Hagyaték

Kovács_Béla_Sándor
Köszönöm a választ. hogy kettős lesz e a költség, arról esetleg tudsz tájékoztatni?

Azt félreértetted. Az osztályos egyezségnek nincs külön költsége. Csak aztán az legyen.

Tisztelt Szakértők !

Szeretném megkérdezni, hogy a közjegyző előtti hagyatéki eljárásnak van-e határideje ? (édesapám 2020 októberben hunyt el, Önök szerint mire várható a hagyatéki eljárás ?)
Szeretném megkérdezni, hogy egy örökölt személy-gépkocsinak mennyi lehet az illetéke, vagy közjegyzői díja ?)

Köszönöm

„egy örökölt személy-gépkocsinak mennyi lehet az illetéke,”

Ha az átírásra gondolsz akkor az illetékmentes lesz. A forgalmi + törzskönyv 6000 + 6000 Ft lesz. Eredetiségvizsgálat nem kell csak az új KGFB.

A hagyatéki eljárásnál elég hosszadalmas a várakozás. Szerintem kicsit lehet sürgetni, ha alapos az indokod.

Használhatod a gépjárművet, de fontos, hogy a biztosítási díjakat fizetni kell az elhunyt szerződése alapján.

Köszönöm !
Igazából a közjegyzői díjra gondoltam. Hozzávetőlegesen esetleg nem tudja, hogy mennyi ?

26. § A hagyatéki eljárás lefolytatásáért a közjegyző részére

1. ha az ügyérték megállapítható, a 10. § szerinti munkadíj felét,
2. ha az ügyérték nem állapítható meg, minden megkezdett óráért a 13. § (1) bekezdése szerinti, de legfeljebb három órára járó munkadíjat

kell fizetni.

10. § Két- vagy többoldalú jogügylet esetén az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:

1. 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 5 500 Ft
2. 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 5 500 Ft

és a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;

3. 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 6 700 Ft

és az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;

4. 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 8 200 Ft

és a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;

5. 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 16 200 Ft

és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;

6. 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 61 200 Ft

és az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;

7. 10 000 000 Ft feletti, de 200 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 86 200 Ft

és a 10 000 000 Ft feletti ügyérték 0,25%-a;

8. 200 000 000 Ft feletti, de 500 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 561 200 Ft

és a 200 000 000 Ft feletti rész 0,2%-a;

9. 500 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 1 161 200 Ft

és az 500 000 000 Ft feletti ügyérték 0,1%-a;
de legfeljebb 1 000 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíjat kell felszámítani.

13. § (1) Az eljárás lefolytatására fordított időhöz igazodó munkadíj összege minden megkezdett óráért 5500 Ft.

Tisztelt Ügyvédek,

Édesanyám meghalt. Ketten vagyunk testvérek, más rokon nincs. Édesanyám vagyona csak a lakása. A testvérem 10 éve külföldön él, nyaranta hazalátogatott egy-két hétre.

Édesanyámat az utóbbi években sokszor kellett orvoshoz vinni, magánorvost fizetni, az utóbbi 2 évben pedig - mivel nehezen járt - már én vásároltam, főztem neki, elláttam, az utolsó hetekben pelenkáztam, etettem.

Nyilván ezekről nincs számlám, édesanyámat azért ápoltam, vittem orvosokhoz mert szerettem.

A hagyatéknál ezeket a költségeket vajon figyelembe lehet venni, vagy nem számít.

Az öcsém valószínűleg kérni fogja a lakás árának a felét, magától nem fog egy vasat sem elismerni ezekre a dolgokra. A jog szerint akkor ezeket a körülbelüli költségeimet nem számolhatom fel, hiszen mint mondtam nem írogattam, hogy mikor, hova mennyit költöttem édesanyámra, de a testvérem azért valamennyit fizethetne anyukánk halála után az elmúlt évek költségeiből. Vagy semmit sem?

Meg kell várni a hagyatéki tárgyalásnak amíg ő hazajön?

Köszönöm megtisztelő válaszukat.

tlia,

Ha nincs más hagyaték, és két testvér az örökös, akkor jellemzően hagyatéki tárgyalást sem tartanak. Az önkormányzatnál be kell jelenteni a hagyatéki ügyintézőnél az ingatlant, bekerül a leltárba, a közjegyző minden mást intéz, és postán küldi a végzést.

Ez mostanság fél-1 év szokott lenni. Ha külföldön él egy örökös, akkor még több is valszeg.

(megjegyzem, nem kell kérnie a testvérednek a lakás felét. Az jár neki, örökli.)

Édesanyád vonatkozásában tartásra kötelezett vagy - pontosan úgy, mint a testvéred, de ezen irányú költségeidet a hagyatéki eljárásban nem tudod elszámolni.

Megegyezni tudsz vele, ha hajlik rá. Ha nem, akkor bukod.

A közjegyző költsége, meg a temetési költség az, amit a hagyatékba be lehet jelenteni mint hagyatéki teher, azt közösen kell állnotok, annak felét ki kell(ene) fizetnie, ha a számlák a te nevedre szólnak.

Sajnos ez ilyen. Ha előre nem állapodtatok meg közösen, akár anyukáddal is, akkor utólag ezt már rendezni nem nagyon lehet közös megegyezés híján.

Fizethetne, ahogy írod is, de ha nem akar, nem fog. Pláne, ha nincsenek is számláid, igazolható költségeid. Úgy végképp csak a jóindulatára számíthatsz, semmi másra.

(A hagyatéki tárgyalás mellőzése nem főszabály; a gyakorlatban a közjegyzők általában tartanak tárgyalást, akkor is, ha a törvény szerint nem kötelező. Talán mert ilyenkor az örökösök promt befizetik a díjat a házipénztárba, nem kell futni a pénz után.)

Kedves drbjozsef,

Köszönöm szépen a véleményt. Sejtettem, hogy így van a költség felezése, de akkor majd más megoldást kell keresnem.

Még azt szeretném megkérdezni, hogy amíg a hagyatéki tárgyalás le nem zajlik, addig a lakást sem lehet eladni? Fél-egy évig ott áll majd üresen? Gondolom a közműveket, telefon stb. lemondhatom...

Akkor ha nincs hagyatéki tárgyalás arra sincs szükség, hogy ő ideutazzon ha jól értem, és a lakást eladhatom egyedül is? Természetesen az érte kapott pénzt akkor felezem.

Igen, az első mondatból kihagytam a "mostanság" szót, amit a másodikba már beleraktam.

Tavaly óta a gyakorlat abszolúte az lett, hogy aki nem kéri valamiért külön, az egyszercsak kap egy végzést levélben.

Mernék tenni rá, hogy főszabály ide vagy oda, de nekik nem fognak tárgyalást kitűzni.

„Akkor ha nincs hagyatéki tárgyalás arra sincs szükség, hogy ő ideutazzon ha jól értem, és a lakást eladhatom egyedül is?”

Ez két kérdés. Nem kell ide utaznia, ha nem tetszik neki hagyatéki végzés fellebbezhet (ha így hívják), de nem adhatod el egyedül.

tlia,

A saját részedet adhatod el, a testvéredét nem.

A saját részedre akár most is köthetnél szerződést, feltehetőleg nem fizetnék ki legfeljebb letétbe, és ha megvan a jogerős végzés, és bejegyeznek a földhivatalba téged, akkor utána mehet a vevő bejegyzése is.

Ha üresen áll, mondd le ami nem kell (telefon, tv, internet), és vedd le alapdíjra, ami nem szüntethető meg (gáz, áram, víz, csatorna). Szemétdíj sajnos nem mondható le.

Akár bérbe is adhatod, elvileg a testvéred beleegyezése is kell, de ebben azért van kockázat, ha el akarjátok adni, ha nem tudjátok kirakni a bérlőt.

Egyébként a saját részed eladásához nem kell a testvéred beleegyezése, azt bármikor eladhatod, csak elővásárlási joga van, ugyanannyiért megveheti a vevőd elöl.

A testvérednek egyébként nem kell hazajönnie, ha meg tudtok egyezni az eladásban, a legcélszerűbb, ha küld egy meghatalmazást, ami külföldről csak úgy érvényes, ha a konzulátuson felülhitelesítteti. Oda be kell ballagnia minimum. Neked, vagy bárki másnak.

drbjozsef,

Bocsánat, de ezt nem értem. Hogy adhatok el egy fél lakást? Kinek van rá igénye? A másik felét ki adhatja el? Gondolom ő meghatalmazhat engem, vagy esetleg bárkit?

wers

" Nem kell ide utaznia, ha nem tetszik neki hagyatéki végzés fellebbezhet (ha így hívják), de nem adhatod el egyedül."

Hát akkor hogy adhatom el? Jön egy vevő, és közlöm vele, hogy ja..csak fél lakást adhatok el? Vagy jön egy lakásnéző, és azért mindig utazzon ide?

„Hát akkor hogy adhatom el? ”

A testvéred meghatalmazásával. Vagy külföldön készíttet egyet a konzulátuson, vagy itthon ügyvédnél, közjegyzőnél.

wers

Ja, hogy ez...igen, ez meg van, hogy a tudta nélkül nem adhatom el. Nem is állna szándékomban...

„Kinek van rá igénye?”

Csodálkoznál, sokaknak. Igaz, nyilván az értékéhez képest nyomott áron, de ha be akarja vásárolni magát valaki, akkor onnan az ő dolga megoldani, hogy megszerezze a másik felét. Ha máshogy nem megy, akkor a közös tulajdon megszüntetésére per indításával bíróságon.

(pláne, ha a tulajdonostárs külföldön él. Sok mindent megkönnyíthet.)

drbjozsef

Összefoglalva: nekem az lenne a legjobb megoldás, ha az öcsém engem meghatalmazna, hogy a hagyatéki eljárásban eljárhatok helyette, aztán pedig a lakáseladásban. Ha meg lesz a halotti anyakönyvi kivonat, önkormányzatnál bejelenteni, és akkor majd idővel vagy lesz v. nem lesz tárgyalás.

Az eddig költségeim akkor füstbe mentek, kivéve a temetés :(

tlia,

A hagyatéki eljárásra nem kell meghatalmazás. Egyrészt mert jó eséllyel nem lesz tárgyalás, másrészt ha lesz is, azon nem kötelező megjelenni.

A lakáseladáshoz igen, ez lenne a legegyszerűbb, de fontos, hogy a külföldi keltezésű meghatalmazásra felülhitelesítés kell.
Mondjuk ha a temetésre hazajön, akkor megcsinálhatjátok itthon is, de itt meg az a fontos, hogy ügyvéd által ellenjegyzett legyen a meghatalmazás, ingatlan eladásához az feltétel.

Igen, ha van halotti anyakönyved menj be az elhunyt utolsó lakhelye szerinti polghivba. Vagy inkább telefonálj, hogy most vészhelyzetben mi az ügymenet.

drbjozsef

A temetés már kedden megvolt, nem jött haza a Covid miatt. Igen, tudom, hogy a Konzulnál kell pecsétes papír, már más miatt voltak ott.

Egészen borzasztó, hogy a mély fájdalom mellett ilyen szenvtelen papírmunkát kell végezni, és mivel bőven millió felett voltak a költségeim, még le is kell nyelnem.

Köszönöm szépen még egyszer a segítséget :)

Tisztelt Ügyvédek!

Egy kis segítségre lenne szükségem hagyatéki ügyben. Tavaly elhunyt a nagymamám. A lakás, amiben lakott az én nevemen volt/van, ezért az nem képezi a hagyaték tárgyát. A mama sem tulajdonos, sem haszonélvező nem volt. Mama nevén semmi nem volt, sem autó, sem bankszámla, sem ingatlan, semmi. A lakásban lévő ingó dolgai bútorok, személyes tárgyak stb. képezik a hagyaték tárgyát. Két örökös van, (egyik sem én vagyok), legyenek Aladár és Béla. Ők ketten nem tudtak megegyezni, ezért kérték, hogy legyen hagyatéki tárgyalás. Ez már hosszú hónapok óta húzódik, biztos a covid miatt is, lényeg, hogy decemberben ígérték janárra, aztán februárra, stb, máig semmi értesítés. Én szeretném ezt az ingatlant, ami az én tulajdonom, felújítani, itt a tavasz, csinálnám. De Alaldár fenyegetőleg lépett fel velem szemben ennek hallatán, hogy semmi holmihoz nem nyúlhatok amíg nincs meg a hagyatéki eljárás. Sőt, már előre jelezte, hogy mit fog ő elvinni és olyan tárgyakat is mondott, amik nincsenek is. Mama sok dolgot elosztogatott életében. Engem a holmik egyáltalán nem is izgatnak, vigye aki akarja, én felújítani és használni szeretném a lakásomat. Kérdés, hogy megtehetem-e? Fedett helyre, a holmikra vigyázva kiüríthetem-e a lakásomat? Illetve mi van akkor, ha olyan tárgyakat kérnek majd rajtam számon, amik nem voltak a lakásban a mama halálakor? Aladárnak egyébként több dolgot már közvetlenül a mama halála után odaadtam a lakásból,mert kérte, Béla beleegyezésével természetesen. Akkor még úgy volt, hogy megegyeznek. Köszönöm ha tud válaszolni valaki.

„Kérdés, hogy megtehetem-e? ”
Persze.

(Ugye, nem is volt ez a kérdés komoly?)

„mi van akkor, ha olyan tárgyakat kérnek majd rajtam számon”
Készült a hagyatéki eljárásban ingóleltár? (Nem azt értve ez alatt, hogy az egyik vagy másik örökös csinált egy listát, hanem hogy a hagyatéki ügyintéző vett-e fel hivatalosat.)

Kedves Kovács Béla!

Köszönöm a választ. A "Megtehetem-e? kérdésem arra vonatkozott, hogy kiüríthetem-e a lakást, azaz (fedett helyre) kipakolhatom-e a bútorokat, tárgyakat, stb. -mivel aljzat betonozást nem igazán lehet bebútorozott lakásban csinálni. Igen, a kérdésem komoly, mivel Aladár azt állítja, hogy amíg nem zajlott le a hagyatéki tárgyalás, addig senki nem nyúlhat ezekehez a holmikhoz. (Aladár még azt is állította, hogy addig be sem mehetek a lakásba, de ezt már tényleg képtelenségnek tartottam, hiszen az én lakásom) Aladár perrel fenyegetett, amennyiben hozzáérek a mama cuccaihoz, ezért szeretnék biztos lenni a dolgomban a felújítás előtt.

Készült a hagyatéki eljárásban ingóleltár?

Nem készült még semmi ilyesmi. Viszont Aladár állítja mindenről, ami gyakorlatilag bármilyen értéket képvisel, hogy azt ő vette a mamának, ezért ő kéri "vissza". Béla kérdése, hogy hogyan működik majd ilyen esetben a hagyatéki tárgyalás, ez a leltár készítés, ki készíti és ha nincs megegyezés, akkor mi alapján döntik el mi, kié, kell-e valamit valakinek bizonyítani, hogy ki vette, ott volt-e, stb, stb...kellemetlen leírni is ezeket a kérdéseket.