Ingatlanügyek

Ebben az esetben semmi probléma. nem létező cég nem léphet fel polgári jogi igénnyel. A szóbeli szerződés létrejöttét meg annak kell bizonyítani, aki arra a bíróságon hivatkozik.

Azért van különbség törölt cég és törölt adószámú cég között. Ezt nem ártana lecskkolni. Egyébként a 3% közvetítői jutalék teljesen normális (inkább 4-5% között szokott lenni). Másik, hogy ekkora értékű ingatlant eladtak annak inkább örülni kellene.

pl. cégközlönyben nem szerepel cégjegyzékszám alapján, ill. cégkivonat kérhető, de azt íja, hogy törölt cégről van szó. egy másik adatbázis szerint 2006-ban a tevékenységét beszüntette...ettől függetlenül az ingatlanközvetítő lehet pl. egyéni vállalkozó.
persze, örülnek, hogy eladták, de itt az szúrt szemet, hogy eleinte 3% volt, utána 3%+ÁFA (3,8%). Itt ez a lényeg.
Egyébként ma körbekérdeztem néhány ismerősömnél, akiknek van vmi közük az ingatlanok eladásához, közvetítéséhet és a max az 3% volt, általánosan 1,5-2% a jutalék. (Bruttó)
Szerintem holnap megnézem azt a szerződést (nincs még aláírva), amit a közvetítő küldött nagyszüleimnek, abból kiderül majd, hogy mik is pontosan a részlete.
A szóbeli megállapodás pedig: ha a felek nem értenek egyet, és bíróságra kerül az ügy (tegyük fel, hogy a cég létezik, engedéllyel működik), akkor nagyszüleim nem hazudhatnak, hogy ők nem állapodtak meg 3%-ban...
A lényeg azon van, hogy a +ÁFA ha számlát kérnek, akkor "megjelenik"

Ha törölt cégről van szó, akkor nincs kivel szerződni. Alá ne írják már azt a szerződést.

Nem létező céggel kötött szerződés érvénytelen (lenne).

Sziasztok

Érdeklődnék az miatt, hogy van egy kertesházam ahol én meg a férjem vagyunk a tulajdonosok. Szeretnénk ha nem a mi nevünkön lenne a ház hanem a két nagykorú gyermekünk nevén. Mi az átiratás módja, hogy a lehető legjobban jöjjünk ke belőle. Simán átiratni, átruházni vagy akármilyen lehetőség. De a haszonélvezeti jogot élveznénk. Ezt egy tartozás miatt kell meglépnünk, hogy ne rakják rá a terhelést. Ha haszonélvezők lennénk akkor is ráterhelhetnék a házra vagy se??? milyen összegbe kerülnek a lehetőségek.

Köszi a segítséget

Legolcsóbban?
Örökléssel. (bocs)

Azon kívül??

Egyeneságiak közötti ajándékozásnál nem kell ajándékozási illetéket fizetni, tehát ez a legolcsóbb (haszonélvezetet fenntarthatjátok).

Ellenben klasszikusan fedezetelvonó ügylet, a hitelezővel szemben hatálytalan.

Amire te gondolsz, azt úgy szokták mondani hogy fedezetelvonó ügylet, nem szeretik az emberek.

A legolcsóbb az ajándékozás lenne, akkor nincs illeték. Utána az ha megvennék a gyerkőcök, ez valamivel biztosabb is, mert ellenérték fejében szerzik meg. De mekkora tartozás ez, hogy érdemesnek tartod okoskodni, ügyvédi költséget, illetéket fizetni, stb.?

Sherlock: közeli hozzátartozók esetében a visszterhes szerződés is ellenkező bizonyításig fedezetelvonónak minősül, azaz csak akkor nem az, ha a vételár is megvan (és azt mondjuk a tartozás kiegyenlítésére fordítják). Márpedig itt nem úgy néz ki, hogy a nagykorú gyerekek ténylegesen fizetnének.

És még ha meg is van a vételár, akkor is vélelmezni kell a közeli hozzátartozó rosszhiszeműségét.

Összességében közeli hozzátartozóval bármilyen ügyletet kötni ilyen helyzetben szinte lehetetlen úgy, hogy a bíróság azt ne minősítse fedezetelvonó ügyletnek.

Nincs a házon tartozás mert most vette le az apeh. 6000 ft ért tiszta a tulajdonlap. és azt szeretnénk megakadályozni, hogy ujra visszarakják. és ezért akarjuk a gyerekekre iratni.hogy ne legyen a nevünkön semmi.

Az ebből a szempontból mindegy, hogy a tulajdoni lap tehermentes.

Na de akkor most mit csináljunk hogy jó legyen??a lényeg h a nevünkön ne legyen semmi és ha áttudjuk iratni a házat.

Kinek legyen jó? Amíg fennáll a tartozásotok, hiába íratjátok át a gyereketeikre bármilyen formában a házat (vagy bármilyen más vagyonotokat), mert fedezetlevonó ügylet és a hitelező felé nem hatályos (azaz viheti a házat).

„Na de akkor most mit csináljunk hogy jó legyen??”

Mondjuk fizessetek?

A fedezetelvonó ügylet fogalmát alaposabban "körbe kéne járni".
Mert, ha a kérdezőnek a lakáson kívül van egyéb - végrehajtás alá vonható - ingatlana, vagyontárgya, jövedelme, akkor a lakás átruházása miért lenne fedezetelvonó jogügylet. Meg egyáltalán mikortól fedezetelvonó a jogügylet, a tartozás keletkezésétől, a kölcsön lejáratától, bírósági szakban, végrehajtási szakban?

A kérdező egészen pontosan ezt írta: „a lényeg h a nevünkön ne legyen semmi ”

HA ebből indulunk ki, és abból, hogy a leírtakból azért gyanítható, hogy a tartozás már fennáll, akkor azért elég megalapozottnak tűnik az a feltételezés, hogy nagy az esélye annak, hogy ez fedezetelvonó ügylet lenne.

Tisztelt Fórumozók!
A következő dologban szeretnék tisztán látni:
1 hete lakásunkra átvettünk 100 ezer forint foglalót egy átvételi elismervény formájában, amelyben szerepelt az adásvételi szerződés legkésőbbi időpontja. A szerződés nem jött létre, mert a kitűzött időpont előtti napon olyan szerződés tervezetet kaptunk, mely számunkra nem megfelelő; nagyon egyoldalú (segítő ügyvédünk szerint is), jogilag minket egyáltalán nem véd. Szerettük volna ezt egyeztetni a másik féllel (idős hölgy), átbeszélni, kompromisszumot kötni, de nem tudtuk, mert szinte meg se akarja hallani amit mondunk (azt hajtogatja, hogy nem tud mit mondani, beszéljünk az ügyvédjével). Egyébként se az ügyvédje, se a "vevő" nem érhető el; nem veszik fel a telefont. A foglalót egyébként továbbadtuk mi is arra a lakásra amit mi szeretnénk megvenni; szintén átvételi elismervény formájában. Velük jövő hét pénteken kellene szerződést kötni, de így nem fogunk tudni. Ilyen esetben mi joggal tarthatjuk meg a vevőnkkel szemben a foglalót további kötelezettségek nélkül, hiszen nem a mi hibánkból nem jött létre időre az adásvétel? Kártérítést kérhetünk-e, hiszen le fogunk csúszni a másik lakásról, hiszen nem fogunk tudni a megjelölt időben szerződést kötni? A válaszokat előre is köszönöm: mano-mama

Tisztelt mano-mama!
A foglalót megtarthatják és az azt meghaladó kárt is érvényesíthetik. Kérhetik egyébként bírói úton a szerződés kötésére kötelezést. 100 ezer forintig nem kell bizonyítani a kár mértékét azonfelül viszont igen.

Tisztelt Dr. Attika

Köszönöm gyors válaszát.

Üdvözlettel mano-mama

Tisztelt Jogi Fórum,

Szeretnék tanácsot kérni abban, hogy a

Lakatlan, közös tulajdonú telekben a tulajdonostársam az ő tulajdoni részére különböző időben (3) banknál vett fel hitelt,(utána egyet sem fizetett a továbbiakban) az első 2011. óta peresítés alatt van a Bíróságon, a második 2011. májusa óta a lakhely szerint illetékes végrehajtónál, ill. a harmadik június óta. (Létezik, hogy mint tulajdonostársat meg sem kérdeznek, hanem automatikusan ráülnek imigy az én fél telkemre is, felét ugyanis senki nem veszi meg)

Meg van kötve a kezem, eladni sem lehet, mert az elsőt peresítette, a második és a harmadik pedig a végrehajtónál van, akik az első bírósági ügy miatt nem tudnak mit kezdeni, csak várják a bírósági határozatot. (Ez így van rendjén?)

Abban szeretnék tisztán látni,
(az én érdekem az eladás volna)
hova forduljak, mit tehetek az eladás érdekében? Milyen jogaim vannak ebben a sajnálatos (rajtam kívülálló) felállásban?

Tisztelettel, ezer köszönettel: Marijaa

Az Ön tulajdoni hányadát akkor illetheti a teher (ha jól értem, eredetileg jelzálogjog), ha Ön is aláírta a kölcsönszerződést zálogkötelezettként. Nem értem, mi az, hogy "ráülnek"?

„az én érdekem az eladás volna”
Akkor semmi baj. Szólj a végrehajtónak, hogy az egész telket legyen szíves árverezni. Úgy talán lesz is vevő.