Ket., védett tanú

A Ket. szerinti védett tanú védett adatai közé oda/bele tartozik-é a védett tanú aláírása ... ?

Ha nem, miért nem?

Igaz ugyan, hogy az aláírás nem természetes személyazonosító adat, és a Ket csak ezek zárt borítékban kezelését írja elő kifejezetten, de szerintem az aláírása sem szerepelhet - akár bejelentésén, akár jegyzőkönyvön - az ügyirat "nyílt" részében.
Ezt erősíti meg hogy a BM Ket Munkacsoportja a védett tanú jogintézményével kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy "...nem csak az adatok zárt kezelése a hatóság kötelessége, hanem az egész eljárást úgy kell lefolytatni, hogy annak során a védett személy kiléte ne legyen megállapítható. ... a tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet zártan kell kezelni, az ügy hozzáférhető iratai között a jegyzőkönyvnek olyan másolata helyezhető el amely nem tartalmazza a védett személy azonosítására alkalmas adatot, vagy megállapítást."
Ezzel kapcsoplatban Ket oktatáson azt hallottam, hogy pl. a jegyzőkönyvet úgy kell megfogalmazni, hogy abból se jöhessen rá az ügyfél, ki a tanú, pl. nem szerepelhet benne olyan fordulat, hogy "láttam, hogy a szomszéd...".
Ha van konkrét tapasztalatod védett tanús ügyben, kíváncsi lennék rá. Nálunk eddig ilyen igény nem merült fel, valószínűleg azért mert nem is tudnak róla az ügyfelek.
Sok sikert!

A tanú aláírása nem tartozik a természetes személyazonosító adatok körébe! Ugyanakkor a név természetes személyazonosító adat! A tanú aláírásából mindenféle következtetgetés nélkül meg lehet állapítani a nevét, illetőleg be lehet azonosítani a tanvallomást tevő személyt! Ha ez az aláírás olvashatatlan, akkor is az ellenérdekű fél, vagy ügyfél ismerheti azt! Így azonosíthatóvá válik a tárgyszemély!

Megítélésem szerint, minden egyes olyan ügyben vélelmezni kell a tanúvallomás zárt kezelését, amelyben gyakorlatilag van ellenérdekű ügyfél, hiszen a tanút vallomása miatt súlyosan hátrányos következmények érhetik.
Kiváltképp igaz a vélelmezés, ha belegondolunk abba, hogy a Ket.53§ 2 bek. alapján a tanú köteles vallomást tenni

A Ket. ezzel feltűnően megengedő szabályozást hozott létre a tanú javára. Büntető-eljárásban, ugye, régebbi téma a tanúvédelem, ott ez a megoldás a különösen védett tanúnak felel meg, ami csak súlyos bűncs. miatt indult ügyekben lehetséges. Általában , ugye, a tanút látja a terhelt a tárgyaláson, és csak a nevén kívüli adatainak zárt kezelését, kivételesen nevének zárt kezelését kérheti.

Nos igen, nem győzünk az új közig. kódex csodájára járni! Lesz egy csomó per: hivatal vs. ügyfél :DD

Így van, pl. épp a védett tanúval kapcsolatban fel kell kötnie a felkötnivalót a t. köztisztviselőknek, mert az ügyfélnek viszont meg kell adni a lehetőséget, hogy érdemben reagáljon a tanú állításaira. Csak ha a tanú állításainak ismertetésével a tanú személye felismerhetővé válik, akkor a tanú jogai sérülnek. Sok sikert.

És mi lesz ha mondjuk a bíró - a közig per során - szeretné meghallgatni a tárgyaláson a tanút is?

A Pp. módosítás nem tartalmaz valami hasonló tanúvédelmi rendelkezést közig. perre? Most nincs itt nálam.

most nálam sincs pp, de nem rémlik ilyen módosítás, viszont nem ártana ha lenne

'Ket-es' védett tanú, ha nyilatkozata szerepel egy ügyben, miből később pör lesz, de a támadott határozat direkten nem hivatkozik rá (tanu-nyilatkozatára), akkor is tanúként bevonható?

Be, ha szükséges.

A határozatnak hivatkoznia kell rá, vagy legalábbis arra, hogy tanúmeghallgatási jegyzőkönyv, tanúvallomás került felvételre. Köteles a hatóság megjelölni, illetőleg felsorolni a bizonyítékokat a döntésében!

Ha ez valóban így van, - mármint, hogy egy 'Ket'-es védett tanú nyilatkozatára/elmondására köteles hivatkozni, vagy azt min. említeni a határozatában az áll. ig. szerv, - akkor azt a jogszabhelyet megjelölnéd, - lécci, - amelyik alapján ez megemlítendő, ... gondolom min. a határozat indokolásában?

Az előadó azt mondja, hogy - mivel az túlon-túl érdemi (értékelhető) adatot, tényálláspontosítási-adalékot nem tartalmazott, ezért hagyta ki.
Ez lehet 'kóser' még, vagy ilyen esetben is ez azért - legalább is - hibuci?

A határozatnak tartalmaznia kell az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
az ügyfél által felajánlott, de mellôzött bizonyítást és a mellôzés indokait.

Egy konkrét ügyben a ('Ket-es') védett tanú úgy szerepel, mint aki maga jelentkezett. Ilyen esetben őkelme is mint ügyfél szerepel ?, ... azzá avanzsált az által, hogy előadnivalóját nem bírta magában tartani, és azt előadta (írásos jkv.) ?)

Tehátb elvben ilyenkor sem mellőzehtő az említése?

Ha mégis mellőzésre került, annak van-e jogkövetkezménye, vagy ... forgatjató-e ezen kártya?