Kormoscica esetében 3 érték is szerepel.Az első az amit minden ilyen hagyatéki esetben a helyileg illetékes önkormányzat készít. Ez a 140 milla.Legtöbb esetben elfogadják mind a örökösök,mind a közjegyző.
Az ingatlanos csak akkor készít ha direkte megkérik rá,amúgy egy ingatlan értékesítési megbízásnál a megbízó által megadott adatot veszi alapul. Durva eltérésnél nyilván céloz rá (túlértéklésnél reménytelen az eredmény, alacsony árnál pedig sérülhetszérdeke, az érte kapott pénz. de ezeket nem pénzért végzi.
A másfél évvel későbbi érték eleve lájtos,hiszen az ingatlannál az infláció majd mindenütt 20 % feletti.
Ez az un.igazsági szakértői ár pedig a legkedvezőbb. Függetlenül attól, hogy hülyeségeket ír a becslésébe. 480 eft ért csak elvárhatja az ember,hogy a reális fizikai adatokat írja bé.Ilyent szóvá kell tenni,lehet fércmunkának nevezni stb. stb.
Vagy ennyire nem törődöm vagy valakinek kedvezni akar.
Osztatlan közös tulajdon
Egy ingatlan értékén lehet vitatkozni.
Az érték nagyon sok paraméteren(adaton)múlik. Összetevődik az objetíven (mérhetően ) megállapítható fizikai adatokból - alapterületek, falvastagságok,felszereltség stb. stb. és része az állapot valamint a mikró és makró környezet. Ez utóbbiak eléggé szubjektívek. A szakembernek sok sok statisztikai adat áll rendelkezésre.
De hogy valaki a mérhető adatokat nem a valóságnak megfelelően adja meg ... írja le.. az nagy hiba.
Azt szóvá kell tenni.
Hát szért 60 m2-t nrhéz elnézni 15 m2-re.
.
Milyen ház ez ahol a nappali 60 m2?
Miért rendelte el a közjegyző az értékbecslést?
.
Hagyatéki ügy?
Vicckategória, ami ma Magyarországon az "igazságügyben" történik! Mint írtam, egy örökölt osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében kértük a területileg illetékes közjegyzőt, hogy jelöljön ki egy igazságügyi ingatlanszakértőt, aki megállapítja reálisan az ingatlan értékét. Erre azért van szükség, mert a másik tulajdonos sem eladni nem akarja az ingatlant, sem kifizetni a részemet. Az ingatlan túl nagy, nekem nincs családom, a másiknak több gyereke van, nekik megéri megtartani, de én kivenném a részem és azon tudnék venni egy kisebb ingatlant befektetés céljából. Az ingatlanszekértő viszont irreálisan alacsony árat állapított meg (a piaci árnál min. 30 millióval kevesebbet, összehasonlításképp a szomszédos utcákban található hasonló állagú nyaralókat 800.000 - 850.000 Ft/négyzetméteráron kínálják, ez a "szakértő" pedig 600.000 Ft/négyzetmétert állapított meg). Most a részleteket nem írom le, de a szakvéleményt megmutattuk egy olyan személynek, aki képben van ezzel a területtel, hiszen ő maga is részt vesz a szakértők képzésében. Azt tanácsolta, hogy mindenképp tegyünk feljelentést a kamaránál, mert ez a kolléga vagy teljesen alkalmatlan a munkájára, vagy lefizették és azért adott ilyen mindenféle indoklás nélküli, gyakorlatilag CSAK szakvéleményt. A mérései nem voltak pontosak, értéknövelő tényezőket nem vett figyelembe (pedig bizonyítottan van több is), túl kevés ingatlant vett alapul (összesen 4-et, amelyek közül az egyik területileg nem is ott van a környéken, és másfél évet adták el, mikor az árak alacsonyabbak voltak) és nem írta le, hogy milyen szempontokat vett figyelembe a becslésénél. Hasra ütött és írt. Ami a gondom, és számomra elfogadhatatlan, hogy a szakvéleménye jogerős, fellebbezésnek helye nincs. Basszus, ilyent lehet? Fizetek nem kevés összeget egy nem valós szakvéleményért, és semmi eszköz nincs a kezemben? Persze, elküldhetem a közjegyzőnek az észrevételeimet, aki ezt továbbítja a szakértőnek, de nekem további (!!!!!) munkaórákat kell kifizetnem, hogy a szakértő megválaszolja a kifogásaimat. Az ügyvédem erre tudjátok, mit mondott? Sajnos kifogtam egy olyan szakértőt, aki nem végzi jól a munkáját, de hát ilyen az élet, minden területen akadnak jó és rossz szakemberek, pechem volt. De semmi baj, felkérünk egy másik szakértőt, és majd a perben azt nyújtjuk be a bírónak. Hát elmegy a francba a kedves ügyvéd meg a csodás szakértők is. Azt hiszi, hülye vagyok még egy szakértői véleményt kifizetni, plusz az ügyvéd 40.000 FT/óradíját, aztán majd a perben a bíró mégis a közjegyző által kirendelt véleményt veszi figyelembe, én meg jól kib@szódok? Ti mit tennétek a helyemben? Hogyan tudom elérni, hogy a másik fél kifizesse a részemet normális áron? Hogyan lehet nem törvénytelen módon "nyomást gyakorolni" a másikra? Ő és a családja gyakran használják az ingatlant (felváltva vagy sokszor együtt az egész nyarat ott töltik, balatoni nyaralóról van szó), én nem szeretek lemenni, mert nem vagyunk jóban és csak kerülgetjük egymást vagy beszólogatunk egymásnak. Elkeseredésemben azon vagyok, hogy minden hétvégén lemegyek én is, viszek magammal "pár kedves embert" és csinálom a fesztivált, hogy ne unatkozzunk. Csak ez annyira méltatlan, de milyen más lehetőségem van?
Vannak lehetőségeid.
Kérd a közös tulajdon megszüntetését a bíróságtól!
.
Ha nem tudtok semmiképpen megegyezni,akkor vagy megveszi a részedet,vagy az egész ingatlant elárverezik,s megkapod a részedet.
.
Szinte biztosan jobban jársz mint a szakértői véleményben leírt összeg.
Kivárok. Csak azért írtam le az esetet, hogy akik ingatlanszakértőben gondolkoznak, számoljanak azzal, hogy vannak kóklerek és/vagy korruptak is. Utóbbit bizonyítani nem tudom, de az tény, hogy mikor lementem a megadott időpontra, hogy a szakértő felmérje a házat, ott volt a másik tulaj is az ügyvédjével. Mit keresett ott az ügyvéd? Mikor már a szakértő szedelőzködni látszott, annyit érzékeltem, hogy az ügyvéd szó nélkül, köszönés nélkül kiment, és beült a kocsijába, de nem indult el. Kb. 5 perc múlva elköszönt a szakértő is. Kikísértem, és láttam, hogy az ügyvéd beindítja az autót, és mikor elindult a szakértő, ő is elindult a szakértő után. Már akkor nagyon rossz érzéseim voltak, de elhessegettem magamtól. Visszamentem a házba, a másik tulajjal jól összeszólalkoztunk, de nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy miért ment ki az ügyvéd hamarabb, ült be az autójába és indult el a szakértő után? Hát azt hiszem, megvan a válasz. Na mindegy, megvan a tanulópénz, ennyiért nem lesz eladva, a szakvéleményével kitörölheti, két év múlva már úgysem aktuális, az észrevételeket megteszem, majd meglátom, mit reagál, aztán annak függvényében meglátom, hogy érdemes-e a Kamaránál bejelentést tennem. Két évig meg kiélvezem a Balatont és a jó társaságot:)
„Na mindegy, megvan a tanulópénz, ennyiért nem lesz eladva, a szakvéleményével kitörölheti, két év múlva már úgysem aktuális”
Én azért ennyire nem lennék nyugodt a helyedben.
Ha a közjegyzői előzetes bizonyításba bekerül a szakértő árazása, akkor az olyan okirat lesz, amit a bíróságon se igen fogsz tudni megtámadni. Márpedig ha bekerülne, én a tulajdonostársad helyében azonnal elindítanám a közös tulajdon megszüntetése iránti pert. Ezzel a dokumentummal pont ennyit kell majd a részedért fizetnie, és ez ellen nem lesz esélyed a módosításra.
Hát fizessék le a közjegyzőt is, kerüljön be ez az ár az előzetes bizonyításba, indítsa el a közös tulajdon megszüntetését, aztán lehet, hogy ez annyira jó vételár, hogy még nekem is kedvem támad őt kiváltani. Akkor ez patthelyzet. Nyugodtan mondhatom, hogy ezen az áron én is megveszem az ő tulajdonrészét, nem?
Ha megvan rá az anyagi erőd tedd meg.
Ha utána te adod el a házat nyersz rajta pár 10 milliót.
De fontold meg drb.. intését! Igaza van.
Nehogy a szomszéd nyerjen rajtad pár 10 milliót!
drbjozesf:" Én azért ennyire nem lennék nyugodt a helyedben.
Ha a közjegyzői előzetes bizonyításba bekerül a szakértő árazása, akkor az olyan okirat lesz, amit a bíróságon se igen fogsz tudni megtámadni. Márpedig ha bekerülne, én a tulajdonostársad helyében azonnal elindítanám a közös tulajdon megszüntetése iránti pert. Ezzel a dokumentummal pont ennyit kell majd a részedért fizetnie, és ez ellen nem lesz esélyed a módosításra."
Utánanéztem a dolgoknak, és igazad van, nagyon nem vagyok nyugodt. Sőt, most kifejezetten ideges vagyok.
Lenne pár kérdésem, ha tudtok segíteni, akkor megköszönöm.
- Ha a közjegyzőnek 15 napon belül jelzi az ember, hogy a szakértői vélemény aggályos, nem tényszerű (persze ezeket alá is támassza a kérelmező), akkor bekerülhet-e a közjegyzői előzetes bizonyításba a szakértő árazása?
- Egyáltalán hogyan kerül be egy szakértői árazás közjegyzői előzetes bizonyításba? Mi ennek a menete?
- Tételezzük fel, hogy a másik tulajdonostárs elindítja az osztatlan közös tulajdon megszüntetését. Ez hogy működik? Azt értem, hogy ezt kérelmezi, de azt is fel kell tüntesse, hogy azért kéri a közös tulajdon megszüntetését, mert az én tulajdonrészemet ki akarja fizetni? Az nem ellentmondás a per során, hogy mikor megkérdeztem levélben, hogy ki akar-e fizetni és tegyen árajánlatot, akkor arra nem reagált, most meg egy számára kedvező szakértői áron hirtelen ki akar fizetni? Az sem ellentmondás, hogy két évvel ezelőtt a hagyatéki tárgyalás során ő is elfogadta a szakértőinél magasabb árat, amelyet a helyet önkormányzat állapított meg, azon viszont nem akar kifizetni, de azóta bizonyítottan csak felfele mentek az ingatlanárak (főleg a szóban forgó balatoni vízparti nyaralóhelyen), és akkor a bíró csontra elfogadna egy szemmel láthatóan "aggályos" szakértői véleményt?
Abbíróságon minden megtörténhet sőt az ellenkezője is.
Lehet jobban járnál a köxös tulajdon megszüntetésével,mert ha nem tudtok megegyezni akkor az egész ingatlant árverezik és a pénzedhez jutsz.
A végrehajtó a piaci ár közrrlében árverezi az ingatlant.
Nem kellene már egy ügyvédet fogadnod?
A díja töredéke annak a pénznek amit itt veszíthetsz.
Kedves Fórumozók!
Az alábbi kérdésben kérem véleményeteket.
Ismerősöm zártkerti osztatlan közös telek tulajdonosa ½ részben, a másik ½ az államé. Ismerősöm most veszi meg az állami ½ tulajdont, így teljes részben tulajdonosa lesz a teleknek, amelyet el akar adni.
A földtörvény előírása szerint a megvásárolt állami tulajdont nem lehet 5 évig eladni. Tanácsot kérek, hogy milyen megoldások lehetséges ennek kikerülésére ebben a jogállamban.
Üdvözlettel:
Jogerőss Pál
Nagyon egyszerű.
Nem kell megvásárolni a tulajdonrészt, ha nem felelnem meg a feltételek.
A jogállamban be kell tartani a törvényt.
Legfeljebb nem adod el 5 évig...
Köszönöm szépen a válaszokat. Annyi a gondom, hogy én sem vennék meg olyan osztatlan közös tulajdonú telket amelyen másik tulajdonos az állam. A jogállami törvényről pedig annyit, hogy tavaly még el lehetett adni a megvásárolt állami földet. Mindig hoznak valami hülye jogszabályt amivel ellehetetlenítik a normális életet. Hívjuk inkább jogászállamnak.
Inkább Lőrincállamnak!
A Földforgalmi törvényben nincs olyan korlázozás, hogy az államtól vásárolt termőföldet nem lehet 5 évig eladni. Az NFK köthet ki elidegenítési tilamat. Meg kellett volna nézni, be lehet-é kebelezni az állami tulajdonrészt a Foktftv. alapján.
Utólag ez már nem fog menni...
„OSZTATLAN KÖZÖS FOLD /TELEK JOGI VITABAN MELYBEN SULYOS ANYAGI HÁTRÁNYBA KERULTEM..........JELEZZEN VALAKI AKI. SEGITSEGET VAGY EGYEB SEGITSEGET TUD ADNI MELYET BUSASAN HONORÁLOK.”
Én valahogy eleve a panasz leírásánál konkrétan ellentmondást érzek.
Aki súlyos anyagi hátrányba került, az vajon hogy tud „busásan honorálni”?
Egyébként meg nem kell csupa nagybetűvel írni, az itt „kiabálásnak” számít és visszatetszést érsz el vele.
Ha busásan tudsz honorálni akkor fogadj egy sztárügyvédet!
Kedves Fórumozók!
Árverésre van kitűzve egy nyaraló 1/2 tulajdonjoga, amit tehermentesen, LAKOTTAN árvereznek.
Nyilván nem lakik ott senki, hanem a tulajdonostárs miatt minősül lakottnak.
Arra gondoltam, hogy én ezt a fél tulajdonjogot szívesen megvenném azzal, hogy a tulajdonostárssal megosztjuk, ki mikor használja a nyaralót. A költségeket meg közösen álljuk.
Kérdésem: ha a tulajdonostárs ettől elzárkózik, jogszerűen teheti-e ezt arra hivatkozva, hogy lakottan vettem a tulajdonrészt?
Ha nem járul hozzá a közös megosztott használathoz, kérhetek-e tőle használati díjat, vagy ez sem állja meg a helyét, merthogy lakottan vettem?
Vagy a lakottság csak annyi korlátot jelent, hogy tűrni vagyok köteles azt, hogy ő is használja az ingatlant, de nem zárhat ki onnan (vagy ha kizár, kérhetek többlethasználati díjat) ?
Előre köszönöm a válaszokat.
tudod..
közös lónak......
Jobban jársz ha megveszed árverésen az 1/2-ed tulajdonrészt,akkor birtokon belül leszel,ís kivásárolhatod a másik tulajt a nyaralóból.
„Vagy a lakottság csak annyi korlátot jelent, hogy tűrni vagyok köteles azt, hogy ő is használja az ingatlant, de nem zárhat ki onnan (vagy ha kizár, kérhetek többlethasználati díjat) ?”
Ezt. A Vht. 141. § szerinti lakottságnak annyi itt a jelentősége, hogy a végrehajtó nem üríti ki az ingatlant és adja az árverési vevő birtokába.
Azért, mert az árverés után az ingatlan két tulajdonos közös tulajdona lesz. A Ptk. 5:74. § szerint mindegyik tulajdonosnak joga van az ingatlan használatára. Te nem teheted ki őt (ezért nem teszi ki a végrehajtó sem), neki pedig tűrnie kell, hogy Te is használd az ingatlant.
tulipán1974
Vagy az egészet, vagy semmit.
Még közeli rokonoknál is lehetnek használati, fejlesztési....stb. nézet különbségek. Viszont ha nagyon előnyös az ár és érzel kellő erőt, energiát, pléh pofát, bele lehet vágni. A másik tulajtárs vagy felvesz a harcot vagy eladja neked a részét.
Aztán szempont lehet az is , hogy a fizikai megosztás mennyire lehetséges.Gazdaságos.
A megosztott tulajdonok többségében öröklés útján jönnek létre. Itt is az lehetett a szitú...az egyik tulajdonos társ rosszul gazdálkodott adós lett elárverezték a tulajhányadát.
Ha az épületben egy önálló üdülő egység van, akkor azzal a tulajdoni hányaddal nem sokra mész, mert a már beköltözött társtulajdonos nem feltétlenül fogja megengedni, hogy te is ott üdülgess, és használd az ő bútorait, és edd a hűtőből az ételét.
Szóval nem gondolnám ideálisnak a helyzetet. A közös használatnak egyébként lehetnek alternatívái, de erre nyilván közös akarattal egy megállapodást kell kötnöd a társsal. Vagy az árverésen tulajdoni hányadot szerezve megkíséreled kivásárolni, vagy pert indítasz a közös tulajdon megszüntetésére, ami alapján majd elárverezik az ingatlant töredék áron, és kifizetnek abból. Nagy valószínűséggel nem sok hasznod lesz a dologból.
