Öröklés

jucus1974,

Ha kitagadta, akkor nem örökölhet. Ha tényleg, érvényesen, kitagadta.

Ha kizárta, és én azt feltételezem, hogy ez történt, akkor viszont igen. Miért ne? Valakinek örökölnie kell, az állam csak végső esetben örököl.

jucus

A végrendeleti örökös akkor örökölhet termőföldet, ha az örökség megnyílásakor szerepelt a földműves nyilvántartásban. Ezt és még más feltételek fennállását a mezőgazdasági igazgatási szerv vizsgálja. Ha nem hagyja jóvá a végrendeleti örökös tulajdonszerzését, akkor a földet az állam örökli, és az örökösnek káretalanítás jár.
A törvényes örökös persze perelhet, de csak azután, hogy a hagyatéki eljárás lezárult.

Ez a Földforgalmi törvény 34. § (4) bekezdésének téves értelmezése. A doktoré a helyes.

És ez hogyan fog lezajlani a hagyatéki eljárás során?
A végrendeleti örökös öröklését a termőföld esetében a földhivatal nem hagyja jóvá. Mire a közjegyző a homlokára csap és felkiált: Akkor az örökségből kizárt örökös örökli meg!
Érdekes elgondolás.

Quercus,

Akkor gondolj bele ebbe : egy végrendelet teljes egészében érvénytelen. Ki fog örökölni? Az állam?

drbjozsef!
nem tudom ,hogy kitagadta-e vagy kizárta! A végrendelet szövege ez volt: ...... " aki hanyatló egészségi állapotomban ,őszinte és önzetlen segítségemre volt és aki vállalta ,hogy ágynak esésem esetén ápolni fog."
Nem tudom ez minek minősül....

Quercus!
Fogalmam sincs ,hogy szerepel-e a nő a nyilvántartásban! Földje biztos van ,mert azon a vidéken voltak az "ősöknek" így örökölték azokat. De mivel 1,5 éve megy a hercehurca így ideje is volt rá ,hogy ezt megtegye. És igen ,eddig úgy műkődött ,hogy ezen törvények alapján ,akinek volt törvényes örököse ,annak adták a közjegyzők a földet! Én ( paraszti ésszel ,nem jogtudósként) azért nem tartom korrektnek ,mert sehol sincs leírva ,hogy érvénytelen végrendelet a két törvényben.

drbjozsef!
Azért az más ,ha egy végrendelet érvénytelen ,de itt egyik törvény sem írja azt!! Azt írja ,hogy a " végrendelet ezen rendelkezését ,semmisnek kell tekinteni." A Ptk szerint végrendelet esetében nem lehet szó semmisségről ,mert akkor az meg sem íródott volna. Semmis szerződés viszont van!!! " Ha egy szerződés semmis ,az az első perctől érvénytelen. A Földforgalmi törvény azt vizsgálja ,hogy az örökös szerzőképes-e ,ahol az eladó alatt az örökhagyót a vevő alatt az örököst kell érteni. Tehát mint adás-vételi szerződést vizsgál , és ezt tagadja meg ,ha az örökös nem földműves. Ha élne az örökhagyó ,ugye akkor a tulajdonában maradna továbbra is és rendelkezhetne róla ,hogy kié legyen ,ezért nem fer ,hogy halálában ezt félreértelmezik, és érvénytelennek mondják a végrendelet ezen rendelkezését ,ami egy szerződés de nem maga a végrendelet.

Kováts-Béla-Sándor
Nem csak azé.A Hetv 71.§. 6. bekezdését is ,szerintem.De ha csak annyit érek el,hogy ezen most egy illetékes jogász elgondolkodik ,akkor már megérte,pláne akkor ha netán igazam van és így kell értelmezni,mert ezek után több ember nyugodtan békében ,hogy teljesül a végakarata és a törvényesnek mondott örököse nem kapta meg a földjeit.

jucus1974,

Kizárás lesz az. Egy érvényes kitagadás elég drámai a végrendeletben, az feltűnt volna. Mindig ott van, hogy "kitagadom", és az is, hogy miért, pl. "mert életemre tört".

Szerintem érdemes volna megnézni, hogy az örökhagyó pontosan hogyan zárt ki, konkrétan (i) a szövegben benne van, hogy a törvényes örököst "kizárom", vagy (ii) másokat nevez örökösnek a teljes vagyonára, és nem említi a törvényes örököst. Ha (i), akkor mivel a végrendeleti örökös nem szerzőképes, a neki földet juttató juttató rendelkezés a Hetv. 71. § (6) miatt semmis, a törvényes örökös kizárása viszont változatlanul érvényes, ezért szerintem az állam örökli a földet. Ha (ii), akkor viszont a törvényes örökös örökli a földet, ugyanúgy, mintha a végrendelkező nem rendelkezett volna a földjéről a végrendeletben.
Komplikálhatja a dolgot, ha a végrendelet nevez általános örököst ("minden egyéb, fent nem említett vagyonomat Aladár fiamra hagyom"). Akkor az állam/törvényes örökös előtt az ő szerzőképességét még vizsgálni kell, hiszen, ha a földet juttató rendelkezés semmis, a föld az "egyéb" része.

Ellentmondó rendelkezések ezek.

dr

A végrendelet érvénytelenségét nem a közjegyző állapítja meg, hanem a bíróság.

A végrendeleti örökös nem esik el az örökségtől, mert pár éve az AB kilőtte azt a törvényi rendelkezést, hogy az állam ingyen örököl. A jelenleg hatályos törvényi rendelkezés szerint a végrendeleti örököst kártárítés illeti meg, vagyis nem a földet, hanem annak ellenértékét örökli.
Ha a végrendeletben nem volt név szerint említve, hogy az örökhagyó kit zár ki, viszont az örökhagyó konkrétan megnevezte, kit tekint örökösének, akkor minden törvényes örököst kizárt, és ebben az esetben még a köteles részre sem tarthatnak igényt.
Szeintem.

Jucus

Egy végrendelet vagy érvénytelen, vagy hatálytalan. Az érvénytelenséget hivatalból nem lehet megállapítani. A törvényes örökösnek a hagyaték megnyílásától 5 éve van, hogy megtámadja a végrendeletet, kivéve ha erről lemondott, pl. azzal, hogy elismerte annak érvényességét.
Magyarul. Ha egyébként a termőföldön kívül a hagyaték más ingatlant, és ingót is tartalmaz, akkor az nem megtámadási ok, hogy a földet az állam örökli.
Szerintem.

„és ebben az esetben még a köteles részre sem tarthatnak igényt”

Ez már olyan szintű tévedés, amire nemigen lehet mit mondani.
Még mindig fogalmad sincs a kizárás és a kitagadás különbségéről.

dr

Kétségtelen, erre rosszul emlékeztem. Mellőzés estében a mellőzött örökös leszármazóit is kizártnak kell tekinteni.
Ami a tévedést illeti. Te sem panaszkodhatsz......

„Ami a tévedést illeti. Te sem panaszkodhatsz......”
Így van, gyakran előfordul velem.
Igaz ugyanakkor az is, ha egy relatíve egyszerű, mindössze három szavas kérdést tesznek fel nekem, akkor arra igyekszem válaszolni, ha tudok.

quercus! Valóban megsemmisítette mindkét törvényben az AB az szerepelt ,hogy " a végrendelet ezen,rendelkezése érvénytelen."Itt úgy alkalmazta mindenki ,hogy " érvénytelen végrendelet" ,pedig nem volt az ,mivel az a rendelkezés egy szerződés,így ugye jött a törvényes öröklés,akinek volt törvényes örököse az kapta, akinek nem ott az állam kapta. Szerintem emiatt változtatta az alkotmánybíróság ,arra ,hogy mindkét törvényben az érvénytelen szót semmisre cserélték.Ahogy olvasgattam az én észjárásommal,azt találtam ,hogy a Ptk.7. könyv V.cím 5.1 "Végrendelet esetén nem lehet szó semmisségről, tekintve, hogy ennek fogalmi elemei nem alkalmazhatóak ( semmisségre bárki, határidő nélkül hivatkozhat; megállapításához nincs szükség külön eljárásra)." .Olyat találtam ,hogy ptk VI. könyv Vi.cím 6:88§ " (1) A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli." ,szerintem ez is bizonyítja ,hogy nem lehet a végrendelet érvénytelen ,hanem csak egy szerződés.

„szerintem ez is bizonyítja ,hogy nem lehet a végrendelet érvénytelen ,hanem csak egy szerződés”

Nem nagyon követtem az eszemfuttatást, de ha általánosan érted a fentit, akkor csak jelezném, hogy a Ptk.-ban egy egész cím van erről : „A VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA”

„mindkét törvényben az érvénytelen szót semmisre cserélték”

A semmisség az érvénytelenség egyik fajtája.

drbjozsef!
Jogos! Valóban! Csak itt a kérdés a Hetv.71§.6. pontja.
Kovács-Béla-Sándor!
Teljesen igaz ,csak azt nézze meg ,hogy végrendelet lehet-e semmis a Ptk szerint. ( Ptk.7. V 5:1) és így nem a végrendelet semmis ,hanem a benne lávő szerződés,amit ugye az Fftv akként vizsgál.

jucus1974,

Nem értem mi a kérdés ott.
Az csak annyit jelent : ha nem örökölhet a végrendeleti örökös (bizalmni vk., alapítvány), a földbizottság miatt, akkor ideiglenesen sem kaphatja meg, és ez a része a végrendeletnek semmis.
Ha semmis, az olyan, mintha nem is létezne, nem is létezett volna soha. Ezért ha etekintetben nincs eltérő rendelkezés, az olyan, mintha az örökhagyó arról nem is rendelkezett volna. Tehát a törvényes öröklés rendje szerint öröklődik.

Megjegyzem, az az örökhagyó, amelyik mint földtulajdonos azt sem tudja, hogy bárkire nem hagyhat végrendelettel földet (mert az igen könnyen kijátszhatóvá tenné a földszerzés szabályait), az főszabály szerint meg is érdemli, hogy mégis annak jusson a föld, akinek nem akarta. Tessen tájékozódni előtte, mert ha ügyvéd készíti azt a végrendeletet, annak illene erre felhívni a figyelmét.

drbjozsef!
"Végrendelet esetén nem lehet szó semmisségről, tekintve, hogy ennek fogalmi elemei nem alkalmazhatóak ( semmisségre bárki, határidő nélkül hivatkozhat; megállapításához nincs szükség külön eljárásra).....ezt nem magamtól szedtem ez a ptk-ban van. Az örökhagyó ( orvos doktorként) a földjeit bérbeadással hasznosította .éveken keresztül hallgattam ,hogy majd az államra hagyja ,ha meghal. Sejtésem szerint arra gondolt ,hogy "két legyet üt egy csapásra" ,mivel tudta ,hogy az örökös nem földműves ,és bízott benne ,hogy a végrendelettel kizárja a törvényes örököst ,és így az államé lesz de valamit a végredneleti örököse is kap belőle valamennyit.
" A föld tulajdonjogáról végintézkedéssel történő rendelkezés esetén – a hagyatéki eljárás keretében – a közjegyző küldi meg a végintézkedést a föld tulajdonjogának megszerzését illetően jóváhagyás céljából a mezőgazdasági igazgatási szervnek. A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásban az ELADÓ alatt az örökhagyót, a VEVŐ alatt az örököst kell érteni." ezér írtam ,hogy szerződést vizsgál és az semmis. Mondjuk az AB is azt írja "mintha életükben adás-vételi szerződést kötöttek volna)

Mondjuk többször kifejtettem jogy ez a földtörvény úgy hülyeség ahogy van.

Milyen kéotelenség már hogy nem én döntöm el ki örökli a földemet?

Szerencsére már nem sok van.

„Végrendelet esetén nem lehet szó semmisségről, tekintve, ...”
Ez a Ptk.-ban? Meglepődnék.

„éveken keresztül hallgattam ,hogy majd az államra hagyja ,ha meghal.”
Bármikor felajánlhatta volna az államnak. Bármikor. Ennyire buta volt?