Közös képviselő felelősségre vonása és egyéb problémák!

Az lenne a kérdésem, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie pontosan az éves beszámolónak, mit kell tartalmaznia stb... Elegendő-e, ha egy táblázatba kiküldik a 2013. év terv számait, a tények számaival és ugyanebben a táblázatban a 2014. év terv számait. Elfogadható-e, hogy több százezres tételek szerepelnek egy-egy sorban egy gyűjtőfogalom mellett pl. asztalos munka és semmi magyarázat hozzá. Számon kérhető-e a közös képviselő, ha nem tud felmutatni nagyobb javításokhoz kapcsolódóan árajánlatokat? A Társasházi törvényben azt olvastam, hogy ahol 50-nél több albetét van ott a gazdasági tevékenységet ellenőrző személy véleményét is csatolni kell a költségvetésről. Ki láthat el ilyen feladatot, a ház könyvelője például igen?
Ha a közös képviselő leváltásra kerül, akkor az újnak, amennyiben az átadott dokumentumokból az derül ki, hogy az elődje visszaélt a pozicíójával, indokolatlanul költötte a Társasház pénzét stb... van-e lehetősége feljelenteni vagy beperelni az elődjét és ilyen esetben a közös képviselő magánvagyonával felel-e egy esetleges kártérítés során (már, ha lehetséges)? Lehet-e olyan személy közös képviselő, aki valamikor a házban lakott, de nincs meg a törvény által előírt végzettsége?
Ha törvény által előírt éves közgyűlés be lett rekesztve, mert a meghívó nem felelt meg a törvényi előírásoknak (nem voltak benne határozatokra vonatkozó javaslatok), illetve a tulajdonosok bizonyos tételek részletezését kérték a költségvetés kapcsán, akkor mennyi idő múlva köteles a közös képviselő összehívni újból a közgyűlést?
Az utolsó kérdésem pedig arra vonatkozik, hogy a közös költséggel tartozók esetében milyen jogi lépések lehetségesek. Konkrétan az érdekel, hogy van-e arra lehetőség, hogy a tartozók fizetéséből kerüljön levonásra az összeg vagy csak a jelzálogjog bejegyeztetése az egyetlen lehetőség a tartozókkal szemben.

Szükséges lehetett-e jogilag, hogy a közös képviselő a tetőtér beépítés kapcsán az adásvételi szerződés mellett vállalkozási szerződést is kössön ugyan arra a tartalomra? Módosíthatja-e úgy a vállalkozási szerződést (amire szerintem nem is volt meghatalmazása), hogy nem kéri ki a tulajdonosok véleményét?

A közgyűlési szavazások során, ha az albetétnek több tulajdonosa van, akkor a közgyűlésen jelenlévő minden résztulajdonos nevében szavazhat vagy csak a saját tulajdoni hányada alapján érvényes a szavazata? A jegyzőkönyvben elég annyit leírni, hogy hányan szavaznak igennel, nemmel és hányan tartózkodnak? Nem kell a szavazatokat a tulajdoni hányadok arányában feltüntetni?

Ez egy régi és máig eldöntetlen kérdés. Válaszolni rá legfeljebb úgy lehet, hogy "szerintem".

„Nem kell a szavazatokat a tulajdoni hányadok arányában feltüntetni?”
Ez viszont egyértelmű. A szavazás eredményét a hányadok szerint kell megállapítani. Anélkül érvénytelen a határozat.

Panka

ha végigolvasod a Társasházi törvényt,minden kérdésedre választ kapsz.
egy építkezésnél a házban napnál világosabb hogy kell vállalkozási szerződés.
Kbs nek igaza van,egyértelmű rendelkezés nincs csak levezethető!

Ha a lakásnak több tulajdonosa van,akik házastársak ott minden további nélkül (Csjt)
alapján képviselhetik egymást és a kiskorú gyermek tulajdonost is,de ha más a tulajdonostárs például öröklés esetén csak meghatalmazással.

A házban lakó tulajdonosnak nem kell, ,, végzettség,, a saját házában lehet képviselő.

Az új képviselő nem jelenthet fel és perelheti be az elődjét viszont joga sőt kötelessége a hibákat a közgyülės elé tárni s a közgyülės dönt a kártérítési per meginditasárol.

A külsős gazdasági szakértő csak 10 milliós bevétel felett kötelező s csak akkor ha a képviselő nem rendelkezik szakképesitessel.

A hátralékos lakásokra fizetési meghagyás indítható vagy jelzálog terhelhető.

de ez mind benne van az általad is hivatkozott törvényben olvasd el végig

„Ha a lakásnak több tulajdonosa van,akik házastársak ott minden további nélkül (Csjt)
alapján képviselhetik egymást és a kiskorú gyermek tulajdonost is,de ha más a tulajdonostárs például öröklés esetén csak meghatalmazással.”
Ahogy mondtam: írd oda, hogy "szerintem". (Megjegyzem, ez pont a leginkább kisebbségben lévő értelmezés, jogásztól még nem is hallottam. Már ami az első felét illeti.)

Jó .

Szerintem!

és az általam 25 éve alkalmazott gyakorlat alapján amit meg soha senki nem támadott meg.

Kedves Témtársak!

Tekintettel a teremgarázs tulajdonosokra érdemes az albetétek közös tulajdona esetén szabályozni a képviseleti tulajdonhányadokat;-)))

Mármint mit? Az arányukat? Vagy mit?

Kedves KBS!
Természetesen a szavazásnál a TULAJDONI-HÁNYAD rendelkezési jogot.

Teremgarázsnál minden beálló az alapítóban meghatározott tulajdoni hányad vesz részt és nem az egész albetét;-)
Közös tulajdon esetén függetlenül a családjogi "besorolástól" az AO ban meghatározott "rész" tulajdoni hányad a figyelembe vehető a szavazásnál.

Ha a gk. beálló közös tulajdon akkor az előzőek szerint.

Képviselet nem bizható meg szavazási joggal.

Én így szabályoznám.

De lehet másképp is.

SZERINTEM.

Ezzel az a baj, hogy törvénybe ütközik. Szerintem.

.

Nem értem mi ezzel a gond?
Nekem 3 teremgarázs beállom is
Van,saját helyrajzi számmal önálló albetétként.
Alapito Okiratban.
Az hogy máshol nem igy van,abból még sem
Törvény,sem törvénytelenség nem következik.

Ezzel nincs különösebb gond. (Azt kivéve, hogy ez a konstrukció - mint ez a vita is mutatja - meglehetősen szerencsétlen, a gyakorlatban óhatatlanul nehezen vagy alig kezelhető helyzeteket eredményez.)

Az a törvénysértő, ha szmsz-ben (pláne alapító okiratban) akarjátok szabályozni, hogyan is kell az ilyen albetéteket a szavazásnál figyelembe venni. Merthogy szerintem az szmsz e körben csak rögzítheti a törvényekből következő szabályozást, de meg nem változtathatja.

kbs

Ez egyértelmű!

Teljesen egyetértünk

Kedves Képviseletek!
Persze, hogy egyetértenek.
Nincs jelenleg olyan számítógépes program ami a tulajdoni hányad megosztást közgyűlési, ill társasházi külön tulajdoni szinten szinten kezeli.

Kéne csinálni egyet.
Minta alant.

És nem is lehet ellentétes a törvénnyel

Kedves MD!

Engedje meg, hogy kutakodjak vállalkozását szabályzó SzMSz-k és a gyakorlatuk világában.

Lehet, hogy meglepetéssel szolgálnék?;-))))

?

Akkor nem csak én nem értettem. :)

Kedves Tématársak!

Nem tudok csak egy elcsépelt "közmondással" válaszolni.

A sarkantyút is előírják, mégis hátul hordják.

részletesen:

A teremgarázsoknál a logikus "földhivatal követő" 100 th /tulajdonos értéket számolják a közgyűlési szavazások során.

A lakás céljára használtnál, meg követik a Ptk-t .
egy is képviselheti a többieket.

Szóval, hogy van az a jogkövetés.

Az egyforma elbírálás volna "logikus".
NEM?

Természetesen. Tőlem soha nem hallhattad, hogy különböztetni kellene.

Kedves KBS!

Való igaz.
De azt sem mondta, hogy ha már "törvényt sértünk", tegyük egységesen.
És válasszuk az egyserűbb megoldást a "földhivatali" nyilvántartást a tulajdoni hányadok tekintetében a közgyűlési szavazás során.
De csak ebben az esetben;-))))