Csalás, sikkasztás

Az nem gond, ha a feljelentést is megteszem közben, mert lehet, hogy nem veszi át a levelet, fizetni úgyse akar, nem akarok még 2 hetet elvesztegetni.?

ZZ24,

Egyelőre nem forszíroznám a feljelentést a helyedben, mert nem látom, hogy lennél közelebb vele ahhoz, hogy visszakapd a pénzed. Ha cinikus lennék, azt mondanám, hogy ha szegényt becsukják, akkor aztán várhatod, mire kifizeti... Ha meg csak pénzbírságot kap, akkor meg osztozol a jövedelmén az állammal...

De leülni nem szabad.
Ne vesztegesd az időt.

osztap, az a gond, ha nem lépek, akkor hamarosan elévül a bűncselekmény és akkor a rendőrség se nyomozhat az IMEI adatok után, ami a bizonyítás egyik alapját szolgáltatná, ráadásul ez az ember annyira arcátlanul és cinikusan hólyének nézett az elmúlt években atisztességes megkeresések ellenére, hogy mindenki aki ismeri az ügyet azt mondta jelentsem fel.

Szóval aki ismeri, tudja, hogy ez egy végletekig arcátlan, de gyáva és sunyi ember is egyben. Abban bízik, hogy annyiban hagyom, mert látta rajtam, hogy nem vagyok az a vérengzős típus, szóval azt hsizi a balek elviszi helyette a balhét. Hét ezen mosz változtatunk.

Bocsánat az elírásokért a gyors gépelés miatt.

Amúgy ha csak polgári úton támadnám az ügyet, akkor az tiszta sor, hogy az általam befizetett összeget be tudom hajtatni rajta, de amíg tart az eljárás közben elévül a részletfizetés alatt álló 500.000-Ft, ami lóg a levegőben, vagy van erre is megoldás?

A büntető vonalon meg lesz lehetőség mediációs eljárásra is, ha az ügyész engedi és akkor talán jobb belátásra tér az illető, ha látja, hogy ebből komoly gondja lesz.

A levegőben lógó 500ezer elévülése alatt azt értem, hogy míg kijön az ítélet, hogy a már lefizetett 200ezret vissza kell fizetnie, de közben letelik az 5 év és a levegőben lógó 500ezret, amit még én se fizettem be, azt hogyan követelem rajta?

„de közben letelik az 5 év és a levegőben lógó 500ezret, amit még én se fizettem be, azt hogyan követelem rajta?”

Ha nem fizetted még be, hogyan követelhetnéd tőle?
Ha elévül, akkor veled szemben is elévül, és neked sem kell kifizetned.

(Egyébként én lehet mégis a feljelentés, és a csalás felé mennék, mert polgári jogilag Te állsz kapcsolatban a szolgáltatóval, te írtad alá azt a szerződést. Az, hogy a termékeket "elajándékoztad", nem a szolgáltató baja. Amíg ez nem teljesen világosan és igazoltan is csalás, addig a követelés jogalapját is nehezen látom be mi lehetne pontosan. Ő nem tartozik neked semmivel...)

Szerintem az 500 ezer joggal követelhető, már most. A (szóbeli) szerződés az ismerőssel, ahogy én értettem, az volt, hogy a kérdező felveszi a kölcsönt, megveszi az eszközt, eladja (nem odaajándékozza!) az ismerősnek, és az ismerős részletekben fizeti ezt ki neki, ahol a részletek időzítése és összege a kölcsön törlesztőrészleteit követi. A kérdező teljesített, az ismerős nem. Amikor a kölcsön bedőlt, kérdezőnek az 500 ezer egyből esedékessé vált a kölcsön nyújtója felé (nézd meg az eredeti szerződést/ÁSZF-et, 99.9%, hogy ez benne van - szokásos banki feltétel). Mivel az ismerős azt vállalta, hogy a kölcsön törlesztésének megfelelően fizet, és hirtelen 500 ezer esedékessé vált a kölcsönre az ő hülyesége miatt, hát tessék szépen fizetni.

Az egy más tészta, hogy a bedőlés után a kölcsön nyújtója engedményezte a bedőlt követelést a követeléskezelőre, amivel aztán a kérdező kötött egy megállapodást, hogy részletekben törleszthet. Ennek semmi köze az eredeti megállapodáshoz a kérdező és az ismerőse között. Nem mellesleg, a kérdező gondolom rajta van a KHR-listán, és onnan érdeke lenne mielőbb lekerülni egy egyösszegű törlesztéssel.

Én most követelném a 200 ezret, az 500 ezret, a felmerült, számlával igazolható költségeket (ha van), és a Ptk szerinti késedelmi kamatot.

A büntetőügyről: Szerintem a csaláshoz azt kell bizonyítani, hogy a szóbeli szerződés megkötésének pillanatában nem volt szándéka a fizetésre. Ez elég magas akadály megugrani. Az, hogy később meggondolta magát, és már nem akar fizetni, nem elég. De én nem hallottam a felvételt.
A sikkasztáshoz pedig az kéne, hogy az ismerős a rábízott idegen dolgot eltulajdonítsa. Ha a kérdező a történet elején a szóbeli szerződéssel eladta neki, akkor az már szerintem nem idegen dolog.
Persze, a kérdező azt csinál, amit akar. :)

(Nem mellesleg, ha a telefon meg a drón hívási stb. adatai kritikusak a polgári ügyben, nem látom, miért ne lehetne a telefonszolgáltatót tanúként megidézni. Már feltéve, hogy megőrzik ezek az adatokat ilyen sokáig.)

osztap,

Igazad van javítom magam :

(Egyébként én lehet mégis a feljelentés, és a csalás felé mennék, mert polgári jogilag Te állsz kapcsolatban a szolgáltatóval, te írtad alá azt a szerződést. Az, hogy a termékeket "elajándékoztad", nem a szolgáltató baja, és mivel ezt te szóbeli szerződéssel tetted nem okosan, ezért ennek ellenkezőjét nem tudod bizonyítani. Amíg ez nem teljesen világosan és igazoltan is csalás, addig a követelés jogalapját is nehezen látom be, hogy igazolni tudnád. Ő nem tartozik neked semmi olyannal, amit tudsz bizonyítani...)

drbjozsef, ZZ24,

A kérdező azt állítja, a szóbeli szerződésben adásvétel volt. Az ismerős állíthatja, hogy abban ajándékozás volt. Erre a kérdező bemutathatja a hangfelvételt, amiből (remélhetőleg) kiderül, hogy adásvétel volt. Ha van tanú is, aki előtt az ismerős ezt kijelentette, az segít. Ha esetleg az ismerős fizetett 1-2 részletet az elején, és ez bizonyítható (pl. banki átutalás, mindkét fél által aláírt átvételi elismervény), az még jobb.

A csaláshoz nemcsak azt kell bizonyítani, hogy a szóbeli szerződésben adásvétel volt, nem pedig ajándékozás, hanem azt is, hogy az ismerős már a szerződés megkötésekor sem akart fizetni. Ez szerintem keményebb dió.

Köszönöm ismét a hasznos meglátásokat.!

Most tudtam leszedni felhő szolgáltatásból a felvételt, összefoglalom mi van rajta:

Felhívom a P-t, ( a csaló ismerőst) hogy már nem bírom fizetni a törlesztőket a behajtócégnek, akkor tegyünk pontot az ügy végére, mert én akár a feljelentést is megteszem, ha kell.

Erre P. azt mondja, hogy a telefon az T. -hez került, mint végfelhasználóhoz és igazából T ötlete volt ez az egész, ő is csak ugyanolyan jóhsizemű áldozat, mint én, mert T ő is felhasználta a cselszövéséhez, tehát, hogy a T-home-s ismerőse segítségével segítsen neki kihozni neki készülékeket, a drónról meg nem is tudott. Tudni kell, hogy T. évekig dolgozott P-nek alkalmi munka keretében gyakorlatilag éhbérért, szinte a csicskája volt, egy nehéz sorsú, szerencsétlen emberről van szó, lényegében annyi adóssága van, hogy 1000 év alatt nem menne le.

T már nem dolgozik P-nek egy jó ideje, így megpróbálja a nyakába varrni ezt a dolgot, ami teljesen élestszerűtlen, hogy hogyan került gyakorlatilag egy hajléktalan emberhez egy Ihphone x és egy drón.

Az ügylet során csak én., P és a T home-os belsős embere volt jelen, a beszélgetés során azt is elmondja, hogy azért tudta a belsős kiadni nullásan a drónt és a telefont, mert otthoni előfizető voltam jó paraméterekkel. A lényeg, hogy a helyszínen P. átvette a nagy reklámszatyrot és elvitte benne a drónt és a telefont is, de engem csak annyiról tájékoztatott, hogy havonta fizetni fogja a részleteket. Én csak napokkal később a T-home-s emailból tudtam meg, hogy pontosan mik voltak a szatyorban.

A lényeg a hangfelvétel alapján, hogy P. erre a nehéz sorsú volt munkására, T-re akaja verni az ügyet, pedig T az ügylet közelében nem volt aznap. Megoldásnak azt javasolta P, hogy mivel sokat segített már T-nek és sok pénzzel tartozik neki, ezért ő úgy hajlandó fizetni a törlesztőket a követeléskezelő felé, ha T. minden hónapban 1 napot teéibe ledolgoz neki.

A beszélgetés azzal záródott, hogy találkozunk és egyeztetünk az ügyben, de én akkoriban elkaptam a covidot, így csak később tudtam beszélni T-vel, akinek esze ágában se volt havonta 1 napot ingyen dolgozni + teljesen kiakadt, amkoir megtudta, hogy rá akarja verni P,, hogy a telefont elvitte, ekkor vállalta, hogy eljön tanúskodni. is.

A tényállás alapján szerintem a sikkasztás is megvalósult, mert az elhangzottak alapján P ezt már kitervelte, hogy T-re keni a dolgot, csak a legfontosabb magyarázattal adós marad, hogyan került T-hez a drón és a telefon, amikor annak az embernek a legnagyobb érték a kezében max egy 50-res telefon volt.

Szerintem ez alapján a hamis vád is megáll, mert bűncselekmény elkövetésével vádol egy ártatlan embert.

Szóval én a büntetőjogi vonalat erőltetném mégis, mert P. ezzel nem hagy más választást.

ZZ24,

Érdekes! Bár a leiratból nekem nem világos, hogy a Veled kötött szóbeli szerződés megkötésekor ismerősödnek nem volt szándékában fizetni. Hogy ő kötött egy másik szóbeli szerződést, amivel továbbadta az eszközt, az ezt nem befolyásolja. De az legalább kiderül, hogy nem hivatkozik arra, hogy ajándékba kapta tőled, sőt beszél a részletek fizetéséről. Ez jól fog jönni.

Szerintem a polgári vonal a gyorsabb és adja a nagyobb esélyt a pénz visszaszerzésére, elsősorban azért, mert kevesebbet kell bizonyítani. Ettől függetlenül, ha úgy döntesz, hogy feljelentést is teszel, nem Neked kell megmondani, hogy ez milyen bűncselekmény a Btk szerint. Elmész a rendőrségre, és csak elmondod, mi történt. Az egyetlen dolog, hogy alaptalanul ne vádolj senkit - nem akarsz hamis vádat a nyakadba.

Értem, köszönöm a meglátást. Természetesen, ha feljelentést teszek, akkor csak szigorúan a tényállást mondom el. Abban is bízom, hogy az illető észbe kap és legkésőbb egy esetleges mediációs eljárás során megtéríti a káromat + kifizeti a hátralékot.

A telefonbeszélgetésben az is elhangzik, hogy inkább költ havi 30ezret ügyvédre, minthogy egyetlen részletet is kifizessen T. helyett. Az szinte biztos, hogy továbbadta a telefont (eladta), de nem T-nek. Szinte fanatikus hisz a hazugságában, szinte már goebbelsi módon.

Azért hajlok a büntető vonal felé, mert a rendőrség talán bírósági végzéssel ki tudja nyomozni, hogy milyen SIM-ek fordultak meg a telefonban és hol van most. A polgári perben nem látok akkora esélyt a technikai részletek viszafejtésére, pedig annak kulcsszerepe lehet.

Ráadásul ez az ember évekig nyugodtan aluldt, holott tzdta, hogy akár utcára is kerülehetk miatta, és csak rajtam múlott hogy még idejében megegyeztem a behajtócéggel és nem ment át végrehajtási fázisba a dolog, ahol már másfél - kétmilliós követelésről is beszélhetnénk.

osztap alábbi meglátásával kapcsolatban lenne őár kérdésem: "A büntetőügyről: Szerintem a csaláshoz azt kell bizonyítani, hogy a szóbeli szerződés megkötésének pillanatában nem volt szándéka a fizetésre. Ez elég magas akadály megugrani. Az, hogy később meggondolta magát, és már nem akar fizetni, nem elég. De én nem hallottam a felvételt. A sikkasztáshoz pedig az kéne, hogy az ismerős a rábízott idegen dolgot eltulajdonítsa. Ha a kérdező a történet elején a szóbeli szerződéssel eladta neki, akkor az már szerintem nem idegen dolog." ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A tényállás tisztázásánál fontos megemlíteni, hogy a csaló ismerés már az elején félrevzetett, hiszen azt mondta, hogy egy rendszer kiépítése miatt pár apróbb kütyüre lenne szüksége, szó sem volt vadiúj Iphone-ról és drónról. Már ez megalapozza a csalás tényállását, hiszen eleve tévedésbe próbált ejteni, mert tudta, hogy ha tudom, hogy mi van a csomagban sosem veszem fel neki.

A fő kérdés az lenne, hogy én eladhattam e volna a csalónak az áruhitelre kihozott dolgot, ami elvileg még a T-home tulajdonában volt? Az áruhitel bedőlésével szállt rám a telefon és a drón tulajdonjoga vagy még most se?

ZZ24

„A fő kérdés az lenne, hogy én eladhattam e volna a csalónak az áruhitelre kihozott dolgot, ami elvileg még a T-home tulajdonában volt?”

Ahhoz hogy ez így legyen, a számlán szerepelnie kellene, hogy a végösszeg teljes rendezéséig az eladó tulajdonát képezi az árucikk. Szabadon rendelkezel vele, annak adod oda vagy el, akinek csak akarod. Lényeg, hogy fizesd a részleteket. Ha nem fizeted egyáltalán vagy hűségidő előtt felmondod a szerződést, akkor sem az árucikket követelik vissza, hanem a maradék összeget kötbérrel megspékelve.

„Az áruhitel bedőlésével szállt rám a telefon és a drón tulajdonjoga vagy még most se?”

Kaptál egy számlát, amit részösszegekben fizetsz. Szó nincs arról, hogy nem a tiéd hivatalosan az árucikk.
Amiről te beszélsz, az a zárt végű pénzügyi lízing, ott valóban végig a banké mondjuk a jármű, amit havi részletekben fizetsz.
Csakis a legvégén száll át a tulajdonodba, amikor erről nyilatkozatot kapsz a lízingcégtől és átírathatod a nevedre.

Köszönöm, ez hasznos volt, a lízinggel keverhettem egy kicsit a dolgot-

Ha a büntető vonalon a csalás megállja a helyét, tehát megalapozott, hogy esze ágában se volt fizetni a részleteket, akkor a polgári vonalon a fizetési meghagyással követelhető tőle valami, hiszen nem szegett szóbeli szerződést sem, mivel az létre sem jött köztönk, csak az áru megszerzáse volt a célja a baleken, azaz rajtam keresztül?

Ebben az esetben a fizetési meghagyásos eljárásban a károm megtérítése követelhető e, vagy az a büntető vonalra marad, ahol vagy mediációs eljárással vagy ítélettel lehet fizetésre kényszeríteni a gazembert?

„A büntetőügyről: Szerintem a csaláshoz azt kell bizonyítani, hogy a szóbeli szerződés megkötésének pillanatában nem volt szándéka a fizetésre. Ez elég magas akadály megugrani. ”

Szerintem meg egyáltalán nem. Ha egyetlen részletet sem fizetett, akkor nem is kérdés, hogy egyetlen pillanatig sem volt szándékában fizetni. Természetesen, ha igazolja, hogy a csekkel a kezében már a postán állt sorban, és ott kapott infarktust, és ezért nem tudott sem első alkalommal, sem ezután hónapokig fizetni, hiszen mélyaltatásos kómában volt, akkor persze az menthető indoklás.

De azért ha a körülményekből a napnál is világosabb, főleg utólag, hogy soha meg sem próbált fizetni, még akkor sem, amikor ZZ24 kérdőre vonta ("ja, bocs, elfelejtettem, annyi a gond, de már küldöm is a pénzt" helyett lófasz se), akkor nem kell ide bizonyítás. Azért se a bíróság, se a nyomozó hatóság nem hülye.

„én eladhattam e volna a csalónak az áruhitelre kihozott dolgot, ami elvileg még a T-home tulajdonában volt? ”
Főszabály szerint a tulajdonjog átszáll, amikor megkapod a cuccot. De a felek, HA akarják, írásban kiköthetik a az eladó tulajdonjogának fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig, a Ptk. 6:216. § szerint. Mi áll a Te szerződésedben és az akkori ÁSZF-ben?

„nem szegett szóbeli szerződést sem, mivel az létre sem jött köztönk”
De, létrejött. https://jogaszvilag.hu/…desbe-ejtes/

„Ebben az esetben a fizetési meghagyásos eljárásban a károm megtérítése követelhető e”
Mi az hogy! Nagyon is. Sőt, nemcsak követelhető (elvégre követelni bármit lehet), de szerintem joggal követelhető.

drbjozsef,

A lényeg részemről az volt, hogy a polgári ügyben kevesebbet kell bizonyítani, mint a büntetőügyben, ergo könnyebben nyerhető.

Valószínűleg igazad van abban, hogy a polgári út talán járhatóbb, de nem sokkal. Igaz, hogy a büntetőügyben máshogy kell bizonyítani, cserébe a polgári perben sokkal szabadabban mérlegel a bíróság. Például azt, hogy valaki mekkora életképtelen balf...ék, és megérdemli a végrehajtást, ha egyszer olyan okos volt, hogy nemhogy aláírt egy szerződést amire egy harmincadrangú ismerőse ígérgetett valamit, de még csak azt sem látta, hogy egyáltalán mi az, amit odaad neki. Bocs ZZ, ez nem személyes, én is adtam kölcsönt a barátomnak, de annak teljes tudatában, hogy ha átbasz, akkor pont semmit se fogok látni esetleg a pénzemből. Vagyis annyit, amennyi bár eléggé fáj, de azért nem kerülök az utcára a a hiányában.
Lehet a jó oldalát is nézni, hogy nem arra kérték meg, hogy hozzon be egy "csomagot" a határon, mert akkor most egy rosszabb országban az életfogytot töltené egy ilyen "baki" miatt, ahol kicsit szigorúbban veszik a drogcsempészetet.

Hát igen, megfizettem a tanulópénzt keményen.

Egy olyan elméleti kérdésem lenne még, hogy a feljelentés mellett előterjesztett polgári igény megszakítja e a polgári elévülést, vagy arra csak az FHM jó?

Annyit tudok, hogy a feljelentés után elrendelt nyomozati cselekmények a büntetőjogi elévülést szakítják meg.

Ptk. 6:25.§ (1) Az elévülést megszakítja
...

3. a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott; vagy"

Ha a büntetőügyben polgári jogi igényt terjesztessz elő, akkor az a fentinek számít, és megszakítja az elévülést.