Közigazgatási bírság

a rendőrök szerint milyen szabályt sértettél?

Bár szerintem ha ti 3 vagytok és a zsernyákok is 3 vannak akkor a bíróság nektek ad igazat.

Kedves Gerbera317, köszönöm a gyors választ. Egyelőre csak a kihallgatás, meghallgatás ütemben tart a folyamat. A következő a "szembesítés" pont lesz, ahol a rendőrök, valamint a gk. vezető és 2 tanúja megjelenik, és megismétlik, kiegészítik, illetve ahol először elmondhatják a vallomásukat a szgk. vezető tanúi.
Ezek szerint van még esély arra, hogy a határozat ne legyen elmarasztaló? Egyáltalán, ha nincs közvetlen bizonyíték, születik-e határozat?
Melyik jogszabályt nézzem át, hogy meg lehessen támadni a rendőri tanúvallomásokat, mondjuk tárgyi bizonyítékokat kérve?
A rendőri vallomás üti-e a mezei polgárit, azaz 3 a 3-mal szemben esetben kinek lesz erőfölénye, ha lesz?

A rendőr a saját észlelése alapján jelent fel, és ha a marasztaló határozatot nem támadod meg, akkor az úgy is marad. Fellebbezés esetén a másodfok azt vizsgálja, hogy a feljelentés szerinti tényállással történt-e szabálysértés, illetve az észlelés alapján az bizonyítottnak tekintendő-e. Ha a másodfok is elkaszál, még mindig tisztára mosathatod magadat, kérve a bírósági felülvizsgálatot.

Tisztelt Fórumtársak,
kacifántos szabálysértési ügyben kérném segítségüket. A helyzet: 3 rendőr traffipaxozik, dombnak felfelé nézve. Egy szgk. annyira beijed, hogy az adott ústszakaszon megengedhető 40km/h helyett a sebességmérő táblánál már csak 27-tel megy, és egyre lassul. Mögötte lévő szgk. a kereszteződés utá (és a rendőrök potszhelye után), amikor kiderül, hogy adott autó nem kanyarodik le, megelőzi, közben rápöccint a dudára jelzésképpen. Az előzést még a gyalogátkelő előtt 10 m-rel befejezi. A manőver lezajlására a vezető valamint 2 utasa a tanú. Ezzel szemben a 3 rendőr az eseménynek HÁTTAL (hiszen a traffipaxot figyelték az ellenkező irányban) a dudahangra megfordul, tévesen értelmezi a helyzetet és utánaered az előző szgk-nak, megállítja, bírságolni akar és 8 pontot kiróni, a szab.sértés vélelmét a vezető nem ismeri el. Szabálysértési ügy indul.
Kérdés: milyen jogszabály vonatkozik arra, hogy a rendőröknek elegendő-e a tanúvallomása a vezető ellen, vagy szükséges fizikai bizonyítékot is bemutatniuk, felvételt, fotót, akármit; mint ahogy az 1988. évi I. tv. rendelkezik ugyanerről mondjuk a piros lámpán való áthaladás esetén?
Köszönöm előre is a segítséget, üdvözlettel:
Seehase

Hivatkozott jogszabály-hely:

(4) A Kkt. 21. § (1) bekezdésében - a Kkt. 21. § (1) bekezdés h) pontja kivételével - meghatározott, a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló miniszteri rendelet szerinti technikai eszközzel rögzített szabályszegés miatti közigazgatási hatóság eljárást az ismertté vált járművezetővel szemben csak akkor lehet megindítani vagy lefolytatni, ha ugyanazon jogsértés miatt vele szemben a Kkt. 20. §-a alapján közigazgatási bírságot nem szabtak ki.

Ez alapján nem mentesül.

Ha ugyanazért a jogsértésért bírságoltak meg kétszer, akkor természetesen mentesülhetsz, de az nem automatikus, tehát fellebbezned a második határozat ellan akkor is neked kell.

Ha az történt, hogy körbejártál, és kétszer is elkövetted a jogsértést, akkor már nem tudlak biztatni, de egy fellebbezést még ez is megérhet.

Tisztelt Fórumozók!

Szakértői segítséget szeretnék kérni. Sajnos egymás után kétszer is ,(5 percen belül)ugyanazon a helyen a kötelező haladási irányt megszegtem ezért 2db 50.000 Ft-os csekket kaptam.A lent írt kormányrendelet nem mentesít a második büntetés megfizetése alól?

410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/B.§(4)

Előre is köszönöm a segítséget!

Tisztelt fórumozók!
2013-ban kaptunk 3 évre gazdálkodási engedélyt, valamennyivel előtte, mint ahogy egy törvénymódosítás történt az engedélyekkel kapcsolatban, bevezettek évente fizetendő díjat.
Ezáltal az engedélyben nem lehetett feltüntetve ez a díj, amit csak most tudtunk meg, hogy azóta minden évben fizetnünk kellett volna.
Jogosan kérik tőlünk ezt a díjat? Semmi felszólítást nem kaptunk róla eddig, csak most több, mint 3 év után.
Köszönöm a válaszukat!

„Ha esetleg valakit érdekelne az ügy vége”
Mindenkit aki eddig hozzászólt a történethez...

„A döntést szabályszerűen hirdetményi úton közölték veled. Így kell ezt az ismeretlen helyen tartózkodó ügyfél esetében.
A helyedben baromi gyorsan befizetném a bírságot, a hozzád tartozót meg megfenyíteném a gyorshajtás miatt. ;)”

Ha esetleg valakit érdekelne az ügy vége:

• határozatot visszavonták
• közigazgatási eljárást megszüntették

okok:

• postai kézbesítés sikertelen, postai úton elveszett a küldemény
• az eljáró hatóság hírdetmény útján történő közlése jogszabálysértő módon történt (Ket. 2004 évi CXL 80. § (1) a) pont)
• a határozat 70 napon belül nem lett kézbesítve

Nem vitattam a vétséget, csak az eljárás módját, ahogy ezt nem hozták tudomásomra és anélkül büntettek.

Azt kell mondjam kellemesen csalódtam a rendszerben.
A jogállamisághoz ez is hozzátartozik.

Pl. annyit érek el, hogy végre megtudom mi történt.
Kezemben lesz valami, amit eddig nem kaptam meg.
Ha már fáj tudni akarom, hogy miért.
Tudom ebben az országban ez a gondolkodás nem szokás, de lehet, hogy a "hivatal" hibázott.
Őt is kötik előírások, aminek meg kell felelnie.

mi kezdődik elölről?

A határidő a szabelyzsegés pillanatától indul, nem indul újra semmi.
...

Hát akkor döntsd meg azt a nyomorult kézbesítési vélelmet! És azzal mit érsz el? Újra kézbesíteni kell részedre a marasztaló határozatot, amivel aztán mit kezdesz? Netán azt fogod állítani, hogy eltelt a 4 hónap? Nem, a 4 hónap azzal újra fog kezdődni. A szabályszegést pedig nem tudod letagadni: vagy fizetsz te, vagy felnyomod a hozzátartozódat.

"Eddig is tudtuk, hogy nem hat, hanem négy hónap, de ez mit változtat?"

kösz, van még fontos dolog amit tudsz és segíthet?
Szívesen fogadnám.

2004. évi CXL. törvény (Ket.) 80. §-a 1. hirdetményi kézbesítésnek van helye, ha az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy a postai küldemény (tértivevény) azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen;

Ez rám nem állt fenn, tehát nem is lett volna szabad alkalmazni.

Eddig is tudtuk, hogy nem hat, hanem négy hónap, de ez mit változtat?

bocsánat, most néztem az aktuálisan érvényes 1988. évi I. törvényt a közúti közlekedésről:
(4a) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegés miatt indult első fokú eljárást az előírás megszegését követő négy hónapon belül be kell fejezni.

az 1 bekezdés pedig, amire hivatkozik:
21. § (1) A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel

1. a megengedett legnagyobb sebességre,…

vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.

Ezért kérem olyasvalaki segítségét aki tudja az érvényben lévő előírásokat.

„elsőfokú eljárást az előírás megszegésétől számított hat hónapon belül be kell fejezni”

Ez így is van, de az a helyzet, hogy be is fejezték: marasztaló határozat született, és azt hirdetményi úton kézbesítették. Amit most kaptál, az a nemfizetés miatti fizetési felszólítás, és a következő lépés az lesz, hogy átadják a NAV-nak, hogy adók módjára hajtsa be.

Köszönöm az építő jellegű kritikákat.

Felénk (is) a barlangban működő postahivatalban a tértivevényes levél esetén, ha az nem érkezik meg, akkor jegyzőkönyvet állítanak ki. Ehhez a jegyzőkönyvhöz kért meg a hivatalvezető, hogy nyilatkozzak, miközben ismertette velem a vizsgálatuk eredményét, konkrétan azt, hogy Vas megyében feladták, de hozzájuk már meg sem érkezett. Tehát hivatalos postai papírom van róla, tértivevény számmal. Nem én nem voltam elérhető, hanem már a településre sem jutott el(posta információja szerint). Ellentétben rengeteg más hivatalos levéllel.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21.§. (4a) bekezdése szerint a legnagyobb megengedett sebesség be nem tartási miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegésétől számított hat hónapon belül be kell fejezni.

Kit hibáztatok 213 nap után? Senkit, nem az volt a szándékom, a kérdésem sem erről szól.
Nem a gyorshajtás ténye a kérdés, hanem az, hogy erről hogyan nem kaptam értesítést. Nem bújtam el és nem is vontam ki magam a hatóságok rendelkezése alól. Nem a klasszikus "Vas megyei rendőr..., akkor nem veszem át" esete forog fenn.

A jogállamisághoz az is hozzátartozik, hogy ha jogkövető magatartást folytatok, akkor a hivatalok is tegyék meg. Az Alkotmány Bíróság többször is foglalkozott a közigazgatási bírsággal, a 60/2009 döntésében kiemelve a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Ha kifutnak a törvényi/jogszabályi időhatárból, akkor nem fair fenyegetni és fenntartani a fizetési kötelezettséget.

A félreértések elkerülése érdekében kérném, hogy aki a saját felsőbbrendűségének érvényrejuttatása céljából szeretne rágódni a témán az inkább ne szóljon hozzá. Törvényes megoldást keresek, törvényes jogi keretek közt.

A döntést szabályszerűen hirdetményi úton közölték veled. Így kell ezt az ismeretlen helyen tartózkodó ügyfél esetében.
A helyedben baromi gyorsan befizetném a bírságot, a hozzád tartozót meg megfenyíteném a gyorshajtás miatt. ;)

„Gyakorlatilag tegnap, 213 nappal az eset után szerztem róla tudomást ”
Ez ügyben kit hibáztatsz?

2016.11.16-án kaptam kézhez felszólítást közigazgatási bírság megfizetésére 8 napos határidővel. A problémám, hogy ezen a felszólításon kívül semmilyen információt így határozatot és bírságot sem keptam. A Vas Megyei RfKHSz küldött részemre egy levelet (valószínű erről szólót)2016.04.28-án, de ez a lakóhelyem szerinti Postahivatalba már nem jutott el, melyről a postán 2016.08.02-án írásban nyilatkoztam is. Így nem is tudhattam róla, hogy mit akartak tőlem.
Telefonon érdeklődtem a call centernél és szóban közölték velem, hogy hol és mi történt. Bizonyíthatóan nem én, hanem az egyik családtagom gyorsan hajtott az autómmal, de ez gondolom részletkérdés a kollektív felelősség miatt.
A felszólításban megfenyegettek, hogy ha 8 napon belül nem fizetem ki a bírságot, akkor átadja a behajtást a NAV-nak és még az autómat is kivonják a forgalomból. (mivel nem tértivevényes így az átvétel sem bizonyítható, ezért a rendszerükben tapasztalati értékkel számítva dec 16 a KO nap).
Megtudtam azt is, hogy a sikertelen kézbesítést követően a lakhelyem szerinti önkormányzatnál kihirdettették/kifüggesztették a határozatot, amiről természetesen szintén nem szereztem tudomást. Ezt a levelet 08.22-én vette át az önkormányzat. Ha azt feltételezem, hogy ezzel mégis tudomásomra jut, ezakkor is 107 nappal az eset után volt. Ennyi idő elteltével is jogerősnek tekinthető és kiszabható még a bírság? Gyakorlatilag tegnap, 213 nappal az eset után szerztem róla tudomást a felszólítással.

Rossz helyre írtam, kérem innen törölni. Köszönöm.

Tisztelt fórumozók ! Adott egy egy ki, és bejárattal rendelkező parkoló, ami az önkormányzat mögött helyezkedik el. Nem átjárható. Sok évig mindenki által használható parkoló volt. Egy kétirányú útról lehetett behajtani. Egy napon gondoltak eggyet és a P jelzés helyett kiraktak egy mindkét irányból behajtani tilos / gk,motor / táblát, kiegészítve :engedéllyel. Az indok : magánterület. Kb. három hétig szanaszét büntettek mindenkit, majd a tábla eltűnt. A P táblát sem rakták vissza. Én úgy gondolom , hogy a közforgalom előli elzárásnak vannak szabályai, jelzései. Kérdés : A behajtani tilos nem útra vonatkozik ? Amennyiben a parkoló eddig beleesett az út fogalmába, most nem közforgalom elől elzárt magánút ? Szabályosan büntetett-e a közterület felügyelő ? Köszönöm.

T. Fórumozók!

Abban kérem a hozzáértők segítségét, hogy az ÖNKORMÁNYZAT által kiszabott KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG végrehajtására milyen szabályozás van? Esetleg az azt alátámasztó jogszabályt is legyetek szívesek megjelölni!
Konkrétan:

• a vh sorrendje,
• van-e helye a közigazgatási bírság meg nem fizetése esetére adók módjára végrehajtásnak, stb.

Köszönöm, napsi

Tisztelt fórumozók!

Gyomménesítési eljárás indult ellenem. Az oszthatatlan közös ingatlan egyik tulajdonosa én vagyok aki rendben tartja részét viszont a másik fél cselekvőképtelen aki otthonban él. Az ügyintéző 21 nappal meghosszabbította az ügyintézési határidőt a tényállás nem teljes körű tisztázása miatt.
A kérdésem az hogy ha még levágom az ő területét akkor az eljárás megszűnik?

Tisztelettel várom válaszukat!