhatja a bíróság, és osztatlan közös marad az egész, de ez is csak akkor ha fizikailag tényleg különálló lakásokra osztható.