ingatlan eladás után fizetendő adó

Röviden: mindegyik eladó fél a saját bevétele alapján adózik (levonva belőle a szerzési értéket és a törvény által elismert költségeket). A saját adóköteles nyereségét pedig mindenki úgy költi lakáscélra, ahogy bírja, hogy ne kelljen adót fizetnie belőle.

A lakáshitel törlesztése nem számít lakáscélú felhasználásnak. Ha a hitellel vett lakás vásárlása az eladás előtti egy éven belül volt, akkor az lehet lakáscélú felhasználás.

„az szja szerint meghatározott fiktív vételár”

Ezt a fiktív vételárat nem értem. Mi ez?

„A kérdésem az lenne, hogy amikor a bevallásomat csinálom csak fele-fele arányban oszlik a bevétel és költség, vagy hogyan számít bele ebbe az anyukám? A válaszokat előre is köszönöm.”

Megnézed az eladási szerződésben, hogy mennyi pénzt kaptál. Ebből levonod a szerzéskori érték Rád eső részét (ezt az öröklési illetékről szóló papíron meg fogod találni).
Ugyanezt teszi a testvéred is, meg a mamád is. Külön-külön.

Nyilván a teljes eladási árnak meg kell egyeznie a hármotoknak jutó vételár résszel...

Nagyon köszönöm, de azért nem értem, mivel mi vagyunk ketten az örökösök és illetéket a telek után csak mi ketten fizettünk. Anyukám csak egyéb vagyontárgy után fizetett 11% illetéket tehát a telek után nem. Viszont haszonélvezőként ő is szerepel az adásvételin és ő is kapott pénzt/.Meg a hagyatékin is csak haszonélvező/ Így akkor a bevételt eloszthatom háromfelé? És a költséget? Bocsánat az értetlenkedésem miatt.

A vételárat annyi felé kell osztani (és olyan arányban), ahogy az a szerződésben szerepel. És mindenki adózik a saját része után.

Az, hogy a mama nem fizetett illetéket, nem jelenti, hogy az általa örökölt haszonélvezetnek ne lett volna szerzéskori értéke. Más kérdés, hogy ezt mennyire könnyű kideríteni.
Ha a tulajdonjogot öröklők illetékkiszabásából kiderül, hogy mekkora értékcsökkentő tényezőként vették figyelembe a haszonélvezetet, akkor könnyű a helyzet, mivel ebből egyszerűen kiszámolható (össze kell adni az egyes tulajdonosok részére jutó haszonélvezeti értékeket).
Ha a hagyatéki eljárás során a közjegyző meghatározta az ingatlan értékét, akkor ebből szintén kiszámolható, az illetéktörvényben meghatározott százalékok szerint.

Nagyon nagyon köszönöm. Még egy utolsó kérdés. Mi a vételárat három egyenlő részben osztottuk el. Konkrét összeg nincs leírva a szerződésben csak ez a mondat : "Eladók kijelentik, hogy a vételárat egymás között tulajdoni illetőségük illetve az özvegyi jognak az Itv. 72 §-a alapján számított értéke figyelembe vételével osztják meg." Ha még abban tudnál segíteni, hogy hol találom meg az illetéktörvény ezen paragrafusát, vagy ha tudod konkrétan, mit tartalmaz ez a §, azt nagyon megköszönném.

Illetéktörvény:
72. § (1) A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.
(2) A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor szerinti többszörösét.
(3) A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az egy évi érték ötszöröse.
(4) Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani:

1. ha a vagyoni értékű jog jogosultja:

   25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,

   25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,

   51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,

   65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese;

2. ha a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, az a) pontban megállapított szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idősebbnek az életkora az irányadó;
3. ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik. A vagyonszerzési illetéket az egyes jogosultak olyan arányban viselik, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékű jogok értéke ezek együttes értékében képvisel;
4. ha a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idősebb házastárs életkora az irányadó.

NNagyon köszönök minden segítséget. Többször elolvasva az illetékkiszabásról szóló határozatomat és a topic hozzászólásokat végül is sikerült megértenem. Az illetékből kiderült, hogy 30% volt az anyukám haszonélvezeti joga. Tehát a bevételt is ezek alapján osztom el /30% ill. 35%-35%/.

Kedves Hozzáértők!

Tudna nekem valaki segíteni, elrontottam az adóbevallásomat...
Szerettem volna minnél hamarabb hozzájutni az apeh-tól visszaigényelhető pénzemhez, ezért már februárban elküldtem a bevallást. Teljesen megfeledkeztem azonban arról, hogy 2006-ban eladtam a lakásomat (10,5M-ért) és ezt is szerepeltetnem kellett volna. A pénzt építkezésbe fektettük, lakhatási engedélyünk május végére várható. Most mit csináljak? Nyújtsak be önellenörzést (egyáltalán be lehet már ilyenkor???), és egyben egy adófizetési halasztási kérelmet?
Nyilván szeretném elkerülni azt, hogy az adót be kelljen fizetnem, majd vissza kelljen igényelnem, de azt sem akarom, hogy megbüntessenek.

Kedves Fórumlakók!

A segítségeteket szeretném kérni! A történet a következő:
Édesanyám vett nekem 1992-ben egy lakást az önkormányzattól. Õ a haszonélvező, de nem fizetek neki semmit se. A lakás több éve üresen áll. Szeretnénk eladni ezt a lakást. Én jelenleg édesanyámmal élek egy másik kerületben. Itt két lakásrész található. Az egyik részébe szeretnék majd költözni és felújítani a másik eladott lakás árából. Pl. tetőtér, fürdőszoba. Továbbá az egész házat (édesanyám házrésze is) fel szeretnénk újítani. Ilyen esetben meg kell fizetni a másik lakás után az adót? Vagy esetleg jobban járnánk, ha én megvenném édesanyámtól azt a házrészt? És akkor tulajdonképpen ugyanabból a pénzböl menne a felújítás:)

Abban az esetben tudod a fizetendő adódat csökkenteni, ha az az alapterület bővítésével jár édesanyád házában (pl. új lakószoba építése). EZ független attól, hogy megveszed a lakrészt vagy sem.

És az mit jelent, h 15 év után 100% a számított összeg? Érdemes kivárni azt az időszakot?

Sziasztok!

Ha eladtam az ingatlant, mennyi időn belül kell másikat venni, hogy ne fizessek adót.Köszi a segítséget.

Az eladástól számított 365 nap.

Sziasztok !

Ha eladom az új építésű házamat, akkor miután kell adóznom ? Az eladási ár mínusz az igazolt bekerülési költség lesz az adóalap ? köszi

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni tőletek a következő témában, amit előre is nagyon szépen köszönök:

1. A párom nevén van egy ingatlan, amiben a szülei laknak. A szülei most el akarják adni az ingatlant és az újat az ő nevükre akarják iratni. Ebben az esetben a páromnak kell fizetnie szja-t? És az ingatlan árának hány százalékát kell szja-ként befizetnie? Ha a párommal mi közösen veszünk egy lakást, de a lakás tulajdonjoga 100%-ban az enyém, akkor az az összeg, amit a párom fizet ki a lakás vételárába, az elszámolható az ő oldaláról lakáscélú befektetésként?
Köszönöm a segítséget, üdvözlettel:

Ildikó

Sziasztok!

Még egy kérdésben szeretném a segítségeteket kérni:
Barátnőm egy olyan házban lakik, amely egy helyrajzi számon van egy másik házzal. Most a másik ház tulajdonosa mindenképp szeretné megvásárolni a barátnőm házát is, ő azonban nem akar elköltözni onnan. Az illető nagyon elszánt, és mindenféle fenyegetéssel próbálja véghezvinni akaratát, ezért szeretnénk megkérdezni, hogy van-e bármilyen jogi útja annak, hogy ő a barátnőmet "kényszerítse" az ő részének eladására?

Köszönöm szépen a segítséget:

Ildikó

Keress meg egy ügyvédet személyesen. (A barátnpd is.) Az majd kibogozza, milyen kapcsolatban is állsz valójában a "pároddal", és azt is, hogy a fenébe adnák el a "párod" (micsoda jogi kategória!) szülei azt a házat, ami nem az ő tulajdonuk.

Köszönöm szépen a gyors választ.

További sikeres munkát kívánok:

Ildikó

Sziasztok, szeretném lakásomat eladni, és párommal együtt épitkezni, de lehet, hogy olcsobban jönne ki az épitkezés (bővités) mint amiért a lakás el tudnám adni. A lakás az én nevemen van, de ahova építenénk, az a párom, és családjáé. Mennyit kellene az eladás után adóznom?

Sziasztok!
A segítségeteket kérném, egy örökölt ingatlan adásvételével kapcsolatosan. Az ingatlant két éve örököltem, és 2006.-ban sikerült eladni. Az eladási ár magasabb lett illetéknél figyelembe vett forgalmi értéknél.
A kérdésem az lenne a jövedelem számításakor szerzéshez kapcsolódó kiadásként elszámolhatom-e a közjegyzői díj, temetési költség, illeték azon részét, ami a lakáshoz kapcsolódik?
Előre is köszönöm, hogy foglalkoztok a problémámmal.

Kedves Fórumozók!

Szeretnék egy kérdést is feltenni:

Feleségem több éve nem dolgozik és jövedelme sem volt már 5-6 éve. Tavaly ilyenkor értékesítette vidéki lakását, ha jól értem, akkor a beszerzési ár (2.450.000) és a vételár (4.000.000) közötti különbség számít jövedelemnek, ez adóköteles.

Jelenleg csak GYES-en van ez az egyedüli jövedelme (25.800 Ft) egyetlen gyermekünkkel.

Én köztisztviselőként dolgozok, tehát fizetésem nem túl nagy (brutto 300.000 a családi pótlékkal), nekem sincs más jövedelmem.

Kérdésem, hogy miként kell a lakás eladásából adóznunk, sajnos újabb lakást most még nem tudunk venni, szerencsére anyáméban lakhatunk. Érdekelne az is, hogy van-e lehetőség részletfizetést kérni a hatóságtól.
A vétel és eladás között 1 nap telt el, mivel önkormányzati bérlemény megvásárlása és eladásáról szólt a dolog. És felújítás meg ilyenek se voltak.

Várom válaszukat:

Blazseidr

Kérni lehet a részletfizetési kedvezményt. Az adó mértéke a az eladási és a beszerzési érték különbözetének 25%-ka.

Sziasztok.

Segítséget szeretnék kérni az alábbi kérdésben:

Feleségem és nagymamája 1994.ben 1/2-1/2 arányban lakást vett az önkormányzattól.
Vételár a szerződésben 378.000 Ft volt. A vételár 10%-át, azaz 37.800 Ft-ot kellett kifizetni. A fennmaradó 340.200 Ft vételhátralékot és 3%-os kamatát 1.311 Ft-os havi részletekben kellett fizetniük (2029-be járt volna le)

2006-ban a még fennálló 340.220 Ft hátralékot kifizették- azaz csak 126.751 Ft-ot, mert a többit elengedték az egy összegű kiegyenlítés miatt.

A lakást ezután (2006-ban) eladták. Az eladási ár 8.000.000 Ft volt.

Mi számít itt a szerzéskori értéknek, amit költségként levonhat ?

A szerződésbeli érték fele (az 1/2 tulajdoni rész miatt) tehát 378.000/2 ?

Vagy a ténylegesen vételkor kifizetett 37.800 plusz a hátralék kiegyenlítésekor befizetett
126.751 fele. ( vagy még a havonta törlesztett
1.311 Ft-ok felét is hozzá kell adni) ?

Vagy valami más variáció?

Csak annyit tudunk, hogy 12-év telt el a szerzéstől ezért 70%-al csökkenthető a jövedelem, valamint az ingatlanközvetítőnek kifizetett összeg is levonható.

Köszönöm a várhatóan gyors választ, mert szorít a határidő.

Szerintem a kifizetett összeg. De ahogy elnézem az arányokat, sokat nem számít.

Kis állami ajándék...

Sziasztok!

15 évnél régebben szerzett ingatlan eladása nincs adókötelezettség.
Kérdésem, hogy akkor a bevallásban sem kell szerepeltetni, vagy be kell vallani ,csak nem kell utána adót fizetni.

Köszönöm válaszotokat.