Elévülés vagy sem?

Üdvözlet mindenkinek!

Eléggé furcsa és talán sokak számára vicces szituációról szeretnék tanácsot kérni (bár nekem nem olyan vicces).
A történet ott kezdődik, hogy 1999-ben kikölcsönöztem a helyi könyvtárból néhány könyvet. Ezek után (bevallom az Én figyelmetlenségem miatt) ezek nem lettek soha visszaadva. Eddig még rendben is volna, de azóta eltelt 7 év és a minap kaptam egy postát miszerint vagy visszaviszem a könyveket és kifizetem a büntetést, vagy pedig bíróságra viszik az ügyet. Az érdekelne, hogy (szerintem) elméletileg nem jogos amit kérnek mert elévült az ügy. Mindenesetre azért örülnék némi tanácsnak, hogy milyen kilátásaim vannak.
Előre is köszönöm!

Tulajdoni igények nem évülnek el. Mivel 7 év alatt elbirtokolni még ingót sem lehet, a könyvtár sikerre vihet egy tulajdoni pert.

A könyvek után valószínüleg egy már mindenképpen amortizálódott árat + több-kevesebb késedelmi költséget határoznak meg. Inkább fizesd ki mint holmi könyvtári ügy miatt bíróságra járogatni.

A Szabó ERvin könyvtárakban minden évben van a "megbocsájtás napja", amikor minden büntetés nélkül visszaviheted a könyveket. Nem tudom pontosan a dátumot, de gondolom a google megmondja.

Akkor azt a napot jól jegyezd fel a naptáradban.

Amennyiben valakinek van egy követelése, és az igényre való felszólítást csak az 5 év előtt 2 nappal postázza, a postai feladóvevény azzal megy vissza, hogy "nem kereste", akkor fennáll-e, hogy a jogosult az kötelezetti magatartás miatt menthető okból nem tudta követelését érvényesíteni, így emiatt az igényérvényesítése meghosszabbodik 1 évvel?

Ebben az esetben a jogosult részéről célszerű azonnal megindítani a pert, ugyanakkor szerintem a nyugvás megáll.

Köszönöm a választ.

Az a kérdésem, hogy a jogosultnál menthető oknak számít az, ha 4 év 363 napig semmit nem tett a követelése érdekében, se felszólítást nem küldött, semmit sem tett?

KÖszönöm mindenkinek a segítséget. Aszt hiszem inkább fizetek :)

Megnéztem a Főv.Sz.Erv. honlapját. Rád már sajnos úgy sem vonatkozik, mert:
" Már hagyománya van annak, hogy a Fővárosi Könyvtári Napok októberi
rendezvény-sorozatában egy napon "eltekintünk" a kölcsönzési határidő lejárta után visszahozott (de perlésre még el nem küldött) könyvek, kották késedelmi díjának megfizetésétől.
A megbocsátás a nem hagyományos dokumentumok (CD, CD-ROM, videó, DVD) késedelmi díjára és a régebben keletkezett, be nem fizetett tartozásokra nem vonatkozik.
E gesztussal nemcsak olvasóink számára szeretnénk könnyebbé tenni adósságaik rendezését, hanem a régen kölcsönzésben lévő, mások számára is fontos kiadványok visszakerülését is szorgalmazzuk. "

Én könyvtárosként szólnék a kérdéshez. Nekünk milyen lehetőségeink vannak az olvasókkal szemben, ha nem tudja őket elérni a behajtásért felelős cég sem? Visszadobja a behajtó az ügyeket, mert nem találja az ügyfelet, az nem veszi fel a telefont, stb. Van a behajtó cégnek további lehetősége? Kérhet ki a népességnyilvántartóból címet, telefonszámot? Mennyi esélye van egy ilyen jogi procedúrának a sikerre - a könyvtár szempontjából? Az olvasók oldaláról is várom a véleményeket, tapasztalatokat!

Mi az, hogy "behajtó" cég? Jogi képviselettel ügyvédet, ügyvédi irodát bízhattok meg. Az jogosult - akárcsak ti magatok - adatot kérni a központi lakcímnyilvántartóból. (KEKKH 1450 Bp. Pf. 81.) Pénzbe' van.

Sajátos egyébként, hogy az általam ismert könyvtárak a fizetési meghagyást pénzösszegre kérik, holott szerintem a kölcsönzött könvyek visszaszolgáltatását követelhetnék jogilag helytálló módon. De a bíróságok ezen nem szoktak kukacoskodni.

Nekem közel 30 év után kérte egy könyvtár,életem legelső mesekönyvét a Többsincs királyfit.Persze hogy kifizettem inkább.

Mégis csak úgy kiváncsiságból,mennyi pénzt követelnek tölled?

Kedves Kovács Béla Sándor!

Mi még nem pereljük az olvasókat, csak szeretnénk hozzájutni a könyveinkhez, amihez először behajtó céget vettünk igénybe. És igaza van, nekünk is inkább a könyv kellene, de az a behajtónak nem üzlet...

Üdvözlök minden kedves Fórumtársat !

Számomra érthetetlen ügyben szeretnék tanácsot kérni, köszönve, hogy lesz aki elolvassa.
Üzletfelünk hibásan szolgáltatott, kárt okozott, ezért pár számlája fizetését megtagadtam. Előre jelezetem a szállítónak, hogy kárt okozott, képviselője ki is jött kivizsgálni a panaszt, a vezérigazgató elismerte, hogy a káromban az Õ hibájuk is közrejátszhatott !!!...Jelezetem : akkor még nem tudom a kár pontos összegszerűségét, de amint módom lesz megállapítani, annak megfelelően kárigénnyel fogok élni.
Számlatartozás miatt pert indított ellenünk. Beszámítási kifogással éltünk.

Jogi képviselővel jártam el a hosszú perben. Több mint 5 év alatt bizonyítva lett a károkozás ténye és annak összegszerűsége is a per 5.évében olyan szakvéleménnyel, amit mindkét érdekelt elfogadott..
A perben a kár- eseményt követően 3-4 évvel több alperesi beadványomban kértem a t. Bíróságot az általam számolt károm összegszerűségének megjelölésével kárunk megtérítésére kötelezze felperest.. Periratot felperesnek is bizonyítottan megküldtem, de a bedványra is tett észrevételt.

A városi Bíróság ezt viszontkeresetnek vette és az összegszerűség miatt áttette az ügyet a Megyei Bírósághoz.
A jogi képviselőm azonban visszavonta a levelemet , ugyanakkor formai okokra hivatkozva a megyei Bíráság is visszaadta közben a városhoz.

A perben a káreseményt követően több mint 5 évvel született olyan szakvélemény, amit mindkét fél elfogadott, ez alapján született a beszámításról ítélet, de az ítélet jogerősen megállapította a kár nagyságát és kötelezte felperest a perköltség megtérítésére. Ekkor minden viszontkereset nélkül, jogi képviselőm kérte a teljes megállapított, de általa visszavont kereset szerinti összeg után Neki járó jutalékot, holott én csak a perköltséget kaphattam meg, majd a kár megtérítésére indítandó új per indítása nélkül azonnal felmondta az együttműködést.
Új pert másik jogi képviselővel indítottam ugyanazon a Bíróságon, ahol az előző per folyt. A Bíróság első fokon megítélte a kártérítést, mire ellenérdekű elévülésre hivatkozva fellebbezett.
II.fokon elévülést állapítottak meg.
A kérdésem, a per nyugtatja-e az elévülést, amikor az összegszerűségről vitatkozunk ?
Hogyan várhat el a jogalkotó az állampolgártól a Városi Bíróságnál is „különlegesebb” szakértelmet ahhoz, hogy érvényesíthessen a jogát ?-hiszen a Városi Bíróság viszontkeresetnek vette a kárigényem bejelentését és annak megtérítése iránti kezdeményezésemet.- aqmi a ptk szerint megszakítja az elévülést - Míg a megyei Bíróság erre azt mondja, hogy az nem szakította meg az elévülést !!!
Mi folyik itt ?
Terheli-e felelősség a kártérítési igényemet ( 5 éven belül) egy ízben visszavonó jogi képviselőmet, ha valóban elévült volna a kárigény és ez csak úgy lehetséges, hogy Õ – megbízási ideje alatt - elmulasztott megtenni más elévülést megszakító cselekményt ?
Köszönöm, ha elolvasták és megírják véleményüket !
Tisztelettel: Cyrano

Az igény bírósági érvényesítése alatt, ha nem is nyugszik, de megszakad az elévülés. Nyilván az ügyben eljárt megyei bíróság is tudja ezt. Ha hivatkoutatok az elévülés megszakadására, és csatoltátok is a korábbi peres iratokat, akkor nyilván volt valamilyen indokolás a másodfokú ítéletben arra nézve, hogy miért is nem fogadta el a megyei bíróság ezt az érvet. Ha pedig ezt az indokolás részletet beírod ide, akkor lehet, hogy többet tudunk mondani.

Köszönöm kedves ObudaFan !

A kártérítési pert az előző perre alapoztuk, ahol a kártérítésre indított 2.per indítása előtt 10 hónappal született az a szakértői vélemény, amit senki nem vitatott, amit a Bíróság is elfogadott és ítéletében ebből indult ki, tehát a kárösszeg jegerős megállapítása után rövidebb, mint egy évre érvényesítettem a kárigényemet.

Az első eljárásban A káreseményt követően kb. a 40. hónapban készült beadványomban szó szerint ezt írtam, idézve az ekkor született igazságügyi szakértői véleményt is, amire persze az akkori felperes reagűált, amit nem fogadott el.:
Idézet a beadványomból:

" „…
7.. „ A keletkezett kár jelentős része a rossz minőségű takarmányra vezethető vissza. A keletkezett kárral kapcsolatos számításaimat az alábbiakban mellékeltem…mindösszesen 11.090.000.Ft.”

A fentieket a t…..Városi Bíróság által kirendelt igazságügyi Szakértő Úr szakértői véleményből elfogadjuk és kérjük a t. Bíróságot a szakértő által is megállapított összegben szíveskedjen marasztalni Felperest és kötelezze a 11.090.00Ft + Áfa részünkre történő megfizetésére .”

Erre a beadványra a városi bíróság végzéssel áttette a megyéhez az ügyet, végzésében megállapítva a viszontkereset tényét.

A kártérítésért indított 2.perben született ítéletet meváltoztató II.fokú itéletben az alábbiakat írta a t. Megyei Bíróság.

„ A Felperes a keresetét öt éven túl, 2005. október 28-adikán terjesztette elő, ezért a bíróságnek azt kellett megvizsgálnia, hogy az elévülés nyugodott, vagy megszakadt-e.
A Ptk.326.§.(2) bekezdése rögzíti, hogy ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül-egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén pedig három hónapon belül-a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra.
Az elévülés nyugvását előidéző akadályra a felperes nem hivatkozott, és a bíróság sem talált ilyet. A felperes a kárral, annak nagyságával tisztában volt, és nem volt elzárva attól, a lehetőségtől, hogy igényét érvényesítse. Ezt bizonyítja az is, hogy kára egy részét beszámította az alperes korábbi követelésébe.
A Ptk.327.§.(1) bekezdése szerint a követelés teljesítésére irányuló irásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyességet is – végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.
A felperes a perben nem bizonyította, hogy 2000.okt.28 napja után ( a perindítés előtti öt év 9 írásban felszólította volna az alperest a kártérítés megfizetésére, pert sem kezdeményezett, és a tartozást az alperes nem ismerte el, ezért az elévülés nem szakadt meg.
A A követelésrész beszámítási kifogással való érvényesítése nem szakította meg az elévülést, miután beszámítani a felperes csak 2.300.000 ft-ot kívánt, azaz a fennmaradó, most keresetébenmegjelölt követelését nem érvényesítette bírósági úton.(BH1990.67.)
Mindezek alapján a megyei bíróság megállapította, hogy a felperes követelése elévült, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét az 1952.évi II.tv.(Pp)253.§(2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a keresetet elutasította. „

Az egész, kb. 15 Kilogrammot nyomó írat ott volt a T.Tanács asztalán.

Ebben az esetben felülvizsgálati kérelmet kell benyújtani kézbesítéstől számított 60 napon belül.

Én inkább azt mondanám: "lehet benyújtani"...

Ebben igazad van. :)

Igen, ez megtörtént, de az utolsó napon egy idegen , harmadik ügyvéddel.
Mire gondoljon az állampolgár, amikor a másodfokon elmeszelt eljárásban őt képviselő is a 60 nap lejárta előtt 5 nappal közli, hogy nem vállalja a felülvizsgálati kérelem elkészítését, persze az első képviselő is halálán van, így ő sem vállalja.

Az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata.
A jogszolgáltatáshoz/igazságszolgáltatáshoz való jog is alkotmányos jog , így nyilván a jogi képviselők miatt is bírósághoz kell fordulni, mert hogy érvényesülhet olyan joga, aki végig jogi képviselővel jár el, mégis "elévülhet" az ügye ?