Közös tulajdon megszüntetése.

Köszönöm a kijavítást, avagy holtig tanul az ember...

Kedves Lisa, és Dr. Grád András!

Köszönöm szépen a válaszokat!
Esetleg van-e bármi lehetőség arra, hogy ha valahogy kifizetném (Helyettük!!!) a tartozást, amit egyébként nagyon nem szeretnék, egyrészt mert baromi erkölcstelen dolognak tartom, másrészt nem vagyok krőzus, ezt csak akkor teszem meg, ha cserébe kapok valamit! Kérhetem tőlük cserébe azt, hogy ezt most kifizetem, így a lakás tehermentes marad, akkor ezek után adjuk el? van lehetőség bármi ilyen írásos megállapodásra, kötelezhetem-e őket erre cserébe? Másik kérdésemre is várnék még választ, hogy levonhatják-é a béremből a tartozást?
Köszönöm szépen!

Mivel hármótok közül - mint írod - csak neked van jövedelmed, így rossz esetben végrehajtást kérhetnek a jövedelmedre, azaz levonást eszközölni a havi béredből.

Te meg akár fizetési meghagyást indíthatsz ellenük a bíróságon...

Kicsi a valószínűsége, hogy egy 75e ill. 150e forintos kötelezettség miatt bármelyikük is hajlandó lenne a tulajdonrészéről lemondani, vagyis jelenleg kényelmesen megülnek a lakásban...

Azt hogy a papádat és a testvéredet hogyan lehetne rábírni a lakás mielőbbi közös szándékú eladására, ötletelni nem tudjuk.

Végső soron kikényszeríthető a közös tulajdon megszüntetése - ahogy erre Tanár Úr utalt már -, de egy per elhuzódó és költséges.

Az anyukád halmozta fel a közüzemi tartozást - okkal ok nélkül -, "felpanaszolni" csak neki tudnád...

A lakást el lehet adni úgy is, hogy a vevő egalizálja a számlákat az egyes szolgáltatóknál, de ennyivel kevesebbet is fizet az ingatlanért.

A további rezsiköltséget vajon fizetik-e a "társaid" - mint gyakorlati és költői kérdés...

Köszi a választ monalisa!
Amúgy csak a miheztartás végett, és főleg kegyeleti okokból:
Nem anyukám halmozta fel a tartozást, az ő halálakor a lakás tehermentes volt.
A tartozást azóta a benne lakó testvérem és apám halmozta fel. Én hét éve nem lakom már ott (leszámítva egy kb. 1,5 éves periódust, amikor természetesen minden rendesen be volt fizetve).
Na mindegy, ma felvetem az értékesítést nekik.
Köszi a választ!

„Kérhetem tőlük cserébe azt, hogy ezt most kifizetem, így a lakás tehermentes marad, akkor ezek után adjuk el? ”

Kérheted, és ha nem egyeznek bele, akkor ezt bírói úton érvényesíteni is lehet. Más kérdés, hogy egy közös tulajdon megszüntetési per azért jó 2 évig eltart, és elég költséges.

Sziasztok!

Az alábbi problémában kérnék tanácsot.
Édesanyámmal, édesapám halála után, fele-fele részben tulajdonosai vagyunk egy háznak. Mindketten benne élünk, de sajnos nem jövünk ki egymással. Én szeretném eladni a házat, de ő ebbe nem hajlandó beleegyezni. Az én részemen sajnos neki haszonélvezete is van.
Így van-e lehetőségem arra, hogy a közös tulajdon megszüntetését kérjem, vagy az ő haszonélvezeti joga ezt nem engedi? Ha lehetséges a megszüntetés, akkor ő mekkora arányban részesülne a ház eladásából származó összegből, neki a haszonélvezet miatt több pénz jár? Köszönöm.
Kovács Aladár

Az anyukád egyrészt mind 1/2-ed tulajdonostárs, másrészt az özvegyi haszonélvezeti jog okán holta napjáig háboríthatatlanul élhet a házban - akár egymaga is. (Vagyis akkor rak ki téged a házból mikor csak akar...)

Ettől a saját tulajdoni részedet még eladhatod, ha találsz olyan vevőt - pl. hosszútávú befektetőt -, aki hajlandó egy haszonélvezettel terhelt 1/2 tulajdoni arányú házrészt megvenni, bár csak mélyen ár alatt számíthatsz pénzre...

Ha a mamád netán hajlandó lemondani a haszonélvezeti jogáról akkor azért valószínűleg anyagi ellenszolgáltatást kér tőled, vagyis egy számítás alapján azt meg kell váltanod - a ház eladási árából őt megillető 1/2-ed rész összegén felül.

Mível ingatlan adásvételéhez ügyvéd közreműködése szükséges, a számítást elvégzi és a mamának járó többlet összegről tájékoztat...

"Lisa"
laikus hozzószóló

Az édesanyám előbb rakna ki a házból, mint hogy beleegyezzen abba, hogy eladjuk a házat. Úgy tudom, hogy senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy közös tulajdona legyen valakivel, akivel nem akar. Tehát nem vihetem perre a dolgot? Azért mert haszonélvezete van a részemen? Egy kb. 15 millió forint értékű háznál a haszonélvezetét mennyi pénzzel lehetne megváltani?
Haszonélvezet korlátozást milyen okra hivatkozva lehet kérni? Ha esetleg kitenne a házból és ő élne benne tovább, biztosan tudom, hogy 5 forintot nem költene a ház állagának megóvására, magyarán lelakná teljesen, így is lenne már mit felújítani rajta. Az én veszteségemet ki fizeti ki, ami miatta ér az által, hogy nem törődik a házzal? Mert ugye ezáltal az én részem értékét is lerontja.

Természetesen közös tulajdon megszüntetése iránti perre van lehetőség, de itt nem az árverési értékesítés, hanem az lesz a reális megoldás, hogy ő a te részedet váltsa magához, de a haszonélvezetére tekintettel csak a lakott érték felére tarthatsz igényt. Így meg kell gondolnod, hogy nem lenne-e érdemes várni.

Én is ezt tenném az édesanya helyében. Megváltanám a részedet bagóért, aztán kötnék valakivel eltartásit.

Tisztelt fórumtársak.

Olyan problémával fordulok hozzátok, amihez hasonlóakat olvastam alant, de egy fontos kérdésem maradt (na jó talán több is)

Ismertetném először a helyzetet. Nagymamám 2004-ben értesült róla, hogy elhunyt édesapja (azt hiszem a második világháborúban hunyt el, de nem biztos) után örököltek a testvéreivel 8 db érdi telket, összesen 5960 nm-t. A tulajdoni hányadok a következőképpen néznek ki. A nagymamám tulajdona az összes telek 1/4 része, a testvéré 1/4 rész (és ha jól tudom a harmadik testvérének a gyerekeié a másik fél, mégpedig 1/3, 1/3, és 1/9, 1/9, 1/9-ed arányban). A telkek 700-1000 nm-esek, a nagyimnak járna 1492,5 nm. Ő szeretné ezt a részét eladni, hogy ezáltal saját lakáshoz jusson, viszonylag egyszerű is lenne elérni, mert két egymás melletti telek csak pár nm-el lenne kevesebb mint ami járna neki (erről a maradékról le is mondana) Az elmult majdnem 6 évben sikertelenül próbáltak megegyezni a felosztásban.

Arról már tudomást szereztem, hogy bírósági úton kérhetjük a terület felosztását. A kérdésem az lenne, hogy mivel a nagyim részét könnyű elosztani, megoldható-e ilyen egyszerűen (a többiek kivásárlása lehetetlen zsámára).

A másik kérdésem, hogy az egész folyamatnak (nyilván az első egy ügyvédi felszólítás, melyben utalunk arra hogy a megegyezés hiányában perre visszük a dolgot) milyen anyagi vonzatai lehetnek? Ez nagyon sarkalatos pont, mert nagyi kisnyugdíjas, jelenleg a sogóra házában él ahol semmilyen joga nincs (a férjének volt haszonélvezeti joga csak), és sokat anyagilag mi se mtudunk segíteni, mert kis pénzből nevelünk 3 gyereket.
Tehát kb mennyi lehet az ügyvédi költsége a felszólításnak, illetve a pernek külön-külön? Kb mennyi lenne a perköltség, és az hogyan oszlik meg a tulajdonosok között?

És egy kicsit más kérdés, nagyimat most értesítette az érdi önkormányzat, hogy a telkek után (nem tudom hgoy csak a tulajdnoi hányada utána, vagy összesen) 3 millió ft telekadóval tartozik 2004 óta.
Tényleg 2004 óta követelhet adót visszamenőleg az érdi önkormányzat, ha eddig egyszer sem értesítette nagyit? Nincs elévülés?
Vonhatják-e ezt a tartozást a kis nyugdíjából? Nem akarok sokat mondani, de talán az özvegyivel együtt 40e ft. Ha nem, ráterhelik a telekre?

Azt hiszem ennyi lenne most ami hirtelen felmerült bennem. Nagyon szeretnék neki segíteni, hogy végre a saját lakásában alhasson, ne kelljen kiszolgáltatva lennie senkinek :(

Köszönöm,

Zsuzsa

A bíróság a közös tulajdont, ha lehetséges, első sorban a természetbeni megosztással szünteti meg. Úgy tűnik, ennek itt semmi akadálya.

Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya, és igen tág határok között mozog. A felszólító levelet szvsz 15 ezer körüli áron már egy jó ügyvéd is megcsinálja. (Aki ennél olcsóbban vállalja, arra nem biztos, hogy rábíznám.) A pervitel már többe fáj, a pertárgy, azaz az összes ingatlan értékének kb. az 5-10%-a lesz. Ami 10 milliós értéknél már 500K-1 millió, ugye. Nem sokat számít, hogy ebbe a korábban, a felszólító levélért kicsengetett összeget beszámítják.
A peres eljárás illetéke 6%, ezt a tulajdonstársak között a tulajdoni hányadok arányának megfelelően dobják szét.

A rászoruló kérhet költségmentességet, az magában foglalja az illetékmentességet, és lehetséges a pártfogó ügyvéd is.

Kedves Kovács Béla Sándor! Nagyon köszönöm a válaszát, de egy kérdésem maradna még :) Ha rászoruló, (mert a nagyim biztos az), akkor hol lehet kérni a pártfogó ügyvédet és a mentességet?

Tényleg köszönöm :)

Zsuzsa

Mindjárt a keresetlevélben kell kérni hogy a bíróság rendeljen ki pártfogú ügyvédet, egyúttal a költségmentesség megadását is ekkor.

A bíróság heti egy félfogadási napján segítenek a keresetlevél megfogalmazásában -térítésmentes-, egyben a fentieket is részletesen elmagyarázzák.

Ezen kívül létezik a népügyvédje térítésmentes segítségnyújtás: bírósági képviseleten kívül levelek- beadványok készítése, jogi kérdésben felvílágosítás stb. A megyeszékhelyen ill. a fővárosban található:

http://www.nepugyvedje.hu

"Mona"
laikus hozzászóló

Javítva: http://www.kih.gov.hu

Keress ingatlanspecialista ügyvédet- s kérj árajánlatot az ügyre.

Tisztelt Fórumozók!
Nekem olyan problémám lenne, hogy vásároltam egy lakást melynek tulajdon hányada 1/2 részben az enyém, 1/2 részben pedig az élettársamé, Ő azért lett tulajdonos mert hitelre vásároltam a lakást és az ő szülei lakására lett a jelzálog ráterhelve. Jövedelmünk 90-10% /ÉN-Ő/ tevödött össze, melyből az következett, hogy a hitelfelvétel költségeit az illetéket és a lakás berendezéseit Én álltam. Közös kiadásainkat is 90-10% én álltam majd, 15 hónap együttélés után megszakítottuk az élettársi kapcsolatot, én elköltöztem a közös lakásból ő a mai napig bent lakik a lakásban a közös gyermekünkkel. Elköltözésem után még 4 hónapig én fizettem a törlesztőrészleteket. Nekem nincs kulcsom a lakásomhoz mert a zárat kicseréltette, a törlesztőrészleteket 12 hónapja egyedül fizeti.Meg szeretné szüntetni a közös tulajdont oly módon hogy elperli tölem az 1/2 részemet.
A következő a kérdésem, mennyi esélye van arra, hogy mindenféle pénzügyi vonzat nélkül megszüntesse a közös tulajdont?

Semmi !
A tulajdonosok mindegyike jogosult az ingatlant használni,de többlethasználati dijra tarthatsz igényt.

Jobb ha megegyeztek, -mert ha a biróság szűnteti meg a közős tulajdont,akkor annak áron aluli árverezés lesz a vége.
Amit közösen fizettetek annak a fele neked jár pénzben.

Köszönöm a választ, akkor érdemes felkeresnem egy ügyvédet!

Ezuton szeretnek tanacsot kerni, a kovetkezo kerdesben. Szuleink halala utan en 3/4 a battyam 1/4 reszet orokoltunk egy ingatlannak kb 8 millio ft ertekben. En az orokosodes ota probalok eggyezkedni a battyammal, de o semmit nem akar intezni. O meg akarna venni, de nincs penze, en ki akarom ot fizetni, de azt nem akarja, mert most februar oda ingyen ott lakik, mert en fizetem a szamlakat. Az en reszemre mar tarthatatlan ez az allapot, mert en se tudom mar fizetni a koltsegeket. O nem megbizhato, igy nem merem rabizni a szamlakat, mert felek, hogy adosagot csinal. Mit tudok csinalni?

Tisztelettel:
Szivia

Tisztelt Szakértők!

Vagyonmegosztás előtt állok, én vagyok az alperes.
Én szeretném kifizetni a felperest és ki is tudom de ő semmibe nem egyezik bele a bíróság előtt sem.

Már a második tárgyaláson lemondott az ő 1/2 részéről, olyan címszóval, hogy megoldotta a lakásproblémáját abból a 4.5 M Ft-ből amit nekem akart kifizetni és amiért beadta a vagyonmegosztást a bíróságra. ( Soha nem volt ennyi pénze, csak nem számított arra, hogy én ezt az összeget hajlandó vagyok elfogadni és akkor ezt oda kell hogy adja).

A kérdésem a következő lenne.

Ha már lemondott azzal, hogy ő megoldotta a lakhatását ezt a véleményét megváltoztathatja a bíróságon?
Jelen pillanatban szakértőt rendelt ki a bíróság az értékeléshez azt várom. De a felperes nem fizette ki a bíróságnak a 85 ezer Ft. szerintem, mert február óta nagy a csönd és áprilist írunk.

Várom válaszukat, köszönettel!
Fokker

ObudaFan ilyenkor bekipopészteli a Ptk. vonatkozó részét. (Igaza van.) Én viszont lusta vagyok, úgyhogy ennyi:
A bíróság bármelyik tulajdonostárs kérésére megszünteti a közös tulajdont.

Üdvözletem
Lenne egy kérdésem önhöz az a lakás amiben lakok jelzáloghitellel van terhelve két éve elváltam a lakhatási jogot megkaptam,most jött egy levél az exemnek valami banki tartozás behajtásárol,amiben az áll hogy minden ingó és ingatlan vagyonával felel a lakás fele az ő nevén van.Elárverezhetik így is a házat?A jelzál pghitelt én fizetem de a tulajdonjog a nevén van.Mit tehetek hogy ne kerüljek utcára?Ő két éve nem lakik már itt de még mindig ez az állandó lakcíme.Várom válaszát.

Menj be az okmányirodába és jelentsd ki a lakásból.

Tisztelt Fórumozók!

Osztatlan közös tulajdonu, közuttal nem határos ingatlannak 2 tulajdonosa van. csak az egyik tulajdonos tud a területre bejutni, a másik nem. A telek bizonyos részeit mások /jogcim nélkül/ használják, akikkel a tulajdonosoknak semmilyen jogi kapcsolata nincsen.

Kérdés: kötelezhető-e birósági uton az a tulajdonos, aki nem tud az ingatlanra bejutni, hogy tulajdoni hányadát az ingatlant jogcim nélküli használóknak eladja?

A válaszokat előre is köszönöm.