Akkor viszont őt kérdezd.
Ingatlanügyek
K.B.S.!
Van ügyvédem. Nem vagyok elragadtatva tőle, de nincs jobb a látókörömben.
Nincs ügyvéded, bimbus? Kéne.
Nem ismerjük a szerződést.
Segítséget szeretnék kérni Önöktől!
2021. februárban kötöttünk adás-vételi szerződést az eladóval, amiben szerepel, hogy 2 db állami jelzálog van a házon, és ha ő ezt letörölteti akkor kerülünk bejegyzésre a tulajdonjogra. Most 3 hónap elteltével derült ki hogy még 1évig terhelési-elidegenítési tilalom van a házon szocpol miatt. Az eladó ezt nem hajlandó visszafizetni, mert az ő meglátása szerint bukna a házon. Úgy gondolom ez nem a mi hibánk, mi mindent teljesítettünk, bármikor tudnánk fizetni, az ingatlant már bírtokba vettük, költöttünk rá. Szeretném az Önök véleményét is kikérni, hogy mit tehetnénk, milyen jogaink vannak? Köszönöm válaszukat!
K.B.S.!
Igen, van egy jogerős bírói részítélet, hogy túlépítés történt. A mértéke a kérdés és az,hogy mihez viszonyítsuk. Az ingatlan-nyilvántartási határhoz vagy a szakértő által elképzelt kerítés helyéhez. Mellesleg a korábbi konkrét mérések alapján meghatározható a két telek szélességének az aránya, ami megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok alapján számolt aránnyal. Ez számomra azt jelenti, hogy a kerítés és a nyilvántartás szerinti határvonal egybeesik. A szakértő által megállapított kerítés esetén ez az arány lényegesen eltér.(6,8 helyett 7,6)
Köszönöm a válaszokat.
Azt mondta, van egy jogerős részítélete a túlépítés tényéről.
„Az elbontott kerítés helyét a szakértő egy fénykép alapján állapította meg (szakmaiatlan eszközzel), és onnan számítja a túlépítés mértékét.”
Szerintem nem onnan kellene. És én is csak az általad írt rendeletet tudnám mondani. De ez eléggé logikusnak is tűnik, ha megállapította a térkép szerinti határt, onnantól kell számítani a túlépítést, ami lehet a hibahatáron belül.
Ha azon túl van, akkor nem kérdés maga a túlépítés.
„A jogi következményt úgy értettem, hogy a peren belül más megítélés alá esik-e, ha a hibahatáron túli a túlépítés az ingatlan-nyilvántartási határvonaltól, mintha azon belül lenne?”
Igen, hiszen előbbi esetben megállapítható a túlépítés, utóbbi esetben nem.
De ha ez csak a föld alatt lévő alapra korlátozódik, akkor valamiféle kártérítést ugyan kaphatsz, mert a te telkedet foglalja el az épülete, de bontásra nemigen hinném, hogy lenne esélyed.
K.B.S.!
Nem, egy Európa szerte ismert fürdőváros belvárosában. A Szakértő arra hivatkozva mondja a 45 cm-es hibahatárt, hogy az ingatlan-nyilvántartási térkép az EOV-be való digitális átszerkesztése a sztereofotogrammetriai eljárással készült térkép alapján történt. Hiába a hivatkozásunk a 8/2018-as AM rendeletre, a bíró a szakértőnek ad igazat. Nem tudok mit tenni.
drbjozsef!
A jogi következményt úgy értettem, hogy a peren belül más megítélés alá esik-e, ha a hibahatáron túli a túlépítés az ingatlan-nyilvántartási határvonaltól, mintha azon belül lenne?
Az elbontott kerítés helyét a szakértő egy fénykép alapján állapította meg (szakmaiatlan eszközzel), és onnan számítja a túlépítés mértékét. A korábbi tapasztalatból kiindulva, a bíró azt fogadja el, amit a szakértő mond.Akkor valóban az ingatlan-nyilvántartás szerinti határvonal a határvonal?
45 centiméteres hibahatár? Hol laktok, a Százholdas Pagonyban?
„Van-e ennek jogi következménye?”
Önmagában nincs. Legfeljebb ha te indítasz.
„Vagy a két teleknek mi a határvonala, az ingatlan-nyilvántartási határvonal vagy a nem rekonstruálható elbontott kerítés?”
Az előbbi természetesen.
Tisztelt Szakértők!
Zárt sorú beépítésnél a szomszéd elbontotta a két teleket elválasztó kerítést és túlépítkezett. (Bíróság részítéletben mondta ki.) Földmérő szakértő megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerinti határtól 44 cm-re, de ez szerinte nem haladja meg a hibahatár értékét. (Ez szerinte 45 cm.) Az elbontott kerítéstől számítva, szerinte 4 cm a túlépítés. Az építész szakértő megállapította, hogy az épület alapja további 10 cm-rel átnyúlik. Ez azt jelenti, az épület az ingatlan-nyilvántartási határvonaltól 54 cm-re van, ami meghaladja a 45 cm-es hibahatárt. Van-e ennek jogi következménye? Vagy a két teleknek mi a határvonala, az ingatlan-nyilvántartási határvonal vagy a nem rekonstruálható elbontott kerítés?
Így van. Sőt, még kisebbért is. Pont ezért próbáltam megvilágítani azt a szempontot egy jelentősen eltúlzott példával, hogy a kettőnek (aka eszmei hányad vs. használt terület) jogilag nincs semmilyen kapcsolata.
Nyilvánvalóan logikus, és életszerű összehangolni ezeket a százalékokat, nem azt mondtam, hogy nem. De nem "kell".
Kezdjük túlrágni.
A tapasztalat pedig az, hogy gyakran 5-6 négyzetméter, vagy még kisebb terület használatáért, elbirtoklásáért megy a harc.
Azt írtam "akár". Úgynevezett példa.
Egyébként, ha a kérdés az, akkor igen, el tudok képzelni olyan körülményt, ahol hasonló helyzet kialakulhat.
Azért ne essél túlzásokba "akár 1% tulajdoni hányaddal is használhatod a kert 99%-át, ha ebben állapodtok meg. " Szerinted van olyan tulajdonos, aki ebbe belemenne?
zolivarga,
Ha ez osztatlan közös, akkor neked eszmei tulajdoni hányadod van. Nem tudsz megvásárolni négyzetmétert. De nincs is rá szükség.
Módosítsátok a használati megosztási szerződést. Konszenzussal akárhogy.
Csak hogy értsd : akár 1% tulajdoni hányaddal is használhatod a kert 99%-át, ha ebben állapodtok meg. A kettő teljesen független egymástól.
Tisztelt Fórumozók!
Az alábbi kérdésre szeretnék választ, tanácsot kapni.
Van egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan amin 2 lakásos lakóház épült (nem társasház, nem ikerház). A lakásokhoz tartozó kertrészek használata földhivatali elvi megosztási szerződéssel rendezett.
Az ingatlanon úgy lett kialakítva a 2 lakás hogy mindegyik lakáshoz a kert 50-50%-a kapcsolódik, de az épület elrendezése miatt az egyik lakás hátsó kertje nagyobb.
Ebből a hátsó kertrészből szeretnék megvásárolni 30-35m2 úgy hogy egy új használati megállapodással már én, mint a másik lakás tulajdonosa rendelkezhessem, az ingatlan észszerűbb használata miatt .
Mielőtt a szomszédot felkeresem szeretnék választ kapni hogy ez lehetséges e jogilag?
Befolyásolja e az ügyletet hogy az én lakrészemen lakáshitel és elidegenítési tilalom van? A másik lakás már teher mentes (ha jól tudom).
Segítő hozzászólásaikat köszönöm!
Javaslat:birtokbaadási jegyzőkönyvet készítsetek!
frenky 22,
Az átadási-átvételi jegyzőkönyvhöz egyik sem kell elvileg, de én a helyedben két tanúval mennék, és velük letanúztatnám. Azért az is egy fokkal jobb, mint anélkül.
Úgy néz ki sikerül megegyezni a volt tulajjal és átadja nekünk a házat.Azt szeretném tudni hogy kell e ügyvédet vagy jegyzőt hívnunk az átadáshoz?Vagy én is elkészíthetem és az átadáskor kitöltjük óraállásokkal együtt.
Üdv mindenkinek!
Interneten sehol nem találtam mintát birtokbaadási kérelemr?l.Tudna nekem ebben valaki segíteni?Köszönöm
Kedves MajorDomus
Ha Ön jogi személy , bizonyos mértékben nyitott vagyok a felvetett üggyel kapcsolatban . Ez tárgyalás és megegyezés
feltétele .
Üdv.: AliZ55
Van az a pénz,amiért lecsúszik a nagy falat.
Kedves Kvacs Béla Sándor Úr !
Köszönöm válaszát.
Már több jogi személynek mutattam meg . Mindenki megrémült és rögtön visszakozott a témával kapcsolatban. Nem azért mert nincs igazam ,hanem ez egy nagy falat , amit nem mertek felvállalni.
Üdv.:AliZ55
„Ha esetleg többet szeretne megtudni”
Isten, őrizz!
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02