Közös képviselő felelősségre vonása és egyéb problémák!

A tulajdoni hányadokba bele lehet zavarodni

Kedves MD!

Használja az alábbi linken található kis excel táblát.

Nem fog/tud hibázni;-)))))

Az egyszerűbb megoldás éppenséggel az, hogy az albetéthez tartozó szavazatokat megbonthatatlan egységként kezeljük.

Egyszerűbb lenne albetetesiteni

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Egyszerűbbnek, egyszerűbb.

Viszont nem hiszem, hogy örömtáncot járnának a gk. beálló tulajdonosok, ha 36 tulaj nevében egy járna el;-)))

Milyen elv szerint albetétesítsünk.
Nincs válaszfal, van közös tulajdon a közlekedő utak.

Most légy okos domonkos;-)))

„Milyen elv szerint albetétesítsünk.”
Tőlem kérdezed?! Hiszen már "albetétesítették". És nem én voltam.

Kedves kbs!

Megoldási javallat nincs, kritika van;-)))

Már hogyne lenne megoldás. Többségi határozattal meghatalmaznak valakit, hogy szavazzon. A többi az ő belső ügyük.

Kedves KBS!

OK.

Fordítva nem megy?
Többségi határozattal elfogadják, hogy közgyűlésen csak külön meghatalmazással képviselheti a többieket;-)))

Azt is lehet. Csak akkor előfordulhat, hogy a társasház ügyeiben nem fognak szavazni egyáltalán.
(És már megint a belső és a külső jogviszonyok. Egy ilyen határozat harmadik személyekkel, így a társasházzal szemben is hatálytalan.)

A gyakorlatban van ilyen,az ügyvéd tulaj társ
képviseli a 9 parkoló tulajdonosait.

sajnos elég jól.

Kedves Tématársak!

Az hogy egy ember képvisel másik kilencet nem kivételes dolog.
Ugyan ez megtörténhet lakások esetében is.

A közgyűlések határozatai addig vannak érvényben, amig egy másik határozat azt nem írja felül vagy a bíróság másként nem dönt.

A tulajdoni lapok által képviselt tulajdoni hányadok szavazása a határozatok érvényességét nem befolyásolja (addig amíg).
Ttv
38. § (1) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog.
(2) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.

Álláspontom szerint a résztvevőknek annyi tulajdoni hányaduk van, amennyit a közhiteles doksi nyilvántart.
A tulajdoni lapban több tulajdonos esetén meghatározásra kerül tulajdonuk mértéke. (2/10,3/10, 1/2)

Szerintem a Ttv nem az ingatlanok tulajdoni hányadáról, hanem a tulajdonosok tulajdoni hányadáról beszél.

És megint ugyanaz a probléma, amit egyszerűen képtelen vagy feldolgozni.
Hogy tudni illik, a társasház tulajdonostársai az egyes albetétek tulajdonosai, és az egyes albetétek tulajdonosai a társasházban akkor is egy tulajdonostársként kezelendők, ha történetesen az az albetét maga is közös tulajdonban áll. Belső és külső jogviszonyok....
(Ne is mondd! tudom: nehéz, sőt felfoghatatlan.)

,,Van ami változik, a lényeg nem !,,

Kedves KBS!

Én tiszteletben tartom állásfoglalását.
A külső, belső, alsó, felső, király , ász érv-rendszere számomra nem meggyőző.

Még ha elméletileg igaza is volna, állásfoglalásom szerint a szabályozás(törvényi) van érettünk és nem mi vagyunk a szabályozásért.

A "nyilvántartott" tulajdoni hányadok alkalmazását támaszja alá az a tény, hogy házastársak esetén nem ismerjük kapcsolatuk jelenlegi állapotát.
Lehet, hogy már válnak és meg tudják fojtani egymás egy pohár vízben.
A közös tulajdonban lévő albetétek viszonyait általában az öröklés hozza létre. A jelenlegi többszörösen elvált társadalmunkban ez igen fura helyzeteket és gyűlöletet tud okozni;-)))

Az általam javasolt forma sok bosszúságtól óvja meg a képviseleteket, tulajdonostársakat egyaránt.

az egyes albetétek tulajdonosai a társasházban akkor is egy tulajdonostársként kezelendők, ha történetesen az az albetét maga is közös tulajdonban áll

S tulajdoni hányaduk a közös t. Terület ōsszessėge ezt érvényesíthetik a közgyűlėsen.

Kedves MD!

Mivel jogszabály hátteret nem ismertette, ezért csak a tiszteletemet tudom biztosítani véleményéről.
Elfogadni nem;-)))

Kedves MD!

A Földhivatalnak és a végrehajtóknak "vajjon" miért más a véleményük?

.

Te érted, hogy jött ez ide? Néha semmi köze nincs a kérdésének a témához.

Nem.
De nem is törekszem rá, túl bonyolult lenne.

Nem olyan bonyolult az ügy.

A Földhivatal az ingatlan feletti rendelkezési jogot a tulajdoni hányad arányában biztosítja.
egy "résztulajdonos" nem adhatja el az egész ingatlant.

A végrehajtás, árverezés a közös tulajdon egy része felett is végrehajtható. De nem érinti a többi tulajdonos tulajdoni hányadát.

Aha.

Nézz csak meg egy tulajdoni lapot: az albetéthez tartozó (társasházi) közös tulajdoni hányadot megosztja a nyilvántartás az albetét tulajdonosai között? A végrehajtó az albetét tulajdoni hányadának árverezésekor megosztja az albetéthez tartozó (társasházi) közös tulajdoni hányadot, és annak is csak egy részét árverezi el?

Kérdezhetem másként is (gy.k.) A földhivatal a nyilvántartásban feltünteti, hogy az önálló tulajdonú lakás melyik szobája az egyik tulajdonostársé és melyik a másiké? A végrehajtó, ha 1/2 tulajdoni hányadot árverez, akkor a két szobás lakás egyik szobáját és a fél konyhát, fürdőszobát árverezi?

(S hátha ez segít: az albetét tulajdonostársai a közös költséggel csak a tulajdoni hányadaik arányában tartoznak, vagy a társasház mindegyiküktől az egészet követelheti?)

Bizony a tulajdoni lap megosztja.
pld. teremgarázs esetén megadja a fizikai helyet (szorszám megadásával.. 212 sz. beálló) és a tulajdoni hányadot(1245/26 th).

Nem egy "külső" beálló tulajdonos álláshelyét terheltük/árvereztük úgy el, hogy a többiek tulajdoni hányada érintetlen maradt.

Ha nem felejtem el, akkor a fénykép másolatot közzéteszem;-)))

Én veled befejeztem. [fejét fogja]