Hagyaték

A banki ügyintéző szerint nem volt Anyánk halála esetére a bankkártya felett rendelkezési joga a testvérnek . Nem tud elszámolni a bankkártyával önhatalmúan , leemelt pénzek egy részével. Azt amit számlával tud bizonyítani,mert van olyan ez ügyben , az valóban költség. de nem minden .Készpénzt vitt el Anyánk lakásából, a bankszámláját halála után sajátjaként használta.Tartozik nekem , elcsalta a pénz egy részét. Ennyi.

katicabogi

„Készpénzt vitt el Anyánk lakásából”

Ahhoz, hogy ezzel meg tudd vádolni, bizonyítanod kell, hogy volt ott bármilyen pénz is. Van olyan volt ismerősöm, aki így úszta meg. A „barátnő” halála után jelentős mennyiségű pénzt tüntetett el a lakásból, de a fia nem tudta igazolni, hogy volt ott bármilyen pénz is, így megúszta az illető.

„A banki ügyintéző szerint nem volt Anyánk halála esetére a bankkártya felett rendelkezési joga a testvérnek”

Nos, ez még mindig kevés, mert nem tudod bizonyítani, hogy valóban ő használta a kártyát és vette fel a pénzt vele. Bárki megtehette ugyanis, aki hozzáférhetett a kártyához és ismerte a PIN kódját. Ha azt tudod, hogy hol vettek fel vele pénzt és szerencséd van, akkor esetleg kamerafelvétel készült róla...az már lehet bizonyíték. De a helyedben én elengedném ezt a történetet, mert nem fognak vele foglalkozni.

katicabogi,

Oké, te tudod, a lehetőséged a polgári per. Nem lesz olcsó, gyors, és a kimenetele is véleményes.

Sziasztok
2 témában kérnék segítséget ami végülis össze tartozik.

1. Van egy idéglenes hagyaték0átadó végzésünk egy autóval kapcsolatban. Innentől kezdve mi a teendő? Okmányiroda? Biztosítás? Egyébként nem akarjuk megtartani, de tudom amíg nem végleges a hagyaték nem adhatjuk el.
2. Azért lett idéglenes hagyaték000átadás mert a férjem és a nővére között jogi vita alakult ki (jár a férjemnek köteles rész egy lakásból de a nővére nem ismerte el) jól értelmeztem hogy az idéglenes hagyatékátadó levél kézhezvételétől számítva 30 napon belül kell a bíróságon benyújtani a keresetlevelet hogy ne legyen végleges az idéglenes ugye? Valamint a kereset levelet személyesen bevihetjük e a bíróságra? Kell e rá illeték bélyeg? Ha igen milyen összeg? Közjegyzőnek elég e ennek a keresetnek a fénymásolata vagy a bíróság küld valamit amivel igazolja hogy mi ezt elinditottuk?

Köszönöm szépen

zsanrieta1231,

1. A törvény ugyan csak jogerős hagyatéki végzésről ír, de ezt a gyakorlat egyértelműen a véglegesre értelmezi. Vagyis az ideiglenes után nincs semmi teendőtök. Ha véglegessé válik, akkor majd ANNAK jogerőssé válásától van 30 nap, hogy biztosítást kössön és átírassa az új tulajdonos. Ha per lesz, akkor továbbra sem kell semmit tenni. Ha fenntartottátok a biztosítást, használhatja a birtokos, ha a vita miatt nem akarja, akkor ki is vonathatja ideiglenesen a forgalomból (a halotti anyakönyvi kivonattal). És ha lezárult a per (bármilyen módon), akkor onnan lesz 30 nap majd.
2. Hát tudjuk mi, hogy mit olvasol és hogy értelmezel? Benne van az ideiglenes végzésben. Közjegyzője válogatja. Van ahol 15+8 nap (15 a per indítására, és még 8 ennek igazolására), van ahol más. Perindítás biztosabb ügyvéddel, de szerintem bevihetitek, az illeték a pertárgy értéke (amit követel a felperes), lehet költségfeljegyzést vagy költségmentességet kérni. Közjegyző felé te (vagy az ügyvéded) igazolja, a kereset beadásakor visztek plusz példányt, és kértek rá egy érkeztető pecsétet, ezt mutatjátok be a közjegyzőnek. Az a minimum, hogy menjetek be egy bírósági panasznapra, ott segítenek (bár a bírósági fogalmazóknak sem szokott mindig fogalmuk lenne a dolgokról, úgyhogy ha elbénázik valamit, csak magatokra vethettek).

Tisztelt zsanrieta1231!

A közjegyző ideiglenes hagyatékátadó végzésével szemben fellebbezésnek van helye.

A közjegyző végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a székhelye szerint illetékes törvényszékhez kell címezni. A fellebbezési határidő a végzés kézbesítésétől számított 15 nap. A hagyaték átadása tárgyában hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.

Emellett hagyatéki pert (is) lehet indítani az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül (jogerőre emelkedés fellebbezés esetén az a nap, amikor a másodfokú bíróság a közjegyző végzését helybenhagyta vagy megváltoztatta és erre vonatkozó végzését a felek részére kézbesített (időben utoljára), fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő (felek közül az időben legkésőbbi irányadó) leteltét követő nap, fellebbezési jogról lemondás esetén a lemondó nyilatkozat megtételének, illetve érkezésének napja, fellebbezés visszavonása esetén a visszavonó nyilatkozat megtételének, illetve érkezésének napja).

A per megindítását legkésőbb a határidő elteltét követő 8. napig a perre illetékes bíróság által érkeztetett keresetlevél bemutatásával vagy más, hitelt érdemlő módon a közjegyzőnél igazolni kell.

A pert azzal szemben kell megindítani, akinek a hagyatékból való részesülése az öröklési jogi vagy másodlagos öröklési vita tárgya.

Kizárólag fizetési meghagyással érvényesíthető követelés esetén a hagyatéki per megindítására a fizetési meghagyásos eljárás megindítására vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak."

A fentiek alapján amennyiben nem fellebbezett - illetve nincs folyamatban más jogosult általi fellebbezés folytán sem másodfokú eljárás -, illetve a fellebbezés alapján a közjegyző döntését helybenhagyták vagy megváltoztatták a közjegyzői végzést, akkor indíthat pert az ideiglenes hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül.

A keresetét igen, beviheti a bíróságra személyesen - sőt célszerű is -, az erről kapott érkeztető bélyegzővel ellátott iratpéldányt vagy annak hiteles, illetve nem hiteles másolatát kell a közjegyzőnek legkésőbb a keresetindítási határidő leteltét követő 8 nap végéig a közjegyzőnek megküldenie vagy átadnia.

A hagyatéki per illetékvonzata a vitatott összeg, követelés, a hagyaték (becsült) összegének 6%-a, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint.

Konkrét információ híján pontos összeg közlésére nincs mód.

A kereseten ennek megfelelő mennyiségű és címletű illetékbélyeget kell elhelyezni papír alapon történő benyújtás esetén.

Az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel szembeni fellebbezés ezzel szemben tételes illetékes, 10.000Ft az illetékvonzata.

Tisztelt Fórumozók

Édesanyám januárban hunyt el és most lesz a hagyatéki tárgyalása. 4-n voltunk testvérek, de 2 nővérem pár éve betegségben meghaltak. Utánuk 2-2 gyermek maradt. Így 6-an vagyunk , mint örökösök. A hagyatéki leltárba az utolsó havi nyugdíja került más vagyona nem volt.Ingó , ingatlan nem volt a tulajdonában.. Kideríteni nem sikerült , de sejtésem szerint hitel és telefontartozása is volt amely a nyugdíj összegénél valószínűleg nagyobb összeg. Az eltemettetését és annak költségeit egyedül fizettem ki. Abba a többi örökös anyagilag sem segített.
Ha jól értelmeztem a jogszabályt akkor hagyatéki hitelezői igényt kell bejelentenem a tárgyaláson. Elismerhető és a hagyaték erejéig kifizethető. Természetesen az összes számlát be tudom mutatni. A nyugdíj összege kb 140.000 ft , a temetés költsége pedig 400.000 ft volt kb. Ebben az esetben ha van pl.hiteltartozása akkor a bank a későbbiekben követelheti a tartozása megfizetését vagy sem?
Válaszukat előre is köszönöm.

Gitta,

„Ebben az esetben ha van pl.hiteltartozása akkor a bank a későbbiekben követelheti a tartozása megfizetését vagy sem?”

Igen, minden további nélkül követelheti, de a tartozásokért csak az örökölt vagyon erejéig vagytok felelősek.

Vagyis, ha felbukkanna valami tartozás (ahogy most mennek a dolgok, akkor sok év múlva, egy követeléskezelőtől), akkor elég felmutatni a hagyatéki végzést, miszerint az örökölt vagyon a temetést (mint első helyen kielégítendő hagyatéki tartozás) sem fedezte. Tehát bukják.

Köszönöm a választ.

Felmerült bennem ezzel kapcsolatban egy kérdés. A hagyaték értéke kevesebb a temetési költségnél, mint korábban írtam. 6 törvényes örökös van , de 1 személy fizette a temetés teljes költségét ebben az esetben a hagyatéki tárgyalás után a végzésnél a 6 személy lesz jogosult igényelni a nyugdíjfolyosítónál az utolsó havi nyugdíját vagy az örökösök közül az aki a temetési költségeket kifizette?
Tisztelettel:
Gitta

• Gitta-,

Ha nincs elég hagyatéki vagyon a temetés költségeinek kifizetésére, akkor azt bukja az, aki kifizette.

De ha felmerül vagyon - és az ulolsó havi nyugdíj az az -, akkor azt elsősorban erre kell fordítani. Mindegy ki kéri, mindegy ki veszi fel, azt már jogosan és alappal követelheti tőle az, aki kifizette a temetést.

Célszerű megegyezni, hogy ez az illető kéri, lehet, kell a többi örökös beleegyezése, de ha nincs megegyezés, fizetési meghagyással vagy perrel az behajtható.

Köszönöm a gyors választ.

Ma megvolt a hagyatéki tárgyalás. Sajnos nem úgy alakult ahogy vártam. ( nyilván lehettem volna erőszakosabb, stb. De jogban nem vagyok jártas). A lényeget írnám csak le. Kértem a hagyatéki tárgyaláson a temetési költségeket vegyék bele mint hagyatéki teher. Meg is említettem, hogy ez az első helyen teljesítendő hagyatéki tartozás , ezért vegyék jegyzőkönyvbe. Le is fénymásolták és be is csatolták. De a jegyzőkönyvbe a hagyaték állaga cím alatt szerepelt csak. És hogy a temetési költségek összege és számlával igazolva, mely az illeték alapból levonható a közjegyzői munkadíjjal együtt.
Sem az nem szerepelt hogy ki volt az eltemettető sem hogy ennek a követelésnek a kielégítését kérném a "törvényi ramgsor szerint...".
Majd a végén hogy a megjelentek kérik az örökhagyó hagyatékának a törvényes öröklés általános rendje szerinti átadását.
Tehát az igényem nem úgy került be a jegyzőkönyvbe ahogy kértem.
Ilyenkor tehetek még valamit , hogy egyedül fizettem a temetési költségeket és legalább az utolsó havi nyugdíj kifizetése felém történjen? Nem akarom a temetési költségeket rájuk eső részét "beszedni" a többiektől csak az említett nyugdíjat.
Ehhez fellebezést kell benyújtanom a végzéssel kapcsolatban vagy más a teendőm?

Nincs jelentősége, ezen semmi nem múlik.

Ebben elbizonytalanodtam. A hagyatéki végzésben csak 1/4 , 1/4, 1/8, 1/8, 1/8,1/8 öröklési hányad szerepel. Ott már nem esik szó a hagyatéki teherről ( temetés költség). Így a nyugdíjfolyosítóhoz az igénylési nyomtatványhoz csatolva a végzés alapján nem megosztva fizeti ki?

De.

Köszönöm a válaszokat!
Annyi lenne még a kérdésem hogy mit szoktak írni egy ilyen hagyatéki pert kérvényező levélben? Segítenétek ebben nekem?
Köszönöm

" Sziasztok
2 témában kérnék segítséget ami végülis össze tartozik.

Van egy idéglenes hagyaték0átadó végzésünk egy autóval kapcsolatban. Innentől kezdve mi a teendő? Okmányiroda? Biztosítás? Egyébként nem akarjuk megtartani, de tudom amíg nem végleges a hagyaték nem adhatjuk el.
Azért lett idéglenes hagyaték000átadás mert a férjem és a nővére között jogi vita alakult ki (jár a férjemnek köteles rész egy lakásból de a nővére nem ismerte el) jól értelmeztem hogy az idéglenes hagyatékátadó levél kézhezvételétől számítva 30 napon belül kell a bíróságon benyújtani a keresetlevelet hogy ne legyen végleges az idéglenes ugye? Valamint a kereset levelet személyesen bevihetjük e a bíróságra? Kell e rá illeték bélyeg? Ha igen milyen összeg? Közjegyzőnek elég e ennek a keresetnek a fénymásolata vagy a bíróság küld valamit amivel igazolja hogy mi ezt elinditottuk?
Köszönöm szépen"

• Gitta-

Ha kifizette a nyugdíjfolyósító, szépen megkéred őket, hogy adják oda neked.

Ha szép szóval nem megy, írásban, tértis levéllel, határidővel, hivatkozva a temetési költségekre, amelyet számlával igazolhatóan kifizettél, és hagyatéki teherként az örökölt vagyonból rendezni kell. Esetleg megemlítve benne, hogy ha nem fizet, fizetési meghagyást fogsz kibocsáttatni ellene, aminek a költsége is őt fogja terhelni, és sokezer forinttal (hosszabb akadékoskodás után akár a többszörösére is) növeli csak a költségeit - ez már a saját pénzéből fog menni.

Tisztel Forum.
Nem is tudom hogy hogyan kellene röviden leirni az én sajátságos Öröklésemet, mert az én Édesanyámnak volt vagyona (hagyaték)a de azt még az életében eladta és a pénz nem került a hagyatékba s mindennek már kb 9 éve.,

• Csak tejlessen érthetöen minden ingo és, egy kis ház vidéken,panel lakás 3 szobás )ház ingatlanát kp re váltotta. Az a gondom ezzel, hogy nekem van egy testvérem és ö hagyatéki tár,on csak a lakást jelentette be. A meglévö többi ingatlant és földet eladtták és az érte kapott kp.nem szerepel sehol.
• Sajnos tudom, hogy a pénznek nincs szaga, de az ingatlannak van követhetö nyoma ,kérdezném abban az esetben, ha bizonyithatóan voltak ezek a vagyontárgyak csak közvetlen az elhalálozás elött lettek eladva. (Édesanyámnak nem volt végrendelete.)

Van e lehetösém a rám esö részt kérni....

• Vagy valaki tudna e vm lehetöséget ajánlani,hogyan kaphatnám meg rám esö részt, mert idövel egyre nyilvánvalóbb,hogy a testvérem átvert és rávette a a beteg anyánkat ,hogy mindenét eladja és az érte kapott kp eltünt.
• Osztozkodásra nincs lehetöségem mert letagadja még azt is ,hogy a testére vagyok.És hogy ezek az értékek valaha voltak,ide értendö értékpapir ,kárpotl jegy stb....Várom válaszukat .. BKlári

„Édesanyámnak volt vagyona (hagyaték)a de azt még az életében eladta”

Életében mindenki azt tesz amit akar.

„Életében mindenki azt tesz amit akar.”

A félreérthetőség ellen : a saját vagyonával legalábbis. :D

Klára54,

Az ilyen esetek sajnos tipikusan olyanok, ahol ugyan elvileg felléphetnél igénnyel, csak ezt neked kellene tudnod bizonyítani bíróság előtt, és ez az esetek túlnyomó többségében rendkívül nehéz, vagy még inkább gyakorlatilag lehetetlen.

Ha bármit tudsz bizonyítani (pl. az ingatlan eladása után a pénzt a testvéred kapta, és AZT a pénzt kapta, akkor az ajándékozásnak minősül, és legalább köteles rész járna neked belőle), azt lehet kérni a testvértől, de ha elutasítja, neked kell pert indítanod bíróságon, és ott bizonyítani.

Rövidebben: ez a hajó minden bizonnyal sajnos már elment.

„A félreérthetőség ellen”

Kekeckedsz? (péntek délután?) Beidéztem, mire reagálok. Nem az volt a kérdés, hogy szabad-e pl. ölni.

Kérdezném, hogy aki hagyatéki tárgyalás előtt visszautasította az örökséget, az attól még részt vehet a hagyatéki tárgyalásokon?

Hacsak nincs valami egyéb jogcíme rá, akkor szerintem nem.

zeretném megtudni, hogy ki hogy örököl, ha nincs végrendelet.
Örökhagyónak, sem gyereke, sem házastársa nincsen. A szüleik testvéreinek élnek a gyerekei.
Ezen felül az örökhagyő nagyszülőjének a testvérének az unokája is él.
Ki fog örökölni?
A parantélia szintek tesznek megkülömböztetést a szülők testvéreinek leszármaziottja ill. a nyagyszülői rokonság között?
Előre is köszönöm szépen a választ.

Héta1,

Igen, esetedben a parentéláris öröklés lesz a törvényes öröklés rendje.

Leszármazó és házastárs hiányában a szülői parentélia az első, az örökhagyó szülei örökölnek úgy, hogy ha ők kiesnek, akkor a helyettesítési elv szerint az ő leszármazmazóik örökölnek.

Ha jól értelek, hogy az örökhagyónak a szülei sem élnek, és nekik sincs élő leszármazója (tehát az örökhagyó testvére/féltestvére vagy azok leszármazói), akkor ez a parentélia kiesik, és a nagyszülői parentélia szerint megy az öröklés.

Ebbe tartozik az örökhagyó szüleinek a testvérei, és azok leszármazói (mert a nagyszüleik közösek). Tehát ők fognak örökölni.

Az örökhagyó nagyszülőjének a testvére a dédszülői parentéliába tartozik, annak leszármazója (az unoka) nem fog örökölni, mert van örökös az előző parentéliában.