ingatlan eladás után fizetendő adó

Rosszul fogalmaztam, de remélem azért érhető volt :)

Ez érdekes, hogy nem lehet levonni , hiszen azt rögtön vissza kell fizetnem eladáskor, tehermentesíteni kell a házat, így az nem képez nekem bevételt.

DE így, ha meg nem lehet levonni, akkor viszont olyan összeg után adózom, ami nem is marad meg nekem :(
Ha le lehetne vonni, akkor a mostani ház érték jó lenne. De így 10 milliót visszafizetek , mégis adózom ez az összeg után .....
Miért van ez így ??

Általánosságban kérdeztél, adatokat nem közöltél, ezért csak a jogszabály szerint tudok válaszolni. (Szja tv. 62. §)
Azt viszon egyáltalán nem értem, hogy miért vagy annyira biztos abban, hogy adóznod is kell! Ez általában csak akkor fordul elő, ha az eladott ingatlan után túl nagy jövedelem keletkezett, a megvásárolt lakás viszont ennél kevesebbe került. Adatok nélkül viszont nem sokat látok az ügyedből.

Ezzel a kb. 10 millió forinttal kevesebb összegű házat vennénk.
Szóval az eladott ház és a megvásárolandó ház között 10 millió a különbség.
Viszont ezt az összeget visszafizetjük a banknak na meg a magánszemélynek.

Sajnos, így nem tudok segíteni, mert továbbra is csak ugyanazt az adatot írod le, ami egyáltalán nem kell.
Mennyiért adtátok el a házat, mennyiért vettétek és mikor, csak ezek az adatok kellenek, hogy kiszámítható legyen az adóköteles jövedelem.
Miből gondolod, számít-e valamit, hogy mennyivel kisebb értékű ingatlant vettél? Csak az számít, hogy az ingatlan eladásából származó adóköteles jövedelmet ismét lakáscélra fordítottad-e, és nem a bevételt.

Sziasztok! Alanyi áfamentes társadalmi szervezetnek kell-e áfát felszámítania, ha el akarja adni a tulajdonrészét? Köszönöm.

Az alanyi adómentesek az ÁFA tv.-ben meghatározott értékhatárig egyáltalán nem fizetnek ÁFÁ-t, (ezért nem is vonhatnak le), így ezen értékhatárig közömbös, hogy a kérdezett tulajdonrész az általános szabályok szerint ÁFÁ-s, vagy tárgyi adómentes lenne-e.
Az értékhatárt túllépők ÁFA alanyisága ettől bonyolultabb kérdés.

Köszönöm a választ. Ezek szerint ha értékhatár alá esünk, akkor nem.

Az alábbi helyzetre keresem a lehető legjobb megoldást:
Van egy ingatlan ami rokonaim tulajdonában van (anyu, apu, nagymama), a ház 2000. januárjába került a tulajdonukba.
Anyu: rokkant nyugdíjas, nincs egyéb keresete, tulajdoni hányada 1/3.
Apu: keresőképes, jelenleg dolgozik, de júniustól nyugdíjas, tulajdoni hányada 1/3.
Nagymama: nyugdíjas, tulajdoni hányada 1/3.

A nevezett ingatlan – tegyük fel – értéke 25 mFt. Ezt az ingatlant szeretnénk értékesíteni és egy kétgenerációs házat vásárolni belőle. Ahol anyu, apu, nagymama valamint kedvesem és én laknánk (egyenlőre nem vagyunk házasok, de tervben van az esküvő). A kétgenerációs ház értéke kb. 30 mFt, amihez a hiányzó részt a kedvesemmel szeretnénk felvenni valamilyen laksáshiteli konstrukcióban. A házat a későbbi őrőkösödési procedúrák megkönnyítése végett kettőnk nevére kívánjuk iratni, - haszonélvezeti joggal a család három tagjának.

Kérdésem: Milyen illetékek terehelnék a család tagjait. Hogyan lehet ebből a legkedvezőbben kijönni? Szeretném a kedvezményket is igénybe venni. (első lakáshoz való jutás stb...)

Az illeték csak a vagyonszerzőt (-ket) terheli, ha ketten vásároltok, akkor kettőtöket. Ha az új ingatlanban az „ősök” haszonélvezeti jogot szereznek, a rátok eső illeték annyival csökken, amennyit nekik kell megfizetniük.
Első lakáshoz jutó fiataloknak járó illeték-kedvezmény nektek nem jár. Na nem a kor miatt, hanem az ingatlan értéke miatt.

2000 ben 3 lakásos házat építettünk, úgy volt hogy a család összeköltözik. Ez sajnos anyagi okok miatt meghiusullt, 2 lakást el kellett adni. A harmadik lakást befejeztük, s megkaptuk a lakhatási engedélyt is. A kivitelező aki épetette aházat számlát nem adott csak hitegetett. A pénz átvételi elismervények fejében vette át. Egy idő után lelépett, s a házat sem fejezte be, házilagosantudtuk befejezni.
A kettő lakás árából származó jövedelem 10 millió forint, melyet az adóbevallásban a 3. lakás befejezésére fordítottunk. Csak 2 millióról+ és a telek áráról vannak számlák a kivitelezőtől csak átvételi elismervények vannak. Az Apeh utólagos ellenőrzésen az átvételi elismervényeket nem fogadja el, mert akivitelező nem jelentkezik náluk a többszöri felszólításuk ellenére sem. (Minket a kivitelező megtalált viszont, de számlát most sem volt hajlandó adni) Az Apeh nem fogadja el azt hogy a jövedelmet lakás szerzésre használtuk fel. Mit tudunk tenni, mert jelenleg 2 millió adóhiányt állapítottak meg ezért. A válalkózót aki számlaadási kötelezettségének nem tett eleget azzzal meg nem csinálnak semmit, ezt igazságtalannak tartom. Becsléssel a bekerülési költséget nem lehet megállapítani, vagy milyen megoldás van erre?

Lenne egy kérdésem. Van a szüleimnek egy lakása, amit el szeretnénk adni és vennénk egy nagyobb értéküt (ezt már az én és a férjem nevére menne).
Én úgy tudom, hogy ebben az esetben a szüleimnek az eladott lakás után nem kell adót fizetniük.
Kérdésem, hogy jó ez az információm.
A választ előre is köszönöm
Timi

Igen, jó.
Az eladott lakás után majd meg kell állapítani, keletkezett-e rajta adóköteles jövedelem. Ha igen, a köv. év május 20-án be kell vallani, de adót nem kell fizetni. Érvényesíthető ugyanis a közeli hozzátartozó lakásvásárlása miatt a lakásszerzési adókedvezmény.
Ha nincs rajta adóköteles jövedelem, vagy 15 évnél régebbi szerzésű a lakás, akkor bevallani sem kell. (szja tv. 59-62. §)

A napokban eladtam a lakásomat,amit 1/2-1/2 arányban a fiammal birtokoltunk. A fiam lemondott a részéről, én pedig megvásároltam a férjem lakásának felét. Kérdésem, kell-e a fiamnak adóznia, illetve, a férjemnek. Tudniillik a lakásért kapott pénzt a férjem lakásán lévő hitel kifizetésére fordítottuk. Számít-e ez valamit?

A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni: nagyszüleim megvették lakásukat az önkormányzattól 1990-ben 230.000 forintért.
Apámra és az öccsére iratták akkor 50-50%-ban. Apám 1996-ban meghalt, akkor került az ő része az én nevemre.
Most, nagyszüleim halála után nagybátyámnak eladom 4 mio Ft-ért a tulajdonrészemet. Azt szeretném tudni, hogy mennyi adót kell fizetnem. Az 1990-es szerzési érték számit, vagy az, hogy 1996-ban mennyit ért a lakás, amikor az én nevemre került? Ha a második, azt hogyan számítják ki? Nagyon megköszönném, ha ebben kapnék tájékoztatást.

Az 1996-os érték számít! Vedd elő a hagyatéki végzést, abban pontosan meg van határozva az örökölt ingatlanrész értéke, valamint a hagyatéki eljárás költsége. Ezekhez hozzáadod még a fizetett öröklési illetéket, és ezek összege adja az összköltséget, amit levonhatsz az eladáskor elért bevételből, a 4 millióból. A maradék a számított jövedelem, amit az 1996-os szerzés miatt 40 %-kal csökkentened kell, így kapod meg az adóköteles jövedelem összegét, aminek 25 %-a a fizetendő adó. Remélem, sikerült érthetően levezetnem a számítást. Üdv.

Kedves Bubó!
Nagyon köszönöm gyors válaszod!
Minden világos! Még egy kérdés: hogyan lehetne elkerülni az adó megfizetését?
Tudom, hogy ingatlan vásárlással igen, ezen is gondolkodunk.
Ezen kívül 2001-ben épitkeztünk, 2002-ben kaptunk lakhatásit, viszont még mindig van mit csinálni a házunkon, pl. most fogunk szigetelni és lábazati vakolni, és garázst is szeretnénk épiteni. Ráadásul az épitkezéshez kölcsönt vettünk fel, amit még 6 évig törlesztünk. Van-e arra mód, hogy ebbe valahogy beszámitásba kerüljön az ingatlanból származó jövedelmem, vagy a kölcsön miatt, amit ugye épitkezés miatt vettünk fel, le lehet-e vonni valamennyit.
Ha új ingatlant veszek, irathatom-e kapásból a lányaim nevére, akkor is mentesülök az adó megfizetése alól?

Elnézést a késői válaszért.
Az adózás elkerülésének egyik legegyszerűbb módja, ha ajándékozási szerződést készítetek. Nagybátyád illetéke alig változik, neked viszont így biztosan nem kell adóznod. (csak senki ne lássa, mennyit tesz a zsebedbe)
A jelenlegi építési munkák, valamint a hiteltörlesztés nem felel meg a feltételeknek az adómentesség érdekében.
A gyerekek nevére megvásárolt lakásingatlan mentesít az adó alól, de ez nem szerencsés megoldás, ha egyébként nem azt akartad.

Üdv Mindenkinek!

A problémám a következő:

Volt egy saját tulajdonú ingatlanom ami per alatt volt, majd megállapodás született: értékesítettem az ingatlant, amelyből bizonyos összeget engedményeztem az illetőnek (egy három oldalú szerződés keretében). A pert lezárták. Kérdésem: kell-e és mennyi adót kell fizetnem a kedvezményezett részére kifizetett összeg után...???

Nem kell, ezt is hozzászámíthatod az értékesítéssel kapcsolatban felmerült költségekhez.

Köszönöm, nagyon megnyugtattál...:)))

Üdvözlet Mindenkinek!
A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni: A munkahelyemen leadott SZJA bevallássomban még nem szerepelt az ingatlaneladás utáni összeg, mert másik ingatlan vásárlása volt tervbe véve, mely időközben meghiúsult. Így ezt csak a napokban tudtam az APEH felé jelezni. Az összeg rózsaszín csekken feladtam, amelyet a mai napon visszaküldtek.
Ilyenkor mi a teendő?? Előre is köszönöm segítségüket!

Hát bizony elkövettél az adóhivatallal szemben egy pár hibát!

Először akkor, amikor a munkáltató felé leadtad a NY29/2004 jelzésű Nyilat-kozat nyomtatványt. Nem kellett volna. Ugyanis csak akkor kérhetted az szja bevallás elkészítését a munkáltatódtól, ha 2004-ben ingatlan eladásából származó bevételedből jövedelmed nem keletkezett.

Márpedig neked biztosan keletkezett jövedelmed, mert különben most nem írtál volna ide.

Második hiba, hogy szavaidat idézve: az Apeh felé „jelezted” a mulasztásod. Inkánbb egy önellenőrzési nyomtatványt kellett volna készítened és azt be-nyújtanod az adóhivatalhoz, az elmulasztott adó egyidejű befizetése mellett.

A harmadik hiba a rózsaszín csekk, amely nem alkalmas az adókötelezett-ség teljesítésére. Helyette az Apeh ügyfélszolgálatán az adóazonosító jeled bemutatása ellenében adnak részedre a kívánt adónem befizetésére alkal-mas sárga csekket. De befizetheted bankszámládról átutalással is, az adóhi-vatal számlaszámát megtalálod az Apeh weboldalán, ha rákattintassz a Számlaszámok linkre.

Javaslom, hogy e két utolsó mulasztásod mielőbb pótold.

Köszönet a segítségért! Az 'Ügyön' már dolgozom :)

Tisztelt Uram,

A következő ügyben kérem állásfoglalását.
Szüleim 1991 okt. 10.-én megvették az addig önkörmányzati bérlakásunkat 227400 HUF-ért, amit a földhivatal be is jegyzett 1992.feb.18.-án. Majd 1997.aug.26.-án édesapám halálakor a lakás 1/2-e 384750 HUF-ot ért. Ami után ki lett fizetve a megfelelő illeték. Most kb 4.3millióért tudnánk eladni a lakást. Mekkora összegű adót kell fizetnünk illetve ha egy eltartási szerződéssel szerzett házra fordítanák az összeget mint felujítás akkor milyen összeggel kell számolni. Az eladott ingatlan 1/4 -1/4 része engem és a testvéremet illet eladás után a ránk eső részt kp-ben kapnánk meg, nekünk mekkora illetéket kell fizetni.

Valamint lenne egy másik lakás is amit 1995.jón.31-án vett a tulajdonos 620000 HUF-ért amit most kb 3.5 millióért tudna értékesíteni és ő is a kapott összeget a fent említett ingatlan felujítására fordítaná.

Tisztelettel

UI bocsánat a hosszú szövegért.

old-guy szerint nem kell áfát felszámítani ingatlaneladás után, ha alanyi áfamentes a szervezet és értékhatár alá esik, viszont mások szerint az ingatlan mindenképpen áfaköteles. Nem lakáscélú az ingatlan és az értékhatárt nem lépjük túl. Tehát bele kell foglalni a szerződésbe, a vevőnek ki kell fizetnie, nekünk pedig bevallani és befizetni? Mi lehet az igazság?