Tisztelt Jogi Szakértők!
Úgy tudom, hogy a becsületsértés, rágalmazás tényét csak akkor lehet megállapítani, ha a becsületsértés, rágalmazás állítása jogellenes. Vagyis a jogellenesség hiánya kizárja a becsületsértés, rágalmazás tényét. A becsületsértésnek objektívnek kell lennie.
1.) Ha valaki hatóság előtt könnyű testi sértésről tesz állításokat és feljelentést is konkrétan megnevezve a bántalmazót, és arról később kiderül, hogy állítása nem igazak, akkor az állítása az jogellenes vagy nem jogellenes? A rendőrség egyébként bizonyíték hiányában lezárta majd átadta az ügyet a bíróságnak. A bíróság felhívta a gyámhatóságot hogy kívánnak-e élni pótmagánvádlóként? Nem kívántak, ezért a bíróság az eljárást megszüntette ami jogerőre is emelkedett.
2.) A folyamatban lévő gyámügyi hatósági eljárás során beadott írásos rágalmazó, becsületsértő állításokat nekem mint sértettnek tűrnöm kell vagy indítsak pert a feljelentő ellen?
Vagy ezek a beadványok a gyámügyi eljárás keretében minősülő ,,ártatlan tanúvallomásnak" minősülnek?
3.) A hatóságnak címzett, de az eljárás ügyszámát fel nem tüntető feljelentő rágalmaó, becsületsértő beadványai lehetnek becsületsértésre alkalmasak? Ezeket a beadványokat láttam, de sem a bírósági sem a gyámügyi beadványokon nem szerepeltek ügyiratszámok. Emiatt ezeket lehetséges nem BEADVÁNYOKNAK, hanem érzelmekke átitatott lejárató RÁGALMAZÁSNAK, és BECSÜLETSÉRTŐNEK tekinteni?
Köszönöm a választ
László
