birtokvédelem

A bérbeadónak kötelessége a bérlet tartama alatt az ingatlan folyamatos rendeltetésszerű használatának biztosítsa.

A bérlőnek kötelessége a szerződés szerint időre, pontosan megfizetni a bérleti díjat.

A fenti kettőnek közvetlenül a világon nincsen köze egymáshoz, egymástól függetlenül is kötelező.

De ha az egyik hibázik, jó, ha a másik problémája esetén kussol az előbbi is.

Szóval sok mindent nem lehet jogilag, de hát megeshet hogy úgy alakul.

Szemétkedéshez kérsz segítséget, várj egy kicsit, meglátod lesz bőven!

Üdvözlet a Szakértőknek és az érdeklődőknek !

Van egy ismerős aki kifogott egy nem fizető bérlőt.
Nyomás gyakorlásként tehet e olyant , hogy a cirkót karban tartás címén működés képtelenné teteti... szerelővel.
Ezek a bérlők általában nem tudják, hogy mi egy birtokvédelem útja, vagy ha kérnek is kizártnak véljük, hogy azonnali büntetést rónak el egy nem működő cirkóért.
Egyébként is a bérlőnek már lejárt a szerződése, nem fizet, akkor mi lapon indikál magának birtokvédelmi jogalapot :
? A következő már erősebb. Van egy stabil ajtó, rajta 3 zár. nem fizetés esetén péntek d.u amikor nincsenek otthon bezárni a pót zárat, majd 3 -4 óra múlva kinyítni.
péntek este hová megy ? Úgy vélik bizonyos potyázók, hogy a hatóság, a rendőrők azonnal ugranak a kérésükre ?
Igaz ez, valós az ilyen gondolkodás ?
Tehát az ilyen birtokvédelmi esetek valósak vagy csak egyesek úgy vélik ?,
kösz előre is.

és ide van elrejtve a rád vonatkozó rendelet:
http://vacduka.hu/…zerkezet.pdf

Csapadékvíz elvezetés
Csapadékvíz elvezetés szabályai, tövényi előírásai 2020-ban
A csapadékvíz elvezetést nem helyi rendeletekkel szabályozzák, hanem az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendelet (OTÉK). Az OTÉK előírásainak alkalmazása kötelező jellegű. Az OTÉK 47. § (8) bekezdése kötelező jelleggel előírja, hogy a telek, terület csapadékvíz elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen, az építményekben, továbbá a szomszédos telken és építményekben, valamint a közterületen kárt (áztatást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. A csapadékvíz elvezetésének (esővíz elvezetésének) részletes szabályait az OTÉK 47. §-a foglalja magában. Telekről csapadékvizet (esővizet) a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben jogi kérdése merülne fel a csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatban, érdemes olvasni a jogi fórumokat, ahol feltehetjük ezzel kapcsolatos kérdéseinket is.

Üdvözlöm!
Nem rég költöztünk Vácdukára, a ház még építés alatt van, félkész állapotban. Sajnos a telek adottságai miatt esőzésekkor a környező utcák, telkek összes csapadékvize hozzánk folyik be. Az utcán semmilyen árok nincs kiépítve. Kértem az Önkormányzatot hónapokkal ezelőtt, hogy tegyenek valamit a csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatban, de nem történt semmi. Az elmúlt időszakban több egymást követő eső után napokig szivárog be a félkész házba a víz. Kívülről szigetelve van, de félig a föld alatt is, mivel nagyon lejtős a telek. A föld teljesen át van ázva, nem tudja elnyelni a vizet és a nagy víznyomás miatt folyamatos a szivárgás. Közvetlenül eső után pedig szinte önlik be a falakon átnyomuló víz. A ház két oldalán patakszerűen hömpölyög le a több utcányi víz.
Próbáltam utána nézni a helyi építési rendeletben, illetve az Önkormányzati Törvényben, hogy kinek a feladata lenne a közúti csapadékvíz elvezetés, de sajnos nem találtam a kérdésemre a választ.

Abban kérek segítséget, hogy hol van egyértelműen szabályozva, hogy az utcán elfolyó csapadékvíz elvezetéséről kinek kell gondoskodnia, nekem, mint telektulajdonosnak, vagy az Önkormányzatnak, mint a közút fenntartójának? A helyi építési rendeletben sajnos ez nincs benne. Amennyiben az Önkormányzatnak a kötelessége a a csapadékvíz elvezetéséről gondoskodni, kérhető-e kártérítés az Önkormányzattól?
Válaszát előre is köszönöm!

anna1234,

A társasház közgyűlésének joga a kert használatának szabályait meghatározni. Kérheted, hogy ne oda tegyék. Kérheted, hogy legyenek benne szabályok, legalább általánosan (ne zavarja a többi lakót se az égéstermék, se a szagok, se a zaj). Kérhetsz bármit.

Ha mégis megszavazza többség, és úgy érzed, hogy sérti a jogos érdekeidet a határozat, 60 napon belül bíróságon megtámadhatod.

És ha valóban zavarnak az ingatlanod használatában, akár mert bemegy a füst, akár mert zajonganak, akkor kérhetsz birtokvédelmet a helyi jegyzőtől.

Üdvözlöm!
Nemrég költöztünk be egy új építésű társasházba. A házhoz közös kertterület is tartozik. Azt tervezik hogy kiülőt és grillezőt szeretnének a közös kertbe. Jelenleg olyan helyre raknák ami nagyon közel van az én erkélyemhez, nappali-konyha ablakhoz. Félek hogy folyton azt fogom hallgatni hogy itt beszelgetnek alattam, illetve ha grilleznek bejön a füst. pár méterre lenne. Joga van e a társasháznak többségi szavazattal hogy oda rakják ezt a kiülős grillezős részt ahová akarják? Összesen 3 lakást érint a 30-bol igy nem sok lakót fog értékelni ha oda raknák. Amikor megvásároltam a lakást nem volt ide tervezve alám semmi csak kert és most aggódom emiatt.

Az nem jó, ha őt kötelezik, hogy alakítsa át megfelelően a kerítést?

Az lenne a kérdésem, hogy ha a szomszédom keritése olyan ritka, hogy azon át tudnak harapdálni a neveletlen uszitott kutyái, van-e jogom az őáltala létesitett keritéshez hozzányúlni, valamivel lefedni legalább olyan magasságban, hogy az acsarkodó kutyái mellett ki lehessen menni a saját kutyámmal.

A szomszédom ugyanis megtiltotta, hogy bárki hozzányúljon az ő keritéséhez, még a mellé telepitett sövényemet is kigyomirtózta.

Igy viszont nem lehet kutyával kimenni a házból, mert a két kapu szükös helyen egymás mellett van, a kutyáit pedig mindig leuszitja.

Te. És akkor mi van? Mi a konkrét problémád, és mi az igazi kérdésed?

drbjozsef,

Köszönöm.
Ha Én tulajdonos vagyok és életvitel szerűen lakok az ingatlanon, akkor ha jól értem Én vagyok a birtokos is?

skytheman,

Olvasd el ezt :

https://drujvary.hu/…-osszuk-meg/

skytheman,

Osztatlan közös tulajdonnak ez a főszabálya :

„Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan használatára és birtoklására, azonban ezt a jogát nem gyakorolhatja a másik tulajdonostárs jogainak sérelmére.”

Kell adnia kulcsot. Bemehet, sőt ott is lakhat, elvileg. DE, ha kialakult használati rend - akár a másik tulajdonosnak csak a hallgatólagos beleegyezésével - akkor azt később is be kell tartani.

Mindegy ki a többségi, és ki a kisebbségi tulajdonos. Csak eszmei hányaduk van, ami nem kapcsolódik feltétlenül a használathoz. A lényeg, ki a birtokos. Akár a kisebbségi tulajdonos is lehet a birtokos. Ha csak az egyik tulajdonos birtokolja az ingatlant, akkor önhatalommal a másik nem változtathatja ezt meg. Nem mehet be, nem költözhet be. ILYEN esetben nem kell neki kulcsot adni. De a kizárt tulajdonos felszólíthatja a birtkost, hogy biztosítsa neki is a használat jogát, és ha ezt nem kapja meg, bírósághoz fordulhat.

Tiszteletem!

Adott egy osztatlan közös tulajdon, aminek két tulajdonosa van. A többségi tulajdonosnak kötelező adni belépési lehetőséget (kulcsot) az ingatlanhoz, vagy elegendő ha előre megbeszélt időben beengedi? A többségi tulajdonos hivatkozhat a birtokvédelemre?

Szjani67,

Egyébként konkrét országos törvényi előírás nincs a növények ültetésére a telekhatártól, de általában helyi önkormányzatok szabályozzák/szabályozhatják ezt. Érdeklődj ott, talán a HÉSZ-ben, talán más határozatban szerepel.

Szjani67,

Hogyne volna. Csak általánosságban. Most, hogy így nőnek az ágak, sajnos ez a menetrend.

Egyébként azt megpróbálhatod, hogy felszólítod a lenti passzus alapján, hogy oldja meg a metszést a saját területéről. De ha nem teszi, a normál menet az, hogy felszólítod hogy csinálja meg (ehhez igénybe veheti a telkedet), és csak ha NEM teszi meg így sem, akkor vághatod/vágathatod le az ő költségére.

„Ptk.5:23.§ A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.”

Köszönöm a választ!

Azt szeretném még megtudni, hogy nekem nincs arra semmi lehetőségem, hogy meg legen előzve, az hogy átnőjön a sövény? Azért itt tényleg nem egy fáról van szó, hanem 40 méter hosszon sövényről. Ilyen esetben nincs valamiféle országos előírás, hogy hogyan kell egy sövényt ültetni telehatár közelébe? Nem kellene neki eleve úgy ültetnie, hogy tudja gondozni?

Köszönettel:

János

Szjani67,

Igen, át kell engedned. Legfeljebb felhívod a figyelmét, hogy kártalanítás ellenében használja a területedet, ha bármi kár ér, akkor azt követelheted tőle, beleértve a virágaidat, növényeid ért kárt is.

„Ptk.5:25.§
(1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.
(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.”

Üdvözlöm!

Szomszédom a 40 méter hosszú közös határunkon lévő kerítés (a kerítést neki kellett építenie) teljes hosszában tuja sövényt ültetett saját oldalára(25-30 méteren 3-3,5 méter magas brabant tuja és 10-15 méteren 6-7 méter magas smaragd tuja. A tuják elérték a kerítést és át is nőttek rajta és felette. Kértem, hogy metssze meg őket. Közölte, hogy olyan sűrű a sövény, hogy az ő oldaláról ezt nem tudja megtenni. Amennyiben átjöhet hozzám megmetszi. Nem engedtem, mert nem szeretném, ha letaposná a növényeimet és szerintem nem is jó ötlet. Tekintettel a brabant tuja növekedési ütemére (50-70cm/év) a munkát három-négy alkalommal kellene elvégezni évente, minden esetben az én növényeimen taposva.
Birtokvédelmi eljárást indítottam az önkormányzatnál, akik határozatban közölték, hogy nekem biztosítanom kell a szomszéd bejutását a tuják metszése elvégzésének érdekében.
Szerintem ez így nem ok! Tényleg joga van letaposni nálam évente mindent, azért hogy neki szép legyen a sövénye? Mi a teendő, hogy az önkormányzat is vele ért egyet?

Köszönettel:
János

Üdvözlöm!Próbálom röviden leírni.11 éve megvettünk az önkormányzattól egy kertes társasházi garzont.A lakáshoz tartozó tárolóval együtt.Tároló mindegyik lakáshoz tartozott,és osztatlan közös ez is valamint a kert.Tavaly elött a társasházba költözött egy elég agresszív család.Rögtön lecseréltették a társasház képviseletét lévén több dologban is igazuk volt ez meg lett szavazva.Egy könyvelőirodás belvárosi cég vette át az ügyeket,és már az elején elmulasztottak fontos információkat hivatalosan közölni.Később kiderült hogy az új lakó baráti körébe tartozik ez a cég.Azóta a társasházban mint egy kiskirály úgy viselkedik az új lakó és családja.Hatalmas beton oszlopokat helyeztek el a virágoskertben,mert majd a kerítést rendbe hozzák.Kb 1 éve az ablakunk alatt a virágok tetején beton lábazatok fekszenek.Idén-távollétünket kihasználva- befalazták a tárolónk bejárati ajtaját és a közös falat áttörve "magukévá" tették,és most a többi van soron.Hiába fordultam a közös képviselőhöz,semmi reakció nem volt,sőt letiltottak a serverükről.Birtokvédelmet kértem ez év áprilisában,de a jegyző elutasított-ezt most kaptam október elején kézhez-mondván hogy éven túli a panasz,és nem a közös képviselettel szembe kell birtokvédelmet kérnem ha nem a lakótárs ellen.Ezt én csak félig érzem igazságosnak,mivel a közös képviselő semmit nem tett annak érdekében,hogy a békés viszony rendeződjön,ill nem szólította fel hogy az eredeti állapotot állítsa helyre.Az új lakónak se a pontos nevét,se az elérhetőségét nem ismerem,mivel azóta hogy ide költözött lakógyűlés nem volt,a közös képviselő pedig nem hajlandó adatot szolgáltatni.Persze bekopoghatok a lakótárshoz,de aki így viselkedik egy lakóközösségben nyilván nem fog kulturáltan elbeszélgetni velem.Kérdésem kihez és hova fordulhatok,mivel úgy gondolom hogy ezek a megnyilvánulások arra utalnak ill.céljuk az hogy ott lakásunkat ellehetetlenítsék,lévén több pl a mellettünk levő lakást is felvásárolták.Válaszát előre is köszönöm!

A bontóper lezajlott, de a vagyoni 2018 őszi beadás után, a javítások miatt idén májusban fogadták be bíróságon... A másik fél kihasználta a 45 napot és kért még 45 napot, mert meg akart egyezni. Sajnos megkapta de semmilyen egyeztető tevékenység nem történt.
Még időpont nincs az első tárgyalásra sem. A közös házból azért jöttem el, mert a gyerekek előtt folyamatos veszekedések voltak. Az eljövetelem előtt már külön szobában is aludtam, mert nem tudtam elviselni azt a negatív légkört.
Elköltözésem után nem akart beengedni a közös lakásba, ha visszamentem, akkor veszekedett, ott állt mögöttem, számonkért hogy mit és miért csinálok és felszólított a távozásra.

Az 1/2 1/2 tulajdonú közös ingatlan postaládáját lecserélte és nem adott kulcsot nekem. A gyerekeken keresztül érdeklődöm, hogy jött e valami levelem.
Sokszor előfordul, hogy csak két hét múlva értesülök egy hivatalos irat értesítőjéről.

Jeleztem neki és a bontóperben is leírtam a fenti dolgokat.

A másik dolog, hogy a nem hajlandó beszélni a vagyoni megállapodásról, hanem az ügyvédjére hivatkozik, hogy vele lehet tárgyalni. A képviselője az én ügyvédem levélére válaszol, de nem a megegyezésre törekedik, hanem az idő húzására már lassan négy éve. Nem volt bírói egyesség a lakáshasználatról, ráadásul fizetem a lakás hitelének a felét. A volt feleségem a közműveket sem irattatja át a saját nevére, hanem az én nevemre jönnek a közüzemi számlák.

Kérdések:
van-e értelme birtokvédelemnek a postaládával kapcsolatban, ha ezek a dolgok közel négy éve folyamatosan zajlanak?

kért hosszabbítást a megegyezésre hivatkozással, de nem történt semmi egyeztetés. Ezt figyelembe veszi a bíróság?

Azt állítják, hogy nem jár se lakás- és többlethasználati díj, azért mert eljöttem, habár a PK 279. szerint járna. mi az aktuális döntési gyakorlat?

A per elhúzásának az egyik oka és célja lehet, hogy addig fizetem én is a hitel felét és idegileg és anyagilag akarnak ellehetetleníteni. Eddig már 2 millió forintot fizettem, mint adós.

A lakáshitel rám eső kamatai összegét is be lehet számítani a vagyoni mérlegbe?

Válaszokat előre is nagyon szépen köszönöm

A tulajdonközösség többséggel dönt a használati megállapodás létrehozásáról. A döntést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A használati megállapodást ügyvédnek, közjegyzőnek kell írásba foglalnia, mert a földhivatalba is ők nyújthatják be.

Amennyiben a földhivatal nem fogadja be, mert hiányzik valamely tulajdonos aláírása, akkor bíróságtól kell kérni a hiányzó tulajdonos jognyilatkozat pótlását.

Ha a földhivatal simán befogadja, az megfellebbezhető, másodfok után bírósági felülvizsgálat kérhető.

Ez a használatra vonatkozó írásos szabályzata ez jó, ez működhet! Mindenképp teszek egy próbát a személyes egyezkedésre, hátha nekem sikerül (a többieknek nem sikerült), aztán ha eredménytelen akkor kéne bíróságtól kérni ilyen szabályzat létrehozását.

Ezt hogy lehet kezdeményezni? Milyen költséggel jár?

Köszönöm!

Kamerát is fel lehet szerelni.