Hagyaték

drbjozsef, pusek,

Tévesen értelmezitek a Korm. rendeletet, mert a veszélyhelyzet kihirdetése előtt már kitűzött tárgyalásokat a veszélyzet ideje alatt is meg lehet(ett) tartani.

pusek,

„de úgy is el lehet adni ingatlant, hogy másnak is van tulajdonrésze rajta.”

Nem. Úgy is eladhatja a SAJÁT részét bárki, de a más tulajdonrészét nem adhatja el, nem TUDJA eladni. Az számít, ki van bejegyezve az ingatlannyilvántartásban. (mondjuk a tulajdonostársnak elővételi joga van)

Ha örököltél, a te tulajdonod, akkor eladhatod.

A közjegyző végzése megfellebbezhető.

Az adó és értékbizonyítvány : a fellebbezésre jogosult a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Kormányhivatalhoz címzett, de az első fokú adóhatóságnál benyújtott fellebbezéssel élhet (itt szvsz az önkormányzat az). Az a baj, hogy a határozatot a közjegyző kérte meg, nem te. De egy próbát megér.

Fellebbezd meg a kormányhivatalnál az értékbizonyítványt, majd a közjegyző hagyatéki végzését is, indoklásnak írd bele, hogy annak elhalasztását kéred, vagy csak ideiglenes hagyatékátadást, mert a kormányhivatalnál eljárás van folyamatban az értékbizonyítvány ügyében.

Kedves József!
Köszönöm a válaszát!
Igen én nem tudom jól megfogalmazni, de úgy is el lehet adni ingatlant, hogy másnak is van tulajdonrésze rajta.
Nem akarok részletekbe menni, de eléggé bűzlik az egész.
Igen, nekünk fontos az ingatlan értéke, még, ha csak egy kis rész is örököltünk. Egy felkapott Budapest környéki település szívében tudjuk milyen árban vannak az ingatlanok. Igen azért fontos, mert szeretnénk eladni.
Ahogyan írta Ön is van kormányrendelet, hogy a közjegyző nem tarthatna tárgyalást, olvastam, de mégis megteszi.
Az önkormányzat nem reagál a panaszra.

Mit lehet ebben a helyzetben tenni?

Üdvözlettel,
Szép napot kívánok!

• Nem mindegy?
• Sehogy.
• Nem kell ahhoz többségi tulajdonosnak lenni.
• Minek?
• Minek?
• Milyen fellebbezés?
• Ügyesen. (A vezetékjogot törvény alapította.)
• Azt ennyiből nem tudhatjuk.

(Ha már ilyen sokat kérdezel, legalább tagolnád.)

Tisztelt Jogifórum!

A mai napon kaptam egy levelet a 2007-ben elhunyt nagypapám utáni póthagyatéki ügy tárgyalás nélküli végzéséről. A végzés szerint örököltem 4 (2 beépítetlen terület, 2 szántó) ingatlant 1/3-ad arányban, amelyekről ezidáig nem volt tudomásom. Első kérdésem az lenne, hogy ezen hagyatékok hogyan maradhattak ki az eredeti hagyatéki tárgyalásból, ha a tulajdoni lapokon a nagypapám tulajdonosként szerepel két testvérével? A végzésben szerepel a területek leltári értéke. Kérdésem az lenne, hogy ezen összegek hogyan befolyásolják az esetleges későbbi értékesítést (a végzésben szereplő értékek nagyon alacsonyak)? Egy esetleges későbbi eladásnál a többi tulajdonossal hogyan és milyen formában kell megegyezni, lehetséges-e többségi tulajdonviszonnyal egy másik tulajdonostárs (én) eladásra „kényszerítése”? Jelen póthagyatéki ügyet vélhetően valamely másik örökös indította el, így merülnek fel a korábbi kérdések. Ön szerint arra van lehetőség, hogy a végzést kiküldő közjegyzőnél megtekinthessem a számomra ismeretlen dokumentumokat, amelyek alapján ezt a végzés megállapításra került? Nekem esetleg van lehetőségem felbecsültetni a területeket és ezt a fellebbezést során benyújtani, vagy a végzésben szereplő leltári értékeknek nincs jelentőségük. Amennyiben a földterületek művelés alatt állnak, az erről szóló bérleti szerződésekhez hogyan lehet hozzájutni (a tulajdoni lapon az émász is szerepel, mint vezeték jogot birtokló, nyilván ehhez is szerződést kellett kötni valakivel) valamint milyen követeléseim lehetnek az elmúlt 13 évre vonatkozóan?

Előre is köszönöm a választ.

pusek,

„A nagyszülőnktől örököltünk testvéremmel egy olyan ingatlanrészt, amelyet nagynénénk 1,5 évvel korábban már eladott.”

Ha eladta, akkor az övé volt, akkor pedig ti biztosan nem örököltétek azt. Valami nem igazán kerek.

Egyebekben pedig az egyel alattad lévő hozzászólásban megtalálod a választ a kérdésedre.

Azt érdemes tudni, hogy a hagyatéki végzést fellebbezhetitek, de az önkormányzat adó és értékbizonyítványa egy hatósági igazolás, ami önmagában nem fellebbezhető. Meg lehet az önkormányzatnál panaszolni.

Rögtön eladnátok, amit örököltetek, ezért számít az értéke?

Tisztelt Válaszadó!
A nagyszülőnktől örököltünk testvéremmel egy olyan ingatlanrészt, amelyet nagynénénk 1,5 évvel korábban már eladott.2019 novemberében volt az első hagyatéki tárgyalás, melyen nem fogadtuk el az önkormányzat felmérését, amely mélyen ár alatti, nem reális.Az önkormányzattól kértük a reális érték megállapítását (online ügyintézés).
Választ nem kaptunk a mai napig.
A közjegyző viszont 2020.03.18-án nélkülünk,- mondván, hogy nem vettük át az értesítőt-,megtartotta a tárgyalást, amelyről kiküldött egy végzést, amelynek alapja az az alulértékelt összeg, amit megreklamáltunk az önkormányzatnál.
Fellebbezni lehet ez tiszta sor.
Kérdésem az, hogy a vészhelyzetben megtarthatta-e a közjegyző a tárgyalást és mit tehetünk ebben a helyzetben, ha az önkormányzat nem csinál semmit, nekik nem érdekük.
Előre is köszönöm a választ.

Tisza1,

A vészhelyzet alatt nincs hagyatéki tárgyalás (74/2020 Korm. rendelet 31.§(8) bek.), de átadható anélkül is (31.§(9) bek.). Ha nincs végrendelet, akkor át fogja adni a törvényes örökösöknek. Akkor is, ha nem veszi át a leveleket. Ugyanakkor a Hetv.44.§ szerint meghosszabbítható az idő a tárgyalásig, ha külföldre kell levelezni. Határidő nélkül. Nem tudom, most ez hogy és minek számít (elsősorban az idézésre vonatkozik ott).

Én írnék egy levlet a közjegyzőnek a fentiekre hivatkozva, hogy kéred, hogy adja át a hagyatékot, és szarja le a külföldi levelezést (ezt ne így).

Sajnos ingatlanról lemondani nem lehet. Ha találsz valakit, aki megveszi így a részedet - vagy akár ingyen is neki adnád, tekintve a várható macerát a tulajdonostársakkal -, akkor eladhatod/elajándékozhatod neki, nem kell a tulajdonostársak beleegyezése, csak elővételi joguk van. A külföldi esetén ez macerás, de szerencsére a Ptk.6:222.§(1) szerint ha a jogosult tartózkodási helye miatt az elővételi jog gyakorlása nehézséggel jár, vagy késedelmet okoz, akkor kihagyható. Ha lenne ilyen vevőd, beszéld meg az ügyvéddel.

T. Válaszadó!
Édesanyámtól örököltem egy fél ingatlanrészt, testvéremmel együtt. Testvérem múlt év márciusában hunyt el. Hagyatéki tárgyalás még azóta sem volt, van egy nagykorú fia, valamint egy Németországban élő kiskorú 14 éves leánygyermeke, akinek az Édesanyja, nem veszi át a közjegyzői leveleket.
Jelenleg is bizonytalan most a járvány miatt, hogy meg lesz-e tartva a hagyatéki eljárás, amiben a két gyerek lesz a testvérem részére az örökös.Gondolom valahogy a közjegyző ráírja az örökrészt a N.o.-i gyerekre. Amit ráadásul tetemes adósságok is terhelnek néhai testvérem után.
A kérdésem az, mivel hagyatéki után értékesíteni szeretnénk az ingatlant, ( elhanyagolt és romos, szinte lakhatatlan és csak a rezsiszámlák jönnek alapdíjakkal, de jönnek....)plusz vidéken lakom, az ingatlan meg Bp.-en, így sem bírom még a számlákat sem ideirányítani, a szolgáltatók kötik az ebet a karóhoz, hogy hagyatéki után...kénytelen vagyok a számlákért is elutazni..hogyan lesz lehetőségem, felkutatni Németországban a kislányt? Avagy német gyámügy fog helyette dönteni?
Teljes a kétségbeesés ez ügyben.Ha nem tudjuk megtalálni a kislányt kint, hogyan fogok megszabadulni ettől a tehertől?
Köszönöm a választ, üdvözlet...

Cseresznye.

Tisztelt Jogifórum! Németh Katalin vagyok és az igazságomat szeretném bebizonyítani poligráfos vizsgálattal !! Egy örökösödési perben állok amelyben én vagyok a felperes.Az édesapám készített a halálos ágyán egy végrendeletet a húgom szerint aki az alperes. Ez nem volt az édesapám végakarata ezt tudom csak nagyon nehéz be bizonyítani !!!Ezért szeretném a vizsgálatot kérni!!!Milyen esélyem van ehhez a vizsgálathoz ,hogy a húgom alá vesse magát?? Várom mielőbbi segítségüket és válaszukat!!! Köszönöm maradok Tisztelettel:Katalin Ui:Ez a végrendelet nagy részben engem és a családomat károsodásként érinti!!!! Minden téren!!!

Ebből a szempontból a tartozás is ingóságként viselkedik.

Szép Napot!

Egy nem teljesen tisztázott kérdésem lenne örökléssel kapcsolatban.

Párom édesapja elhunyt, várhatóan autót és ingatlant is örökölni fog, de elég nagy valószínűséggel hitelt is.

Azt már tudom, hogy apósom felesége, és párom együtt fogják megörökölni az ingóságokat, azonban a hitelek is ketté oszlanak? Együtt kell majd fizetniük a hátralévő tartozásokat, vagy ez egy az egyben a leszármazottra, ez esetben a páromra száll át? Ha a felesége adóstárs volt, akkor is egy része páromra száll, ha jól értem?

Köszönöm előre is,
BLTZ.

Köszönöm szépen a segítségedet, a tájékoztatásod szerint fogok eljárni a közjegyzőnél a támpontjaid alapján.

testvér60,

Szerintem ezt meg kellene beszélned a közjegyzővel, mit fogad el.

Szerintem :

1. Két tanús magánokirattal szerintem benyújthatod Te is, legfeljebb egy két tanús meghatalamazást is csináljatok.
2. Szerintem itt nincs összeférhetetlenség. Ha a nevében mondanád le a hagyatékot, és te örökölnél, az lenne esetleg ellenérdekltség, de így nem. Az ő nevében nem kell nyilatkoznod semmit (ti. ha nem jelenik meg, nem tesz semmit, a törvény szerint kapja a hagyatékot).
3. Ő biztos. Egyéb, nem közeli hozzátartozó esetleg másik közjegyző vagy ügyvéd előtti meghatalmazással, de annak meg nem sok értelme lenne.

De mondom, beszéld meg az eljáró közjegyzővel.

Köszönöm nagyon válaszod, még írnék ha segítenél a válaszaiddal továbbra is:

1. Egy nagykorú fiam van (unokám nincs), ő is visszautasítja: csak személyesen tudja a közjegyzőnél vagy leírja, aláírja és én benyújthatom ezt?
2. Édesanyám nehezen mozog, ezért engem akar meghatalmazni, de ha én visszautasítom az örökséget így az övé lenne az enyém is, akkor ellenérdekű féllé válok-e vele szemben és érvénytelen lenne ez a meghatalmazás?
3. A Hagyatéki tájékoztatóban felsorolt meghatalmazotti lehetőségek közül már senki sem él rajtam (és feleségem,fiam) kívül. Így ki lehet meghatalmazott, feleségem esetleg?

Köszönöm

helyettes₀₁₇,

„Legegyszerűbb, ha az unokaöccsök a hagyatéki tárgyaláson olyan osztályos egyezséget kötnek, amely szerint a kocsit egyedül a végső tulajdonosnak kiszemelt személy szülője örökli”

Ez bizonyosan nem lehetséges. Osztályos egyezséget csak az örökösök köthetnek egymás között.

„nem mindenben osztom drbjozsef álláspontját, mert szerintem önmagában az osztályos egyezség megkötése nem illetékmentes,”

Természetesen, unokaöcs/unokahúg öröklése illetékköteles, olyan értelemben kell fizetni, hogy megszerzik az örökséget. Úgy értettem, hogy maga az osztályos egyezségben "átadott" vagyon külön pluszban nem illetékköteles, ellentétben azzal, mint ha megszereznék az örökséget, és utána ajándékoznák el, ami így dupla illeték lenne.
A ténylegesen megszerzett vagyon után kell illetéket fizetni.

Héta1,

nem mindenben osztom drbjozsef álláspontját, mert szerintem önmagában az osztályos egyezség megkötése nem illetékmentes, csak akkor, ha azt az örökhagyó egyenesági rokonai és túlélő házastársa, mint örökösök kötik.

Az unokaöccsök nem egyenesági rokonai az ÖH-nak, tehát alapvetően van illetékfizetési kötelezettségük.

DE! Az illetéktörvény szerint örökösönként 300 000 Ft forgalmi értékhatárig az ingóörökség illetékmentes, függetlenül az örökös személyétől. Vagyis a széf tartalmát illtékmentesen szerzik meg az unokaöccsök. Az abban talált tárgyak értékét a leltárelőadó az örökösök "bemondása" alapján, illetve becsléssel állapítja meg. Ha az örökösök között nem vitás a bemondott illetve becsült érték, akkor ez kerül feltüntetésre a hagyatékátadó végzésben.

A gépjárműre tudomásom szerint más szabályok vonatkoznak, azt nem tudják az unokaöccsök illetékmentesen megszerezni. Mértéke a visszterhes vagyonátruházási illeték (ami a gk. életkorától, teljesítményétől, köbcentitől függ) kétszerese.

Legegyszerűbb, ha az unokaöccsök a hagyatéki tárgyaláson olyan osztályos egyezséget kötnek, amely szerint a kocsit egyedül a végső tulajdonosnak kiszemelt személy szülője örökli, ő azt - a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követően - illetékmentesen tudja a gyermekének ajándékozni. Szülő-gyermek közötti ajándékozásnál tudtommal nem kell eredetvizsgálat, "csak" az öröklési illetéket, /közjegyzői díjat/, valamint 12.000.-Ft-ot (új forgalmi + új törzskönyv) kell fizetni.

testvér60,

Egyenesági rokon és házastárs örököl illetékmentesen. Neked kellene illetéket fizetni, lakóingatlan után 9%, minden más 18%.

Illetéket a ténylegesen örökölt vagyon után fizetsz, úgyhogy bármelyik megoldás jó. A visszautasítás talán egyszerűbb, mert a közjegyzők nem mindig állnak a helyzet magaslatán, és az osztályos egyezséget könnyű elrontani. A határozott, konkrét visszautasítás egyértelműbb.

De. Ez csak akkor igaz, ha neked nincs gyermeked (unokád, stb). Visszautasítás esetén kiesel az örökségből, és leszármazód lép a helyedre. Persze, ő is lemondhat, de ha kiskorú, akkor azt a gyámhivatal nem fogja engedni. Ilyen esetben marad az egyezség, csak ezt jól a közjegyző szájába kell rágni, nehogy ajándékozásként papírozza (ami önmagában illetékmentes te és anyukád között, de ahhoz előbb megszerzed a hagyatékot, ami nem illetékmentes neked), és figyelni, hogy a feltételei meglegyenek.

Köszönöm szépen a gyors válaszod.
Kérdeznék még: Ha a törvényes rend szerint most megöröklöm az elhalt testvérem után az ő 10 éve az apai részkénti öröksége felét, akkor ez nem lesz illetékmentes nekem? Az a rész amit az édesanyám örököl a testvérem után illetékmentes lesz? Ebben az esetben célszerűbb lenne, ha „visszautasítanám az egész örökséget” és édesanyám örökölne mindent? Az osztályos egyezség kötésével vagy a visszautasítással lenne illetékmentes (vagy olcsóbb) a hagyatéki tárgyaláson nyilatkoznom? Köszönöm szépen.

Héta1,

„Hogy lehet legegyszerűbben az egyik 20%-os örökös fiára hagyatni az autót?”

A hagyatéki tárgyaláson az örökösök osztályos egyezséget köthetnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti hogy tetszőlegesen eloszthatják a vagyont az alábbi három feltétel esetén :
1.csak az örökösök vehetnek benne részt
2.csak a hagyaték tárgyait oszthatják el (nem vonhatnak be mást az egyezségbe)
3.mindenkinek kell örökölnie valamit. (legalább egy könyvet, az érték nem számít).

Ilyen egyezség öröklési illetékmentes.
(Ha neki ajándékoznák, az 18% illeték!)

„Ezeket a tárgyakat milyen leltári értéken szerepeltetik a hagyatéki eljárásban?”
Passz. Szerintem a leltárt felvevő utánanéz, meghatároz egy értéket, és ha ezt vitatja valamely fél, akkor lehet felkérni akár igazságügyi szakértőt is.

testvér60,

A törvényes öröklés rendje szerint, leszármazók és házastárs hiányában a szülői "parentélia" örököl. Ide tartozik az örökhagyó két szülője, és minden szülői leszármazó - utóbbiakból csak az örököl, aki felmenője helyére kerül, mert az kiesik az örökségből.

Édesapád és édesanyád örökölne, de édesapád helyére a leszármazója, vagyis Te lépsz. Ezért örökölsz.

Visszautasíthatod az egész örökséget (NEM lemondás, az más). Ekkor édesanyád fog mindent örökölni (az esetleges később előkerülő tartozásokat is).

Akár osztályos egyezséget is köthettek a hagyatéki tárgyaláson.

De amúgy nincs sok értelme, ha jól értelek, édesanyád után úgyis Te örökölnél. (és amúgy, ha édesanyád belátási képessége csökkenne a jövőben, vagy becsapná valaki, legalább a mostani részed megmaradna. Sőt, én inkább azt mondanám, hogy ő adja neked a részét, és kapjon az egész ingatlanra haszonélvezeti jogot)

Testvérem fél éve elhalálozott,hagyatéki leltárt az Önkormányzat felvette rövid időn belül,de a Közjegyző nem jelentkezett,ezért felhívtam és meglepődtem, hogy én a testvér is örökölök. Testvéremnek sem felesége, sem gyermeke, sem bankszámlája, de még 1 kerékpárja sem volt soha. Édesapám 10 éve elhalálozott, ekkor örököltük meg ketten a kis családi házuk apai részét fele-fele arányban. A másik fele édesanyámé, aki jelenleg is jó egészségben él, most már egyedül, mert a testvéremmel laktak együtt. A Közjegyző azt mondja telefonban, hogy én is örökölök a testvéremtől,mégpedig a 10 éve megörökölt apai házrész felét, a másik felét pedig az édesanyám fogja. Változtak a szabályok, nemcsak az édesanyám örököl mint egyenesági örökös? (én testvérként miért jövök a képbe?) Esetleg lemondhatok-e a hagyatéki tárgyaláson az édesanyám javára vagy ennek értelme nem sok lenne? Köszönöm a válaszokat!

Szabály,

Az a "díj".
Ezen kívül szokott lenni még készkiadás, egyéb költség.
Kaptál elvileg díjjegyzéket.
Ha kifogásolod, jelezd neki.

Egy milliós nagyságrendű hagyatékra a 30-50ezer forint nem feltétlenül túlzás.