matthiasi
Itt jelen esetben a kérdező kitalálta, hogy csak akkor adja vissza a kauciót, ha a bérlő kijelentkezett a lakásból. Nos nyilván bármit bele lehet írni a szerződésbe, még akár olyat is, ami a jóízlés határát súrolja, de ebben a szituban miután állítólag károkozás - vagy ahogy a volt bérlő írta, értéknövelő beruházás - történt a lakásban, alapból vissza akarta a kaució jelentős részét - talán az egészet - tartani. Aztán mikor a volt bérlő karakánabb volt annál, hogy ebbe csak úgy belenyugodjon és bíróságra vitte a történetet, akkor meg csodálkozott, hogy onnan kezdve már a volt bérlő nem közvetlenül vele kommunikált, hanem a bíróságon keresztül és hát a kijelentkezés tényét is így tudta meg (ez különösen fájó pont volt neki, ahogy elnéztem). Mondjuk én ezen helyből nem csodálkoztam.
És hát a végén a bíróság sem egy az egyben neki adott a „károkozás” témájában igazat, szerinte rosszul állapították meg a pernyertesség mértékét és így most fizetheti a teljes perköltség (felperes ügyvédi költsége, szakértői díj, stb.) 41 %-át is a történetnek, ami jóval nagyobb összeg, mint ami az egész károkozás lehetett talán. Lehet neki nem kellett volna ilyen ellenségesen fellépnie a volt bérlővel szemben, bár nem tudjuk a mai napig, hogy mi is volt konkrétan ez a károkozás, csakis az ő elmondása alapján kell(ene) ezt megítélnünk, az meg sajnos nem fog menni.