Ingatlanügyek

Ági2013,

Ezt azért illene tudnia az okiratszerkesztő ügyvédnek.
Én ilyesmit írnék :

„A vevők megtekintett állapotban vásárolják meg az ingatlant, és tudomásul veszik az eladó azon tájékoztatását, hogy az ingatlanon található felépítmény leromlott állapotú, jelen állapotában nem lakható. Az eladó ezen okból kijelenti, hogy a Ptk. XXIV. fejezete szerinti szavatosságot és jótállást teljes mértékben kizárja, az épület használatbavételéből eredő minden káresemény a vevőt terheli. A vevők jelen szerződés aláírásával tudomásul veszik a szavatosság kizárását.”

Vagy ilyesmi.

Az első lakás kedvezmény legyen az ő bajuk.
Adózás szempontjából neked, ha egyáltalán kell adózni, teljességgel mindegy, ki vagy kik a vevők, és milyen arányban.

Örülj hogy pénzt adnak érte...

„hogy 100% védve legyek ha tragédia”

Még a régi házak se omlanak össze csak úgy. Mindig kell egy külső beavatkozás. Pl. a helytelen bontási művelet, földrengés vagy szélvihar.
De addig emlegeted a faipari szakértőt és a statikust míg a vevő meggondolja magát és újra kezdődhet a móka.

Beleírod hogy szavatossági kötelem nélkül adod el. De miért te agyalsz ezen? Van úgyvéd ami itt kötelező,meséld el az óhajod és beleírja.

Megengedik hogy benne legyen, csak nem tudom hogyan kellene ezt leírni gyorsan egyszerűen, hogy 100% védve legyek ha tragédia történik!

Ági2013 !
Ez a bontásra érett egy eléggé szubjektív ítélet.. Nem tudni miért nem szeretnék, hogy benne legyen. Lehet pl. a babaváró valami ilyen feltételt diktál...
Amúgy a fa szerkezet a faanyag egy érdekes valami. Sokszor első látásra menthetelennek ítélt faszerkezet is menthető.

Pl. a tetőszerkezetnél : az ács szerkezet min. 150 évet bír, a rajta lévő lécezés és héjalás már lényegesen kevesebbet, azt általában cserélni kell.
A fafődém pedig a rejtett elhelyezkedése folytán még több meglepetést tartalmazhat. Kevésbé javítható.

„ beleírom hogy faanyagvédelmi szakértő és statikus kellene amit nem fognak hívni, ”
Hát miért hívnának, nem olcsó.
Na most ,hogy később védve legyél bele kell írni a szerződésbe.... ha nem megy lehet úgynevezett különvéleményt is készíteni. pl. leírod, hogy szerinted rossz ( eléggé szubjektív... lehet ki is fejteni ) majd a szerződébe csak annyit, hogy az eladó különvéleményével érvényes. A Kölcsönt adónak vagy feltűnik vagy sem. Szóval a lényeg, hogy amit beszéltetek, ami tájékoztatást adsz, annak legyen írásos nyoma.
Az elnevezés számtalan lehet, a lényeg, hogy formailag megfeleljen.

Természetesen mind a vevő mind az eladó visszaléphet a megfelelő időben.nem csak a nagyoknak... pl. a biztosítóknak lehet 36 oldalas szerződésük, a magánszemélyek is megtehetik.
Ja az ügyvédek ? Hát azoknak azt kell csinálni amit az ügyfelek kérnek.

Mondjuk a vevő az aki ügyvédkényszerben van, de ez nem jelenti azt, hogy az eladó ne rendelkezzen ügyvéddel, de ha nem is, azért a száját kinyithatja.
A vevő pedig azt csinál a megvett szerzeményével amit akar.... lehet menthető még az a ház.

Az ilyen favédelmi szakértőket meg jobb elfelejteni.

„vagy egyszerűbb ha üres telket adok el papíron?”
Nem egyszerűbb mert az svindli.

Örülj hogy viszik. Készíts - készitessél un. állapot felmérő nyilatkozatot. Feleljen meg a formai követelményeknek.

Bármit mondhatsz a saját portékádról.... kérdés megéri é ?

Üdv!

Babaváróból egy friss házaspár szeretné megvenni rossz állapotú vályogházam.
Kérdéseim:

hogyan érdemes írni a papírt, 1/2, 1,2 a párra, vagy 1/1 valamelyik félre úgyis közös vagyonnak számít?

Mármint adózás szempontjából is, első ingatlan vásárlók kedvezménye miatt.

Illetve én beleszeretném írni hogy bontásra érett, de Ők megjavítani akarják a valóságban.
Vagyis ha beleírom hogy faanyagvédelmi szakértő és statikus kellene amit nem fognak hívni, vagy egyszerűbb ha üres telket adok el papíron?

Hogyan lehetne ezt megoldani hogy én lelegyek védve mások felelőtlensége ellen?

Az a baj hogy mindig a banké az utolsó szó.

Még egyszer mondom: Ha sikerül meggyőzni a bankot, hogy ha folyósít, akkor a végrehajtó a Vht. 110-113. § szerinti eljárásban pillanatok alatt lerendezi az eladó végrehajtásainak a sorsát. De ehhez nem a vevőnek, hanem az ügyvédjének, és nem a banki hitel-ügyintézővel, hanem minimum fiókvezetővel kell egyeztetnie. Egyébként pedig alaptalan a bank aggodalma, mert a vevő tulajdonjogának bejegyzését követően a vh-jog bejegyzéseket el fogja utasítani. De ez is olyan, hogy ne az ügyfél akarja ezt elmagyarázni a banki ügyintézőnek.
Az inkasszó annyiban lehet bukta, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a célszámla az eladóé, sőt, egyenesen valószínű, hogy az harmadik személyé.

Szerencsére nem nektek kell bizonyítani. De ha nem ad a bank kölcsönt, vagy akár csak elhúzódik a vita (túl a hat hónapon), akkor mindegy is.

És azt hogy bizonyítjuk, hogy nem fedezetelvonás történt? Korábban nem ismertük az eladót, lakhatási céllal vesszük az ingatlant CSOK-kal, ÁFA visszatérítéssel, szeretnénk beköltözni… a vételár piaci ár volt mikor kötöttük a szerződést és már másfél éve várjuk, hogy átadja…

Ha ismét lejár a 6 hónap, akkor bejegyzik a végrehajtási jogokat. (Ha mégis a te tulajdonjogodat jegyzik be, akkor pedig jöhet a vita, hogy nem volt-e a szerződés fedezetelvonó. Úgy lehet, ezért nem akar kölcsönt adni a bank.)

Újépítésű ház és ennyi idő alatt sikerült “befejeznie”….

Háromszor járt le a 6 hónap? Hú, ott valami nagy gáznak kell lennie...

Nagyon szépen köszönjük a választ! Igen, biztosan függőben tartássa van, mert már 3x is módosítanunk kellett a szerződést amiatt, hogy lejárt a 6 hónap és újra be kellett adni a földhivatalhoz. Maga a bank kérte azt, hogy függőben tartással szerződjünk, ez volt az egyik feltétele! Van pozitív hitelbírálatunk, augusztus végéig szól a hitelösszeg rendelkezésre tartása…

noemierdei,

Ez implicite nincsen benne a törvényben, de az Inytv. 47/A.§ (1) bekezés "a" és "b" pontja egymás utániságából logikusan következik.

Függőben kell tartani (úgymond, hivatalból, a törvény szerint) mindent, amíg van előtte rangsorban más elintézendő kérelem. Valamint függőben kell tartani - legfeljebb 6 hónapig - a tulajdonjog bejegyzési kérelmet, ha azt a felek így kérik. A kettőből következik, hogy amíg az utóbbi nem intéződik el, addig semmi más bejegyzéssel nem foglalkozhat a földhivatal el előbbi miatt, azokat is függőben kell tartani. Ha 6 hónapon belül benyújtásra kerül a végleges bejegyzési kérelem és a függőben tartás megszüntetése, akkor azt elintézi a földhivatal, bejegyzi a vevő tulajdonjogát - természetesen tehermentesen -, aztán foglalkozik a következő kérelmekkel. Ha a következő egy végrehajtási jog bejegyzés még az eladó nevére, akkor azt elutasítja, hiszen már nem ő a tulajdonos. Ha ezután jön a bank jelzálogjoga (és elidegenítési és terhelési tilalma), akkor azt már bejegyzi, hiszen a vevő a tulajdonos.

Fontos, de feltételezem ezt nem kell külön mondani, hogy ez csak és kizárólag a függőben tartásra vonatkozik, a tulajdonjog fenntartással történő eladásra NEM! Biztos nem utóbbi van nálatok?
Ha nem, akkor rá kell szabadítani egy ügyvédet a bankra, vagy eleve azonnal zaklatni kell a bank jogi osztályát, hogy tegyék helyére az elbírólót, vagy aki akadékoskodik.
Persze, azt érdemes tudni, hogy a banknak nem kötelező hitelt adnia, ha konkrét ajánlatot még nem tett...

Szisztok!
Segítséget szeretnénk kérni. Vettünk egy házat függőben tartással, az INY-ban széljegyre kerültünk. Volt màr pozitív hitelbírálatunk, de a bank megtagadta a szerződéskötést arra hivatkozással, hogy AZÓTA két végrehajtási kérelem került széljegyre és a bank szerint ha bennünket tulajdonosként bejegyeznek, akkor a végrehajtást is bejegyzik. A földhivatal arról tájékoztatott minket, hogy ha mi tulajdonosok leszünk a függőben tartás ideje alatt, akkor el fogjàk utasítani a vegrehajtasi kerelmeket, mert a fuggoben tartás ettől véd. Google-ben is találtunk pár állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy a függőben tartás valóban véd a végrehajtási jog bejegyzésétől, viszont ennek a jogi alapjàt nem találjuk. Tudnàtok segíteni a jogszabályi alap megtalálásában? Nagyon köszönjük!

A nemleges bírálat is pénzbe kerül.

Majordomus

„A bank be sem fogadja a hitelkérelmet.”

Azért az a pártízezer forintos hitelbírálati kérelem díja viszont kirepülni fog a kasszájából. Nekem a nem igazán kedves rokonom két hitelbírálatot bukott el - ráadásul ő is CSOK-ra utazott (használt lakásra) - mire a végén szabadfelhasználású hitelből vette meg a lakásomat. Volt sírás részéről rendesen, hogy nem volt bekalkulálva az a veszteség „szegény csórónak”. Én meg csendben mosolyogtam a háttérben, hogy a sok szemétségért, amit elkövetett ellenem, megkapta a sorstól a jutalmát. Utána pedig szépen csendben elköltöztem és azóta nyugalmam van tőle.

drb..nek van igaza.
Nincs miért aggódnia Teljes-nek.
Ha 20 milliókat akar felvenni egy telek negyedrészére,a bank simán kiröhögi! A Csoknál az állam is.
A másik 3 testvér egymás javára jegyeztessen be haszonélvezeti jogot.

A bank be sem fogadja a hitelkérelmet.

Akkor lehet szólni a bátyusnak,hogy most vigyorogjál tesó!

drbjozsef

„Csak használati megosztási szerződés esetén.”

Igazad van, nálunk akkor már készült ilyen. Jelen esetben a kérdezőnél erre nem sok esély van, mivel ők nem szeretnék, ha a testvér építene, ők inkább megválnának a részüktől.

„tulajdonostárs részére is simán bejegyzik, ha az elég lesz nekik”

Csak használati megosztási szerződés esetén. Csoknál ugyanez.

osztap

CSOK esetén lehet csak más a helyzet, de egy sima ingatlanhitelnél a bank lazán megteszi.

osztap

Sajnos az építkezni kívánó tulajdonostárs részére is simán bejegyzik, ha az elég lesz nekik. Én is osztatlan közösben laktam, ott egyértelműen a másik tulajdonos részére történő utalással jegyezte be a bank a jelzálogot, ami egyáltalán nem érintette az én részemet.

Teljes,

Mielőtt elindítod a pert, hívd fel a testvér figyelmét arra, hogy a bank nem fog adni nekik hitelt/CSOK-ot akkor, ha nem jegyeztethet be jelzálogot meg elidegenítési és terhelési tilalmat a teljes telekre. Te mint tulajdonostárs pedig nem fogsz ehhez hozzájárulni. Ha nem hiszi, kérdezze meg a bankot!

Lehet, hogy ez is elég lesz, hogy felébredjenek.