Társasházi tetőtér beépítés, lakásbővítés

Kedves Fórumozók!
A segítségeteket kérném az alábbiakban:

Adott egy négy lakásos társasház, ahol közös tulajdonban van a padlástér. Ezt a padlásteret az egyik lakástulajdonos megvenné a többiektől és lakást alakítana ki benne.

Azonban az a probléma, hogy a helyi építési szabályzat szabályozza a maximális lakásszámot és 5-ik albetét nem alakítható már ki (az pedig opció, hogy a meglévő lakáshoz hozzárendelik a tetőteret).

Ugyanakkor idén márciusban az Étv. módosult és a 60/H. § e) pontja szerint a helyi építési szabályzatban megállapított maximális lakásszámba a tetőtér-beépítéssel létrejött lakás nem számít bele.

Így az albetétesítés nem lenne probléma, azonban annyival tovább bonyolódik a helyzet, hogy a beépítés során a tetőszerkezet is megemelésre kerülne, tehát bővítés is történne. Így viszont már nem lehet figyelembe venni az Étv. 60/H. § e) pontját ebben az esetben.

A kérdésem az, hogy működhetne-e az a sorrend, hogy először albetétesítve lenne a padlásér (a meglévő szerkezettel ezt az Étv. engedi!) és csak ezután történne meg a tetőszerkezet megemelése (bővítése)?

Ha elég nagy a ház,akkor nem tudják elvenni tőlük.

Amíg ez van az alapító okiratban, addig nem.

Köszönöm szépen!
Nem költöttünk egy fillért sem a ,,padlàsra", így vettük a lakàst, hogy be volt építve és emiatt az àra sem volt több, mint nélküle lett volna. Az eladókkal is tisztázva lett, hogy az ugye nem a miénk. Csak attól fêltem, hogy indíthat-e ellenünk bàrmi birtokba vételi akàrmit a közös képviselő, vagy a többi lakónak lehet-e bármilyen követelése.
Köszönöm szépen mégegyszer!

pusedly,

Az a padlástér nem a tulajdonotok, úgyhogy ha jól értem, hogy a kérdésed arra irányul, hogy a padlást is berendeztétek lakótérnek, és "kvázi" a lakáshoz csatoltátok, az önmagában rendben van, ha semmi tiltott dolgot nem csináltok, akkor akár mehet is ez így, de nem lesz a tietek.

Ha a társasház módosítja az alapító okiratot, akkor el is veheti azt a területet, szóval úgy költsétek rá a saját pénzeteket (ami nélkületek nem egyszerű, de nem is lehetetlen).

Kevered a fogalmakat!
a kizárólagos használat joga a tiétek,nem a tulajdonjog!
a padlás továbbra is közös tulajdon.
.
a használatban nem korlátozhat a közös képviselő.
miért kellene titkolni?

Kedves Szakértők!

Egy társasház tetőri lakásában lakunk. Az alapító okirat szerint: minden tetőtéri lakás fölötti padlástér kizárólagos használati joga az adott lakást illeti. A társasház már úgy lett megépítve, hogy a határoló falak a padláson voltak. A lakásunkból egy lépcsőn lehet feljutni a plusz padlástérbe.(amit így ugye mi használunk, de a lakás négyzetmétere nem változott a földhivatalnál bejelentetthez képest) Érdeklődni szeretnék, hogy ez így rendben van-e. Kell-e ezt valahová bejelenteni, vagy a közös képviselőnek van-e ebbe valamilyen beleszólás? Kell-e titkolni?

ahhoz meg talán joga is lenne.......

És mit akar a tetőn a szomszéd?

oda jár hűsölni?

Klara !!

„ felettem már lapos tető van”,

Azonnal mégy a jegyzőhöz és birtokvédelmet kérsz folyamatos rongálás miatt. Kicsit nyomatékosítva már beázik a födémed !!
Ezzel párhuzamosan a ház is megteheti ugyan ezt !!

Tisztelt Hozzáértők!

A következőről szeretném kikérni a véleményüket, ötletüket, megoldásukat:

Van egy telek. Van rajta 2 épület. Az egyik L alakú, benne 5 lakás. Telken hátrébb egy kocka alakú épület, benne 1 db lakás( kvázi mint egy önálló, körbejárható külön családiház).

Mindkét épület egy kapubejárón keresztül közelíthető meg. Először az L alakú épület, majd az udvaron, telken teljesen hátra sétálva az "L betű szára" mentén, vagyis telek legvégében van a különálló kocka ház.

Elvileg minden lakás külön albetét telken belül. Én 2 éve vettem meg a foldszint 1 szamú lakást. Én vagyok az L betű rövidebbik szárának legvégében.

Ami érdekesség, hogy itt nincs közösköltség, nincs közösképviselet. Elvileg mindenki a saját lakásához tartozó részért felelős, homlokzat, tető vagyis minden téren. (Egyébként vízművektől is néha olyan címzésű levél érkezik,hogy: "Tisztelt Lakóközösség!")

Szeretném csak az én lakásom felett lévő tetőtért beépíteni. Én vagyok ugye az L alakú épület legszélén. Természetesen a lakásomból lenne a feljáró. Padlástér jelenleg használaton kívüli, senki nem jár fel és csak az elsö 3 lakás felett helyezkedik el (L betű rövidszára es kb. a hosszúszárának első egyharmada. Után alacsonyabb az épület már jóval.

Kérdésem,hogy mi a hivatalos menete az én esetemben csak a lakásom feletti tetőtér beépítésnek, aminek egyébként is mimden esetleges költsége ugyr rámharul adott esetben ( beázás, cserép hiba, stb stb) közösköltség hiánya miatt?

Kivitelező jelöltem azt mondta, irassak alá minden lakóval, aki az L alakú épületben van (4 lakó) egy nyilatkozatot, hogy lemondanak az én lakásom felett lévő tetőtér használati jogáról (elvileg osztatlan közös tulajdon), 2 tanúval lássam el és akkor ők kezdhetik a munkát.

Kédéseim:

a.) Rendben van-e ez így?
B.) Mi van ha pl 1 valaki a 4ből nem írja alá?
C.) Tényleg nem kell építési engedély, ha a tetőhöz nem nyúlunk semmilyen szinten? (Csak beszigeteljük, illetve sima egyszerű ablakot teszünk bele)
D.) Ha az így nyert négyzetmétert (kb 25nm) hozzá szeretném iratni lakásom alapterületéhez a tulajdonilapon, akkor kell csak az alapító okiratot módosítani lakókkal? Ha nem akarom hozzáiratni estleg csak használni, akkor elég a sima 2 tanús nyilatkozat?

Plusz érdekesseg, hogy az L alakú épület első 3 lakása felett van csak sátor tetőtér, az L betű hosszú szárának végében már nincs, mint egy késobb hozzáadott epületben van a maradék 2 lakás és felettük egyaltalán nincs ebből a tetőtérből rész! ( lehet később epítették hozza azt a részt a 2 lakással)

Válaszokat előre is nagyon szépen köszönöm.

Üdv.:
Tomcsa

Bp. 2. kerületben vagyok egy társasházban tulajdonos. A ház felső szintje nem fut végig a teljes házon, felettem már lapos tető van, ahova egy felső függőfolyosóról lehet ráccsal és lakattal zárt ajtónk kimenni a kéményekhez. A tető nincs használatban, kátránypapír borítja, és a kéményseprőknek kőlapokból kirakott lépegető út. A tető járásra sérülékony, beázást is okozhat a többszöri járkálás. Két oldalról tűzfallal védett, a másik két oldalon nincs korlát.

A tető mellett található lakás tulajdonosa az elmúlt hetekben egy ajtót nyitott a tető felé. Nem jelentette be, nem is vette észre a ház, mert ez a rész csak a tetőről vagy más házakból látszik.

Közös képviselővel már felvettem a kapcsolatot, és írásban felszólítottam intézkedésre.
Arról érdeklődnék, hogy milyen jogi kritériumokat sért a szomszéd és ezekhez hol található a paragrafus (melyik törvény, mi a vétség neve, leírása).
Nekem laikusan ezeket sikerült összeszedni:

1. Társasházi közös tulajdon jogosulatlan rongálása (ha kimegy a burkolatlan tetőre)
2. Hozzáférés a balesetveszélyes, kéményseprők által használt tetőrészhez.
3. A lezárt vasrács kikerülése. (Olyan ez, mintha úgy tört volna be valakihez, hogy kivés a falból egy részt.)
4. Városképi szabályozásban védett tűzfal engedély nélküli megbontása. (De ezt a tűzfal nem látszik sehonnan, viszont a nálam járó kéményseprők szerint ez is engedélyköteles.)

Arról is érdeklődnék, mit tudok én magam tulajdonosként tenni, mi az, amit azonnal meg kell tennem - az üvegajtó már a helyére került, a vakolás még folyamatban van.

Köszönöm előre is a választ.

Azért a kérdező elég homályosan fogalmaz.
tehát szerinte :

„4 házas sorház 2. épülete, a padlástér osztatlan közös tulajdon. A 3 másik tulajdonos közül 2 az eredeti feljáraton éri el a saját háza feletti részt, az egyetlen "levágott" szomszédnak pedig készítettek padlásfeljárót (erről papír is van). ”

Szerintem van egy sorház 4 db lakással , ennek van egy közös padlástere, amihez van egy azaz 1 db feljáró. Most aki beépítette az a padlásból elfoglalta a felette lévő rész. Maradt a feljáró a két lakásnak az eredeti, a szélsőnek pedig készítettek egy újat. Mindenkinek megmaradt a saját padlástere feljáróval, aki meg elvágva lett, kapott egy új feljárót. Mindenki használhatja a felette lévő rész, egy ugyan beépítette, ezt írásban kell rögzíteni és semmi problém.
De ez egy nagyon álproblémának néz ki. Vétel előtt azért nem árt rögzíteni a jelen helyzetet, ez az eladó feladata.
A hatóságot pedig ki kell hagyni.
Úgy ahogy nono. topiktárs írta, legyen a szerződésben, hogy 10 évnél régebbi és még az, hogy a többieknek nincs kifogása.

dabolju

10 év után
a hatóság csak akkor tesz valamit,
ha KÖZ-ÉLET-VAGYON veszély áll fent.

Akkor kötelez a megoldásra vagy elbontatja.

- -

Viszont a szerződésbe kerüljön bele,
hogy az eladó nyilatkozik róla:
a fennálló állapot 10 évél régebbi

Az a fenti 26 m2 tehát vélhetően NEM az eladóé magántulajdonként, hanem a KÖZÖSSÉGÉ, azaz csak rész tulajdonos benne.

Vagyis,

Az ott fent egyelőre

• KÖZÖS tulajdon,

amit

• kizárólagosan használ

a lenti lakó/eladó.

Nos ennek megfelelően kell a papírokban is nyilatkozni.

Azaz veszel

• egy 30 m2-es lakást (magántulajdon)
• egy xx/yy tulajdoni hányadot a közösből
• a fenti 26 m2 KIZÁRÓLAGOS használati jogát!!! IS

(de nem a teljes tulajdoni jogát, hisz közös tulajdon)

• az egyéb közös részek használati és résztulajdon jogát

(tároló, garázs, udvar. kert, akármi)

Erről a kizárólagos használati jogról kell legyen irat a társasház iratai között a 26 m2 tekintetében.

HA nincs pótolja az eladó...
Mert több jogot nem adhat el neked,
mint ami neki is van "hivatalosan".

- -

Persze, átlehet rendezni a dolgot.

Azaz a fenti 26 m2-t lehet a lenti 30-hoz csatolni "magántulajdonként" is véglegesen.

Kell hozzá

• közgyűlési határozat (80%-os többség)
• alapító okirat módosítás
• hivatali ügyintézés

Röpke fél-egy év és milliós költség kb.
HA egyébként megfelel az építési előírásoknak.

Kedves Szakértők!

Lakásvásárlás előtt állunk, már van is egy kiszemelt ingatlan, viszont bizonytalanok vagyunk a szükséges jogi lépésekkel kapcsolatban. Az ingatlan tulajdoni lapon 30 m2, viszont 2005-ben beépítették a tetőteret, ezáltal egy 56m2 hasznos alapterületű ingatlan jött létre. Viszont sem bejelentés, sem engedélyeztetés nem történt, nincsenek engedélyeztetési tervek sem. 4 házas sorház 2. épülete, a padlástér osztatlan közös tulajdon. A 3 másik tulajdonos közül 2 az eredeti feljáraton éri el a saját háza feletti részt, az egyetlen "levágott" szomszédnak pedig készítettek padlásfeljárót (erről papír is van). Ha mi szeretnénk megvásárolni ezt az ingatlant, és hivatalossá tenni a tetőtér beépítést, akkor milyen lépéseket kell tennünk? Szabhatnak ki ránk bírságot azért mert az előző tulaj nem jelentette be? Visszabontathatják velünk a beépítést? Ha több mint 10 év eltelt a beépítés óta, akkor tényleg elévül a büntetés? Ilyen paraméterek mellett érdemes belevágni ebbe a vásárlásba vagy nagyon hosszadalmas és költséges jogi procedúrával lehetne csak tisztára mosni?

Köszönöm előre is a segítséget!

Ahhoz,hogy használd az ő tulajdonukat?
Naná!
Sőt közgyűlésen többségi hozzájárulás!
Kriszti!
Ilyen tájékozatlanul ne vágj bele! Sokba kerülhet!
Először ügyvédhez menj!

Új Alapitó Okirat kell,100 %-os hozzájárulás!
Csak akkor épitkezhetsz ha a nevedre kerül az
új albetét,vagy a bővitést bejegyzi a földhivatal.

Jó estét kívánok!
Lakásvétel után szeretném a felette lévő tetőteret beépíteni. Már mondtam a lakóknak (négylakásos társasházról van szó).hogy a tulajdonjoguk lemondása fejében megcsináltatom a tetőt az érintett fél házon. Szeretném megkérdezni, hogy mi a menete? Elég beleegyező,ügyvéd előtt szignált,nyilatkozat, hogy nem lesz követelésük stb Mivel csak 3 lakásból kell aláírás, viszonylag gyorsan mehetne, ha nem kell cifrázni....S még egy kérdés, ha a saját részű pincét hasznosítom (magánoktatás), akkor beleegyezés kell a házban lakóktól?
Nagyon köszönöm a válaszokat!!

Ha már folyamatban van az adásvétel, akkor az én hozzászólásaim egy része érdektelen.

Csabi! Ne vedd magadra!

bellicus: nem igazán értem az előző hozzászólásod, nem akartalak megbántani ha arra célzol, bár nem értem mivel tettem volna??

A padlástér osztatlan közös tulajdon, épp úgy, mint pl a telek beépítetlen része. A lakógyűlésen kellene dönteni arról, hogy hajlandó-e eladni a társasház a padlást. Az egyenkénti kifizetgetésnek nem sok értelme látszik, egy-egy emberre nem sok jutna (vélhetőleg). Viszont a társasház felújítási alapjában elhelyezve már akár tőke is lehetne.
A nyer/veszít kérdése a minőségben és a szakszerűségben is rejlik. Ha pl e miatt a tetőn kívül kéményseprő járdát kell építeni, az a jelenlegihez képest plusz beázási (hiba) forrás és plusz karbantartási igény. Ezzel egyérteműen veszít. Ha megoldható minden tetőn belül, akkor akár nyerhet is, hiszen onnantól közös költséget a nagyobb lakásalapterület miatt vélhetőleg többet fogsz fizetni.

Még folyamatban van az adás-vétel, ha már az én tulajdonomban lesz az ingatlan akkor szertném felvetni az ötletemet nekik.

Feltehetően Te egy nagyon becsületes ember vagy. Kérdéseim - szándékom szerint - nem sértőek, mégis bizonyos negatív tapasztalatok indukálják.

Ők mit szólnak hozzá konkrétan?