ingatlan eladás után fizetendő adó

De, persze, az. :)

KBS,

Igen.
Vagy az nem kérdés akart lenni? :D

Se.
Eladási árx25%x10%x15%?

Üdvözlöm! Kérdésem a következő lenne: 2016-ban egyenesági rokontól ajándékba kapott ingaltan eladására kerül sor a napokban. Az SzJA-t milyen módon számítom ki?
(Eladási ár-ajándékozási ár)x25%-90%x15%? vagy (eaár-ajár)x30%x15%?
Válaszát köszönöm!

aaa111,

A részletfizetésre nincsenek konkrét szabályok. A "szokás" az, hogy aki kéri, annak 12 hónapra elosztva általában megadják a részletfizetést. Minden különösebb indok nélkül is. Két évre már ritkábban. Meg lehet próbálni, de akkor írjatok sok szép és nyomós indokot. (Az, amit írtál, az semmi. Indok : sok hiteltörlesztés van, kevés az egy főre jutó jövedelem, tartósan beteg gyerek van a családban, etc)

De attól ez még egy adható kedvezmény, nem "jár".
Kérjétek - időben! -, és meglátjátok.

(Elengedést, vagy mérséklést ezzel ellentétben viszont csak ritkán, és szigorú feltételek esetén engedélyeznek)

Tisztelt Fórumozók!
Érdeklődni szeretnék, hogy igénybe vehetjük-e az ingatlanvásálás utáni illeték részletfizetési lehetőségét, ha nekem nem első lakásom lenne, illetőleg feleségem nevén 1/3-a lenne az ingatlannak. Feleségem 35 év feletti. Ha igen, lehetőség van-e 24 havi kamatmentes részletfizetésre?
Köszönettel!

herari

„A felmerülő kérdés, amivel nem jutunk dülőre, hogy számít-e az adófizetési kötelezettségnél, ha a kapott összeget ingatlanvásárlásra fordítjuk?”

Az adófizetésbe nem számít, max. a később megvásárolt lakáscélú ingatlan vásárlásánál az illetékkiszabásnál vehető figyelembe bizonyos időn belül az előtte eladott 1 db ingatlan értéke.

herari,

(15millió 15%-a)

Nem számít.

Tiszteletem!
A következő kérdésben kérnék segítséget. A lányommal 50-50%-ban kaptunk ajándékozási szerződéssel egy ingatlant. Ahogy én utánanéztem, az adófizetési kötelezettségünk, az eladási ár 25% az adóalap és ennek a 15%-át kell személyi jövedelemadóként befizetnünk. Vagyis, ha 60 millió ft-ért értékesítjük, akkor 15 millió ft 25%-át befizetjük és egyéb költégeket nem vonhatunk le. A felmerülő kérdés, amivel nem jutunk dülőre, hogy számít-e az adófizetési kötelezettségnél, ha a kapott összeget ingatlanvásárlásra fordítjuk?
Köszönettel, Rita

„Meg hogy a hagyatéki végzésben jellemzően a teljes ingatlan értéke szokott szerepelni.”
Ez az, hogy éppen nem. A hagyatéki leltárban a hagyaték értéke szerepel.

Értem.

Nekem meg az volt egyértelmű a megfogalmazásból. A többesszámból, meg az eladásból, mert feltehetőleg az egészet adták el. Meg hogy a hagyatéki végzésben jellemzően a teljes ingatlan értéke szokott szerepelni.

De persze sose lehet tudni.

Ez a része elég egyértelmű volt. Azt nem tudni, mit értékeltek 1 millióra. Az örökölt részeket vagy az egész ingatlant.

Ilda56,

Szerintem a tulajdoni viszonyoktól, a régiektől meg a mostanitól. Meg attól, mit jelent pontosan a "lemondott a javára" kitétel, milyen jogcímen szereztetek, főleg apukád. Ajándékozás, vagy öröklés, osztályos egyezséggel?

Ha szüleidnek 50-50%-a volt, és apukáddal egyenlő arányban örököltetek (! = nem ajándékozás jogcímen szerezte), vagyis eladáskor 75%-25% volt a részetek, akkor mindketten 25% rész után adóztok fejenként (apukád régi 50%-a után nem kell adózni), az értékkülönbözet után, vagyis fejenként 4millió x 0,3 x 0,25 x 0,15 forint az adó (x0,3 az eltelt 4 év miatt, x0,25 a részetek, x0,15 az adókulcs).

Vagyis fejenként 45.000.- Ft., összesen 90.000.- Ft.
Ha így volt.

Mitől függ, hogy 180.000,-vagy 90.000,-?

180 ezret. Vagy 90 ezret.

Tiszteletem!
30 évig Szüleim tulajdonában volt 2 zártkert, egyiken gazdasági épülettel. 2015-ben Édesanyám halála után az Ő részét ketten örököltük Apámmal, mivel a Húgom lemondott Apám javára a részéről. A hagyatéki végzésben 1 M ft-ra értékelték a telkeket összesen , melyeket 2019-ben eladtunk 5 M Ft-ért. Kérdésem, mennyi adót kell fizetnünk? Köszönettel:Ilda

„Ezek nem számolhatóak el.”
Ez így nem precíz. Egyszerűen nincs mit elszámolni rajtuk. Másképpen: tök mindegy, miből finanszíroztad a vételárat, az összege számít, nem a forrása.

tammmy,

Ez még mindig nem elég pontos a számításhoz, inkább az kellene melyik évben mennyiért vettétek, melyik évben mennyiért adtátok el, de más nagyon nem, se a csok, se a hitel. Egyik sem számít, se a csok, se a részletek, kamatok, végtörlesztés sem. Ezek nem számolhatóak el.

(A CSOK a szerzéskor csökkentheti a fizetendő illetéket)

Konkrét számokkal a kérdésem:
Az ingatlanunkat a vásárlástól számított 3 év után eladtuk, így keletkezett 5 MFt bevételünk.
A vásárláshoz igénybe vettünk 8 MFt lakáshitelt, melyet 3 éven keresztül törlesztettünk is. Az ingatlan eladásából végtörlesztettük a lakáshitelt, 6 MFt-ot.
Az ingatlan értékesítésből származó bevételünket csökkenthetjük-e a hitel végtörlesztésének összegével? Amennyiben nem, akkor a bevételt csökkenthetjük-e hitel felvételével kapcsolatos költségekkel és a végtörlesztési díjjal (végtörlesztett összeg 1,5%-a)?
Továbbá csökkenthetjük-e a bevételt a 3 év alatt havonta fizetett lakáshitel kamattal?

Te biztos érted, amit kérdezel...

Tisztelt Ügyvéd Úr.

Ingatlan eladása után fizetendő SZJA számításánál figyelembe lehet-e venni a vásárláshoz igénybe vett CSOK és lakáshitel összegét? A CSOK teljes összege az eladás miatt másik ingatlanra lett átterhelve. A lakáshitel az ingatlan vételárából lett végtörlesztve.
Amennyiben a hitelt nem lehet költségcsökkentésként figyelembe venni, akkor a hitel felvételének, végtörlesztésének költségeit, illetve a 4 éven keresztül fizetett hitelkamatok figyelembe vehetők-e?

Máté89,

Jól számoltad, annyi adót kell fizetned. Nincs semmi kedvezmény, már rég nem számít, mire költöd a jövedelmedet. Ezt be kell fizetni.

A vásárolt ingatlan után nem kell adót fizetned. Azt majd eladáskor.

A vagyonszerzési illeték alapja viszont a vételt megelőző 3 évben eladott lakás eladási árával csökkenthető. Tehát csak 14,3millió forint után kell 4% illetéket fizetned.

(Egyébként még az adó is csökkenthető esetleg : ha fizettél a szerzéskor illetéket, az is levonható az alapból, illetve a szerzéssel vagy eladással kapcsolatos számlával igazolt költségeid is levonhatóak, pl. ügyvédi díj, hirdetési díj, ingatlanközvetítő díja, energetikai tanúsítvány díja)

Tisztelt ügyvéd úr.

2017-ben vásároltam egy ingatlan 3,3milló ft.-ért. 2019-ben értékesítettem 5.7 millióért.
Elvileg 324000ft adót kellene utána fizetnem.
Ha viszont idén szeretnék vásárolni egy ingatlan 20 millió Ft-ért ami után ki kellene fizetnem a 4%-os vagyonszerzési illetéket ami 800000ft.
Kérdésem az lenne, hogy mindkét adót teljes egészében be kell fizessem?

Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.

dominika26,

Kell adózni.
Eleve, mert ha jól értelek, adásvétel a szerzés jogcíme.
De nem számít, mert ha "közös vagyon megszüntetése" lenne, az is visszterhes szerzésnek minősül, legfeljebb a szerzéskor számít illetékmentesnek.

A kérdés az, hogy mennyit, de ebben nem vagyok biztos.

Ha idén adja el, és 2018-ban szerezte, akkor a jövedelem 90%-a után kell 15% adót fizetni.

A jövedelem a bevétel és a költségek különbsége lesz. A bevétel az lesz, amennyiért eladja.

A költségekbe egyrészt beleszámít amennyiért vette, a 3 millió forint. Ezen kívül beleszámít a szerzéssel (pl. ügyvédi díj, illeték) és értékesítéssel (ingatlanközvetítő, hirdetés, energetikai tanúsítvány) kapcsolatos számlával igazolt kiadások.

A kérdés, hogy számít bele a hitel átvállalása.

Az szja tv. ennyit ír csak :

„Szja tv. 62.§(1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

...”

Ha az adásvételi szerződésbe beleírtátok a hitel átvállalását is, mint a vételárhoz tartozó kötelezettséget, és emiatt lett a fizetett vételár jóval a piaci ár alatti, akkor az szerintem beleszámítható a szerzési értékbe. Hogy a fennálló tőketartozás, vagy a teljes hátralévő hitel, azt nem tudom.

Nem tudom, mi ilyenkor a gyakorlat, talán az ügyvéd urak majd kiegészítenek.

A fenti számítás természetesen csak a 2018-ban vett részre, tulajdonrész arányosan vonatkozik, a másik fele után nyilván nem kell adózni az 5 évnél régebbi szerzés miatt.

(Ha csak a tőkerész plusz 3 millió több, mint amennyiért eladod, nyilván mindkettő a 2018-as szerzési tulajdonrész arányosan, akkor értelemszerűen nincs jövedelmed, nem kell adózni.)