Fedett terasz beépítése

Kedves Fórumozók!

Az alábbi problémában kérem a segítségeteket.
Nem rég vásároltunk egy családi házat, amelynek teraszát (4*5 méter, 3m-es oldalfalakkal, a terasz az utcáról nem látható) a korábbi tulajdonosok befedték egy tetővel és körbekerítették 1m magas lambériával.
Szeretnénk a terasz oldalfalait felhúzni, hogy abból egy télen is használható étkező legyen. Az önkormányzatnál azt a felvilágosítást adták, hogy az oldalfalak felhúzása engedély köteles. A gond ott kezdődik, hogy egy önkormányzati rendelet szerint a telek oldalhatáraitól számított 3,5 méterrre semmi sem lehet. A 60-as években épült ház (a terasz valamint fölé a tető 92-ben) és a telek oldalhatára között csak 2 méter van. (Természetesen az utcában szinte nincs is olyan ház, amely teljesíti ezt a feltételt...)
Szeretnénk természetesen szabályosan megépíteni az étkezőt, de az a félelmünk, hogy a 3,5 méter meg nem léte miatt elutasítják az építési engedélyt, így pedig búcsút inthetünk az étkezőnek is.
Kérdéseim:

• valóban építési engedély köteles az oldalfalak beépítése?
• mi van abban az esetben, ha felépítjük az oldafalakat és utána kérünk egy fennmaradási engedélyt rá? Milyen következményekkel kell szembenéznünk (mekkora bírság kb, esetleg bontás?)
• mi van, ha csak beépítjük az oldalfalakat a hatóság tudta nélkül?
• van valami ötletetek, hogy miként lehet megoldani ezt a problémát?

Köszönettel: János

A terasz beépítése engedélyköteles.

Mindenképpen kérj engedélyt a szomszéd közelsége miatt, szabálytalan építkezés esetén bontatni fognak, fennmaradásit és büntetést akkor kapsz, ha az egyébként az építési előírásoknak megfelel.

:) Engedélyt kell kérni, a meglévő alap beépítését nem fogják elutasítani, de be kell tartani az előírásokat.

Az elsődleges kérdés az, hogy az elvégezni kívánt munka az építésügyi előírásoknak megfelel-e?
Erre vonatkozóan az illetékes elsőfokú építésügyi hatóság tud tájékoztatást adni.
A következő kérdés, hogy kell-e építési engedélyt kérni?
(a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM r. szerint: „ azon meglévő építmények (melyek építése e rendelet szerint építési engedélyköteles munkával járó tevékenységnek minősülne) felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, ha annak során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni”)

Tehát építési engedély csak arra adható, ami az építésügyi szabályoknak megfelel. Fennmaradási engedély csak arra adható, ha arra építési engedély is adható lett volna, vagy szabálytalan ugyan, de szabályossá tehető, s ezt az építtető vállalja is. Fennmaradási engedély esetén építésügyi bírságot is ki kell szabni. Az összege jelentős. Ha a szóban léőv falak teherhordó szerkezetek, akkor a felületüket kell figyelembe venni, a bírság 20.000.- Ft/m2. (kivéve, ha az épület pl. védett területen van, mert akkor több.)
Ha az elvégzett építési munka sérti a szabályokat, nem tehető szabályossáv, vagy az építtető eztnem vállalja, akkor a hatóság a bontását (az eredeti állapot helyreállítását) rendeli el. Ebben mérlegelési jogköre nincs.
Ha engedély nélkül megépíted és a hatóság tudomására jut, akkor lásd a fentieket.

:) Az 1. pontot szándékosan hagytad ki.

A következő építési tevékenységek építési engedély alapján végezhetőek:

1. építmény építése, bővítése, elmozdítása,

Ez szerintem bővítés!

Nem szándékosan hagytam ki. A bővítés fogalomra fogalommeghatározást ad az OTÉK. Javaslom nézd meg.
Itt egy meglévő fedett részről van szó, oldalsó térelhatárolása is van, részben. Ezt az oldalsó térelhatárolást változtatják meg, ha jól értettem. Így az épület térfogata nem növekszik, a térelhatárolás változik meg, ezért azonosítottam átalakításként.
Szívesen veszek részt szakmai "hegedűversenyen", de úgy sejtem akkor ugyancsak sűrűn kell "gyantáznod".

Köszönöm a válaszokat!
Azt gondolom, hogy az építésügyi szabályok betartásával nincs gond, a telek beépíthetősége is megengedi a beépítést, a szintmutatóval sincs gond, szóval tényleg csak az oldalhatárra vonatkozó önkormányzati előírást sérti a terasz (és persze a ház is).
De ha jól értem, Immaculata válaszát, nem nagyon tartasz attól, hogy ne adnák meg az építési engedélyt rá, ugye?

Abban, hogy ez bővítés, vagy átalakítás nem igazán tudok döntöbíró lenni (nem is akarok :-) ), de józan parasztival belegondolva, mivel ez jelenleg nem alkalmas hosszútávú emberi tartózkodásra (átfutottam gyorsan az OTM rendeletet és azt hiszem így fogalmaz :-) ), így nekem a bővítés tűnik értelmesebbnek. Azonban azt is tudjuk, hogy a józan paraszti logika és a jog sokszor nincs köszönőviszonyban egymással. :-)

Szerintem félreértetted. Tisztázandó kérdés, hogy az építésügyi szabályok betarthatóak-e? ha az oldalkert előírt legkisebb méretén belül vagyunk, akkor probléma van. Ha 3,50 méter az előírt legkisebb oldalkert - ezt helyi építési szabályzat állapítja meg, de ha nem teszi, akkor az országos településrendezési és építésügyi követelményekről szóló, 253/1997. (XII. 20.) Korm. r. szerint ez az övezetre megengedett legnyagobb építménymagasság értéke oldalhatáron álló beépítés esetén, illetve ennek fele szabadonálló beépítés esetén -, akkor ezen belül épület, épületrész nem állhat. (Immaculata kedvéért: az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, angolakna alaptest és az tólagos hőszigetelés - max 10 cm - kivételével.)

Tételezzük fel, mert az általad közöltek erre utalnak, hogy a fedett terasz engedély nélkül létesült, sőt úgy tűnik, hogy az építésügyi szabályoknak sem felel meg. Ha ez tíz éven belül létesült, az építésügyi hatóság simán elbontathatja veled (majd az eladót perelheted), de semmiképpen nem engedheti meg azt, hogy a szabálytalan állapot konzerválódjon, vagy további szabálytalan állapot jöjjön létre csak azért, mert ott már van ilyen.

Bővítés, vagy átalakítás, az ügy szempontjából amúgy nem lényeges, csak Immaculata próbálta ápolni az ego-ját.

Gitron! Az alapprobléma az, hogy nem csak a terasz, hanem a ház is 2 méterre van a telekhatártól (ez utóbbi természetesen engedélyezve épült), sőt a szomszéd háza is 2 méterre van az oldalhatártól, no meg még a házak 80%-a az utcában.
Tehát -ha szigorúan nézem- akkor a ház és a terasz is szabálytalan a mostani szabályzás szerint.
A terasz több, mint 10 éve épült, így -ha jól tudom- akkor se lebontatni, se büntetést kiszabni rá nem lehet már.
A kiindulás az, hogy szükségünk van a terasz beépítése, és természetesen a lehető legszabályosabban szeretnénk eljárni. Ehhez keresem a lehetőségeket. Van valami ötleted (kiskapu, nagykapu, bécsi kapu :o) )? Köszönöm!

Mindenképpen szükséges, hogy az elsőfokú építésügyi hatóságnál érdeklődj, mert ennyi információ alapján konkrétabb válasz nem adható.

(Jobb helyeken a helyi építési szabályzat tartalmaz rendelkezéseket a már meglévő, de a mai előírásoknak nem megfelelő épületekkel kapcsolatban.)

Azt a rézfánfütyülőjét!

A kivételektől amúgy könnybe lábadt a szemem. (Ezt sajnos kifelejtetted: „Építési határvonalon kívülre eső épületrészt (pl. erkélyt)) ” Nem baj, biztos megszoktad már, hogy mindig akad valaki, aki helyrehozza a hibáidat.

Szjanek!
Egy elvi építési engedélyezési kérelemben mindent lehetne tisztázni. A gépkocsibejáród melyik oldalra esik? Az engedélynél fontos szempont a gépkocsibejáró és a tároló biztosítása.

A rendelet 3 m távolságot ír elő a szomszédos telekhatártól, de a te teraszod már egy meglévő házrész, és ha nem akarsz nyílászárót tenni a szomszédos oldalra, és figyelembe véve a helyi kialakult gyakorlatot, nem tagadhatják meg a beépítését. Remélhetőleg a szomszédnak sem lesz ez ellen kifogása.

Üdv. I.

Valóban mindig akad valaki, többnyire saját magam.
Valóban kifelejtettem.

A szomszéd kifogása semmit sem számít, ha az adott engedély az építésügyi szabályoknak megfelel; egyébként meg nem adható meg.

A kocsibejáró a másik oldalon van és ott meg is van a 3-3,5 méter.
Tudom, hogy az elvi építési engedély megkérése segíthet a dolgon, de sajnos egy elutasítás esetén felhívhatja a hatóság figyelmét egy körbenézésre, márpedig, ha engedély nélkül beépítjük utána, akkor ez már egy súlyosbító körülmény lehet.
Ha úgy adják meg az engedélyt, hogy nem lehet nyílászáró a szomszéd felé, akkor úgy lesz megépítve, csak legyen meg az engedély... :-)
Valaki azt tanácsolta, hogy építsük be pl. gipszkartonnal az egészet, ez legyen az eredeti állapot, amely tizen sok éve fennáll és adjuk be úgy a kérelmet, hogy a falakat szeretnénk hőszigetelté tenni. Erről mi a véleményetek? Ez segíthet? Van értelme ennek?
Köszönöm!

A szigeteléshez nem kell engedély, és bejelenteni sem kell. Akkor már olyan mindegy, hogy meglévő téglasort szigeteltek, vagy gipszkartont.

EGYES ELŐÍRÁSOKTÓL VALÓ ELTÉRÉS FELTÉTELEI
111. § (1) Az e rendelet II-III. fejezetében meghatározott településrendezési követelményeknél szigorúbb követelményeket a helyi építési szabályzat megállapíthat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti követelményeknél megengedőbb követelményeket a helyi építési szabályzat akkor állapíthat meg, ha

1. azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá
2. közérdeket nem sért, valamint
3. biztosított, hogy a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek, és ahhoz az Érv. 9. § (6) bekezdése szerinti szakmai véleményt adó hozzájárult.

Isten bizony nem kötözködni akarok, de nem igazán értem, hogy miért ismerteted az önkormányzatok szabályozási lehetőségeinek kereteit, amikor nem helyi építési szabályzat készítéséről beszélünk?

Amúgy az első megjegyzéseddel egyetértek. Ha arra alapozzák az ügyet, hogy a hatósággal elhitetjük a gipszkarton fal intézkedési határidőn kívüli építését, akkor ugyanez téglafallal is működhet(ne).

A hatóságok általában nem hülyék (mármint az ott dolgozók), legfeljebb esetenként trehányak és lusták.

:) Szép jó reggelt!

Azt hittem, hogy ma reggelre porig alázol a lakás szétválasztása topicban. Nem vetted észre.:) Jó lenne ha belenéznél. Nem tudom, hogy öröklakás esetén kell-e építésügyi hatósági engedély. Lehet, hogy nem, csak az átalakításoknál közműkezelői.

..és most a terasz...
természetesen csak súgok annak az önkormányzatnak a lehetőségekről, mert úgy látom a kialakult gyakorlat alapján mások a kívánalmak.:)

Nem szóltam hozzá, mert nem tűnt úgy, hogy kérdés a lakás műszaki megosztása.

Amúgy építési engedélyt arra csak kkor kell kérni, ha az épület teherhordó szerkezeti rendszereét, teherhordó szerkezeti elemeit érinti az átalakítás.

De: tegyünk már markáns különbséget az eljárási és anyagi jogszabályok között.
Az első kérdés - szerintem - mindig az, hogy az adott dolog a rá vonatkozó előírásoknak megfelel-e?
A következő az, hogy egyébként kell-e arra engedélyt kérni?

Esetünkben például hiába nem kell építési engedélyt kérni - mert pl. egy válaszfalat kell csak építeni, vagy egy ajtót befalazni -, ha teszem fel a helyi építési szabályzat az adott területen csak egy lakásos épület létesítését teszi lehetővé, vagy nem tudja a telken biztosítani a plusz lakáshoz előírt gépjármáűelhelyezési lehetőséget.

Végül: nem célom senkit sem porig alázni, kizárólag a pontos tájékoztatásra törekszem úgy, hogy az a laikusnak segítség is legyen.

jaj, a lakás szétválasztása kérdést nem olvastad el az fix.

Tényleg nem.

Köszönöm a segítségeteket! :-) Remélem sikerül valahogy beszerezni az engedélyt és sikerül megépíteni a számunkra oly fontos étkezőt.