Fa játszóház gond


Kovács_Béla_Sándor # 2010.05.01. 16:01

Nekem gyanús, hogy ez a rendelet magasabb jogszabállyal ellentétes. De majd nanemaaa megmondja, ő a szakember.

MajorDomus # 2010.05.01. 12:09

Szerintem játszótéri műtárgy
Fellebezd meg a határozatot, levelek ide oda, addig a lányod kinövi a házat vagy szétrohad.

Balázs_ # 2010.04.30. 13:25

Üdvözlök mindenkit!

A gondom a következő:
Lányunknak van egy max 3.5-4nm-es, kb 2m magas játszó faház. 2 év után az önkormányzat kötelezni akar rá, hogy bontsuk le, mert ronda... Nincs lebetonozva, bármikor odébb lehet tenni, tehát, ha jól értelmezem, akkor nem minősülne építménynek ugye?
Bemásolom a rendeletet, amire hivatkozik a jegyző:

  • Kisvárosias lakóterület (Lk)
  • Kertvárosias lakóterület (Lke)

/5/ A kisvárosias lakóterületeken a kialakult összefüggő zöldfelületek nem beépíthetők, parkszerű kialakításuk megtartandó.
/6/ Az övezetekben bármely építési engedélyköteles munkára építéshatósági engedély, csak a 3.§ (11) szerint adható ki.
/7/ Az övezetben a meglévő garázsok felújíthatók, de nem bővíthetők. A garázsok rendeltetésének megváltoztatása nem lehetséges.
/8/ A kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

  • közmű-becsatlakozási műtárgy,
  • hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal és max. 4 m2 alapterülettel),
  • kerti lugas,
  • kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

/9/ Az Lk1 jelű építési övezetre vonatkozó előírások:

  1. a kialakult telkek további telekosztása nem lehetséges;
  2. telekhatárkorrekció az övezetben előírt legkisebb telekméret betartásával engedélyezhető, amennyiben a létrejövő telekhatár a kialakult telek területét legfeljebb 10 %-ban érinti.

c) A telkeken a fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú építmény, épület nem helyezhető el.

  1. A helyi védett épületek tekintetében a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint kell eljárni.
  2. Kerítés csak az eredeti kerítés mintájára, azzal egy magasságban, azonos kialakítással engedélyezhető.

Tehát a mi épületünk helyi védelem alatt áll.
Ennek a szabályozása:
(1) Építési engedély szükséges minden olyan építési-szerelési munkához, amely a
helyi egyedi védelem alatt álló épület vagy építmény (továbbiakban: védett terület)
külső megjelenését érinti.
(2) A védett épület jellegzetes tömegét, formáját, más épületekhez való tömbszerű
kapcsolódását eredeti arányban kell fenntartani, bővítés csak úgy engedélyezhető,
ha a meglévő és az új épülettömegek arányai és formái illeszkednek egymáshoz.
(3) A védett épületnek a közterületről látható homlokzatán - amennyiben az az eredeti
állapotot őrzi - nem helyezhető el a homlokzatot takaró berendezés, szerkezet,
továbbá nem változtatható meg:

  1. az épület homlokzatának felületképzése (sima, sávozott, habarcsolt, kővel, fával téglával burkolt felületek),
  2. az épület nyílásai, portáljai, azok elhelyezése a homlokzaton, a nyílások méretei, keretezése, a nyílászárók kialakítása, azok jellegzetes szerkezete, az ablakok üvegosztása,
  3. a lábazat, lábazati párkány,
  4. a függőleges tagolóelemek (pl. oszlopok),
  5. a nyitott és zárt erkélyek, verandák, az azokat tartó ácsszerkezetek, faragott, illetve fűrészelt díszítőelemek,
  6. a további díszítőelemek, párkány díszei, vakolt, gipsz, kerámiaelemek, tégladíszítés, igényes fallefedések,
  7. a díszes esőcsatornák, kitámasztó elemek kovácsoltvasból, öntöttvasból, díszes vonóvasak,
  8. a tető eredeti héjazata, tetőablakok, kémények, eredeti huzatfokozók, szélkakasok, zászlók, élsarokdíszek.

(4) Nem adható engedély a védett épületek előkertjében, továbbá lakás, illetve udvar bejáratára szolgáló kapualj esetében sem önálló, sem hozzáépített árusítóhely építésére.
(5) A védett épület bontására engedély csak a helyi védelem feloldása után adható ki,
kivéve, ha az épület önkormányzati képviselőtestületi döntésig való fenntartása
veszélyezteti az állékonyságot, az élet- vagy közbiztonságot.
(6) A lebontott, védett épület helyén csak az eredeti épülettel azonos tömegű, küls megjelenésében hasonló építészeti megoldású épület építhető, kivéve, ha a területre vonatkozó részletes rendezési terv más irányú beépítést is lehetővé tesz.

A lakóövezet egészére vonatkozó építési előírások
7. §

(1) Építési engedély szükséges a homlokzat felújításához, színre festéséhez.
(2) Az engedély kiadója (a jegyző) az esztétikus megjelenés és az épületek közötti
összhang érdekében egymással harmonizáló, pasztell színek használatához járul
hozzá.
(3) Az építésügyi hatóság (a jegyző) a településkép javítása érdekében az azt rontó
állapotú építmény - kötelező jókarbantartás körét meg nem haladóan történő -
helyrehozatali kötelezettségét előírhatja meghatározott határidőre.
(4) Az önkormányzat a (3) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséhez külön
rendeletben meghatározott módon anyagi támogatást nyújthat.
(5) Az építésügyi hatóság (a jegyző) elrendelheti az építmény kötelező jókarbantartás
körét meghaladó felújítását, ha az a településkép kedvezőbb kialakítása érdekében szükséges, vagy az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik.
(6) Az építmény (5) bekezdés szerinti felújítása, átalakítása során felmerült költségek
az önkormányzatot terhelik.

F lakóövezeti építési előírásai
8. §

(1) Jelen paragrafus előírásai a ,,Fűz" lakótelepre nem vonatkoznak.
(2) Nem adható ki engedély loggiák, erkélyek, teraszok beépítésére vagy rögzített
kivitelű térleválasztó elemekkel (féltetőkkel, előtetőkkel stb.) történő lehatárolására.
(3) Nem építhető kerítés, kivéve az "M falu" és a F
tér településrészen. Terület lehatárolására csak élősövény telepíthető.

Az építési előadó szerint azért minősül építménynek, mert lakni lehet benne?!?!?! Könyörgöm, akkor egy kuka is lakoépület, mert hajléktalanok laknak benne esetleg vagy mi?
Kinek van itt igaza? Ügyvéd szerint ez nem minősül építménynek, hanem ingóság. Jegyző szerint: akkor más a jogértelmezés. Most ezt hogy lehet másképp értelmezni?

Balázs