,,...a csökkentés a rövidebb büntetésnek akár a háromnegyedét meghaladó részéig is terjedhet.
Ha viszont az elsőfokú - nem jogerős - elítélés után követte el a terhelt az újabb bűncselekményt (jóllehet ilyen esetben is kvázi halmazatról van szó), ezt a körülményt nem lehet figyelmen kívül hagyni az összbüntetési tartam meghatározásakor. Ilyenkor a rövidebb tartamú szabadságvesztés mértéke tekintetében viszonylag kisebb mértékű elengedés indokolt: a két alapítéletben kiszabott szabadságvesztés közül az egyik általában nem enyészhet el teljesen, és a rövidebb tartamú szabadságvesztés fele részének elengedésén túli mérséklés rendszerint nem indokolt."
Vagyis a legsúlyosabb+a gyakorlat szerint az enyhébb 1/4-e (mvel 3/4-éig el szoktak menni a bírák a csökkentésnél).
Ha már a még nem jogerős elítélés utáni az újabb elkövetés (I. és II. fok között), akkor az enyhébbnek legfeljebb a felét engedik el.