Közös képviselő felelősségre vonása és egyéb problémák!

.

Ezzel az a baj, hogy törvénybe ütközik. Szerintem.

Kedves KBS!
Természetesen a szavazásnál a TULAJDONI-HÁNYAD rendelkezési jogot.

Teremgarázsnál minden beálló az alapítóban meghatározott tulajdoni hányad vesz részt és nem az egész albetét;-)
Közös tulajdon esetén függetlenül a családjogi "besorolástól" az AO ban meghatározott "rész" tulajdoni hányad a figyelembe vehető a szavazásnál.

Ha a gk. beálló közös tulajdon akkor az előzőek szerint.

Képviselet nem bizható meg szavazási joggal.

Én így szabályoznám.

De lehet másképp is.

SZERINTEM.

Mármint mit? Az arányukat? Vagy mit?

Kedves Témtársak!

Tekintettel a teremgarázs tulajdonosokra érdemes az albetétek közös tulajdona esetén szabályozni a képviseleti tulajdonhányadokat;-)))

Jó .

Szerintem!

és az általam 25 éve alkalmazott gyakorlat alapján amit meg soha senki nem támadott meg.

„Ha a lakásnak több tulajdonosa van,akik házastársak ott minden további nélkül (Csjt)
alapján képviselhetik egymást és a kiskorú gyermek tulajdonost is,de ha más a tulajdonostárs például öröklés esetén csak meghatalmazással.”
Ahogy mondtam: írd oda, hogy "szerintem". (Megjegyzem, ez pont a leginkább kisebbségben lévő értelmezés, jogásztól még nem is hallottam. Már ami az első felét illeti.)

Panka

ha végigolvasod a Társasházi törvényt,minden kérdésedre választ kapsz.
egy építkezésnél a házban napnál világosabb hogy kell vállalkozási szerződés.
Kbs nek igaza van,egyértelmű rendelkezés nincs csak levezethető!

Ha a lakásnak több tulajdonosa van,akik házastársak ott minden további nélkül (Csjt)
alapján képviselhetik egymást és a kiskorú gyermek tulajdonost is,de ha más a tulajdonostárs például öröklés esetén csak meghatalmazással.

A házban lakó tulajdonosnak nem kell, ,, végzettség,, a saját házában lehet képviselő.

Az új képviselő nem jelenthet fel és perelheti be az elődjét viszont joga sőt kötelessége a hibákat a közgyülės elé tárni s a közgyülės dönt a kártérítési per meginditasárol.

A külsős gazdasági szakértő csak 10 milliós bevétel felett kötelező s csak akkor ha a képviselő nem rendelkezik szakképesitessel.

A hátralékos lakásokra fizetési meghagyás indítható vagy jelzálog terhelhető.

de ez mind benne van az általad is hivatkozott törvényben olvasd el végig

„Nem kell a szavazatokat a tulajdoni hányadok arányában feltüntetni?”
Ez viszont egyértelmű. A szavazás eredményét a hányadok szerint kell megállapítani. Anélkül érvénytelen a határozat.

Ez egy régi és máig eldöntetlen kérdés. Válaszolni rá legfeljebb úgy lehet, hogy "szerintem".

A közgyűlési szavazások során, ha az albetétnek több tulajdonosa van, akkor a közgyűlésen jelenlévő minden résztulajdonos nevében szavazhat vagy csak a saját tulajdoni hányada alapján érvényes a szavazata? A jegyzőkönyvben elég annyit leírni, hogy hányan szavaznak igennel, nemmel és hányan tartózkodnak? Nem kell a szavazatokat a tulajdoni hányadok arányában feltüntetni?

Szükséges lehetett-e jogilag, hogy a közös képviselő a tetőtér beépítés kapcsán az adásvételi szerződés mellett vállalkozási szerződést is kössön ugyan arra a tartalomra? Módosíthatja-e úgy a vállalkozási szerződést (amire szerintem nem is volt meghatalmazása), hogy nem kéri ki a tulajdonosok véleményét?

Az lenne a kérdésem, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie pontosan az éves beszámolónak, mit kell tartalmaznia stb... Elegendő-e, ha egy táblázatba kiküldik a 2013. év terv számait, a tények számaival és ugyanebben a táblázatban a 2014. év terv számait. Elfogadható-e, hogy több százezres tételek szerepelnek egy-egy sorban egy gyűjtőfogalom mellett pl. asztalos munka és semmi magyarázat hozzá. Számon kérhető-e a közös képviselő, ha nem tud felmutatni nagyobb javításokhoz kapcsolódóan árajánlatokat? A Társasházi törvényben azt olvastam, hogy ahol 50-nél több albetét van ott a gazdasági tevékenységet ellenőrző személy véleményét is csatolni kell a költségvetésről. Ki láthat el ilyen feladatot, a ház könyvelője például igen?
Ha a közös képviselő leváltásra kerül, akkor az újnak, amennyiben az átadott dokumentumokból az derül ki, hogy az elődje visszaélt a pozicíójával, indokolatlanul költötte a Társasház pénzét stb... van-e lehetősége feljelenteni vagy beperelni az elődjét és ilyen esetben a közös képviselő magánvagyonával felel-e egy esetleges kártérítés során (már, ha lehetséges)? Lehet-e olyan személy közös képviselő, aki valamikor a házban lakott, de nincs meg a törvény által előírt végzettsége?
Ha törvény által előírt éves közgyűlés be lett rekesztve, mert a meghívó nem felelt meg a törvényi előírásoknak (nem voltak benne határozatokra vonatkozó javaslatok), illetve a tulajdonosok bizonyos tételek részletezését kérték a költségvetés kapcsán, akkor mennyi idő múlva köteles a közös képviselő összehívni újból a közgyűlést?
Az utolsó kérdésem pedig arra vonatkozik, hogy a közös költséggel tartozók esetében milyen jogi lépések lehetségesek. Konkrétan az érdekel, hogy van-e arra lehetőség, hogy a tartozók fizetéséből kerüljön levonásra az összeg vagy csak a jelzálogjog bejegyeztetése az egyetlen lehetőség a tartozókkal szemben.

Wildman

nem 5 millióért
hanem ami a szakértő szerint minimum kell.

Kedves Tématérsak!

Csak előzetes igazságügyi legyen, közjegyzőnél megrendelve;-)).
ez a bíróságon is hitelesnek minősűl.
Egyébként kidobott pénz;-))

50.000 egy szakértői, aztán javíthat.

Szerintem a régi is ezt mondta ki, majdnem ezekkel a szavakkal.

Viszont elég érdekes szituációt szül majd, hogy tulajdonostársként ha megcsináltatsz 5 millió forintért egy komplett tetőt és erre majd hoz a társasház egy szakértői véleményt, hogy ez szép és jó, de az állagmegóváshoz 200.000,-Ft munka elvégzése volt indokolt. Vagy hoz árajánlatot 20 %-kal kevesebbről, vagy minőségi kifogást emel, vagy...

Értem, hogy valamint meg lehet csinálni, de nem minden esetben érdemes meg is csinálni. Annak én nagyon komoly ügyvédi és műszaki szakembergárdával szaladnék neki, hogy biztos megfizessék az állagfenntartást költségeit.

Viszont a szakembergárda költségei azért sok festésre elegendőek. Ráadásul a közgyűlés (majdnem)ingyen van.

Kedves Wildmann!

A kulcs mondat
„Neked nem kell ennyit dolgozni ahhoz, hogy egy nemet mondjanak neked”.

Kicsi a valószínűsége, hogy képviselet rendelkezik a tetőszerkezet felméréséhez/javításához megfelelő képesítéssel/ gyakorlattal.

Már a igen régen hatályos volt a egyes tulajdonos egyéni javítása és a többiek pénzügyi "támogatása".

Csak kinek van több milka pénze a tető javítását előfinanszíroszni.
Nem beszélve arról, hogy műszakilag indokolt volna az egészet felújítani.

Sajnálom, hogy az előkészítő munkát nem tartja szükségesnek. Ez azért elszomorítő, hogy a többi ütk is így gondolkodik. A közgyűlésen elhangzott bármi, a pusztába kiáltott szó, mert úgy é még tartalmában sem rögzítik a jkv-k a felszólalásokat ;-))))

Új PTK

Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.

Mufurc_nagyon-nak:

Nem értek egyet veled. Neked nem kell ennyit dolgozni ahhoz, hogy egy nemet mondjanak neked.

Véleményem szerint bővel elég, ha annyit mondasz: A tetőt műszaki állapota miatt meg kell javítani. Kérem a közgyűlést, hogy adjon felhatalmazást a javítási munkálatok előkészítésére. (értsd, árajánlat, hitel, pályázat, stb) Erre nem a válasz, akkor nincs mit dolgozni.

MajorDomus-szal azzal a kiegészítéssel értek egyet, hogy előbb kérni kell a társasházat. Majd, ha az elutasította/nem foglalkozott vele, akkor lesz jogos a követelése.

Jogod van megjavitani a tetőt -kárenyhités-majd a Társasházzal szemben perben érvényesíteni a követelésedet.

Kedves Wildmann!

Nagyjából úgy fest a dolog ahogy előadta.

DE

„A jogszabály annyit ír, hogy köteles megtenni mindent az épület állagának a megóvásáért. Ez sok esetben annyi, hogy elmondja a közgyűlésen mit kellene csinálni,”

Nos itt van az eb eltemetve.

Nem elég elmondani.!!!
Ajánlatokat kell kérni a kivitelezőktől (így többesszámban) részletes díjszabással és anyaglistával.
ennek ismeretében lehet már dönteni, hogy kell é vagy sem.
Sőt a fizetés módjáról is, hogy van e pályázat az milyen feltételekkel és milyen hitelek vehetők fel.

Nos ezek mellett jön az elutasító határozat, akkor már tiszta lehet a lelkiismeret.
A megbízási szerződés általános szabályai szerint még a elutasításból fakadó hátrányokat is fel kell(ene ) sorolni ÍRÁSABAN, MELLÉKELVE A MEGHÍVÓHOZ.

Kedves Waynee!

Fordulj a közgyűléshez.

Előtte nézd meg, hogy a felújításról milyen határozat született. Mikorra tervezték a felújítást. Ha benne van, hogy mikorra akkor a KK azt hajtja végre. Rajta nehéz lesz fogást találni ekkor.

Ha nincs benne, akkor jelezd a KK felé írásban, hogy vigye közgyűlés elé, mivel a tető közös dolog és a közös dolgot közösen kell rendeltetésszerű állapotban tartani. Ha erre pénz kell akkor dobják össze. Ha nem akkor az ebből fakadó kárt peresíteni lehet és a társasház köteles megfizetni a téged ért kárt.

A KK nem varázsló, pénz nélkül nem fog neki menni. A jogszabály annyit ír, hogy köteles megtenni mindent az épület állagának a megóvásáért. Ez sok esetben annyi, hogy elmondja a közgyűlésen mit kellene csinálni, majd a "hú de sokba fog kerülni" felkiáltással leszavazzák. A KK ezzel be is fejezte ezt a feladatot egészen addig amíg ez baleset-, vagy életveszélyessé nem fajul.
Amivel a közgyűlés nem kíván foglalkozni, ott a KK is tehetetlen.

Add el nekik te is a lakásodat.

Kedves Waynee!

Sőt.
2014-03-15 től lehetőség van a területi jegyzőhöz fordulni a jogszabályok megsértése ügyében.

Mivel a th. karbantartásáért a Ttv. a képviseletet(ütk) teszi felelőssé, már a jogyszerű működés feltételeit sérti a tető-szerkezet héjalás javításának elmulasztása.

Amennyiben a jegyző a bíróságra utalja az ügyet, akkor az ütk akár 1,5 milla büntetést is fizethet.

Szerintem erre a tényre fel kell hívni az ütk. és a jegyző figyelmét;-))))