Köszönöm a gyors válaszokat, de akkor nem jól írtam, hogy én mit akarok. A lényeg van egy kertes ház, ami osztatlan közös tulajdon. Mi már úgy vásároltuk meg, hogy az ingatlan egy kerítéssel el volt választva. A túl oldalon folyik engedélynélküli építkezés, ami az ingatlan tulajdonhányad beépítésénél gond. Mondjuk, hogy én szeretnék építkezni, akkor nem kapok majd engedélyt, mivel a telek hányada túl van a beépíthető területen. Itt semmi közös nem lenne, de mivel 2 lakásról van szó, így kérhetem a társasházzá nyilvánítást, azt tudom biztosra.Még akkor is, ha nincsennek közös kiadásaink, ez csak könyvelés szempontjából számítana.Így hivatalosan kérhetném, hogy legyen a házszám a-b. vagy fsz.1-2. De én azért kértem segítséget, mert nem értem teljesen, hogy a földmérővel csak telekhatárt kell felméretnem és kell földhivatali iratok kikérése vagy egy komplett tervrajz is kell. Ügyvéd bitos tudná, de annyi pénzem nincs, hogy teljesen megbízzak egy ügyvédet, hogy intézze el helyettem. Azt csak a végére szeretném, ha már csak hitelesíteni kell iratokat. Remélem, most jobban leírtam, mit szeretnék kérdezni. Hisz soha nem foglalkoztam ilyen dolgokkal.
Köszönöm
Osztatlan közös tulajdon használata
Reméljuk Jucus értette a kérdésemet.
Arra akartam célozni, ha csak egy közös vízdíj miatt akarja a társasházzá alakítást, akkor felesleges pénzbe vernie magát, - ahogy meg mondtad, egyedül nem is tudja.
Úgy érti, a társasházzá alakítás költségeit.
Ha a tulajdonostárs nem egyezik bele, akkor egyedül nem tudod társasházzá alakítani az ingatlant - tehát a költségeit sem kell egyedül viselned. (Nem lesznek költségek.)
Bíróságtól kérheted a társasházzá alakítást - akkor viszont a költségek egy részét megosztják, a perköltséget meg a tulajdonostárssal fizettetik meg, hiszen pervesztes lesz.
Mik azok a költségek, amiket közösen kellene fizetni?
Tisztelt Jogászok!
Szeretném megtudni pontosan, milyen iratokat kell beszereznem egy osztatlan közös tulajdonu ingatlanhoz, amivel elindíthatom a társasházzá nyilvánítást. A jelenlegi állapot egy kertes családi ház 2 tulajdonossal, de még az a problémám, hogy a másik tulaj valószínű nem fogja aláírni a kérelmet. Így csak én fizetném az összes költséget ami eléggé megterhelő számomra. A lényeg, hogy itt nincsennek közösköltségek, eddig sem volt.
Köszönöm előre is a válaszokat.
A saját tulajdoni hányadát adta ki az egyik tulajdonostárs.
A tulajdonosok tulajdoni arányuk többsége alapján határozhatnak az egész ingatlan használatáról, ahsznosításáról, tehát ha többségben van az, aki ezt elhatározta, akkor az ő tulajdonosi határozatát lehet bíróság előtt megtámadni, ha az sérelmes. Ha nincs, akkor természetesen nincs módja az ingatlan használatáról nélküled rendelkezni. El kell dönteni, hogy a mostani bérleti díjat követeled, vagy használni szeretnéd az ingatlant.
Köszönöm a választ! "Jobbra" számítottam, mert 2 helyen is láttam olyan válaszokat itt a fórumon, mely szerint a társtulajdonos nem adhatja ki albérletbe a tulajdonát képezŒ lakást a többiek beleegyezése nélkül.
:) Ha nem kívánjátok fizetni a bérleti díját, akkor kár bolygatni. Ha meg élni kívántok az előbérleti jogotokkal, akkor tegyétek nyugodtan szóvá.
Lehet bejelentést tenni az apeh-nál.
Ha az albérlők zavarnak titeket, hangosak, stb. birtokháborítás miatt panaszt tehettek a helyi önkormányzat jegyzőjénél.
És mit tehetünk, ha ezt nem tette meg? Egyébként szerintem feketén adja ki a lakást, szerzŒdés nélkül.
Úgy van, hogy mindenki a saját tulajdoni hányadával rendelkezhet, de a tulajdonostársakat előbérleti jog illeti meg. Vagyis meg kellett volna kérdeznie titeket, hogy bérbe kívánjátok-e venni azon az áron, amin ő kiadta 3. személynek a saját tulajdoni hányadát.
Kedves Immaculata!
Nem értem a kérdést. A házon belüli tulajdonviszonyokat az dönti el, hogy mi amikor megvettük a lakást, akkor a mi lakásunk használati jogát vettük meg. De ez biztos nem szakszerı.
Eléggé hihetetlen, hogy a lakások nincsenek külön tulajdonban. Biztos, hogy osztatlan az az ingatlan?
Ha osztatlan, akkor mi alapján lakja ki ki a magáét?
Kedves Fórumozo Jogászok!
Segítségüket kérném. Egy osztatlan közös tualjdonú 4 lakásos ingatlanban lakunk. Az egyik tulajdonos egyre lehetetlenebb albérlŒknek adja ki lakását. Én csak most bukkantam rá arra törvényi megszorításra, hogy osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonostársak hozzájárulása szükséges a bérbeadáshoz. Kérdésem: tényleg így van-e ez? És ha igen, akkor kihez kell fordulni a hozzájárulás nem léte miatt?
Válaszukat elŒre is köszönöm,
Z. Gábor
Bíróságtól is lehet kérni a társasházzá alakítást. Az majd kötelezi őket a költségviselésre.
Kedves "Egyjogász", sajnos, későn kaptunk észbe.
Kérdésem, ha már nem tudunk úgysem kilépni innen (mert nem igazán tudunk...hatalmas kölcsönünk van 20 évre+szocpol): ha elvileg mindenki támogatná a felosztást/ társasházzá alakulást, csak a pénzt nem hajlandóak rááldozni, hogyan lehetne mégis rávenni őket, hogy kicsit spóroljanak erre is? Sehogy? Mert most itt tartunk.
Ha pont 50-50% , akkor ez patthelyzetnek tűnik. Ebben az esetben a tulajdonostárs maga csak akkor végezheti el a beruházást, ha ez kifejezetten szükségesnek tekinthető.
Mindenesetre a legjobb az lenne, ha éppen ő venné meg a részed, és akkor teljesen mindegy, mit tesz.
Nem akarok még egy új fórumot nyitni ugyanebben a témában, ezért hasonló ügyben itt szeretnék tanácsot kérni.
A testvéremmel úgy alakult, hogy van egy közös telkünk, egy lerobbant házzal amin anyánk élvezeti joga van. (Valamikor nem lehetett két szőlő egy ember nevén, ezért megkértek, hogy engedjük a nevünkre írni - élvezeti joggal) Közben üdülőterületté nyívánították.
Jelenleg anyánk idős ragaszkodik az ingatlanhoz, az adót testvéremmel közösen fizetjük 12 éve, eladásról nincs szó.
Anyám halála után én nem tartok igényt a területre, a testvérem valószínü igen.
A testvérem kitalálta, hogy vezessük be a vizet, (750 ezer Ft) mert megnő a telek értéke.
Mivel a telekre nem fogok igényt tartani, ásott kútunk van, nem szeretnék ebbe belemenni, mert csak többet kellene eladáskor adóznom.
Kérdésem: az én beleegyezésem nélkül a testvérem beruházhat-e. Az eladásnál problémát okozhat az értéknövekedés értékelése, ezért én nem szeretnék belemenni.
Válaszukat köszönöm.
Hát én az ilyen ingatlan közös használatát érintő ügyekben mindíg azt szoktam mondani, hogy aki nyugalomra vágyik, nem szeret a szomszédel viaskodni, pereskedni, idegeskedni, az költözzön családi házba. :)
(Na persze olyanba ami nem osztatlan közös tulajdon.)
Még az sem garancia, ha az ingatlan másik felében rokon lakik, nekem az egyik legnagyobb ilyen jellegű perem három (egy ingatlanban lakó) testvér + a mama viaskodása volt.
Nem akarjuk mi megváltoztatni azt a szerencsétlent, csak nyugalomra vágyunk. Ám igazad lehet, nem fogunk bunkert építeni magunk köré :) így gyakran fogjuk látni.
Az ügyeink haladnak, sajnos lassan: volt a mérnök, méricskélt, nemsokára lesz rajz a telekről úgy, ahogy azt megbeszéltük a többiekkel is. Az első szomszéd előtt levő közös vízóra miatt újabb balhé van, mert ráébredt, hogy azt ő nem kaphatja meg (legfeljebb, ha mi megengedjük). Neki nem tetszik, hogy nem ő tartana minket "rettegésben", hanem a többi lakó őt, hogy lebontatjuk a kerítését "ha csúnyán viselkedik" (ezt ő mondta nekünk egy hete). Szóval, már nem is akarja a felosztást. Viszont akar közös kaput és újabb emésztőt...
A mi döntésünk: nem lesz semmi közös építés, rendezkedés, míg nem megy bele a társasházzá alakításba. Pénze volna rá! (ezt tudjuk mi is, a középsők is.) Csak neki ez a helyzet tetszik, mert úgy gondolja, üvöltéssel bármit elérhet (sajnos, már elért így pár dolgot).
Most várunk, hogy a józan ész felülkerekedjen. Reméljük, van ilyenje...
Nem akarok vészmadárkodni, de magától attól a ténytől, hogy társasházzá alakultok (ami egyébként jó ötlet), a szomszéd még nem lesz normálisabb.
Minden esetre az alapító okiratban nagyon jól írjátok körül, hogy ki mit használhat.
(Aztán majd jöhet a pereskedés,ha valaki nem tartja be az alapító okiratot :) )
Leírom, mire jutottunk: holnap jön a földmérő mérnök (mi álljuk a költségét). Sikerült megállapodni valami felosztási igény-félében mindkét családdal. Az ügyvéd szerint ragaszkodjunk a társasházhoz (mi is ezt akarjuk!), mert a megállapodást felrúghatja a szomszéd, ugyanis hajlamos rá (most úgy tesz, mintha nem történt volna semmi múlt héten)...
Viszont nem nagyon akarják a társasház megalakulását sürgetni, az anyagi vonzata miatt. A középsőket sem akarjuk rossz helyzetbe hozni, de ki tudja, mikor kezd mindent előlről az első lakó...
Kérdésem most a következő: hogyan lehet valamiféle határidőt szabni a szerződés aláírásának (a kifizetésnek)? A földmérő által készített rajzot, felosztást írásban küldi ki az ügyvédünk mindkét családnak. Sajnos, a szóbeli megegyezés az első lakóval teljesen lehetetlen, naponta változtatja a szavát. Kérjük, hogy ebbe foglaljon valami határidőt az ügyvédünk? Ez működhet?
Szia!
Mi telekhasználati megállapodást kötöttünk ügyvéd előtt, ez nem olyan költséges!Próbáljatok beszélni vele,hogy akkor mindenkinek lenne egy kis saját telke!
Nagyon köszi a tanácsot!
Időközben egyre tarthatatlanabbá válik a helyzet (a szomszéd naponta csenget/megállít, alkudozik, aztán zsarolni próbál...), így felkerestünk egy ügyvédet, aki úgy tűnik segíteni fog. Vázoltuk a helyzetet, és konkrét válaszokat hétfőre ígért.
Addig kerüljük a szomszédot.
Trmészetesen illetéket le kell róni, meg ilyen ügyben célszerű megbízni egy ügyvédet... Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya és sok tényezőtől függhet. Az illetékre és költségekre (szakértő, tanúdíj) lehet költségmentességet is kérni. Ehhez a megfelelő nyomtatványokat, igazolásokat csatolni kell! Részleteket majd az ügyvéd elmondja. (Tényleg ajánlom, hogy keress fel egy kollégát!)
