reintegrációs őrizet

Fenti!
Börtönben nem most van először. Gondolom az előzetes letartóztatást nem leánynevelő intézetben töltötte, hanem büntetés-végrehajtási intézetben.

Sejtettem, hogy valami ilyesmi lehet. Ebben az esetben visszaeső az illető, hiszen az ítéletben jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az teljesen mindegy, hogy előzetesben már kitöltötte.

Köszönöm a válaszokat! Szóval előzetesben volt 2 év 8 hónapot amit kitőltöttnek vettek. Akkor az olyan mintha letöltendő szabadságvesztése lett volna? Mert effektíven börtönben most van először. Tisztelettel várom a válaszokat! Köszönöm!

A bv-s reintegrációs tisztek szeretnek önként visszaesőnek minősíteni. Nekem is le kellett vitatkozni egy ügyben. Én is mondom, hogy nézze meg az ítélet rendelkező részét. Abban nem szerepel, hogy visszaesőként ítélték el, akkor nem visszaesö. Ez hatott.

1. A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pontja szerint visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el. Tehát olyan nincs, hogy valakit először ítélnek végrehajtandó szabadságvesztésre de visszaesőnek minősítik.
2. Mint mondtam, az számít, hogy az ítélet rendelkező részében szerepeljen, hogy visszaeső (nagyjából azzal a szöveggel, amit előzőleg írtam). Ha az ítélet indokolásában szerepel, hogy visszaesőnek nem minősülő bűnismétlő, az a RÖ szempontjából nem számít.
3. Amint már sokszor írtam, RÖ senkinek sem jár, legfeljebb - ha nincs kizáró ok - akkor adható. Visszaesőnek viszont nem is adható.

Először ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre és azoknak úgy tudom jár, de viszont visszaesőnek minősítették. Ezért nem tudjuk mire lehet szàmítani?!

Nem teljesen pontosan értem, mire gondol, de egy biztos: akinek az ítéletében az szerepel, hogy "ezért a bíróság - mint visszaesőt (vagy mint különös visszaesőt, mint többszörös visszaesőt vagy mint erőszakos többszörös visszaesőt) - .... évi, jónapi szabadságvesztésre ítéli", az nem mehet reintegrációs őrizetbe,

Tisztelt Ügyvéd Úr! Azt szeretném kérdezni, hogy annak jár-e a reintegrációs őrizet, aki visszaeső ugyan de először van letöltő végrehajtásban, előtte csak előzetesben volt. Tisztelettel várom válaszát!

Igen.

Értem, a nevelő tiszt szolt neki hogy eljött az idő hogy ezt a papirt kitőltsük, és azt is mondta hogy semmi gond nincs a viselkedèsével. A nevelő v a reintegràciós tiszt is megy a birói meghalgatásra?

Köszönöm!!

Fegyőrök véleménye biztosan nem számít. A nevelőtiszt, reintegrációs tiszt véleménye már inkább. Fegyőr az aki a zárkát zárja, nyitja, kint áll az őrtoronyban, a kapuban ki-be enged.A tárgyalásokra kÍséri a fogvatartottakat.

Köszönöm a segitséget!
Volt kint a pártfogó március 23-án mindent rendben talált,a párom Vácon tölti büntetését és ott 2 hetente csütörtökön van Biró de még nem került sorra.Bent is azt mondták a Bv-be hogy minden rendbe és nincs vele probléma és megfelel a haza jövetelnek,számit valamit a fegyörök véleménye? Meg kérdezik őket egyáltalán?

Köszönöm!

Koszonom valaszat

Akkor olvassa el, amit belinkeltem, a 187/A. és a 187/C. §-t. Akkor láthatja majd azt is, hogy az erőszakos bűncselekmény elkövetése és a visszaesés továbbra is kizáró körülmény. Most január 1-től enyhítettek a feltételeken, nem fognak március 1-től újra.

Tudja valaki hogy marcius 1 tol modositotak a rö torvenyt amibe az van hogy eroszakos buncselekmenyes es vissza eso is jogosult ra! Koszonom szep estet

Szerrtnem tudni hogy mi a feltetelei mi a kizaro okok!

Kedves Olga,

tegyen fel konkrét kérdést, remélem, nem gondolja, hogy itt bárki doktori disszertációt fog írni Önnek a RÖ jogi szabályozásáról és gyakorlatáról. Az alapokat itt elolvashatja (187/A.-E. §):

https://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

Udvozlok mindenkit! Szeretnek informaciot Rö rol mindent tudni szeretnek rola kerem segitsetek koszonom

Üdvözlöm Andrea!
A pártfogó volt már környezettanulmányon? Felvette már a jegyzőkönyvet. Ha igen, akkor cca. egy hónap, hogy a bv-bíró ülést tartson.
Gyakorlatban konkrét ügy: Kérelem ügyvéd által előterjesztve 2017. március 16. Pártfogó megjelenik az ingatlant véleményezni 2017. április 18. Vélhetőleg 2017. májusban kerül át az ügy a bv-csoporthoz. Hétfőn érdeklődtem, azt mondták, hogy bevárnak kérelmeket és, ha annyi összejön, hogy a bv-bírónak megérje kimenni, akkor kitűzi az ülést. Nem lehet előre tudni, hogy mennyi kérelem fog beérkezni, hogy a bv-bírónak "megérje" kimenni a bv. intézetbe.

Tisztelt Öreg Tölgy! Köszönöm a megtisztelő válaszát.

Üdvözlök mindenkit!

Érdeklödni szeretnék hogy március 23-án adtuk be a kérelmet az RŐ-re és a párom még mindig nem került Biró elé, mennyi idő ennek az átfutási ideje?

Köszönöm!

2
2017  1
 forum sententi a rum cur i a e
Dr. Feleky István
(bíró, Kúria)
A büntetés-végrehajtási bírói gyakorlat, különös tekintettel
a reintegrációs őrizetre

I. A vizsgálati témát a Kúria elnöke határozta meg a 2017.
évre [a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011.
évi CLXI. törvény (Bszi.) 29. § (1) bekezdés 2. mondat].
A téma meghatározása megtörtént. Mégis érdemes
legalább utalni rá, hogy a bíróságnak a büntetés-végre-
hajtással kapcsolatos szerepe az utóbbi évtizedek során
folyamatosan bővült, és jelenleg már olyan széleskörű,
amire indokolt figyelemmel lennünk. A téma áttekinten-
dősége mellett szól még az is, hogy a büntetés-végrehaj-
tási ügyek száma igen jelentős, és a büntetés-végrehajtási
bírói gyakorlatra vonatkozó vizsgálatnak hosszabb ideje
nincs még előzménye sem.
A büntetés-végrehajtási bíró szerepe egyértelműen
megnőtt, és – ami ugyancsak fontos – a határozataival
szemben sokáig szűkre szorított jogorvoslati jog biztosí-
tása általánossá vált. A táguló másodfokú felülbírálattal
értelemszerűen szélesedett azon bírák száma, akik ezzel
a jogterülettel foglalkoznak. Az ítélkező bíró jogerő utá-
ni feladatai viszont szükségszerűen átkötődnek, illetőleg
helyenként találkoznak a büntetés-végrehajtási bírásko-
dás mezsgyéjével.
Egyelőre egyetlen kérdés előzetes kiemelése önmagá-
ban jelezheti, hogy bízvást számíthatunk megoldandó
elvi problémára is, hiszen a másodfokú felülbírálatot to-
vábbra is ugyanaz a törvényszék végzi, amelyik a jogor-
voslattal támadható büntetés-végrehajtási bírói határo-
zatot hozza. A megjelölt kérdés ugyan a törvényalkotásra
tartozik, de érdeklődéssel várjuk, hogy miként véleked-
nek erről a bíróságok.
II. 1. Az Alaptörvény értelmében a Kúria a legfőbb
bírósági szerv [25. cikk (1) bekezdés 2. mondat], és a
konkrét ügyhöz kötött feladatain [25. cikk (2) bekez-
dés] túl biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egysé-
gét [25. cikk (3) bekezdés].
A jogalkalmazás egységének biztosítását szolgáló esz-
közök egyike szerint a Kúria joggyakorlat-elemzést foly-
tat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében fel-
tárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát [Bszi.
24. § d) pont].
Ez a tevékenység a korábbi igazságügy-minisztériumi
vizsgálatok reinkarnációjának tűnhet, mégis alapvető
differencia, hogy nem más mond rólunk valamit, hanem
mi mondunk magunkról valamit. Nem jelentéktelen a
különbség. Ezt mondják hatalom-megosztásnak.
2. A Bszi. 24. § d) pontjában hangsúlyos a „feltárja és
vizsgálja” megfogalmazás, ugyanis azt jelenti, hogy a
vizsgálódás alá vonást – persze a vizsgálat keretében –
megelőzi a bírói praxis megismerésének a folyamata.
Ehhez képest a joggyakorlat-elemző csoport vezetőjé-
nek, illetőleg a csoportnak a vizsgálat elindítása előtt le-
het hipotézise, ami azonban a jelen igen sajátos tárgykör-
ben általában látenciában tartandónak tűnik, ami végül
megerősítést nyerhet, avagy cáfolathoz is vezethet.
3. A vizsgálandó tárgykör tekintetében a sajátosság
nem más, mint az, hogy a vizsgálódásra hivatott Kúriá-
nak a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatról általában
nincsenek ismeretei.
Mondhatni ez a jogterület „föl sem ér” a Kúriáig.
Ugyanezzel a helyzettel találkozott már korábban a sza-
bálysértési bíráskodással foglalkozó joggyakorlat-elemző
csoport.
A büntetés-végrehajtási bíráskodás további sajátossá-
ga, hogy – szemben a szabálysértésivel – egészében tör-
vényszéki szinten funkcionál, mondhatni a törvényszéki
szintre bezárt, s ezáltal közvetlen érdemi tapasztalatai ki-
zárólagosan a törvényszékeknek vannak.
Az ítélőtáblák és a Kúria pedig a büntetés-végrehajtási
bíráskodás területén egyedi ügyben mindössze valamely
bíróság kizárásával és/vagy illetékességi összeütközés
okán az eljáró bíróság kijelölésével foglalkozik. A Kúria
a megjelölt ügyekben már észlelte pl. utólagos bünte-
tés-végrehajtási bírói eljárás kapcsán a büntetés-végrehaj-
tási bíróra irányadó általános [Bv.tv. 50. § (2) bekezdés]
és különös (Bv.tv. 71. §) illetékességi szabályok közötti
eltévelygést (Bkk.II.1598/2016/4.), vagy ugyanezen
probléma megjelenését súlyosítva azzal, hogy negatív il-
letékességi összeütközés mellett mindkét bíróság elmu-
lasztotta a határozathozatalt is, nemhogy két jogerős bí-
rósági végzés állt volna rendelkezésre az eljáró bíróság
kijelöléséhez, ami a Bv.tv. 51. § (6) bekezdése alapján
megmutatta a Bv.tv.-ben vagy más törvényben nem sza-
bályozott körben a büntetőeljárási szabályok megfelelő
alkalmazásának hiányosságát is (Bkk.II.1873/2016/4.).
E kérdésekben nyilvánvalóan vizsgálni kell, hogy az
ítélőtáblák és a Kúria gyakorlata egybeesik-e.
A büntetés-végrehajtási bíráskodás tapasztalatai, ille-
tőleg dilemmái csak részlegesen kerülnek megtárgyalás-
ra – kollégiumaik számára döntően elő nem írt, infor-
2017  1
Dr. Feleky István / A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI BÍRÓI GYAKORLAT, ... 
mális belátása alapján – ítélőtáblai, vagy ítélőtábla által
koordinált regionális szinten. A Kúria egyebekben ter-
mészetesen szerez bizonyos intézményes ismeretet a bün-
tetés-végrehajtási bíráskodásról, elsődlegesen a büntető
kollégiumvezetők félévenként tartott országos tanácso-
kozásain való részvétel folytán, ahol erre vonatkozó kér-
désekre keresünk, és adunk válaszokat.
Szóval a Kúria által egyedi ügyekből egy igencsak ke-
véssé ismert jogterület szükségképpen feltárást igényel, s
csak aztán jöhet az elmélkedés.
III. 1. A Kúria elnöke kijelölte a joggyakorlat-elemző
csoport vezetőjét, és további négy kúriai bíró tagját. Így:
dr. Feleky István bíró (vezető); dr. Molnár Gábor Miklós
tanácselnök, dr. Csák Zsolt bíró, dr. Somogyi Gábor
bíró, dr. Soós László bíró (tagok).
A joggyakorlat-elemzés eleve a Kúria jogköre. Magát
a vizsgálatot a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja vég-
zi. A joggyakorlat-elemzés produktumát, az összefoglaló
véleményt a Kúria Büntető Kollégiuma hivatott elfogad-
ni. Mindebből következően minden döntés, így az össze-
foglaló vélemény tervezetének véglegesítése a joggyakor-
lat-elemző csoport őt kúriai bírájának a feladata.
2. A csoport vezetője a megfelelő működtetés érdeké-
ben a legkisebb létszám, a jogterületen való jártasság, a
vizsgálatok során szerzett ismeretek és a személyes biza-
lom elvei alapján döntött a joggyakorlat-elemző csoport
munkájába bevonandók köréről.
A megjelölt elvek értelmében a segítésre hívottak:
dr. Nyíri Zoltán tanácselnök (Székesfehérvári Törvény-
szék), dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla tanácsel-
nök (Fővárosi Törvényszék), Benczéné dr. Viczián Kata-
lin bíró (Debreceni Törvényszék), prof. dr. Vókó György
igazgató (Országos Kriminológiai Intézet), dr. Bánáti Já-
nos ügyvéd (Magyar Ügyvédi Kamara elnöke), Schmehl
János bv. vezérőrnagy (Büntetés-végrehajtás Országos
Parancsnokság, országos parancsnok biztonsági és fog-
vatartási helyettese), dr. Szűcs András osztályvezető
ügyész (Legfőbb Ügyészség, Büntetés-végrehajtási Tör-
vényességi és Jogvédelmi Osztály). Az Országos Bírósági
Hivatal delegáltja: dr. Lőrinczy Attila kollégiumveze-
tő-helyettes (Fővárosi Törvényszék).
3. A kibővített joggyakorlat-elemző csoport létszáma
tehát tizenhárom fő. Ez kellő operativitást biztosít.
IV. 1. A vizsgálat tárgya.
A vizsgálat a büntetés-végrehajtási bíró eljárásának
kérdéseire összpontosít. Feladatunk elsődlegesen nem a
hatályos jog kritikája, hanem az azt alkalmazó bünte-
tés-végrehajtási bírói gyakorlat feltárása, és elemzése.
Ez nem jelenti azt, hogy a hatályos jogra nem tehetünk
észrevételeket, s ha annak szükségét látjuk, meg is tes�-
szük.
2. A vizsgálat tárgyköre.
Vizsgálandóak:

1. a büntetés-végrehajtási bíró eljárásának általános

szabályai (Bv.tv. 50–51. §);

2. a reintegrációs őrizetes ügyek (Bv.tv. 61/A–D. §);
3. az ügyész tevékenységének vannak-e szabályozási

vagy gyakorlati akadályai;

4. a védelem joga [Bv.tv. 3. § 15. pont; 11. § (1)–(4) és

(7) bekezdés] érvényesül-e (ezen belül: hány ügyben volt
meghatalmazott vagy kirendelt védő, ugyanabban az
ügyben a két forma találkozásának megoldása), van-
nak-e szabályozási vagy gyakorlati akadályai.
Megválaszolandó továbbá:

5. a büntetés-végrehajtási bírói végzés elleni fellebbe-

zés elbírálása kapcsán kifogásolható-e, hogy a törvény-
szék másodfokú tanácsa jár el;

6. a jogerős büntetés-végrehajtási bírói végzések a tör-

vényesség érdekében benyújtott jogorvoslaton [Bv.tv.
51. § (5) bekezdés] és az utólagos büntetés-végrehajtási
bírói eljáráson (Bv.tv. 71. §) túl más rendkívüli jogorvos-
lattal (perújítás, felülvizsgálat) korrigálhatóak-e;

7. az enyhébb végrehajtási szabályok (Bv.tv. 104. §) és

az enyhébb végrehajtási fokozat [Bv.tv. 115. § (1)–(2) és
(4) bekezdés] alkalmazásának van-e esetleges sorrendisége.
3. A vizsgálat ügyköre.
Meg kell vizsgálni valamennyi 2015–2016. években
jogerősen befejezett reintegrációs ügyet. Egyebekben a
2016. I. félévében jogerősen befejezett büntetés-végre-
hajtási ügyeket (Bv.tv. 3. § 1. pont). Ezért – amennyiben
elengedhetetlenül szükségesnek mutatkozik, és van rá
megfelelő gyakorlat – legfeljebb észrevételezhetőek az
alábbi 2017. január 1. napjától hatályos büntetés-végre-
hajtási bírói eljárások: kártalanítási eljárás az alapvető jo-
gokat sértő elhelyezési körülményekből eredő sérelem
orvoslására [Bv.tv. 70/A–B. §); az alapvető jogokat sértő
elhelyezési körülmények miatti panasz alapján megtett
intézkedésről és az átszállításról hozott határozat felül-
vizsgálata (Bv.tv. 75/A. §).
A törvényszékek a saját lajstromuk alapján válasszák
ki a büntetés-végrehajtási bíró saját eljárásban jogerősen
befejezett büntetés-végrehajtási ügyeket; az ítélőtáblák a
törvényszékek lajstromai alapján válasszák ki a másodfo-
kon jogerősen befejezett büntetés-végrehajtási ügyeket,
valamint a saját lajstromuk alapján válasszák ki a kizárá-
sos és/vagy tisztán kijelöléses ügyeket; a Kúria a saját laj-
stroma alapján válassza ki a kizárásos és/vagy tisztán ki-
jelöléses ügyeket. Valamennyi vizsgáló bíróság legfeljebb
annyi ügyet válasszon ki, amennyi a továbbiakban kerül
meghatározásra.
4. Iratbeszerzés.
Az ügyiratokat a vizsgálatot végző bíróság szerezze be,
hivatkozva a vizsgálat tényére.
3
4
 forum sententi a rum cur i a e
5. A vizsgálat kérdésköre.
A 2. pontban megjelölt tárgykörbe tartozó ügyekben
felmerült, a gyakorlat számára vitás és fontos kérdések fel-
vetését, és azok kellően megokolt megválaszolását várjuk.
A vizsgálandó ügyek ésszerű számbeli limitje önmagában
nem feltétlenül elegendő ehhez, ezért helyes megoldásnak
tartjuk, ha adott esetekben kitérnek a vizsgálat körén kí-
vül eső ügyekben szerzett tapasztalataikra. Így volt ez ko-
rábbi más témájú joggyakorlat-elemzések során is.
6. A vizsgálat végzője, a vizsgálandó ügyek száma és a
vizsgálandó ügyek kiválasztásának módja.
A törvényszék vizsgálja meg a büntetés-végrehajtási
bíró saját eljárásában jogerősen befejezett minden rein-
tegrációs őrizetes ügyet, továbbá az Szv. lajstromból 20,
az F. lajstromból 20 és a Bv. lajstromból 20 ügyet.
Az ítélőtábla vizsgálja meg a törvényszék által másod-
fokon jogerősen befejezett minden reintegrációs őrizetes
ügyet, továbbá törvényszékenként a lajstromokból 20–
20 ügyet és saját lajstromából minden kizárásos és/vagy
kijelöléses ítélőtáblai ügyet.
A Kúria vizsgálja meg saját lajstromából minden kizá-
rásos és/vagy kijelöléses kúriai ügyet.
Amennyiben az ügyek száma nem éri el a meghatáro-
zott limitet, további vizsgálatot nem kérünk.
A vizsgálatot végző bíróság az adott lajstromból úgy
választhatja ki az ügyeket, hogy lajstromszámuk 2016
első napjával kezdődjék, és értelemszerűen megbontat-
lan lajstromszámsorban legyenek.
7. Adatolás.
A vizsgálattól számszerű adatolást általában nem vá-
runk. Az Országos Bírósági Hivatal ugyanis nyilvánva-
lóan megfelelő tájékoztatást adhat a büntetés-végrehajtá-
si ügyek érkezési számának alakulására. Ezt azonban a
joggyakorlat-elemző csoport az utóbbi tíz évre maga
szerzi be.
Amennyiben valamely bíróság mégis ennek szükségét
látná, közölhet adatokat (a jelentésbe foglaltan).
A vizsgálatot végző bíróságok azonban feltétlenül je-
löljék meg, hogy ténylegesen hány ügyet vizsgáltak. Az
ítélőtáblák jelentései ennek megfelelően azt mutassák ki,
hogy az illetékességi területükön működő törvényszékek
és maguk összesen hány ügyet vizsgáltak.
A célzott ügyszám a vizsgálat jelentős merítését teszi
lehetővé, ami növeli a hitelességét.
8. A vizsgálat ütemezése.
A kibővített joggyakorlat-elemző csoport 2017. márci-
us 24-én tartandó alakuló ülésén határozza meg a vizs-
gálat – beleértendő a belső munkamegosztás – munka-
tervét, és a feladatok ütemezését.
A törvényszékek és ítélőtáblák büntető kollégiumainak
felkérésére legkésőbb 2017. május elején kerülhet sor.
2017  1
A kibővített joggyakorlat-elemző csoport a további
üléseit szükség szerint tartja. Feltehetően 2017. július 14-
én lehetőség nyílik a büntetés-végrehajtási bíráskodás
múltját és jelenét feldolgozó tudományos szemléletű
munka, az ügyészi, a védői és a büntetés-végrehajtási ál-
láspont, valamint a vizsgálatot megalapozó egyéb résza-
nyagok (országos ügyforgalmi adatok, jogegységi hatá-
rozatok, kollégiumi vélemények, közzétett bírósági dön-
tések, alkotmánybírósági döntések, Emberi Jogok Euró-
pai Bíróságának döntései) megismerésére.
A törvényszékek büntető kollégiumvezetői a vizsgálatot
végezzék el, a saját (kollégiumuk) álláspontját is fejtsék ki,
s jelentésüket 2017. szeptember 1. napjáig (papír alapon és
elektronikusan odt. formátumban) küldjék meg az illeté-
kes ítélőtábla büntető kollégiumvezetője részére.
Az ítélőtáblák büntető kollégiumvezetői a törvényszé-
kek jelentéseit foglalják egybe, a saját (kollégiumuk) ál-
láspontját is fejtsék ki, s az ekként összegzett és a saját
vizsgálatukra vonatkozó jelentésüket 2017. november 1.
napjáig (papír alapon és elektronikusan odt. formátum-
ban) küldjék meg a joggyakorlat-elemző csoport vezetője
részére. A törvényszékek jelentéseit ne továbbítsák.
A jelentésekhez mellékelhetőek alaposan kidolgozott,
jelentősnek talált, elvi tartalmú határozatok.
A joggyakorlat-elemző csoport 2018. január 19-én
első olvasatban, majd 2018. január 26-án második olva-
satban megtárgyalja az összefoglaló vélemény tervezetét.
A joggyakorlat-elemző csoport kúriai bírái 2018. feb-
ruár 15-ig elfogadják az összefoglaló vélemény véglegesí-
tett tervezetét.
9. A kúriai vizsgálat során támaszkodni kívánunk pél-
dául és mindenekelőtt a Legfőbb Ügyészség által végzett
vizsgálatok tapasztalataira, megállapításaira, aminek meg-
jelenítését várjuk a Legfőbb Ügyészség képviselőjétől.
Ugyancsak azt várjuk a Büntetés-végrehajtás Orszá-
gos Parancsnokságának és a Magyar Ügyvédi Kamara
képviselőitől, hogy ne csupán az egyéni tapasztalataikat,
megállapításaikat
érvényesítsék az egyes kérdésekben adandó állásfogla-
lásaik kialakításában.
Vagyis e három szerv képviselője – ha van – lehetőleg
intézményes álláspontot közvetítsen. A vizsgálat üteme-
zése erre megfelelő időt biztosít a számukra.
10. A vizsgálat – az ismertetettekből kitűnően – am-
biciózus, de kivitelezhető, amint azt már megmutatták a
védői jogok bíróság előtti érvényesülésével és a szabály-
sértési bíráskodással foglalkozó kúriai áttekintések.
Az utalt joggyakorlat-elemzések abban is követendő-
nek mutatkoznak, hogy a legfontosabb alapkérdésekre
koncentráltak, ugyanakkor nem hárították el egyes má-
sodlagos jelentőségű kérdések – igényelt – megválaszolá-
sát sem.

Ilyenkor azért örülök, hogy a fórum egy virtuális műfaj. ;)

Erre mondták az "átkosban", hogy a felek, hosszan tartó egyeztetése következményeként álláspontjaik oly mértékben közeledtek, hogy a vita megszűnt.

Kedves Öreg Tölgy! Továbbra is közöld , ha velem ellentétes jogi álláspontod van. Én azt mindig megfontolom és tanulok belőle. Legfeljebb lehet ellenérzésem a női logika miatt, de 34 évi házasság alatt megtanultam, hogy létezik olyan női ruha, cipő, amit "Egyszerűen nem lehetett nem megvenni."

Valami baj lehet, Attika, mert már másodszor értek Veled teljesen egyet. :)