Társasházak jogásza!

(őszintén szólva azt nem tudom, mennyire részletes a vonatkozó vészhelyzeti korlátozás, és kitér-e a társasházak és lakásszövetkezeteken kívül általában is közös tulajdonokra. Ha igen, akkor persze aszerint kell eljárni)

Nem tér ki. "Mindenféle gyülekezés tilos" cimszó vonatkozik rá.
Amit leírtál,az helyes.

Nem kell pénzt rábízni a továbbiakban,de a kört be kell zárni. Egy irásbeli szavazáson váltsátok le és pont.

Segítséget szeretnék kérni!
30 lakásos társasházban lakom, a közgyűléseket a ház kertjében szoktuk tartani, ahol a székeket kirakva 2 méteres távolságra egymástól, a szabad ég alatt megtartható-e a közgyűlés.
Balatoni társasházról van szó, minden évben így szoktuk a kertben megtartani az összejövetelt!
Szerettem volna Bék Ágnestől ezt megkérdezni, de sajnos csak postafiókos levelezési címet ad meg, telefonon pedig elérhetetlen.
Köszönöm az esetleges válaszokat!

korrekt54,

Az egyesületes topikba tette ezt be szomorú örökös :

„Mivel a Kormányrendelet hatályos rendelkezései is lehetőséget adnak a tulajdonostársak 1/10-ének írásbeli kezdeményezése alapján a veszélyhelyzet ideje alatt az éves elszámolás és a következő évi költségvetés elfogadására", a gyakorlatban több olyan esetet ismerünk, ahol ezen próbálkozás törvényessége megbukott és a társasházkezelőt megbüntették az ilyen próbálkozásért. A rendelet ugyanis kimondja, hogy az éves költségvetésről csak a veszélyhelyzetet követő 90 napban dönthet a közgyűlés, mely amíg nem hívható össze személyesen és annak elektronikus formája egyáltalán nincs itthon kitalálva, addig ezt nem tudja megtenni. ”

https://www.tht.hu/index.php?…

drbjozsef, korrekt54

Ezzel kapcsolatban még régebben megtudtam, hogy majdnem mindenről lehet írásban dönteni, kivéve a képviselőváltás és az éves beszámoló elfogadása. Innen kezdve aki ezért a két dologért akar írásbeli szavazást, az eleve halott ötlet. Sajnos tök mindegy, hogy hol tartják a közgyűlést, jelenleg nem lehetséges a megtartása, mert külön rendeletet hoztak erre és mivel a veszélyhelyzetet őszig meghosszabbították, így sajnos még érvényes. Én is szívok emiatt, mert a komolyabb munkákról sok helyen ezért nem tudnak dönteni.

Sajnos.
Szerintem valamit nagyon benéztek odafent. Most ott tartunk,hogy lehet tüntetni,június 12-én 65 ezer ember szurkolhat a franciák ellen a Puskásban,de én 10 nyugdijassal nem tarthatom meg az éves elszámoló/tervező közgyűlést.

A foci fontos. :)

Ez meg nem????

Ez meg nem????
Miféle blaszfémia ez?

Mert szerinted a közgyűlések nem fontosak???

Szerintem de. De kit érdekel az, hogy szerintem?

Jogvégzettek segítségét szeretném kérni, egyszerű laikus tulajdonos közös képviselő vagyok.

Társasházunkban az egyik lakást a tulajdonos a lányának ajándékozta. A lánya - akkor még széljegyen levő tulajdonosi várományosként - megtámadta a Th 2020 márc 13-i beszámoló közgyűlés 2 határozatát 2020 májusában. Indított további pereket is majd az elmérgesedett viszony miatt úgy döntött, hogy eladja a lakást. 2020 novemberében előszerződést, 2021 januárjában tulajdonjog fenntartásával adásvételi szerződést kötött, majd április 9-én birtokba vette a lakást az új tulajdonos.

Amikor megkaptam az átadás átvételi okiratot, beadtuk a bíróságra a tullappal együtt, amin az új tulaj már széljegyen volt. Bíró a tárgyaláson jegyzőkönyvön kívül az új tulaj csatlakoztatását tanácsolta felperesnek.

Amint bejegyezték az új tulajdonost, ezt a tullapot is beadtuk a bíróságra, mert szerintünk az értékes jtéssel a korábbi tulajdonos jogai és kötelezettségei megszűntek. A bíró ekkor megszüntetés terhe mellett végzésben felszólította felperest, hogy gondoskodjon jogutódról.

Felperes ügyvédje beadványban nyilatkozott a kitűzött tárgyalási nap reggelén, hogy az új tulaj nem kíván a perbe önként belépni és azt állította, hogy ilyen esetekben a bírói gyakorlat nem egységes, ezért szerinte felperes jogosult végigvinni az ügyet. A bíró lefolytatta a tárgyalást majd annak a végén érdemben elbírálta a keresetet a saját korábbi végzését figyelmen kívül hagyva.

Én úgy tudom, hogy a pp szerint az ingatlan értékesítésével a felperes kereshetősége megszűnt és hogy a kereshetőséget a bíróság a per bármely szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.

Nekem csak 2 FT ítélet számát sikerült megtalálnom, ami szerint a kereshetőségi jog az eladással megszűnik és jogutód hiányában a keresetet ítéletben elutasították.

Tisztelettel szeretném kérni az ehhez értők válaszát, hogy a bírósági gyakorlat ebben ténylegesen eltérő-e, vagy ezt csak úgy mondták és a gyakorlat valójában egységes?

Tisztelt Fórumozók,

Társasházban lakom, és a szomszéd kamráját szeretném megvenni (ő nem használja, eladná). Külön helyrajzi száma nincs, a tulajdoni lapon így szerepel: "lakáshoz tartozó helyiség, 1 db kamra" (udvaron van, távol a lakásoktól).

Érdeklődni szeretnék, hogy az önálló kamra kaphat külön helyrajzi számot (mármint ő elintézheti egyedül a földhivatalban, vagy kell a többi lakó beleegyezése)?

Illetve én ezt tőle megvehetem a többi tulajdonos hozzájárulás nélkül? (Az egyik szomszéd már azzal jön, hogy nem adhatja el, mert akkor neki nem lesz, és majd az övébe fogja rakni a cuccait... a másik meg azzal, hogy neki is kell a kamra, és ő már régebb óta lakik itt, így elővásárlási joga van...)

Köszönöm a segítséget előre is.

Konczina,

Lehet albetétesíteni valszeg, de ahhoz az összes tulaj 100% egyetértése kell, mert alapító okirat módosítással lehetséges csak. Ez gondolom nem túl esélyes.

Anélkül viszont nem adhatja el neked. Legfeljebb, a lakásával együtt.

Ugyanakkor, miért nem béreled ki 99 évre? Ha használni akarod, akkor az is jó, nem?

tulajdonoskk

Ez úgy hülyeség ahogy van.
A közgyűlés határozatát csak tulajdonos támadhatja meg.

A perinditás időpontjában a lány nem volt tulajdonos.
A széljegyen feljegyzett tulajdonjoga - ebből a szempontból - annyit ér mint a papir amire feljegyezték.
Tágyalás kitűzése nélkül el kellett volna utasitani. Nem volt perbeli jogképessége.

Ugyanez a helyzet az új tulajdonossal is. Ő meg nem jogutód.
Semmi köze az egészhez.Ezért kérte a biró hogy gondoskodjon jogutódról,mert az új tulaj nem az.

MajorDomus

köszönöm szépen a válaszát.

Az ítélet indokolásakor a bíró azt mondta, hogy a tulajdoni bejegyzés extunc, és ítéletben elutasítani pedig csak az ellenkérelem beérkezése után lehetséges, addigra meg már bejegyezték a tulajdonjogot.

Kértem e-akta hozzáférést, amiből kiderül, hogy az első tárgyalás kitűzését megelőzően semmikor nem kért be a bíró hivatalból tulajdoni lapot, pedig a keresetközlő végzés napján sem volt még bejegyezve a kislány tulajdonjoga, tehát nem volt perképes, vagyis így a helyes eljárás az elutasítás lett volna.

Ugyanakkor ha követem a bíró azon logikáját, hogy a széljegy számít, mert a tulajdon bejegyzés extunc, akkor a kislánynak az eladással elveszett a perbeli jogképessége és mivel az új tulaj nem akar belépni, akkor most kellett volna elutasítania. Valahogy azt érzem, hogy ez a pálya nagyon nem felénk lejtett...

A másodfokon jobban figyelik az eljárásrendet? érdemes fellebbezni, vagy jobbaz egészet elengedni?

Mindenképpen!
De hát nincs ügyvéded?

Ilyen bakit nem szabad a bíróságnak elkövetnie.

Egyébként mi van akkor ha a Földhivatal elutasitja a bejegyzést?

Akkor sokra megy a visszaható hatállyal!

MajorDomus

köszönöm a válaszát.

De igen, van ügyvédem, és Ő is ugyanezt javasolta.

Én bizonytalanodtam kicsit el, mert nem azt látom, hogy a Th ügyekkel foglalkozó bírók lennének a legélesebb kések a fiókban, és ha ez másodfokon is így van, akkor költséghatékonyabb most elengedni az ügyet, mint továbbvinni, ezért kérdeztem meg itt is.

Köszönöm a megerősítést.

Nagyon sokba nem kerül egy fellebbezés.
Főleg ha nyersz.
.
A törvényszéken ,,köszörűlik a késeket,,!

289/2021.(V.31.) kormányrendelet.
A közgyűlés is fontos. :)

Hogy jön ez ide?

Tisztelt Fórumozók

A következő levelet kaptam a közös képviselettől amellyel nem értek egyet- el kell fogadnom, és be kell fizetnem?
''Társasház csatornahálózata az eredetileg tervezett 41 lakás helyett, évek óta 51 lakást szolgál ki. Ez a többlet igénybevétel, sajnálatos, de nem meglepő módon, már eddig is számos meghibásodáshoz vezetett. Ezek között dugulások és az átemelő szivattyú cseréje is szerepelt már.
A vonatkozó költségek, mint ahogy az a társasházi számvizsgáló bizottság és az alagsori albetét tulajdonosok között is ismert és elfogadott, a fent említett tulajdonosokat terhelik. A teljes, eddigi összköltség 659.030,- Ft, amely lakásonként 65.903,- Ft kötelezettséget jelent. Ezeket a kötelezettségeket 2021. június hónapra terheltük be az érintett tulajdonosoknak, melyet kérünk lehetőség szerint egy összegben, de maximum 6 hónapra elosztva befizetni a Társasház részére!''
Természetesen nem ismertem,főleg nem fogadtam elsoha hogy ez engem terhelne, főképp mert az én lakásom nem is az átemelő szivattyún át csatlakozik a csatorna rendszerre.
Tisztelettel
Mormogi

Mormogi

Azért felmerülnek kérdések. Hol van a te lakásod? Az alagsorban? Hol van az átemelő? Az átemelő egy házi beemelő vagy csak az alagsori lakások szennyvizét vezeti be a telken belüli vezetékbe? A levélben jelzett összeg a teljes költség vahy csak a 10 lakásra számított része?

Látszik az: ennyi a beruházás összköltsége, és valamiért a tulajdonostársak egy részére akarják rányomni. De ez közgyűlési határozat nélkül nem lehetséges - hiszen csak azzal lehet a közös költség viseléséről dönteni -, azt a közgyűlési határozatot pedig valószínűleg jó eséllyel lehet támadni.
Ha esetleg van határozat, és eltelt a perindítás határideje, akkor viszont az így járás esete forog fenn.