Ingatlan Adás - vétel

A tulajdoni lap KÖZHITELES!!!
Az ellenkezőjének a bizonyításáig.

- -

Ezért szerintem...
HA már be lett jegyezve a változás,
akkor
az egyelőre TÉNY!!!-nek tekintendő.

Amit csak egy ellenbizonyítással tudsz megváltoztatni.

Ez esetben egy perben.
Mondván a szerződés "bejegyzésre alkalmatlan" volt.
Nem lett volna szabad bejegyezni az alapján a változást.

Ha sikeres a per, akkor az ebből eredő kárért is felel a hatóság és az ügyvéd.

- -

Neked egyébként mi lenne a jó?
ha érvényes
vagy
ha érvénytelen

A célt ismerve könnyebb tanácsot adni...

Jelen pillanatban nekem, mint eladónak számít. Sokat. Tehát így is érvényes a bejegyzés? Az ügyvéd szárazbélyegzőjének lenyomata nélkül?

Gondolom, akkor

nem számít, ha nem köt bele utólag senki a bejegyzésbe erre hivatkozva.

- -

Mondjuk azt is gondolom, hogy nem tilos így javítani.
(nem rémlik ezt tiltó jogszabály)

Ha bejegyezték, akkor mit számít már, hogy nézett ki a szerződés?

Igen, be. De jó így?

Miért, be van jegyezve?

"A téves adat a te sarad is, mivel feltételezem, hogy aláírás előtt lehetőség volt elolvasni a szerződést." Így van, volt lehetőségem, és el is olvastam. Azonnal, ott, az irodában jeleztem a pontatlanságot, mire az ügyvéd fogott egy tollat, és belejavított. Azt mondta, nem baj az.
Én úgy tudtam, a szárazbélyegző lenyomatát az eredeti, illetve a másolati példányon is el kell helyezni. Persze, nem értek hozzá... De lehet, hogy így nem érvényes a bejegyzés?

Nem lehet egyoldalú nyilatkozattal kötbért kikötni.

Tisztel Fórumozók!

Szakértő segítséget szeretnék kérni, abban a kérdésben, hogy van értelme jogi útra terelni a kötbér követelésemet (780e Ft), a következő témában, illetve lehet e valami buktató (mert szerintem jogos a követelésünk)?

A történet a következő:

Aláírtunk egy vételi szándéknyilatkozatot egy ingatlan megvásárlására. Az aláírás után hamarosan, jelezte az ingatlaniroda, hogy a tulajdonos "mégsem tudja" nekünk eladni az ingatlant, mert van egy aláírt adás-vételi szerződés az ingatlanra, amitől "nem tud elállni, pedig nekünk akarja eladni".
A szándéknyilatkozatban rögzítve lett kötbér, arra az esetre, ha valakinek a hibájából nem kerül sor az adás-vételre.
Mivel írásban nem kaptunk semmit, ezért a szerződéskötés határidejének lejárta előtt jeleztük írásban, hogy továbbra is fenntartjuk, a vételi szándékunkat. Választ nem kaptunk.
Az ingatlanoson keresztül jeleztük, hogy igényt tartunk a kötbérre. Az eladó és az ingatlaniroda álláspontja az, hogy nem tarthatunk igényt a kötbérre, mert a szándéknyilatkozat semmis, mivel van már egy másik érvényes adásvételi szerződés, és széljegy van bejegyezve a tulajdoni lapra, tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemmel.

A válaszokat előre is köszönöm!
Üdvözlettel,
GT

Ez hihetetlen. Ilyen nem fordulhatna elő.Az ember nem tévedhetetlen.Sajnos.

"semmilyen ügyvédi bélyegző nincs rajta"
Melyiken? Amelyiket benyújtotta az ügyvéd a földhivatalhoz, vagy a te példányodon?
A téves adat a te sarad is, mivel feltételezem, hogy aláírás előtt lehetőség volt elolvasni a szerződést.

Tisztelt Szakértők!
Kérdésem-egy telek a gyerek nevén van. A gyermek ajándékozási szerződéssel odaajándékozza a szülőnek a telket. Ha
szülő ezt a telket 1-2 éven belül eladja, mekkora adó terheli a szülőt? Illetve az ajándékozás során kell-e illetéket fizetni?
Köszönettel: Kincses

Akkor most nekem, mint eladónak, mi a teendőm? Lehet ebből probléma?

Az rendben van, hogy nyomtatva van rajta az ügyvéd neve, stb., a festékes bélyegző nem formai követelmény. A szárazbélyegző viszont igen.

Az egészen semmi... Csak nyomtatva ráírva az ügyvéd neve, székhely, igazolvány száma, nyilvántartási száma és a KASZ...és bejegyezték...

Mármint az egész szerződésen? Szárazbélyegző sincs? Mert anélkül nem fogják bejegyezni.

Köszönöm. Még egy észrevétel: semmilyen ügyvédi bélyegző nincs rajta

Legalább az ügyvédnek alá kellene írnia.

Köszönöm válaszát! Se bélyeg, se aláírás, se jelzés, hogy "javítva".

A földhivatali gyakorlat eléggé eltérő, hogy mit fogadnak el. Általában, ha jelzi, hogy "javítva" és külön aláírja, lebélyegzi, el szokták fogadni.
___________________________________________________
http://ingatlanjogasz.info/
Az itt ismertetett információk kizárólag tájékoztató jellegűek és nem teljeskörűek. Nem tekintendők jogi tanácsadásnak, ezért a téves értelmezéséből, illetve esetleges jogszabályi változásokból eredő felelősséget teljes egészében kizárjuk. Egyedi jogi kérdésekre, problémákra csak kizárólag az ügy pontos megismerését, valamint megbízási szerződés megkötését követően tudunk megoldást nyújtani

Üdvözlök mindenkit! Ingatlan adásvételi szerződésen az ügyvéd elrontotta a születési dátumot. Szerinte nem gond, és belejavított tollal. Tényleg nem gáz?

Igen.

Sziasztok!
Azt szeretném megkérdezni, hogy ha nyaralót adok el, és ugyanannyiért vásárolok egy lakást, kell-e illetéket fizetnem.
A válaszokat előre is köszönöm.

Tündérbogár81

Válaszd szét a dolgokat!!!
És máris egyszerű lesz minden...

- -

A fizetnivalókat két részre kell osztani.

1.
Azok a költségek, amik nem használat arányosak.

• alapdíjak (gáz, víz, villany alapdíja)
• adók
• felújítási-karbantartási költségek

Ezeket a tulajdoni arány szerint kell fizetni.
Ez esetben 3/4 és 1/4 részben.

2.
Azok a költségek, amik használat arányosak.
Ezeket a használat a saját arányában kell elosztani.

• víz díj (alapdíj nélkül)
• fűtés költség (alapdíj nélkül)
• áram (alapdíj nélkül)

HA nincs jobb ötlet az elosztásra, akkor felezitek...

- -

Mivel ezek díjak (1. és 2. is)
FOLYAMATOSAN ki vannak fizetve! elvben.

Így ezek ez eladás utáni osztozkodásba
nyilván nem szólnak bele, hisz már el lettek rendezve.

Tehát

Az eladási árból kivonod a vételárat.

Ez lesz a teljes haszon.
Ezt elosztjátok a tulajdoni, azaz 3/4 és 1/4 arányban.
Ez az alapeset, a szokásos eljárás.

Persze lehet másként is osztozkodni,
ha
valamiért úgy egyeztek meg egymással.

- -

Viszont HA!!!
valakinek az osztozkodás után
van még más követelése is,
pl. a rezsi másikra eső része...

Akkor azt az osztozkodás után
rendezhetitek a már elosztott összegből.

Tündérbogár,

jog szerint annyi jár, amennyiben megegyeztek. Már ha egyáltalán értem a kérdést (3/4 tulajdonrész eladása után miért az 1/4-e járna az eladási árnak?).

De adózni valószínűleg a tulajdonrészetek arányában kell, úgyhogy az lenne a logikus, hogy a 28M-e szétosztanátok 1/4-3/4 arányban.

Aztán egymás közt még fizethettek egymásnak, ha megegyeztek, hogy az 1/2-1/2 költségek miatt keletkezett hátránya valamelyikőtöknek. Ezt nem tudhatjuk, hiszen itt nem csak az arány számít, hanem a konkrétan kiadott öszegek összege is.