Hagyaték

lion71,

Az após és a vő az nem egyenesági rokon.
Ugyanakkor te a házastársadnak illetékmentesen ajándékozhatsz, míg ő a szüleinek szintén (=te apósodnak). Ahogy fordítva is, lányodnak illetékmentesen ajándékozol, és ő a házastársának szintén (=te vődnek).
Mindkét esetben plusz egy szerződést kell fizetni az ügyvédnél.

Jó napot! Alábbi ügyben kérnék szépen segítséget. Férjem egyedüli gyerek, édesapja tavaly sajnos elhunyt, édesanyja él. Most várjuk apósom hagyatéki tárgyalását. Apósomnak csak egy gépkocsi és egy folyószámla volt a nevén, illetve az ő apja után (vagyis férjem nagyapja után) örökölt ingatlan 1/4 része. Apósom egyébként önkormányzati bérlakásban élt anyósommal, azóta ott a bérleti jogot anyósom már átvette a nevére. Kérdésem, hogy az 1/4 ingatlanrészt csak férjem örökli majd egyedül, vagy esetleg anyósommal fele-fele arányban?
A másik dolog, hogy a szóban forgó ingatlanban a nagymama még bent él, a nagyapai rész után özvegyi jog van részére bejegyezve. Apósom nővére (egyedüli testvére apósnak) szintén 1/4 rész tulajdonosa volt a nagyszülői háznak, ám időközben tartási szerződést kötött a mamával kb 2 éve, így már a ház 3/4 része az övé, a mama haszonélvezeti jogával. Férjem már egyeztett vele, hogy a hagyatéki után eladná neki azt az 1/4-et,ami érdekelné is persze. Arra lennék kíváncsi, hogy a mama özvegyi joga befolyásolja-e az adásvételt vagy annak összegét? Köszönöm!

Az özvegy is örököl egy gyerekrészt.

A haszonélvezettel terhelt illetőség nyilván kisebb értéket képvisel, mint ugyanaz az illetőség haszonélvezettől mentesen.

Jó napot! A kérdésem a következő:
Házastárs a megajándékozott a halál esetére szóló ajándékozás jogügyletben. A gyermekek majd igényt tarthatnak a kötelesrészre?
Köszönöm megalapozott válaszukat!

@Erzsebet

Ha ezzel az örökrészük a kötelező minimum alá esik, akkor igen.

(Miért jobb a haláleseti ajándékozás, mint végrendeletben ráhagyni?)

Kedves Sombokor! Köszönöm válaszát! Ezek szerint a kötelesrész szempontjából egyforma a két ügylet. Kérdésére válaszolva olvasatomban a halál esetére szóló ajándékozás előnye az lehet, hogy egyoldalúan nem vonható vissza + tartozások nem terhelik. Üdvözlettel: Erzsébet

A hagyatéki terhek nem tűnnek el csak úgy.

Sziasztok!

A hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően szereztem tudomást egy, az örökhagyó nevén lévő belföldi megtakarítási számláról. Ha ez nem került feltüntetésre a hagyatéki leltárban, ez 100% bizonyossággal azt jelenti, hogy az örökhagyó halálának időpontja előtt ez a számla megszüntetésre került?

hombarfej,

Dehogy.
Azt jelenti 100% bizonyossággal, hogy nem jelentette be senki a hagyatékba ÉS a közjegyző lekérdezése sem találta meg. Utóbbit sem minden bankra vezeti feltétlenül, és akkor is általában a folyószámlákra legfeljebb.

Vagy indítasz egy póthagyatéki eljárást - ekkor azt kockáztatod, hogy ha kiderül, hogy a halál napján már megszünt, akkor neked kell kifizetned a közjegyző díját a semmiért -, vagy a hagyatéki végzéssel esetleg keresd meg azt a pénzintézetet, és annak bemutatásával igazold, hogy az elhunyt jogutódja vagy, az örökségben érdekelt, legalább azt mondják meg, hogy a halál napján volt-e megtakarítási számlája még a bankban az elhunytnak. Nem biztos, hogy segíteni fognak, de egy próbát megérhet. Írásban kérd, hogy írásban válaszoljanak, esetleges elutasítást követően annak indoklásától függően lehet továbbmenni.

drbjozsef köszönöm!

Nincs másik örökös???
.
Akkor egyszerűbb az eset.

Sziasztok, szeretnék tanácsot kérni a következő ügyben. Ismerősöm tulajdonában (1/1) van egy családi ház. Ebben a házban nem ő lakott,hanem a testvérének megengedte,hogy ott éljen. Most a testvére meghalt. Hagyatéki tárgyalás nem volt,mivel ismerősöm az egyedüli tulajdonosa az ingatlannak. Viszont a halott testvér lánya felbukkant és követeli az apai részt a hàzból. Kérdésem, jogos a követelése.'?Hiszen nem volt tulajdonrésze apjának az ingatlanban. Köszönöm a válaszokat.

Tessék?!

Testvérem 1970 - ben Győrben 130 négyzetméteres házat kapott.Erről közjegyzői okirat is van.
Elvittek akkor minden pénzt így nekünk kis városban 35 négyzetméter minigarzont béreltünk két 4 éeen aluli gyerekkel.
Ott kaptunk állást. Feleségem tanítónőit én autószerelőit.
1979- ben tanácsi értékesítésű 52 négyzetméter 10 emeletes házgyári lakást kaptunk ezt végtörlesztéssel 90es években.
2000- ben kis faluban mi kaptuk meg a teljesen lelakott vizes penészes családi házat.Eltartási szerződéssel.Akkor ez másfél millió forint értékú volt.
A két szülőmről csak én gondoskodtam 1990-től 2008-ig rájuk sem néztek. Apámat 96 éves koráig édesanyámra 83 éves koráig.
Édesanyám halála után apámat magunkhoz költöztettük még 5 évig élt velünk.
Anyám halála után 2003 -ban még kaptak 5 millió forintot.
2008- ban meghalt.Ekkor még megörökölték a termőföldek felét amit jelenleg mi bérelünk.
Megtámadható ennyi év távlatából?Ha ilyen aránytalanul lett kétfele osztva sőt egy napig nem gondoskodtak a szüleikről.
Van- e bármilyen jogorvosi lehetőségem erre az aránytalanságra és igaztalanságra.

Mindenki azt csinál a vagyonával, amit akar.

„Megtámadható ennyi év távlatából?Ha ilyen aránytalanul lett kétfele osztva sőt egy napig nem gondoskodtak a szüleikről.
Van- e bármilyen jogorvosi lehetőségem erre az aránytalanságra és igaztalanságra.”

Nem.
Ez a hajó elment.
Persze, kérhetsz tőle "kárpótlást", ha úgy érzed, az járna, önként azt adhat neked, amit akar. De jogi úton már semmilyen igényed nem érvényesíthető.
(ha te gondoztad a szüleidet, neked kellett volna megbeszélned velük, hogy végrendelkezzenek rád.)

És az elmúlt 30 évben mire vártatok?

Köszönöm a kielégítő válaszokat !

Bölcsebb nem lettél csak tapasztaltabb.

Sziasztok, a véleményetekre lenne szükségem. Sajnos Édesanyám 2022 májusában meghalt, egy lakótelepi lakás a hagyaték, ill. 300.000 Ft. kincstárjegy. Rokonsági fok szerint én, a fia vagyok az egyedüli örökös, azonban Édesanyám nem vált el a második férjéről, tehát törvény szerint ő is örökös. A lakás szerzés a házasság előtt keletkezett (Édesanyám nevén van a lakás), ill. a házasság után kb. két hónapnyi együttélés után a második férj összepakolt, és elköltözött. Tehát kb. 40 éve nem éltek sem élet sem vagyonközösségben. Ezt a hagyatéki eljárás papírjára le is írtam. Nemrég kaptam meg a polgármesteri hivataltól a lakás értékbizonyítványát, ill. tájékoztatást, amiben szerepel a második férj "Törvényes öröklés" jogcímen. Úgy tudom, hogy a törvény szerint ő is örökös, ha más nem, akkor haszonélvezeti joga van a lakásra, azonban -én úgy gondolom-, hogy erkölcsileg semmi joga nincs semmire. Sajnos nem ismerem az elérhetőségét (A papíron, amit kaptam, csak az van, hogy Budapest XX. kerület Településszintű cím), mert akkor megkértem volna, hogy mondjon le az öröklési jogáról. Szóval.... Az lenne a kérdésem, hogy mit tudok tenni ebben a helyzetben, jogos-e a félelmem, hogy valóban törvényes örökös ő is..

atari,

Főszabály szerint a házastárs örököl haszonélvezeti jogot az örökhagyóval közösen lakott lakáson és egy gyermekrészt a hagyaték többi részéből. Ellenben, ha az életközösség nem állott fenn az örökhagyó halálakor, akkor a házastárs az öröklés rendjéből kiesik, azaz nem örököl semmit.
Az életközösség fenn nem állására Neked, mint örökösnek kell hivatkozni. Nem világos, kinek írtad meg - ezt a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző tudomására kell hozni, pl. tértis levélben. Ha a hagyatéki leltárt készítő jegyzőnek (polgármesteri hivatalnak) írtad meg, az nem jó.
Olvasgasd a Ptk. 7:55-7:66. §-t, különösen a 7:58. § és 7:62. §-t.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

osztap:

Köszönöm a választ, arra a papírra írtam rá, amiben fel kellett sorolni a hagyatéki leltárt. Elég ha én jelzem ezt a közjegyző felé, vagy pedig tanúkkal bizonyítanom is kell ezt?

atari,

A helyedben csak megírnám tértis levélben a közjegyzőnek, hivatkozva a Ptk. megfelelő paragrafusára, hogy emiatt az özvegy az öröklésből kiesik, és ennek folytán Te vagy az egyedüli örökös. Felhívnám figyelmét, hogy a lakcímnyilvántartásból lekérdezheti az özvegy lakcímét, és látni fogja, hogy negyven éve nem élt együtt az örökhagyóval. Végül felajánlanám, hogy szükség esetén tanúkkal tudom bizonyítani az életközösség fenn nem állását az örökhagyó halálakor. Ez utóbbi szinte biztos, hogy nem fog most kelleni, mert a közjegyző nem fogja ezt a kérdést eldönteni.

Ha az özvegy vitatja, hogy az életközösség nem állt fenn az örökhagyó halálakor, akkor a közjegyző a hagyatékot csak ideiglenes jelleggel adja át, és Neked perben kell bizonyítanod az állításodat. Például tanúkkal.

Szerintem az "özvegy" nem isvyud az esetröl csak atari aggódik.

De nincs miért.

Ha MOST nincs is miért aggódnia, hamarosan lesz, hiszen a közjegyző kiértesíti a házastársat a hagyatéki eljárásról.

atari,
Ha ismered a második férjet, ha el tudod érni, és nem vagy fasírtban vele, akkor keresd meg, és kérd meg, hogy nyilatkozzon a közjegyzőnél (vagy jelenjen meg a hagyatéki tárgyaláson), hogy nem állt fenn az életközösség, és elismeri az állításodat, hogy az öröklésből kiesett. Ez neki is érdeke, mert akkor nem kell majd bíróságra járkálnia.