Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

Tisztelt Fórum!
Kérdésem a következő:Tiszavasváriban szerettük volna eladni a saját tulajdonu üdülőnket, vevő is volt,de kiderült,hogy a 30 éve épített ház nincs bejegyezve mint ingatlan.Fennmaradási engedélyt kértünk,mérnöki iroda elkészítette az alaprajzot, a város megadta volna a fennmaradási engedélyt,de tovább kellett adni a járásnak, ahol elutasítottak,arra hivatkozva,hogy a jelenlegi szabályoknak nem felel meg az ingatlan,mert a hátsó kert szélességéből hiányzik másfél méter.Fellebbeztünk,azzal érvelve,hogy a ház 30 éve áll itt, akkori előírásoknak megfelelt volna, de hiába,elutasítottak.A házat így eladni nem tudjuk, kényszerhelyzetben vagyunk,fenntartani már nem akarjuk, kérdésem az,hogy lehet-e jogi útra terelni az ügyet,érdemes e perbe fogni a járási hivatalt.Válaszukat előre is köszönöm.

Szszi
A földhivataloknak van ilyen jogköre. Nem ismerem az országos trendet, de tudom, hogy sok helyen nem szoktak élni vele.

Kedves Nanemaa,

köszönöm a gyors választ.

Még annyit szeretnék megkérdezni, hogy azért megbüntethetnek-e, ha a ház még nincs feltüntetve a Földhivatali tulajdoni laapon, holott már 2004-ben megkaptuk a használatbavételi engedélyt.

köszönöm

dinnye85
E-napló nyitási kötelezettség 2013. október 1. után indult építési munkákra kötelező. Az elvégzett építési munka volumenét figyelembe véve sanszos, hogy az építés korábban kezdődött, így a kiviteleződnek még papír alapú építési naplót kellett nyitnia és vezetnie.
Napló vezetési hiányosságok miatt az építésfelügyeleti hatóság szabhat ki bírságot az építtető, a kivitelező és a műszaki vezető részére külön-külön. A bíráság mértékét nem tudom megmondani, saccperkábé pár százezer lehet fejenként.

Kislibus
A kivitelezés megkezdésétől számított 5 évetek van az engedélyezett építési munka megépítésére. Ez szükség esetén az engedély hatályának lejárat előtt előterjesztett kérelem esetén egyszer egy évvel hosszabbítható.
(A fenti tájékoztatásnak szerepelnie kellett az építési engedély határozatban is.)

zsocka
Vízszintes osztású korlát sosem volt szabályos. Sem 2008-ban, sem 2015-ben.
Egy engedélyes szintű tervnek nem kötelező tartalmi eleme a korlát mintázatának ábrázolása. Az már kiviteli terv illetve gyártmányterv része kell, hogy legyen.
A kérdés elsősorban nem az, hogy szabályos, vagy nem szabályos a tervi ábrázolás, az sem, hogy a kivitelezés szakszerűségéért ki a felelős (pl műszaki vezető). Sokkal inkább kérdés, hogy ha a vízszintes korlátra felmászik 3 éves Józsika, és leesik, netán meghal, vagy tartós károsodást szenved, akkor a rajzzal lesz-e a legnagyobb problémád, vagy azzal, hogy ki ülje le az érte járó büntetést?
E "szak"kérdés szempontjából közömbös, hogy végül a hatóság elrendeli-e a korlátok átalakítását, vagy meghagyja neked a felelősséget és a problémát.

Szszi
A szabálytalanság nem évül el, csak a hatóság intézkedési lehetősége szűnik meg. A kettő között van némi különbség. Pl az épületet a szabálytalan bővítéssel együtt sosem fogják feltüntetni a térképen.

Olyan kérdéssel fordulnék önökhöz hogy adott egy 95m2 alapterületű melléképület mihez hozzáépültünk majd a bővítmény illetve a meglévő épület tetejére egy lakóingatlant építettünk .Megjegyezném tervrajzokkal és engedélyekkel. Annyi a bibi h nincs e-napló de az összes szakember bizonyítványának másolata megvan akik itt dolgoztak valamint számlák amikkel bizonyítani tudom h nem fekete munka zajlott!! Az építésügyi hatóság nem tudott arról hogy elkezdtem az építkezést!! Mennyi és mien bírságra kell számítanom egy 140m2 lakóingatlan esetén valamint a bővitmény miatt ?? Válaszát köszönöm

Kedves Fórum!

Jelenleg egy régebben vásárolt családi házat bővítünk, egy 2 emelet magas lépcsőházat építünk hozzá. Engedélyünk van. Azaz, hogy 2009-ben lett eredetileg kiadva, de akkor már tudtuk, hogy nem tudjuk időben elkezdeni az építkezést, így hosszabbítást kértünk. 2010 márciusban emelkedett jogerőre a határozat, az építkezést 2012 májusban kezdtük (napló megnyitás, meg minden). De még nem fejeztük be. A kérdés, hogy mikor-meddig kell hosszabbítást kérni, kapunk-e egyáltalán? Él-e ránk az a szabály, hogy ha megkezdtük az építkezést az engedély hatályossági idején belül, akkor a kezdéstől számított öt évig renben vagyunk az engedéllyel? Ez esetben még két évünk van. Megkérdeztem az ügyintézőt, szerinte hosszabbítani kell idén, de én ebben kicsit sem vagyok biztos. Használatbavételit még nem kapnánk, mert még van hátra olyan munka, ami engedélyköteles (kémény).
Köszönöm a segítséget!

Tisztelt Fórumozók!

Szeretnék felvilágosítást kérni a következő problémánkkal kapcsolatban:

Előzmények:

• 2008 decemberében jogerőre emelkedett a családi házunk bővítésére és átalakítására kért építési engedély
• 2009 áprilisában megkezdtük az építkezést
• 2014 februárjában megkértük a használatbavétel tudomásulvételét (minden előírt mellékletet benyújtottunk), melyet az eljáró hatóság 2014 júliusában megtagadta, és az építmény használatát megtiltotta.
• másodfokon fellebbeztünk, a másodfok a megtagadó határozatot megsemmisítette, és elrendelt új eljárást.

A problémánk:
A tervzsűri által jóváhagyott és az engedélyezési tervekben a homlokzatokon vízszintes osztású korlát szerepel. Erre kaptunk építési engedélyt. Belső korlátok az 1:100 méretarányú terveken nem kerültek feltüntetésre.
A hatóság a megtagadó határozatában a következővel indokolja a kérelmünk elutasítását: " Mivel a belső korlát kialakítása nem felel meg az OTÉK 68§ (1) és (2) bekezdéseiben foglaltaknak. továbbá az udvari erkély illetve az utcai francia erkély korlátjainak kialakítása nem felel meg az OTÉK 68§ (1)bekezdésében megfogalmazottaknak, ezért az épület kialakítása nem felel meg az OTÉK 54§ (1) bekezdés szerinti rendeltetésszerű biztonságos használat feltételeinek.", és idézi a 2013-tól érvényes OTÉK-ot.
2008-ban érvényes OTÉK szerint még jogszabálynak megfelelően tervezték a korlátunkat (vízszintes osztás), 2013-ban már szabálytalan a kialakítása?
Mi alapján kell ilyen esetben megvalósítani egy korlátot? Most akkor át kell alakítanunk az összeset a házban?, de hiszen terveknek megfelelően készíttettük.
Van erre valamilyen rendelet vagy jogszabály, ami szabályozza, hogy mi alapján kell vizsgálni az elkészült építményt (illetve annak korlátjait)? Ha a belső korlátról engedélyezés idejéről nincs rajz (csak kiviteli terv 2012-ből, akkor ilyen esetben mi a kivitelezhető? Hiszen a jóváhagyott korlátokkal megegyező megjelenésűre kiviteleztettük.
Köszönettel

Kedves Fórum!

2004-ben épült fel újonnan a házunk, akkor kaptuk meg a használatbavételi engedélyt is. A házhoz ezután 2005-ben hozzáépítettünk engedély nélkül egy 10n2m-es részt, még egy szobát. Az engedélyt nem kaptuk volna meg, mivel megvolt a telek maximális beépíthetősége. Érdeklődnék, hogy tényleg van-e olyan, hogy 10 év után elévül ez a szabályszegés?
Tehát 2016-tól már nem leszünk ezért büntethetőek?
A ház még nem került felvezetésre a Földhivatalnál a tulajdoni lapra sem, ott még csak egy üres telek van bejegyezve. Másik kérdésem, hogy ha a házat be akarjuk jegyeztetni a Földhivatalnál, akkor ott már a nagyobb, 10 n2m-rel bővített ház fog megjelenni, vagy az építési engedélyben jóváhagyott kisebb méretű ház?
köszönöm!

Pontosan mit is vársz egy jogi fórumtól? Hogy arra buzdítsanak, hogy hazudj? Netán lopj is? Mi vagy te, képviselő?

1. A hamis tanúzást a törvény bünteti. Ha a büntetési tételt meghallja a kedves szomszéd, lehet, hogy elgondolkodik. A tanúvallomás egy a bizonyítékok sorában. Mit mond a tanú ha felteszik neki a kérdést, hogy hogyan lehet ott a dolog 10 éve, ha a két évvel ezelőtti légi fotón még nem látszik? És akkor még nem beszéltünk az építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álló Építésügyi Monitoring Rendszerről.
2. Kérdés, hogy a kedves kőműves vállalkozó meri-e sajátjaként elismerni a munkát. Mert ha igen, akkor engedély nélküli építésért akár az iparengedélyét is bevonhatják.

Az, hogy 10 év után mi számít és mi nem, teljesen mindegy, ha a 10 év nem valós. Ezzel az erővel beszélhetnénk a kréta korról is.

Sziasztok! Kb 15 éve vettünk egy zártkert besorolású telket egy kis 22 m2-es gazdasági épülettel. Én még akkor gyerek voltam, de ez már akkor is kicsi volt számunkra, ezért hozzá lett építve, még 30 m2, később egy kis kazánház, nemrég pedig egy előszoba, ahonnan egy lépcső vezet fel egy 2 szobás, fürdőszobás tetőtérbe. Ezt csupán azért írtam le, hogy lehessen érezni a helyzet súlyosságát. Egy 760 m2 es zártkert, amin lehetne 22 m2, jelenleg úgy néz ki, hogy 100m2 alapterületen, egy 50m2 es tetőtér van. Sufnikról, tárolókról nem is beszélve. A családom nem igazán szokott építési engedélyekkel foglalkozni, és mivel szinte mindenki valamilyen szakma művelője, maguknak építenek. Kettő kérdésem lenne ezzel kapcsolatosan:

1. Tegyük fel 10 évnél régebbi rajta minden(persze ez nem igaz). Feltételezem, ha én ezt mondom, nem fogják a 2 szép szememért elhinni. A szomszédok, mind tanúsítani fogják, hogy így áll mióta a Hunok letelepedtek. Elég a hatóságoknak, hogy több tanú állítja? Nekem ez lenne a legfontosabb. Nem akarok én fennmaradásit stb.., csak békében élni a későbbiekben. Jelenleg a kutyát, nem érdekli, hogy mi van itt velünk, de ami késik, az ugye nem pontos... Tehát hogy úszhatom meg, ha esetleg megjelennek mindenféle mókusok építési engedélyeket követelve, nagy golyósbontó járművekkel.
2. A ház akkora, hogy a környéken 3 telekre sem lehetne ekkorát építeni. 10 év után ez sem számít? A házat egyébként hozzáértő szakemberek építették! Akik a kenyerüket is ezzel keresik. Ezzel annyit akartam mondani, hogy nem életveszélyes.

A választ előre is köszönöm!

nanemaaa!

Mondhatnám: No' ne már! Azért köszönöm a választ. Egyébként én az ügyintézőhöz fordultam tájékoztatásért, hogy postázásra kerül-e a döntés, de mivel tőle válasz nem érkezett, de még a vételét sem igazolta vissza ismételtem meg érdeklődésemet, de már nem csak az ügyintézőnek, hanem Kormányhivatal központi e-mail címére is, s az Örökségvédelmi Hivatal mb. vezetője mondhatni postafordultával (másnap) válaszolt is.
Egyébként az I. fok feltételekkel ugyan (padlástér csak padláskénti használat, tehát diszkó, zenés, táncos rendezvény ott nem tartható) 10 millió forint körüli bírság mellett a fennmaradási engedélyt megadta, viszont a beépítettség jóval meghaladja az övezeti besoroláshoz rendeltet, továbbá a parkolási lehetőség sem biztosított a fogyasztótérhez mérten, bár azt úgy jelölték meg a pótolt megvalósítási anyagban, hogy a bővítéssel az még kevesebb lett, mint amennyi korábban volt, vagyis úgy jelölték be, hogy a létesített parkolóhoz igazították. Szóval a hatóság félrevezetése is megvalósult már nem egyszer.
Mégegyszer: köszönöm, és várakozom, megint annak az ideje van.

1Ilona
Különös következménye nincs a határidő elmulasztásának sem a várható döntésre, sem a vizsgált cselekményre. Jogkövetkezménye annyi, hogy ha az ügyintézési határidőt túllépik, akkor is vissza kell téríteni az illetéket, ha egyébként nem járna vissza. Ha a határidőt a kétszeresével lépik túl, akkor az illetéknek is a kétszerese jár vissza.
Egy panasz kivizsgálása - mint amit a hivatalvezetőtől kértél és kaptál - valóban nem része a sérelmezett eljárásnak, attól független, így az abban foglaltak az eljárás során fel nem használhatók, nem kifogásolhatók. Viszont jó ok lehet arra, hogy miért nem halad az ügy, "mert egy panasz kivizsgálása érdekében az iratokat át kellett adni a vezetőnek, hogy tájékoztatást tudjon adni a türelmetlen ügyfélnek".

„Kérdésesem: lehetséges-e ez következmények nélkül? ”

Igen.

„A be nem tartásának milyen jogkövetkezményei lehetnek a hivatal felé”

semmilyen.

„az ügy kimenetelére?”

minden bizonnyal segíteni fogja őket a helyes és megalapozott döntésben.

nanemaaa!

Látom, még jelen vagy a fórumfelületen. Bizonyára emlékszel ügyünkre.
Újabb kérdés, kétely merült fel. A legutóbbi I. fokú határozat megfellebbezése okán az ügy II. fokra került. Erről 2014. szeptember 12-én értesítettek, miszerint a fellebbezéssel érintett ügyben a másodfokú eljárás 2014. augusztus 27-én megindult. Ügyintézési idő 60 nap és majd tájékoztattak az értesítésben, hogy ezt mi hosszabbíthatja meg. 2014. október 27-i dátumozással novemberi postai feladással, mint írják az ügyintézési határidő még nem járt le (szerintem ez is vitatható: augusztus 27-október 27, a 60 nap hogyan számítandó) az eljárás határidejének 21 nappal történő meghosszabbításáról értesített a Kormányhivatal illetékes osztálya, indok: nemzetgazdasági feladatok,- vagyis nem a eljárás megindításában szereplő okok között szereplők. Jóval a 21 napot is kivárva, és mivel a II. fokú döntés mind a mai napig nem érkezett mg, e-mailben érdeklődtem, hogy az feladásra került-e. Kaptamis a mb. hivatalvezetőtől tájékoztatást - kiemelve, hogy ez "nem az eljárás részére" (ez mit jelent, mivel hogy én az ügyben ügyfél, igaz: ellenérdekű vagyok -, miszerint az ügy mivel évekre visszamenően folyik, valamint összetettségére, a kiszabott bírság összegének nagyságára tekintettel nagy körültekintést igényel a megalapozott döntés meghozatala, ezért további türelmemet kérik.
Kérdésesem: lehetséges-e ez következmények nélkül? A jogszabályban megjelölt határidő tartása nem köti a hivatalt? A be nem tartásának milyen jogkövetkezményei lehetnek a hivatal felé, illetve az ügy kimenetelére?

Korábban már voltál segítségemre ebben az ügyben, ha tudsz, segíts eligazodni, illetve adj tanácsot. (lentebb feltalálható az előzmény)
Köszönöm előre is.

Mindenkép megirom.
Azért mindenkinek köszönöm a segitséget

Ez a legjobb... (a személyeskedés)
De a 312/2012-re nincs érdemi reakció. Háát...

huntah
Azokból amiket leírtál, sejtem.
A témát a magam részéről lezártam. Valaki feltett egy kérdést, arra válaszoltam. Hogy mit kezd vele, az az ő dolga.

Coppper: ha eszedbe jutunk később, megírhatnád, mit javasolt az építész, kíváncsi vagyok.

Nanemaaa: bevallottan nem vagyok jogász, de hogy miről van vagy nincs fogalmam, azt nem tudhatod.
A 312/2012-ben írtak miért nem vonatkoznak Coppper építményére?

coppper
Óvnálak attól, hogy e kérdésben huntahra hallgass. Fogalma sincs a jogszabályokról.
A bírság legalsó összege 200.000 Ft. Ezt hívják alap bírságnak, erre jön a tételesen számított értéknek megfelelő összeg. (Én a 4,7-be beleszámoltam a 200-at is.) Ha van kis szerencséd, a tervezési díjat megúszhatod 100 alatt.
Ha elkezded átalakítgatni az épületet azzal újabb engedély köteles munkákat végzel engedély nélkül.
Ha nem kezdődött még ellened eljárás, akkor elvileg reménykedhetsz a 10 év elteltében. Ugyanakkor nem árt arra is gondolni, hogy ezek a bírság összegek a mai "árak". Ha később buksz meg, akkor azok a szabályok fognak érvényesülni, ami akkor lesz hatályban. A jövőbe egyelőre nem lát senki, lehet több, vagy kevesebb is a "károd". Azon viszont el lehet gondolkodni, hogy az elmúlt néhány évtizedben - ha jól emlékszem - összesen egyszer csökkentek a bírság összegek.
Én a helyedben megpróbálnék alaposan tájékozódni, olyan hozzáértőktől tanácsot kérni, akik a konkrét ügyet át tudják tekinteni, és annak alapján dönteni.
(Pl becsületes tervező lehet ilyen ember, vagy maga a hatóság, bár ha tudomást szerez az ügyről, akkor nem lehetetlen, hogy egyből eljárást is indít.)

Biribaba
Ha az eltérés 2013. január 1-ét követően történt és az eltérés az építési naplóban az előírt tartalommal szerepel, akkor esetleg megérné. Ha a kettőből bármely feltétel nem teljesül, akkor nem.

huntah tokeletesen eggyetertek azzal amit mondtal!!("ha nincs szabajszeges nincs birsag")Igazad van!
Ket oregen mulna ok mostis ugy vannak vele hogy jo az igy!En probalom eroltetni hogy rendbe legyen minden, kesob nehogy bajba keruljenek.
Ha 1,,2 szaz e. megusznam a birsagot a fejem se fajna!de mar milios tetel azt nem birnam!
Szeletelesel kapcsolatba kerdeznelek meg,vagy barki aki tud felvilagositast adni.
Milyen szabajok vonatkoznak az ilyen esetekre? Pld ha szeleteles mellet dontenek 3 reszre kellene szeletelnem az epitmenyt ,milyen tavolsagra kell legyenek az epitmenyek egymastol.
Teraszra mas jogszabaj vonatkozik?Mert az altalam leirt epitmeny (a 90m2 erben) benne van egy terasz is aminek az eleje teljesen nyitott de egy teto alatt van tobbivel!
Koszonom az eddigi valaszokat segiteseget!

Érvényes építési engedély alapján kezdtem az építkezést. Kivitelező más fajta téglát javasolt, statikus ezzel egyetértve elkészítette a statikai tervet.Engedélyes tervben 25 cm tégla 20 cm szigetelés volt, a tény 30 cm tégla és 15 cm szigetelés. Építési hatósági szemle megállapította az engedélytől való eltérést, és fennmaradási engedély kérelmet kellett benyújtanom. A fennmaradási engedélyben kiszabásra került a bírság. Érdemes megfellebbezni, hiszen a végső fal vastagsága nem változott?