Közös tulajdon megszüntetése.

Ha a per már folyik, akkor a felperes csak az alperes hozzájárulásával állhat el. De a tulajdoni hányadát eladhatja, a vevő lesz a perbéli jogutódja.

(Nem minden építési munka értéknövelő beruházás.)

Sziasztok, a következőben kérnék tanácsot: szüleim elváltak, a lakásból apám elment, a bíróság azt anyám kizárólagos használatába adta. Apám kilenc év elteltével pert indított a közös tulajdon megszüntetése iránt. Mi azóta értéknövelő beruházásokat hajtottunk végre az ingatlanban- apámnak van ügyvédje, nekünk nincs. Mi viszontkeresettel éltünk, azt szeretnénk, ha a bíróság figyelembe venné az értéknövelő beruházásokata javunkra. Apám most azzal fenyegetőzik, hogy eladja az ő részét- állítólag van is olyan vevő, aki tudván, hogy per alatt áll az ingatlan, megvásárolná tőle a részét. Pénzünk nincs, hogy elővásárlással tudjunk élni. Eladhatja a részét apám a per alatt? Illetve ő azt mondja, hogy eláll a pertől, ami így megszűnik és így adja el- mondjuk szerintem mivel mi viszontkeresettel éltünk, a per ettől még nem fog megszűnni...

Ha nem vagy sem kezes, sem adóstárs, és nem voltatok összeházasodva, akkor te nem vagy felelős a bank felé. Persze, ha a te hányadodat is terheli zálogjog, akkor a hitel nem fizetése esetén az is végrehajtható.

Tisztelt fórumozó!
A kérdésem a következő:2006-ban vásároltunk a párommal hitelből egy házat.5,5 millió hitel vettünk fel.Kaptunk 450000Ft szocpolt és ő vet fel áthidaló kölcsönt 1millió ft-ot.A hitelt fizettük együtt 4 évig de a kapcsolatunk megromlott és én a fiammal /aki csak az enyém/elköltöztünk albérletbe.A hitelt Ő fizette egyedül.Közben külföldön talált munkát és azóta is ott van.A házra igényt tart azt mondta kifizet megegyeztünk 1.5 millió forintba hogy annyit ad.az idő telik pénz nincs közben történt elmaradás is a törlesztésben és megkeresett a végrehajtó is.Meg ijedtem mert a ház még az én nevemen is van hiába leszek kifizetve.A minden igaz augusztusban hazajön és elmegyünk az ügyvédhez.Meglehet azt valahogy oldani hogy engem ne terheljen felelőség még addig sem ameddig nem fizet ki?Mert persze fizettem a végrehajtónak.Remélem érthető voltam.Köszönöm a választ.

Tisztelt Szakértők!

A következő helyzettel kapcsolatban várom javaslatukat, a lehető legoptimálisabb megoldás érdekében.

Én és élettársam elhatároztuk, hogy építünk egy családi házat. Ehhez építési telek már van, mely 50-50%-ban az apám és a nagyanyám tulajdonában van, értéke kb 15 MFt.

Az élettársam családja 5 millió forint készpénzzel tudna segíteni, mely mellé kb még 10 M hitelt kellene felvennünk, melyet közösen törlesztenénk. Végül a ház és az ingatlan kb 30 MFt körüli értéket fog képviselni (beleszámítva a telek értékcsökkenését a ráépülő ház által)

A probléma a következő:
Mindkét család szeretne "biztosra menni", abban a tekintetben, hogy ha megromlana a kapcsolatunk, mindenki maradhasson a pénzénél, vagy a lehető legközelebb ahhoz, ergo senkit se lehessen "kisemmizni".

Milyen lehetőségeink vannak?

Amikre eddig gondoltunk:

• a telket még most, az építkezés előtt 50-50%-ban átíratni ránk és az épülendő ház is ilyen arányban lenne megosztva
  • ebben az esetben Én elesek a fenti számok alapján ~5 MFt-tól (a telek 15M, a ház építési költsége 15M, de abból 10-t közösen fizetünk, ergo a valós tulajdoni hányadnak a végén 66-33%ban kéne megoszlania az én javamra)
• a telket átíratni kettőnkre egyenlő arányban, de apám haszonélveti jogot kapna az egész telek+ház értékének 33%ra, melyet probléma esetén ennek megfelelő (eladási ár 33%) összegért adna el
  • itt viszont az a probléma, hogy a haszonélvezeti jog hivatalosan nem eladható,ergo nincs rá jogi garancia, hogy el is adja
• a jelenlegi helyzetet rögzítve, valamiféle szerződést írni arról, hogy a telek ennyit ér most, a házba mekkora résszel száll be élettársam illetve a közösen törlesztendő részünket is figyelembe véve, ennek megfelelő arányban elosztva a tulajdonjogot
  • itt nem tudjuk hogy milyen problémát okozhat az, hogy tulajdonképpen a telek+háznak együtt 4 tulajdonosan van (hitelfelvételnél, vagyonmegosztásnál,stb)

Nagyjából ezekre gondoltunk eddig, de egyik se hoz tökéletes összhangot olyan szempontból, hogy

1. igazságos legyen összeveszés esetén a megosztás (arányban legyen a befektett tőkével)
2. hozzáférhető legyen mindenkét fél számára, ne kelljen évtizedeket várni rá
3. a hiteligénylésnél se legyen probléma.

Válaszukat köszönettel várom.

Tisztelt Szakértők!
A következőkben szeretnék segítséget kérni:
örököltünk egy házat, nagynéném 1/3, nagybátyám 1/3, testvérem és én együtt 1/3 részben. Az ingatlant el szeretnénk adni. Nagynéném és nagybátyám között viszont megromlott a kapcsolat, bár komoly érdeklődő még nem volt a házra, de nagybátyám már jelezte, hogy addig nem hajlandó belemenni az eladásba, amíg nagynéném nem számol el neki még néhány dologgal az örökléssel kapcsolatban. (hagyatéki és egyéb eljárások már rég lezajlottak, ott nem jelent meg az úr semmilyen igénnyel...)
A ház nincs jó állapotban, amennyiben hamar nem találunk vevőt rá, akkor tönkremegy. Az eladást tehát elsősorban azért sürgetnénk, hogy végül ne nekünk kelljen még fizetnünk miatta. De olyan vevőt sem találunk, aki hajlandó még egy "huzavonát" kivárni, amíg a családi konfliktus tart. Ilyen esetben milyen módon lehetséges a közös tulajdon megszüntetése? A nagybátyám mit tud tenni, hogy megakadályozza az eladást, illetve mi mit tudunk tenni, hogy ezt ne tehesse meg?!
Segítségüket előre is nagyon köszönöm!

Nincs mit.

Köszönöm a gyors választ! :)

Nem csak megszüntetheti, de főszabályként köteles is megszüntetni a bíróság.

Tisztelt Fórumozók!
Válásunkat több mint egy éve mondta ki a bíróság,ahol a gyermekelhelyezés és ingóságok megosztása megtörtént,de a közös tulajdonú ingatlané nem. Megegyezni nem sikerült azóta sem exemmel, bíróság segítségét kérném a tulajdonközösség megszüntetéséhez.Kérdésem az, hogy megszüntetheti-e a bíróság a közösséget, ha exem tiltakozik ellene?Tulajdonképpen azt mondja, hogy a magam részét árvereztethetem, mert az ő része nem eladó. Az ingatlant egyedül exem lakja,engem gyerekestől elüldözött onnan, a pénz meg nagyon kellene, hogy megoldhassam lakásgondjaimat.

Sziasztok!
Egy évvel ezelőtt mondta ki válásunkat a bíróság, a gyermekeink és ingóságaink megosztása megtörtént,de a közös ingatlanunké egyelőre nem.Megegyezni nem tudunk,egyikünk sem tudja megváltani a másik tulajdoni hányadát (fele-fele). Kérdésem a következő: ha bírósági úton kérem az ingatlan megosztását, ennek költségei engem terhelnek-e, vagy közös, mint az ingatlan, egyáltalán milyen költségekre számíthatok. Milyen papírokat kell benyújtani a tulajdonközösség megszüntetéséhez?

Előri is köszi a választ!
manocs.ka

Tisztelt szakértő!

Az alábbi üggyel kapcsolatban szeretném kérni segítségét.
Édesanyám után örököltem 3 ingatlanban 50%-os tulajdonjogot. A másik 50% tulajdonosa a volt élettársa.
A 3 ingatlanból 2 Budapesten, 1 pedig külföldön található. A tulajdonközösséget szeretnénk megszüntetni, de több kérdésben nem tudunk megegyezni. Az élettárs az egyik ( a kisebb értékű) ingatlant szeretné magához váltani, lényegesen a piaci értéke alatt (kb 20%-al)amit avval indokol, hogy nem kötelezhető arra, hogy rendes piaci áron vegye meg annak az ingatlannak a másik felét aminek az egyik fele már amúgy is az övé.
Az én javaslatom az volt, hogy lemondok a nagyobb értékű ingatlanban meglévő 50 % tulajdonrészemről, cserébe a kisebbik értékű ingatlanról mondjon le ő és fizesse ki az értékkülönbözetet (természetesen korrekt piaci áron értékelve. Javaslatomat avval indokoltam,hogy így legalább mindkét Bp-i ingatlanunkban 1/1 tiszta tulajdonhányad keletkezik, minden további vita és ütközési felületet kizárva a jövőre nézve.Ezt ő nem fogadja el és bírósággal fenyegetőzik ha nem megyek bele az ő javaslatába.
Az is a kérdésem lenne, hogy a 3. ingatlanunk is bevonható-e az egyezségbe, mert nem EU-s országban van, ahol teljesen mások az illeték és adózási törvények, nem tudom egy esetleges cserébe egy külföldi ingatlan hogyan illeszthető. Én a magyarországi ingatlanok külön kezelését és a külföldi ingatlan közös értékesítése utáni külön kettéosztást javasoltam neki, de ezt sem fogadja el.
Előre is köszönöm a segítséget.

Tisztelt szakértők!

Kérdésem, hogy a közös tulajdon megszüntetése esetén (válás miatti vagyonmegosztás) az ingatlanra felvett jelzáloghitel milyen arányban terheli az adósokat? Férjem az adós, én vagyok az adóstárs, a tulajdoni hányad 2/3 - 1/3 a férjem javára.
Ugyanis ügyvédektől és a banktól is más-más információt kaptam. Egyik válasz szerint a hitel egyetemlegesen terheli az adósokat fele-fele arányban, a másik verzió szerint, a tartozás tényleg egyetemleges, de a tulajdoni hányad arányában.
Köszönöm: Zs.

Épp jó témába írtál. A címben a válasz.

Kedves Fórumozók!

Először írok Nektek,nem vagyok nagy fórumozó.
Légyszi,segítsetek nekem!

A tulajdonomban van 1/3 arányban egy lakás,a másik 2/3 az édesanyámé. Tehát a kettőnk nevén van.
Én szeretném a teljes tulajdont,cserébe lemondanék részemről -annak arányában- egy másaik ingatlanból való részemről. A lakás jelenleg 4 milliót ér.

Milyen címen szerezhetem meg a teljes tulajdont?Ajándékozás,lemondás esetleg kivásárlás?Számít-e hogy rokoni kapcsolat áll fenn?

Sajnos édesanyám nagyon rosszul él,botzalmas gondolkodása van és nem hagynám elveszni a lakást,mert ő nem jó irányba vinné,sajnos buta.

Köszönöm,ha válaszoltok!

Szép napot mindenkinek!

Jaj.

Az Alkotmánybíróság léte ellen kell tiltakozni mert eddig még csak ártottak az országnak

Köszönöm mindenkinek a hasznos információkat. Lehetőség szerint elkerülném a pert, de érdekelt, hogy milyen lehetőségek vannak ha nem tudunk megegyezni. Márpedig pillanatnyilag úgy néz ki, hogy nem tudunk megegyezni.

„Fél év ”

Budapesten legfeljebb egyezség esetén. :) Itt mire végre a harmadik szakértő ki tud menni megnézni az ingatlan értékét, simán eltelt a fél év. :)

Fél év - másfél év.

Ilyen esetben nem lehet a kikiáltási ár alá menni, csak akkor, ha az azt a tulajdonostársak egybehangzóan kérik. (Ez más, mint a tartozás miatti végrehajtás.)
Persze, mindenképpen jó lenne, ha legalább az árban meg tudnának egyezni, mert akkor a szakértői díjat (ami tutti hatszámjegyű) megspórolnák. Ha az eladásban is meg tudnának állapodni, akkor a perköltséget és végrehajtó járandóságait sem kellene kifizetniük. Ami összességében már valahol félmillió körül lehet.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Köszönöm a választ. Ez is egy lehetséges út. Egy ilyen per mennyi ideig húzódhat?
Megpróbálom meggyőzni a testvéremet, hogy most fogadjunk el egy (szerintem) kedvező árat (7,5 millió Ft), mert gyanítom, hogy ha a bíróság által megállapított áron elárverezik, akkor ennek az árnak csak a töredékét kapnánk meg.

A bíróság által megállapított kikiáltási áron elárverezik az ingatlant, és a bevételt - a költségek levonása után - elosztják a tulajdonosok között.

Tisztelt Rexor!
Köszönöm a válaszát. Ha mégis perre kerül a sor, akkor melyik tulajdonostársat kötelezi a bíróság, hogy fizesse ki a másikat? Ki állapítja meg a vételárat, és hogyan? Ha egyik fél anyagi helyzete sem engedi a kivásárlást, akkor mi történik? (Ha lenne rá anyagi lehetőségünk, akkor valamelyikünk már kifizette volna a másikat.)
Azzal tisztában vagyok, hogy egy vevő sem várná meg a per végét, de a bíróság döntése után legalább megszűnhetne ez a patthelyzet.

A közös tulajdon megszüntetése csak úgy lehetséges, ha az egyik tulajdonostárs kifizeti a másikat (ha perrel történik akkor is). Továbbá ha pert indítotok, annak nagyon hosszú átfutási ideje lesz, és szerintem nincs olyan vevő, aki hajlandó lenne ezt kivárni. Szóval próbáljatok meg"békésen" megegyezni.

Tisztelt Szakértő fórumozók!

Tanácsot szeretnék kérni. A testvéremmel közösen örököltünk egy panellakást 50-50%-ban. A lakás borzasztó állapotban van, teljes felújításra szorul. Amúgy üresen áll, egyikünk sem lakik ott. Szeretnénk eladni, de a testvérem ezügyben nem volt hajlandó semmit tenni. Én a testvérem beleegyezésével megbíztam egy ingatlanirodát, hogy találjon vevőt a lakásra. Mivel a lakás nagyon rossz állapotban van, ezért az érdeklődők nagy részével nem is alakult ki komoly tárgyalás. Két komolyabb érdeklődő van, akik szerintem jó árat (a lakás állapotához képest) fizetnének érte. Sajnos a testvérem megmakacsolta magát, és ragaszkodik egy irreálisan magas árhoz. Mit tehetek ebben a helyzetben. Egyikünknek sincs annyi pénze, hogy megvegye a másik tulajdonrészét. Megoldás lehet-e a közös tulajon megszüntetése iránti per? Ha igen, milyen döntésre számíthatunk a bíróság részéről?
Előre is köszönöm a válaszokat.