reintegrációs őrizet

Tessék már visszaolvasni. Megadtam a jogszabály-helyet. Annak tartalmát is. Amikor befogadják, onnantól számított 8 napon belül a BV köteles kiállítani egy okiratot, amelyben annak is szerepelnie kell, hogy mikor esedékes a RÖ. Ettől többet már nem tudunk tanácsolni.

Ráadásul rosszul fordítja le. A BV-től nem választ kap a kérelmére, hanem hivatalból, kérelem nélkül is kap egy olyan okiratot, amelyben a BV. leírja, hogy ők mikor tarják esedékesnek a RÖ-t, és hogy ők mikortól vizsgálják egyáltalán, tesznek-e majd előterjesztést. Ettől még a saját jogán beadhatja a kérelmét, és arról érdemben csak a BV. bíró dönthet.

Nagyon szívesen.Mindenek előtt a párja meghatalmazott védőjében bízzanak.

Ügyvédeket inkább hadjuk . Nekem kettő is volt, ez egyik ráadásul az ügyvédi kamara elnök helyettese . Semmire valók
sokpénzt kifizeti az ember a semmiért .

Ja kérem. Aki a "sztárügyvédek" kapcsolatrendszerébe és nem a szakszerű ügyellátásban bízik az így jár.

Valami baj lehet, Attika, mert már másodszor értek Veled teljesen egyet. :)

Erre mondták az "átkosban", hogy a felek, hosszan tartó egyeztetése következményeként álláspontjaik oly mértékben közeledtek, hogy a vita megszűnt.

Kedves Öreg Tölgy! Továbbra is közöld , ha velem ellentétes jogi álláspontod van. Én azt mindig megfontolom és tanulok belőle. Legfeljebb lehet ellenérzésem a női logika miatt, de 34 évi házasság alatt megtanultam, hogy létezik olyan női ruha, cipő, amit "Egyszerűen nem lehetett nem megvenni."

Ilyenkor azért örülök, hogy a fórum egy virtuális műfaj. ;)

2
2017  1
 forum sententi a rum cur i a e
Dr. Feleky István
(bíró, Kúria)
A büntetés-végrehajtási bírói gyakorlat, különös tekintettel
a reintegrációs őrizetre

I. A vizsgálati témát a Kúria elnöke határozta meg a 2017.
évre [a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011.
évi CLXI. törvény (Bszi.) 29. § (1) bekezdés 2. mondat].
A téma meghatározása megtörtént. Mégis érdemes
legalább utalni rá, hogy a bíróságnak a büntetés-végre-
hajtással kapcsolatos szerepe az utóbbi évtizedek során
folyamatosan bővült, és jelenleg már olyan széleskörű,
amire indokolt figyelemmel lennünk. A téma áttekinten-
dősége mellett szól még az is, hogy a büntetés-végrehaj-
tási ügyek száma igen jelentős, és a büntetés-végrehajtási
bírói gyakorlatra vonatkozó vizsgálatnak hosszabb ideje
nincs még előzménye sem.
A büntetés-végrehajtási bíró szerepe egyértelműen
megnőtt, és – ami ugyancsak fontos – a határozataival
szemben sokáig szűkre szorított jogorvoslati jog biztosí-
tása általánossá vált. A táguló másodfokú felülbírálattal
értelemszerűen szélesedett azon bírák száma, akik ezzel
a jogterülettel foglalkoznak. Az ítélkező bíró jogerő utá-
ni feladatai viszont szükségszerűen átkötődnek, illetőleg
helyenként találkoznak a büntetés-végrehajtási bírásko-
dás mezsgyéjével.
Egyelőre egyetlen kérdés előzetes kiemelése önmagá-
ban jelezheti, hogy bízvást számíthatunk megoldandó
elvi problémára is, hiszen a másodfokú felülbírálatot to-
vábbra is ugyanaz a törvényszék végzi, amelyik a jogor-
voslattal támadható büntetés-végrehajtási bírói határo-
zatot hozza. A megjelölt kérdés ugyan a törvényalkotásra
tartozik, de érdeklődéssel várjuk, hogy miként véleked-
nek erről a bíróságok.
II. 1. Az Alaptörvény értelmében a Kúria a legfőbb
bírósági szerv [25. cikk (1) bekezdés 2. mondat], és a
konkrét ügyhöz kötött feladatain [25. cikk (2) bekez-
dés] túl biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egysé-
gét [25. cikk (3) bekezdés].
A jogalkalmazás egységének biztosítását szolgáló esz-
közök egyike szerint a Kúria joggyakorlat-elemzést foly-
tat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében fel-
tárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát [Bszi.
24. § d) pont].
Ez a tevékenység a korábbi igazságügy-minisztériumi
vizsgálatok reinkarnációjának tűnhet, mégis alapvető
differencia, hogy nem más mond rólunk valamit, hanem
mi mondunk magunkról valamit. Nem jelentéktelen a
különbség. Ezt mondják hatalom-megosztásnak.
2. A Bszi. 24. § d) pontjában hangsúlyos a „feltárja és
vizsgálja” megfogalmazás, ugyanis azt jelenti, hogy a
vizsgálódás alá vonást – persze a vizsgálat keretében –
megelőzi a bírói praxis megismerésének a folyamata.
Ehhez képest a joggyakorlat-elemző csoport vezetőjé-
nek, illetőleg a csoportnak a vizsgálat elindítása előtt le-
het hipotézise, ami azonban a jelen igen sajátos tárgykör-
ben általában látenciában tartandónak tűnik, ami végül
megerősítést nyerhet, avagy cáfolathoz is vezethet.
3. A vizsgálandó tárgykör tekintetében a sajátosság
nem más, mint az, hogy a vizsgálódásra hivatott Kúriá-
nak a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatról általában
nincsenek ismeretei.
Mondhatni ez a jogterület „föl sem ér” a Kúriáig.
Ugyanezzel a helyzettel találkozott már korábban a sza-
bálysértési bíráskodással foglalkozó joggyakorlat-elemző
csoport.
A büntetés-végrehajtási bíráskodás további sajátossá-
ga, hogy – szemben a szabálysértésivel – egészében tör-
vényszéki szinten funkcionál, mondhatni a törvényszéki
szintre bezárt, s ezáltal közvetlen érdemi tapasztalatai ki-
zárólagosan a törvényszékeknek vannak.
Az ítélőtáblák és a Kúria pedig a büntetés-végrehajtási
bíráskodás területén egyedi ügyben mindössze valamely
bíróság kizárásával és/vagy illetékességi összeütközés
okán az eljáró bíróság kijelölésével foglalkozik. A Kúria
a megjelölt ügyekben már észlelte pl. utólagos bünte-
tés-végrehajtási bírói eljárás kapcsán a büntetés-végrehaj-
tási bíróra irányadó általános [Bv.tv. 50. § (2) bekezdés]
és különös (Bv.tv. 71. §) illetékességi szabályok közötti
eltévelygést (Bkk.II.1598/2016/4.), vagy ugyanezen
probléma megjelenését súlyosítva azzal, hogy negatív il-
letékességi összeütközés mellett mindkét bíróság elmu-
lasztotta a határozathozatalt is, nemhogy két jogerős bí-
rósági végzés állt volna rendelkezésre az eljáró bíróság
kijelöléséhez, ami a Bv.tv. 51. § (6) bekezdése alapján
megmutatta a Bv.tv.-ben vagy más törvényben nem sza-
bályozott körben a büntetőeljárási szabályok megfelelő
alkalmazásának hiányosságát is (Bkk.II.1873/2016/4.).
E kérdésekben nyilvánvalóan vizsgálni kell, hogy az
ítélőtáblák és a Kúria gyakorlata egybeesik-e.
A büntetés-végrehajtási bíráskodás tapasztalatai, ille-
tőleg dilemmái csak részlegesen kerülnek megtárgyalás-
ra – kollégiumaik számára döntően elő nem írt, infor-
2017  1
Dr. Feleky István / A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI BÍRÓI GYAKORLAT, ... 
mális belátása alapján – ítélőtáblai, vagy ítélőtábla által
koordinált regionális szinten. A Kúria egyebekben ter-
mészetesen szerez bizonyos intézményes ismeretet a bün-
tetés-végrehajtási bíráskodásról, elsődlegesen a büntető
kollégiumvezetők félévenként tartott országos tanácso-
kozásain való részvétel folytán, ahol erre vonatkozó kér-
désekre keresünk, és adunk válaszokat.
Szóval a Kúria által egyedi ügyekből egy igencsak ke-
véssé ismert jogterület szükségképpen feltárást igényel, s
csak aztán jöhet az elmélkedés.
III. 1. A Kúria elnöke kijelölte a joggyakorlat-elemző
csoport vezetőjét, és további négy kúriai bíró tagját. Így:
dr. Feleky István bíró (vezető); dr. Molnár Gábor Miklós
tanácselnök, dr. Csák Zsolt bíró, dr. Somogyi Gábor
bíró, dr. Soós László bíró (tagok).
A joggyakorlat-elemzés eleve a Kúria jogköre. Magát
a vizsgálatot a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja vég-
zi. A joggyakorlat-elemzés produktumát, az összefoglaló
véleményt a Kúria Büntető Kollégiuma hivatott elfogad-
ni. Mindebből következően minden döntés, így az össze-
foglaló vélemény tervezetének véglegesítése a joggyakor-
lat-elemző csoport őt kúriai bírájának a feladata.
2. A csoport vezetője a megfelelő működtetés érdeké-
ben a legkisebb létszám, a jogterületen való jártasság, a
vizsgálatok során szerzett ismeretek és a személyes biza-
lom elvei alapján döntött a joggyakorlat-elemző csoport
munkájába bevonandók köréről.
A megjelölt elvek értelmében a segítésre hívottak:
dr. Nyíri Zoltán tanácselnök (Székesfehérvári Törvény-
szék), dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla tanácsel-
nök (Fővárosi Törvényszék), Benczéné dr. Viczián Kata-
lin bíró (Debreceni Törvényszék), prof. dr. Vókó György
igazgató (Országos Kriminológiai Intézet), dr. Bánáti Já-
nos ügyvéd (Magyar Ügyvédi Kamara elnöke), Schmehl
János bv. vezérőrnagy (Büntetés-végrehajtás Országos
Parancsnokság, országos parancsnok biztonsági és fog-
vatartási helyettese), dr. Szűcs András osztályvezető
ügyész (Legfőbb Ügyészség, Büntetés-végrehajtási Tör-
vényességi és Jogvédelmi Osztály). Az Országos Bírósági
Hivatal delegáltja: dr. Lőrinczy Attila kollégiumveze-
tő-helyettes (Fővárosi Törvényszék).
3. A kibővített joggyakorlat-elemző csoport létszáma
tehát tizenhárom fő. Ez kellő operativitást biztosít.
IV. 1. A vizsgálat tárgya.
A vizsgálat a büntetés-végrehajtási bíró eljárásának
kérdéseire összpontosít. Feladatunk elsődlegesen nem a
hatályos jog kritikája, hanem az azt alkalmazó bünte-
tés-végrehajtási bírói gyakorlat feltárása, és elemzése.
Ez nem jelenti azt, hogy a hatályos jogra nem tehetünk
észrevételeket, s ha annak szükségét látjuk, meg is tes�-
szük.
2. A vizsgálat tárgyköre.
Vizsgálandóak:

1. a büntetés-végrehajtási bíró eljárásának általános

szabályai (Bv.tv. 50–51. §);

2. a reintegrációs őrizetes ügyek (Bv.tv. 61/A–D. §);
3. az ügyész tevékenységének vannak-e szabályozási

vagy gyakorlati akadályai;

4. a védelem joga [Bv.tv. 3. § 15. pont; 11. § (1)–(4) és

(7) bekezdés] érvényesül-e (ezen belül: hány ügyben volt
meghatalmazott vagy kirendelt védő, ugyanabban az
ügyben a két forma találkozásának megoldása), van-
nak-e szabályozási vagy gyakorlati akadályai.
Megválaszolandó továbbá:

5. a büntetés-végrehajtási bírói végzés elleni fellebbe-

zés elbírálása kapcsán kifogásolható-e, hogy a törvény-
szék másodfokú tanácsa jár el;

6. a jogerős büntetés-végrehajtási bírói végzések a tör-

vényesség érdekében benyújtott jogorvoslaton [Bv.tv.
51. § (5) bekezdés] és az utólagos büntetés-végrehajtási
bírói eljáráson (Bv.tv. 71. §) túl más rendkívüli jogorvos-
lattal (perújítás, felülvizsgálat) korrigálhatóak-e;

7. az enyhébb végrehajtási szabályok (Bv.tv. 104. §) és

az enyhébb végrehajtási fokozat [Bv.tv. 115. § (1)–(2) és
(4) bekezdés] alkalmazásának van-e esetleges sorrendisége.
3. A vizsgálat ügyköre.
Meg kell vizsgálni valamennyi 2015–2016. években
jogerősen befejezett reintegrációs ügyet. Egyebekben a
2016. I. félévében jogerősen befejezett büntetés-végre-
hajtási ügyeket (Bv.tv. 3. § 1. pont). Ezért – amennyiben
elengedhetetlenül szükségesnek mutatkozik, és van rá
megfelelő gyakorlat – legfeljebb észrevételezhetőek az
alábbi 2017. január 1. napjától hatályos büntetés-végre-
hajtási bírói eljárások: kártalanítási eljárás az alapvető jo-
gokat sértő elhelyezési körülményekből eredő sérelem
orvoslására [Bv.tv. 70/A–B. §); az alapvető jogokat sértő
elhelyezési körülmények miatti panasz alapján megtett
intézkedésről és az átszállításról hozott határozat felül-
vizsgálata (Bv.tv. 75/A. §).
A törvényszékek a saját lajstromuk alapján válasszák
ki a büntetés-végrehajtási bíró saját eljárásban jogerősen
befejezett büntetés-végrehajtási ügyeket; az ítélőtáblák a
törvényszékek lajstromai alapján válasszák ki a másodfo-
kon jogerősen befejezett büntetés-végrehajtási ügyeket,
valamint a saját lajstromuk alapján válasszák ki a kizárá-
sos és/vagy tisztán kijelöléses ügyeket; a Kúria a saját laj-
stroma alapján válassza ki a kizárásos és/vagy tisztán ki-
jelöléses ügyeket. Valamennyi vizsgáló bíróság legfeljebb
annyi ügyet válasszon ki, amennyi a továbbiakban kerül
meghatározásra.
4. Iratbeszerzés.
Az ügyiratokat a vizsgálatot végző bíróság szerezze be,
hivatkozva a vizsgálat tényére.
3
4
 forum sententi a rum cur i a e
5. A vizsgálat kérdésköre.
A 2. pontban megjelölt tárgykörbe tartozó ügyekben
felmerült, a gyakorlat számára vitás és fontos kérdések fel-
vetését, és azok kellően megokolt megválaszolását várjuk.
A vizsgálandó ügyek ésszerű számbeli limitje önmagában
nem feltétlenül elegendő ehhez, ezért helyes megoldásnak
tartjuk, ha adott esetekben kitérnek a vizsgálat körén kí-
vül eső ügyekben szerzett tapasztalataikra. Így volt ez ko-
rábbi más témájú joggyakorlat-elemzések során is.
6. A vizsgálat végzője, a vizsgálandó ügyek száma és a
vizsgálandó ügyek kiválasztásának módja.
A törvényszék vizsgálja meg a büntetés-végrehajtási
bíró saját eljárásában jogerősen befejezett minden rein-
tegrációs őrizetes ügyet, továbbá az Szv. lajstromból 20,
az F. lajstromból 20 és a Bv. lajstromból 20 ügyet.
Az ítélőtábla vizsgálja meg a törvényszék által másod-
fokon jogerősen befejezett minden reintegrációs őrizetes
ügyet, továbbá törvényszékenként a lajstromokból 20–
20 ügyet és saját lajstromából minden kizárásos és/vagy
kijelöléses ítélőtáblai ügyet.
A Kúria vizsgálja meg saját lajstromából minden kizá-
rásos és/vagy kijelöléses kúriai ügyet.
Amennyiben az ügyek száma nem éri el a meghatáro-
zott limitet, további vizsgálatot nem kérünk.
A vizsgálatot végző bíróság az adott lajstromból úgy
választhatja ki az ügyeket, hogy lajstromszámuk 2016
első napjával kezdődjék, és értelemszerűen megbontat-
lan lajstromszámsorban legyenek.
7. Adatolás.
A vizsgálattól számszerű adatolást általában nem vá-
runk. Az Országos Bírósági Hivatal ugyanis nyilvánva-
lóan megfelelő tájékoztatást adhat a büntetés-végrehajtá-
si ügyek érkezési számának alakulására. Ezt azonban a
joggyakorlat-elemző csoport az utóbbi tíz évre maga
szerzi be.
Amennyiben valamely bíróság mégis ennek szükségét
látná, közölhet adatokat (a jelentésbe foglaltan).
A vizsgálatot végző bíróságok azonban feltétlenül je-
löljék meg, hogy ténylegesen hány ügyet vizsgáltak. Az
ítélőtáblák jelentései ennek megfelelően azt mutassák ki,
hogy az illetékességi területükön működő törvényszékek
és maguk összesen hány ügyet vizsgáltak.
A célzott ügyszám a vizsgálat jelentős merítését teszi
lehetővé, ami növeli a hitelességét.
8. A vizsgálat ütemezése.
A kibővített joggyakorlat-elemző csoport 2017. márci-
us 24-én tartandó alakuló ülésén határozza meg a vizs-
gálat – beleértendő a belső munkamegosztás – munka-
tervét, és a feladatok ütemezését.
A törvényszékek és ítélőtáblák büntető kollégiumainak
felkérésére legkésőbb 2017. május elején kerülhet sor.
2017  1
A kibővített joggyakorlat-elemző csoport a további
üléseit szükség szerint tartja. Feltehetően 2017. július 14-
én lehetőség nyílik a büntetés-végrehajtási bíráskodás
múltját és jelenét feldolgozó tudományos szemléletű
munka, az ügyészi, a védői és a büntetés-végrehajtási ál-
láspont, valamint a vizsgálatot megalapozó egyéb résza-
nyagok (országos ügyforgalmi adatok, jogegységi hatá-
rozatok, kollégiumi vélemények, közzétett bírósági dön-
tések, alkotmánybírósági döntések, Emberi Jogok Euró-
pai Bíróságának döntései) megismerésére.
A törvényszékek büntető kollégiumvezetői a vizsgálatot
végezzék el, a saját (kollégiumuk) álláspontját is fejtsék ki,
s jelentésüket 2017. szeptember 1. napjáig (papír alapon és
elektronikusan odt. formátumban) küldjék meg az illeté-
kes ítélőtábla büntető kollégiumvezetője részére.
Az ítélőtáblák büntető kollégiumvezetői a törvényszé-
kek jelentéseit foglalják egybe, a saját (kollégiumuk) ál-
láspontját is fejtsék ki, s az ekként összegzett és a saját
vizsgálatukra vonatkozó jelentésüket 2017. november 1.
napjáig (papír alapon és elektronikusan odt. formátum-
ban) küldjék meg a joggyakorlat-elemző csoport vezetője
részére. A törvényszékek jelentéseit ne továbbítsák.
A jelentésekhez mellékelhetőek alaposan kidolgozott,
jelentősnek talált, elvi tartalmú határozatok.
A joggyakorlat-elemző csoport 2018. január 19-én
első olvasatban, majd 2018. január 26-án második olva-
satban megtárgyalja az összefoglaló vélemény tervezetét.
A joggyakorlat-elemző csoport kúriai bírái 2018. feb-
ruár 15-ig elfogadják az összefoglaló vélemény véglegesí-
tett tervezetét.
9. A kúriai vizsgálat során támaszkodni kívánunk pél-
dául és mindenekelőtt a Legfőbb Ügyészség által végzett
vizsgálatok tapasztalataira, megállapításaira, aminek meg-
jelenítését várjuk a Legfőbb Ügyészség képviselőjétől.
Ugyancsak azt várjuk a Büntetés-végrehajtás Orszá-
gos Parancsnokságának és a Magyar Ügyvédi Kamara
képviselőitől, hogy ne csupán az egyéni tapasztalataikat,
megállapításaikat
érvényesítsék az egyes kérdésekben adandó állásfogla-
lásaik kialakításában.
Vagyis e három szerv képviselője – ha van – lehetőleg
intézményes álláspontot közvetítsen. A vizsgálat üteme-
zése erre megfelelő időt biztosít a számukra.
10. A vizsgálat – az ismertetettekből kitűnően – am-
biciózus, de kivitelezhető, amint azt már megmutatták a
védői jogok bíróság előtti érvényesülésével és a szabály-
sértési bíráskodással foglalkozó kúriai áttekintések.
Az utalt joggyakorlat-elemzések abban is követendő-
nek mutatkoznak, hogy a legfontosabb alapkérdésekre
koncentráltak, ugyanakkor nem hárították el egyes má-
sodlagos jelentőségű kérdések – igényelt – megválaszolá-
sát sem.

Üdvözlök mindenkit!

Érdeklödni szeretnék hogy március 23-án adtuk be a kérelmet az RŐ-re és a párom még mindig nem került Biró elé, mennyi idő ennek az átfutási ideje?

Köszönöm!

Tisztelt Öreg Tölgy! Köszönöm a megtisztelő válaszát.

Üdvözlöm Andrea!
A pártfogó volt már környezettanulmányon? Felvette már a jegyzőkönyvet. Ha igen, akkor cca. egy hónap, hogy a bv-bíró ülést tartson.
Gyakorlatban konkrét ügy: Kérelem ügyvéd által előterjesztve 2017. március 16. Pártfogó megjelenik az ingatlant véleményezni 2017. április 18. Vélhetőleg 2017. májusban kerül át az ügy a bv-csoporthoz. Hétfőn érdeklődtem, azt mondták, hogy bevárnak kérelmeket és, ha annyi összejön, hogy a bv-bírónak megérje kimenni, akkor kitűzi az ülést. Nem lehet előre tudni, hogy mennyi kérelem fog beérkezni, hogy a bv-bírónak "megérje" kimenni a bv. intézetbe.

Udvozlok mindenkit! Szeretnek informaciot Rö rol mindent tudni szeretnek rola kerem segitsetek koszonom

Kedves Olga,

tegyen fel konkrét kérdést, remélem, nem gondolja, hogy itt bárki doktori disszertációt fog írni Önnek a RÖ jogi szabályozásáról és gyakorlatáról. Az alapokat itt elolvashatja (187/A.-E. §):

https://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

Szerrtnem tudni hogy mi a feltetelei mi a kizaro okok!

Tudja valaki hogy marcius 1 tol modositotak a rö torvenyt amibe az van hogy eroszakos buncselekmenyes es vissza eso is jogosult ra! Koszonom szep estet

Akkor olvassa el, amit belinkeltem, a 187/A. és a 187/C. §-t. Akkor láthatja majd azt is, hogy az erőszakos bűncselekmény elkövetése és a visszaesés továbbra is kizáró körülmény. Most január 1-től enyhítettek a feltételeken, nem fognak március 1-től újra.

Koszonom valaszat

Köszönöm a segitséget!
Volt kint a pártfogó március 23-án mindent rendben talált,a párom Vácon tölti büntetését és ott 2 hetente csütörtökön van Biró de még nem került sorra.Bent is azt mondták a Bv-be hogy minden rendbe és nincs vele probléma és megfelel a haza jövetelnek,számit valamit a fegyörök véleménye? Meg kérdezik őket egyáltalán?

Köszönöm!

Fegyőrök véleménye biztosan nem számít. A nevelőtiszt, reintegrációs tiszt véleménye már inkább. Fegyőr az aki a zárkát zárja, nyitja, kint áll az őrtoronyban, a kapuban ki-be enged.A tárgyalásokra kÍséri a fogvatartottakat.

Értem, a nevelő tiszt szolt neki hogy eljött az idő hogy ezt a papirt kitőltsük, és azt is mondta hogy semmi gond nincs a viselkedèsével. A nevelő v a reintegràciós tiszt is megy a birói meghalgatásra?

Köszönöm!!

Igen.

Tisztelt Ügyvéd Úr! Azt szeretném kérdezni, hogy annak jár-e a reintegrációs őrizet, aki visszaeső ugyan de először van letöltő végrehajtásban, előtte csak előzetesben volt. Tisztelettel várom válaszát!

Nem teljesen pontosan értem, mire gondol, de egy biztos: akinek az ítéletében az szerepel, hogy "ezért a bíróság - mint visszaesőt (vagy mint különös visszaesőt, mint többszörös visszaesőt vagy mint erőszakos többszörös visszaesőt) - .... évi, jónapi szabadságvesztésre ítéli", az nem mehet reintegrációs őrizetbe,

Először ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre és azoknak úgy tudom jár, de viszont visszaesőnek minősítették. Ezért nem tudjuk mire lehet szàmítani?!