ingatlan eladás után fizetendő adó

Két külömöző téma az alanyi és a tárgyi áfa mentesség, ezeket jobb nem összekeverni. Nem lakóingatlan értékesítése az általános szabályok szerint áfa köteles értékesítésnek tekinthető.

Ugyanakkor, ha az értékesítéssel nem lépik túl a 4 millió forintos értékhatárt, és alanyi mentesnek minősülnek, és ha ez feltüntetésre kerül a számlán nem kell felszámítani az adót (tehát nem kell a szerződésbe sem belefoglalni és megfizetni sem).

Röviden ha össze akarom foglalni az alanyi áfamentesség személyhez/szervezethez kötődik, tehát független a vonatkozó termékértékesítéshez kapcsolódó adómértéktől.

Köszönöm a választ. Az ingatlan közös tulajdonban van. Ugyan a mi részünk határ alá esik, de ezért nem akarnak külön szerződést kötni. Származik-e valamilyen hátrányunk abból, ha most egy alkalommal áfát fizetünk?

Nem származik hátrányod ebből, az alanyi adómentesség gyakorlása csak jogosultság és nem kötelezettség (be kell vallani és befizetni az adóbevvalásban). Ugyanakkor adólevonási jogotok továbbra sem lesz.

Köszönöm!!!

Volt egy eset a környezetemben. A felek: Ajándékozó és megajándékozott halál esetére szóló ajándékozást kötöttek + elideg. és terh. tilalom. Az illetékhivatal meg kiszabta az illetéket.
Szerintem ez nem ok fellebbezni kéne mert a halál esetére szóló ajándékozás öröklési jogi intézmény nemdebár ? Van valakinek ebben tapasztalata ?

A halál esetére szóló ajándékozás is ajándékozásnak minősül, tehát az ajándékozási illetéket kell kiszabni.

Nem ez öröklési jogi intézmény. Vagy az Itv minősíti valahol annak ?

Sziasztok!

A halál esetére szóló ajándékozás az öröklési illeték tárgyába tarozik!

okok Magánjogila öröklési jog. Ez tiszta sor.
De az illetékjogszabályok esetleg élők közötti ügyletnek tekintik???

Elnézést, jogos tényleg öröklési illeték alá esik (Itv. 8. § (1) bekezdés).

Ingatlaneladás után az áfát mikor kell bevallani és befizetni? Szerződés aláírás után, a pénz megérkezése után, netán a földhivatali bejegyzés után?

Ingatlaneladásnál a szerződésben foglalt teljesítési időpont az irányadó (tehát amiben a felek megegyeznek). Általában ez az átadás-átvétel napja (használt lakás esetében).

Köszönöm.

Mostani ingatlanomat kb. 21-22 M Ft-ért szeretném eladni. Másfél éve vásároltam 21 M ft-ért, akkor igénybe vettem lakásszerzési kedvezményt az előtte eladott ingatlanomból származó jövedelmemre.
A vásárolt ingatlanom értéke 15,5 m Ft lenne, tehát alacsonyabb, mint az eladott ingatlan értéke.
Szeretném tudni, hogy mennyi illetéket, illetve adót kell fizetnem, mivel hallottam bizonyos "negatív" illetékről, amit akkor kell fizetni, ha az eladott lakás értéke magasabb, mint a vásárolt lakásé. Az adózás is érdekel, mivel még nincs 5 éve a tulajdonomban, és nem tudom, hogy ilyen esetben mi a teendő, mivel úgy olvastam, hogy 5 éven belüli eladás esetén az előző kedvezményt be kell fizetni. Ha azt be is kell fizetni, azon kívül kell még a megszerzett jövedelem után is fizetni?
Köszönöm szépen.

Sziasztok

Hasonló a problémám chocoletéhez.

Édesanyám halálát követően eladtuk a házát és vettem egy másik ingatlant abban az értékben.Ha én ezt a házat 5 éven belül eladom de másik ingatlant kívánok venni az árából akkor meg kell fizetnem az eredeti adót vagy ennél az ingatlannál is él az adókedvezmény?
Kösz minden segítséget!!

Kedves chocolet,

Először is illeték. igen, van negatív illetékkülönbözet is, bár szerintem csak rosszul van megírva a törvény ("vagyonszerzési illeték"-ről kéne ugyanis szólnia), csak amikor rájöttek, akkor úgyhagyták...

Szóval a különbözet után is ki fogják szabni, 4 millió után 2%, felette lévő részre 6%.

Adó.
Megintcsak a különbözet a lényeges. Tehát, ha ugyanannyiért adod el, amennyiért vetted, akkor nincs adó, azonban, ha 5 éven belül már igénybe vettél lakásszerzési kedvzményt, akkor elvileg a kedvezmény összegét most hozzá kell írnod a mostani jövedelmedhez és leadózni. Tehát, akkor jársz jól, ha pont annyival vennél drágább ingatlant mint a múltkori esetben a kedvezmény összege volt.

A válasz tehát az, hogy 5 éven belül is él az adókedvezmény, de csak abban az esetben, ha megint drágább ingatlant veszel, tehát az egész ingatlanból származó jövedelmed elköltöd megint ingatlanra.

Ha van még kérdésed, írj magánban!

Üdv mindenkinek!

Kérdésem: Tavaly vettem egy lakást 5 MFt-ért.
Idén eladom a lakást 5 MFt-ért, és veszek egy drágább lakást de abba csak 4.5 Mft-ot fizetnék bele más kiadások miatt (a többi hitel).
Ilyenkor adóznom kell a 5-4,5= 500eFt után 25 %-ot??? Nem számít hogy tavaly 5MFt-ért vettem?
Válaszokat előre is köszi.

Nem, mert az adó alapja az eladási és a vételár közti különbség, mínusz az egyéb költségek.

Az egyéb költségekről azonban legyenek meg a számlák, mert számonkérhetik.

Akkor máshogy kérdezem:
Tavaly 5 MFt-ért vettem egy lakást, és idén eladom 5 MFt-ért. Kell-e e utána adóznom ha nem fordítom lakásvásárlásra?
Tudtommal nem kell adózni, csak ha drágábban adom el mint vettem, azaz jövedelem keletkezik.
Ez így értelemszerűnek is tűnik, de mindig azt hallom, hogy ezt lakásvásárlásra kell fordítanom, hogy ne adózzak! ???
Hogy van ez?
Előre is köszi.

bizkit: Ingatlapjog.lap.hu

2005-ben 25,7 millió Ft-ért adtuk el lakásunkat, melyet 1995-ben lakáscsere folytán szereztünk meg. Az ingatlan akkori (vételi) értéke semmilyen okiratban, szerződésben nem szerepel, csak a két ingatlan különbözete. Emlékeim szerint e különbözet után kellett illetéket is fizetnünk 1995-ben.

Az a kérdésem, hogy ilyenkor azt a szabályt kell-e használni (minthogy az ingatlan szerzéskori értéke nem állapítható meg), hogy az eladási ár 25%-a számít bevételnek? Ebben az esetben is 50%-kal lehet ezt a bevételt csökkenteni, mivel a 10. évben történt az eladás? Ekkor is még lehet a bevételt a különböző költségekkel (illeték, ügyvédi díj, felújítás) csökkenteni?

Jól tudod, ha ugyananyiért adod el mint vetted nem keletkezik jövedelmed.

Segítséget kérek a következőben:
2004-ben eladtam a lakásom 11,5 millió Ft-ért, amely papíron egyenlő arányú közös tulajdon volt köztem és egy másik személy között. Abban az évben vettem egy másik lakást 19,5 millióért, amelyre az illetéket 19,5-(11,5/2) alapon számolta ki az illetékhivatal.
Tudom -e valamivel indokolni az illetékhivatal felé, hogy a teljes eladási árral csökkentsék az illeték alapját?

A másik fél az elméletileg rá jutó lakás vételár felét nem vallotta be az adóbevallásában sem, mivel azt hittük, hogy egy lemondó nyilatkozat elég, de a tulajdoni lap állapota az eladás pillanatában közös tulajdon volt.

köszönöm

Édesapám után örököltem egy ingatlan 1/4 részét (a tavalyi évben). Az ingatlan jelzáloggal terhelt, így mindösszesen illetékként kb. 30ezer Ft-ot kellett fizetnem. Ezt az ingatlant szeretném továbbadni a testvéremnek, aki szintén 1/4 résszel rendelkezik. Egyrészről: eladhatom-e mélyen áron alul (pl. 300E Ft-ért), másrészről mekkora adót kell nekem (esetleg a testvéremnek) ezért fizetnem.