Mit takar az a kifejezés, hogy szerkezetátalakítás családi háznál, mert sehol nem találtam ezzel kapcsolatos infót. Valamint szeretném tudni van-e valamiféle képlet arra, hogy használja a részem ugyanakkor értéknövelő beruházás végzett. 33 éve használja a részem értéknövelő beruházást végzett a beleegyezésem nélkül ráépítésre hivatkozva tulajdonrészt követel magának ami szerintem nagy részt állagmegóvásba sorolható. Kőkerítés részben lyukasra volt rakva ő ezt átépítette zártra ez milyen kategóriába sorolható.A többi munkálatot nem tudom ellenőrizni mivel a 33 évből az utolsó 17 évben nem jártam az ingatlanban csak az a támpont amit ő felsorolt a bírósági beadványában. Egyetlen esetben kérte szóban a hozzájárulásomat a fűtés korszerüsítéshez,de nincs irásos nyoma, amit én elutasítottam mivel nem lakom az ingatlanban nekem így is megfelelt.Várom válaszod az eddigiek sokat segítettek a mai ellenkereset benyújtásában remélem megkapom a perköltségmentességet vagy az 50 %-t.
Közös tulajdon megszüntetése.
Tudod egy minden hájjal megkent gonosz nővel szemben kell pereskednem, hogy 33 évi örökrészhasználat után ki akar semmizni hiszen egy megyejogú város frekventált részén található a per tárgya ahol inkább a telek ér sokat mint a felépítmény.Sajnos még 1 hetet kell várnom arra, hogy azzal az ügyvéddel tárgyaljak aki egyszer már válaszlevelet küldött neki.Ha lesz még kérdésem amire választ szeretnék kapni ismét jelentkezem. Köszönöm az eddigi segítséget majd jelentkezem.
Judith mama,
nem tudok ennél részletesebben válaszolni. Az hogy a másik fél mit szeretne egy keresetlevélben, az egy dolog, és egyáltalán nem biztos, hogy azt a bíróság megítéli, emiatt ne légy ideges. Az meg, hogy valaki ellen pert indítanak, nem jelenti azt, hogy ne lenne törvénytisztelő ember. Vannak helyzetek, amikor kénytelen az ember pereskedni.
Fenntartom, hogy keress fel egy ügyvédet, vagy kérj pártfogó ügyvédet, ha fennállnak a feltételei.
A ráépítésnél egyébként a ráépítőnek kell bizonyítania a ráépítést, azaz azt, hogy értéknövelést/lakóterület-növelést végzett az ingatlanon. Önmagában az, hogy 17 év alatt kicserélt sok mindent, még nem alap a ráépítésre, és a tulajdonszerzésre, de ezt már korábban is írtam. Szakértő fogja megállapítani, hogy a sok felsorolt munkálat közül van-e egyáltalán olyan, ami miatt neked esetleg fizetési kötelezettséged keletkezhetne, vagy a tulajdoni arányok eltolódhatnának a másik fél javára. Nyilván számít, hogy a felsorolt munkálatokat valóban elvégezték-e, de ezt a szakértő szintén meg tudja állapítani.
Remélem tudtam segíteni.
Goodwitch
Köszönöm a választ. Lenne még kérdésem:Amikor utoljára lehetőségem adódott arra, hogy az ingatlanba bemenjek akkor nem volt az ingatlanban olyan rész amelynek állapota indokolná azt, hogy lebontsa és újraépítse valamint a lakáson belül a falat újraépítse és így növelje a tulajdonrészét.Szinte mindent újra csináltatott.Kinek kell bizonyítani, hogyha le kellett bontani és újraépíteni az ingatlanon hiszen 17 éve nem jártam az ingatlanban. Sok minden munkálatot felsorolt a beadványában van-e jelentősége, hogy az valóban megtörtént-e.Amikor annak idején megörököltük is volt angol wc kinek kell bizonyítani. A felperes 450.000.forintban állapította meg a részem értékét 1/3 tulajdon helyett 1/9 részben. Szeretném tudni, ha ennél többet ítél meg a bíróság akkor talán én lennék a nyertes? Visszamenőleg hány évi nagy beruházást vesznek figyelembe,ha nem használtam a részem.Szeretném, ha részletesen válaszolna nagyon ideges vagyok, mert én egy törvénytisztelő ember vagyok aki nem szeret pereskedni.
Matyenkó,
sajna, amit leírtál elég kevés. látni kellene a tulajdoni lapot, és az adásvételi szerződést. pl. hogy a nagybátyád milyen jogcímen lakott akkor az ingatlanban 12 éve, kikötött magának egy holtig tartó haszonélvezetet? vagy egy lakáshasználati jogot? Mit jelent, hogy a megadott címeken nem megtalálhatók? személyesen odamentetek, vagy levél jött vissza "nem kereste" címzett elköltözött" jelzéssel?
Goodwitch
55evelyn,
persze, hogy követelheti. minden részlet az esedékességétől számított 5 év múlva évül el. Miért írod, hogy nem tudja bizonyítani, hogy nem fizetted neki ki a tartozást. Neki csak annyit kell majd bizonyítania, hogy tartozol neki, azaz meg kell lobogtatnia a szerződést, amiben a részletfizetésről szóló megállapodás van. Azt, hogy már nem tartozol, majd neked kell bizonyítanod. Az, hogy a számláról nem vette fel a pénzt, téged miért zavar? Lehet, hogy gyűjti, vagy mit tudom én...
Goodwitch
Judit mama,
ha haszonélvezetük volt a te tulajdoni hányadodon, akkor tejesen jogszerűen használták eddig az ingatlant, és nagyon helyesen végezték el rajta az állagmegóvást és karbantartást, ez alapján nem követelhetnek nagyobb tulajdoni hányadot. Ráépítéssel csak akkor szerezhetnek nagyobb tulajdoni hányadot, ha a már álló épülethez hozzáépít, átépíti, vagy azt bővíti (mondjuk tetőtér-beépítéssel) mondjuk ehhez kellett volna a Te hozzájárulásod, ha enélkül építkezett, akkor rosszhiszemű volt, és nem változnak a tulajdoni hányadok. Ha perben álltok már, javaslom, hogy fordulj egy ügyvédhez, aki a teljes tényállás ismeretében sokkal pontosabb választ fog adni.
Goodwitch
Tisztelt Tanácsadó!
Következő a problémám. A nagymamám egy háztartásban élt a keresztapámmal, 1/2 részben voltak tulajdonosok az ingatlanban. A nagymamám 2011. dec-ben, míg a keresztapám ez év febr-ban halt meg. Miután utóbbi meghalt, kiderült, hogy az ő része már 2000. óta egy más személy nevén van, azóta be is van jegyezve a földhivatalnál. Erről senki nem tudott, van két nővére, akik rendszeresen látogatták nagymamámat, még ők sem tudtak a dologról. Az eltelt 12 év alatt senki még csak nem is jelentkezett az új tulajdonos ill. a szerződés szerint az ő nevében eljáró személyek közül. Nekünk pénzünk nincs, hogy megtámadjuk a szerződést, mert nem tudjuk bizonyítani, hogy keresztapám valóban kapott-e pénzt, vagy sem, és a felmerülő költségekre sem futná. Szeretném megtudni, milyen lehetőségünk adódhat a fent említett problémára, mert a jogutód(ok) kilétéről semmit sem tudunk. Az adás-vételi szerződésben lévő címeken egyikük sem található.
Elnézést az esetleges helyesírási hibákért.
Üdvözlettel Matyenkó
Tisztelt Fórumozók!
Volt férjemtől 2008-ban vásároltam meg a közös tulajdonunkban lévő fél lakrészt. Kapott egy nagyobb összeget és havi részletben állapodtunk meg. A lakásból kijelentkezett, tartozás elismerő nyilatkozat nem készült. Nem Magyarországon él. A számláról a pénzt közel 2 éve nem vette fel.
Kérdésem a következő: Követelheti-e tőlem a még fennmaradt összeget? Vagy ismét a Bírósághoz kell fordulnia. Egy ügy meddig feléleszthető? Bizonyítani szerintem semmivel sem tudja, hogy nem fizettem ki.
Vagy a végén kell írnia egy papírt, hogy már nem tartozok?
Hozzászólásokat megköszönném.
Van egy 141négyzetméteres telken lévő 50 négyzetméteres ingatlan melyet még 1979-ben örököltünk jelenleg 1/3 részben az enyém haszonélvezettel terhelt és bírósági úton akarnak kötelezni az eladásra a másik fél azóta is benne lakik.Ez 1 családi ház viszont a város kiemelt részében található ahol a telek szerintem nagyobb értéket képvisel mint az építmény vagy a kettőt figyelembe véve becsülik fel.A benne lakó az állagmegóvást teljes mértékében ő állta értéknövelő beruházást végzett viszont 1979 óta használja az én részemet gyermekével együtt.Szerinte ráépítés folytán a tulajdoni hányadom csökkent 1/9részre nem nőtt a négyzetméter az ingatlanon.Lehetséges ez? Az ingatlan rámeső részénél mit vesznek figyelembe az összes beruházás értékét vagy visszamenőlegesen hány évig,ha végig használta az én részemet is.
Köszönöm szépen!
Ha beleegyezne a társasház alapításba akkor nem lennél a bíróságon. A bíróság viszont pont akkor alapít társasházat, ha ebben a tulajdonosok nem tudnak megegyezni.
Szívni meg azért fog, mert az épület tartószerkezete, homlokzata, tetőzete társasház esetében is változatlanul közös tulajdon marad. Magyarán a megépített tető akkor maradhat fenn, ha vagy hozzájárulsz, vagy a jognyilatkozatodat a bíróság pótolja. A pótlás viszont elég kétséges.
Elvileg lehetséges a társasházzá alakítás, így is minden közmű kölön van.
Miért fog szívni?
És ha a társam nem egyezik bele a társasházzá alakításba?
nyaraló
Tömören igen. Az egyedfüli menekülési esélyed a társasházzá alakítás. Akkor viszont a társad fog szívni. Viszont ő legalább magának köszönheti. ;)
Ha a társasházzá alakítás lehetséges, és azt kéred, erre van esély.
De most komolyan...
nanemaaa: "Elveszíthetnéd a nyaralódat. És jelen esetben az csekély vigasz, hogy esetleg a társad is. "
Ez tömör fordításban azt jelenti, hogy a mai Magyarországon, elvesztheti a nyaralóját egy olyan állampolgár, aki semmi törvényelleneset nem követett el, csak mert tulajdonostársa engedély nélkül és szabálytalanul épített egy tetőt a közös ingatlan felére?
Szerintem nem. Megkísérli a megállapodást a két fél között, de ha nem megy, akkor árverezés lesz.
Ha már lúd, legyen kövér alapon, esetleg neked meg pert kellene indítani a társasházzá alakításra (ellenkereset?). ;-) Kérdezd meg az ügyvédedet, mit szólna hozzá.
@ nanemaaa
Köszönöm a választ!
- A megszüntetés a te esetedben műszaki megosztással nem lehetséges, mivel az osztóvonal épületet nem metszhet.
- Azt írtad, "marad a kivásárlás." Ma küldött is nekem egy ajánlatot. De én nem akarom a tulajdonrészemet (a szüleim által épített a nyaralót) eladni. Kötelezhet erre engem a bíróság, hogy eladjam neki tulajdonrészemet?
Nyaraló
Valószínűleg azért mondta, hogy rád ijesszen. Valóban lehet közös tulajdon megszüntetésére pert indítani, de attól a társ nem fog előrébb jutni. A megszüntetés a te esetedben műszaki megosztással nem lehetséges, mivel az osztóvonal épületet nem metszhet. Marad a kivásárlás, vagy az elárverezés, amit vélhetőleg a társad sem gondolna komolyan.
Lehetne még társasházzá alakulni, de a társ ettől nem jutna előrébb, mivel a homlokzat és a teherhordó szerkezet akkor is osztatlan közös tulajdon maradna. Magyarán akkor sem tudna a hozzájárulásod nélkül tetőt építeni, illetve arra fennmaradási engedélyt kapni.
Én hátrányt nem tudnék mondani, előnyt annál inkább.
Kérdés: Milyen hátrányom származhatna abból, ha a tulajdonostárs kérelmére a bíróság a közös tulajdont megszűntetné?
Ferenccel az ½-½ arányú közös tulajdonunkban áll a műszaki leírás szerint egy 2 üdülőnek minősülő ingatlan.
A két lapostetős üdülő használata kezdettől fogva teljesen elkülönül, a kert rész kerítéssel is elválasztott, kezdettől fogva mindenki a saját maga részét használja és tartja rendben. Ugyan osztatlan közös tulajdonként van feltűntetve, valójában azonban már a kezdetektől osztott közös tulajdonként funkcionál.
Ferenc egy jogerősen szabálytalan (engedélyem és tájékoztatásom nélküli saját lapos tetőrészre 70 cm es félnyeregtetőt épített) ráépítés után beperelt jognyilatkozat póltása iránt.
Miért jön azzal nekem Ferenc ügyvédje, hogy "a Ptk. rendelkezése szerint bármely tulajdonostárs kérelmére a bíróság a közös tulajdont megszűnteti"
Nekem milyen hátrányom származhatna abból, ha a tulajdonostárs kérelmére a bíróság a közös tulajdont megszűntetné, amikor eddig is telejesen elkülönült a tulajdon használata, karbatartása...stb.?
Külön megállapodás nem született, csak egy aláírást adtunk, hogy bővítheti a házat a tulajdonos társ.
A telek megosztás hányadairól nem volt szó, és semmi másról.
Ráépítésről csak akkor lehet beszélni, ha a felek között nincs előzetes megállapodás. Mivel itt van, így a megállapodás szerint kell eljárni.
Tisztelt Fórumozók!
A következő kérdéssel állok elő.
Van egy külterületű telkünk és rajta házunk 1/2-1/2-ed arányban egy családdal.
A telket közösen használjuk, a ház természetben jól elkülöníthető.
A család jelezte igényét, hogy szeretne a saját házrészéhez hozzáépíteni, amit mi aláírtunk és ezt meg is tette. A tulajdoni hányadok az ingatlan nyilvántartásban nem módosultak.
A kérdésem többrétű.
Ez egyáltalán ráépítésnek számít? Hiszen nem más tulajdonára épített, hanem közös tulajdonra...
Attól kezdtünk tartani, hogy emiatt egy esetleges közös tulajdon megosztásnál módosulnak 1/2-1/2-ed arányról a ház természetbeni használata miatt a telek tulajdoni arányok.
Követelheti-e a család, hogy mivel a ház természetben nagy arányban van az ő tulajdonukban, a telek megosztásnál a telek is nagyobb arányban legyen a tulajdonuk?
Egyébként mi utólag nem követelhetünk használati jogot a közös tulajdonra épített megnagyobbított házrészükre?
Ha megosztunk mindent, nyilván nem 1/2-1/2-ed arányban fogunk a házon osztozni, hiszen a józan ész is ezt diktálja, hanem figyelembe vesszük a plusz építkezésüket. De lenne jogunk kérni, hogy mivel közös tulajdon, akkor a bővítmény fele a mienk legyen? Ha igen miért, ha nem, miért nem?:)
Köszönöm előre is a válaszokat!
doitright
Ha bírósági végzéssel jóváhagyott egyezség tartalmazza a végrehajtói árverés feltételeit (kikiáltási ár, a vételár megosztása), akkor nem kell már újra perelni a közös tulajdon megszüntetése iránt. A végrehajtás költségeit persze meg kell előlegezni.
