Biztosító követelése

Amennyiben nem jutnátok dűlőre, mindenképpen javaslom a

http://www.pszaf.hu/pbt

Kifejezetten az ilyen vitás ügyekre hozták létre, ingyenes,gyors és jogos esetben az ügyfél javára döntenek tapasztalataim szerint..

Sok sikert!

Üdv:

http://www.tudatosbiztositas.hu/

ez nekem nehezen áll össze, mikor volt vízkárom, kiküldtek egy szakértőt, hogy megállapítsuk, honnan ártam el. Csőtörést volt (inkább szivárgás)

Akkor kérnem kellett volna a csőtől egy elismerést, hogy ő volt?

Köszi a válaszokat!

Valóban ostobaság volt így biztosítást kötni, de akkor abból a szemszögből az volt a leggyorsabb legolcsóbb megoldás. (lakáshitelhez kellett)
Most nemrég végtörlesztettem, ami anyagilag egy kicsit leamortizált,(elmaradt számlák...) de most már kezdek kikupálódni és ettől a biztosításnak nevezett tól is azonnal szeretnék megszabadulni.

A fórum által megerősített véleményem, melyet ismételten az ügyintézőre zúdítottam, (most már telefonon) meg sem akarta hallani.

kettő válasz volt, akármit kérdeztem:

1. Mondjam meg, hogy a víz pontos kiindulását ami engem eláztatott.
2. Kárt okozó elismerő nyilatkozata szükséges a kár rendezéséhez.

Ezt a hozzáállást csak egy panasz benyújtásával tudtam viszonozni. (első körben a biztosítóhoz)

Többek között ezért nem szabad postán a nyilvánvalóan abszolút hozzá nem értő postás munkatárssal a legfontosabb vagyontárgyunkat biztosítani, mert fogalmuk sincs az egészről..

Másrészt nem is tudom hogy lehet ez törvényes, gondolom nincsen PSZÁF által elvárt képzetsségük...

Persze tudom, hogy muszály nekik..de nevetséges ez a postabiztosító

Banki hitel ügyintézővel, postással, rokonnal kötni biztosítást... hát..........(tapasztalatom és a leírtak alapján a tájékoztatási kötelezettség minimális követelményeit sem tartják be többnyire)

Átolvastam az adott biztosítás biztosítási feltételeit és szerintem jogos a kártérítési igénye, ha bővített vízkár biztosítás van a szerződésében! Ott szó sincs arról, hogy a károkozónak elismerő nyilatkozatot kell adnia.
Az viszont nagyon nem mindegy, hogy vízkárnak lett-e bejelentve és felvéve a kár vagy felelősségi kárnak!
Felelősségi kárnál kérnek általában elismerő nyilatkozatot. Ezt a káreseményt pedig vízkárként kellene kezelni a biztosítási feltételek alapján.

Érdemes a kárügy felülvizsgálatát kezdeményezni, panasszal élni és ha ez nem vezet eredményre, akkor a Pénzügyi Békéltetőtestülethez fordulni.

Köszönöm a választ!

Valahogy így történhetett:

(előzmények:)
Kötöttem egy lakásbiztosítást a Posta Biztosítónál, egy budapesti társasházban lévő lakásomra.
(Csak azért mert lakáshitelem volt és a banknak az elvárásai között szerepelt, hogy legyen biztosításom. Édesanyám egy vidéki postán dolgozik, nála kötöttem meg a kibővített biztosítást („amiben minden benne van”), gyorsan, egyszerűen ment. Édesanyám a munkahelyi elvárások szempontjából „ügyes” volt, mert kötött egy biztosítást (amit vidéken szinte képtelenség), én tudtam prezentálni a bank felé a szükséges iratokat és ez így mindenkinek jó volt.)

Egy pár hónap múlva… az egyik nap a munka után hazatértem és vízcsobogásra lettem figyelmes.
A víz (a kiindulási pontja még a mai napig nem tisztázott, de) a fürdőszobám mennyezetét és az egyik oldalfalat teljesen átáztatta, a másik oldalfalon kívülről folyt végig és mellette is csordogált. A szerelőjáratban folyamatos csobogás hallatszott.
Azonnal bekopogtam a ház karbantartójához, aki egyből jött szemügyre vette a helyzetet. Felmentünk a felettem lakóhoz és megkérdeztük, hogy van-e nála rendellenesség, esetleg folyik-e ott is a víz.
A felettem lakó mondta, hogy nála nincs beázás és ő vizet sem enged le (nem mosogat, nem mos, nem fürdik…).
A gondnok próbálta elérni a többi lakás lakóit a felsőbb szinteken és közben felhívta a ház vízvezeték szerelőjét is. A lakásokban nem talált otthon senkit. Közben én megnéztem saját fürdőszobámat, ahol szűnni látszott a vízfolyás. (kb. fél óra alatt el is állt a folyás, ezért nem is azonnalra hanem másnap estére beszéltünk egy időpontot a szerelővel)
A vízvezeték szerelő megvizsgálta a ház és a lakásom vízcsöveit (falbontás nélkül, mert ezt nem tartotta szükségesnek) rendben talált mindent.

Szerintem az én részemről ezzel így rendben is van az ügy, megtettem mindent. Szóltam mindenkinek, akinek szükséges ilyen helyzetben, meggyőződtem arról, hogy nem jön több víz és nem lesz további kár.

Felkerestem a biztosítót, hogy bejelentsem a káreseményt.
(A problémák kezdete:)

Kijött a helyszínre a kárszakértő, aki megírta a jegyzőkönyvet és lefényképezett mindent, majd a kezembe nyomott egy nyilatkozatot, amit a károkozóval kell aláíratnom. (Ez egy egyszerű nyilatkozat, amiben elismeri a „harmadik fél”, hogy ő okozta a károkat és feltünteti, biztosítása adatait amennyiben azzal rendelkezik)
Tájékoztattam a biztosítót, hogy aláírt nyilatkozatot nem tudok prezentálni, mivel a ház részéről rendben volt minden, a felettem lakó pedig nem ismerte el, hogy ő okozott volna kárt.
A biztosító első válasza az volt, hogy:
A biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény hiányában kártérítést nem tudnak nyújtani. A kár bekövetkezésének oka ismeretlen...

Elkezdtem kinyomozni, hogy mi tartozik bele a biztosításomba. (mit is takar az a „minden”?)

Voltam 3 postán Budapesten és kiderült, hogy:
Ők csak megkötik a biztosítást, ügyet csak a központban lehet intézni.
Nem tudnak semmilyen egyértelmű felvilágosítást adni, hogy az általuk ajánlott és forgalmazott biztosítás mire vonatkozik, mire terjed ki.
Szinte csak a kedvezményekre vannak kiképezve a posta alkalmazottai akiknek kötelező az előírt mennyiségű biztosítást megkötni, mert meg vannak fenyegetve az állásukkal.
Nagy nehezen kiderült, hogy van biztosításom a leáztatásra és erről kellett megygyőznöm a biztosítót először. Ez sikerült is.

Viszont a biztosító nem fizeti ki a kárt, most már arra hivatkozva, hogy a károkozó nincs meg illetve nem írt alá elismerő nyilatkozatot.

Mit kell tennem, ha a kár okozója nem hajlandó elismerni a károkozást, aláírni a nyilatkozatot?

Van-e lehetőség a nyilatkozat hiányában a kár megtérítésére?

A háznak van biztosítása, de az nem terjed ki a lakásokra.

A szerződést a biztosítási évforduló előtt azonnal felmondani csak közös megegyezéssel tudja.

Mitől ázott el a lakása? (nem mindegy, mert ez meghatározza a további lépéseket a sikeres kárrendezéshez)

Csőtörés? A felső lakó kifolyatta a vizet?
Van-e az épületre társasház-biztosítás?
A saját biztosításban van-e kiegészítő biztosítás beázási károkra?
A felső lakónak van-e olyan lakásbiztosítása, mely tartalmazz felelősségbiztosítást?
.. és még jó néhány kérdés tisztázandó!
Egy káresetben jó tanácsot csak akkor lehet adni, ha az összes körülményt alaposan ismerni lehet. Célszerű ilyenkor a biztosításközvetítőjéhez fordulni.

Kedves fórumozók!

SEGÍTSÉG!!!

A fürdőszobám elázott. Fentről jött a víz!
Az első kifogás az volt, hogy nem terjed ki a biztosításom erre az eseményre.
Arról sikerült meggyőznöm őket, hogy kiterjed!

A biztosító nem fizeti ki a kárt, (most már) arra hivatkozva, hogy a károkozó nincs meg illetve nem írt alá elismerő nyilatkozatot.

Mit kell tennem, ha a kár okozója ismeretlen? (nem hajlandó elismerni a károkozást, aláírni a nyilatkozatot?)

Van-e lehetőség a nyilatkozat hiányában a kár megtérítésére?

Ez nekem így nem biztosítás!!!

Hogy tudom azonnal felmondani a szerződést? (akár még visszamenőleg is)

A késedelmi kamattal nem tartozol.

Tisztelt Fórumozók!

2007- 2009- ig az egyik hazai nagy biztosítótársaságnál dolgoztam ügynökként. Durván három hete kaptam egy tértivevényes levelet, hogy több mint félmillió forint tőke- és több mint százezer forint késedelmi kamat tartozásom van velük szemben. Természetesen néztem nagyokat, mert az egészről semmit nem tudtam, összesen egy darab díjbekérőt kaptam díjleszállításról, amit ha kicsit késve is, de kifizettem.
Írtam az ügyfélszolgálatnak, hogy szeretném tudni, miből áll a követelés, mert semmilyen tájékoztatást nem kaptam. Az iratokat átadták, átnéztem, felhívtam egy- két embert és valóban megszűntek a szerződések. Mivel van náluk egy szerződésem, írtam nekik, hogy a tőketartozást elismerem, és szeretném ennek a befektetési- biztosításnak a terhére rendezni, készítsék elő a papírokat, bemegyek, aláírom, viszont a késedelmi kamatot nem vagyok hajlandó kifizetni, mert az elmúlt három év alatt nem hogy a tartozásommal, úgy egyébként a szerződésemmel kapcsolatban is alig kaptam tájékoztatást. Erre kaptam egy formaválaszt, hogy vegyem fel a kapcsolatot az ügyfélszolgálattal, a késedelmi kamatot pedig a tőke megfizetése után részletekben teljesíthetem. Viszont miután nem kaptam semmilyen tájékoztatást, nem szeretnék késedelmi kamatot fizetni, mert nem is adtak lehetőséget arra, hogy időben fizessek. A megbízási szerződésben mindössze annyi van, hogy ha ők tájékoztatnak a díjleszállításról, akkor én 8 napon belül köteles vagyok fizetni. Fizettem is volna, ha tájékoztattak volna. Megjegyzem csöndben, hogy arról amit kifizettem, arról sem kaptam számlát a mai napig, csak egy számlának kinéző értesítő jött még az eredeti levéllel.
Mivel az az egy levél ami megérkezett, sima postai küldeményként érkezett nem ajánlva vagy tértivevénnyel, feltételezem, hogy ha a többit egyáltalán elküldték, azok is sima levélként jöttek és elkeveredtek. A tőketartozásomat egy rendelkezés formájában rendeztem feléjük, mert ami jár az jár. De mit csináljak a késedelmi kamattal? Mit írjak nekik, hogy ne követeljék? A tértivevények másolatát gondolom, fölösleges kikérni mert meggyőződésem hogy nincs nekik. Ha lenne, megkaptam volna a leveleket. Maximum majd az ő postakönyvüket tudják lengetni. Ezzel mit tudnának bizonyítani? Jogosan jártak el akkor amikor három éven keresztül meg se próbáltak elérni és tájékoztatni hogy hé, tartozol, pedig minden elérhetőségem meg van nekik, semmi nem változott azóta (telefon, email, lakcím).

A segítséget előre is köszönöm!

Egy biztosítási ügynöknek meg az az érdeke, hogy az ügyfélre rásózza az új biztosítást akkor is, ha a régiből így még maradhat fizetési kötelezettsége, ha már a személyeskedésnél tartunk.

Egy ügyvéd nyilván arra tudja felhívni a figyelmet, hogy milyen problémák lehetnek. Hogy lesznek is, vagy sem, az a jósok, és ezek szerint a biztosítási ügynökök kompetenciája.

Szerintem itt egyetlen jogász sem állította, hogy a biztosító érvényesíteni fogja a követelését, azt mondtuk - törvényszöveggel igazolva, de nagy értetlenséget tapasztalva - hogy erre jogi lehetősége van.

És örökre elveszíti az ügyfelet, nem éri meg, persze egy ügyvédnek az az érdeke ezt mondja, ínekem ez a véleményem

Ezért nem kötök biztosítást !

"Miért ne, amikor te fogod állni a költségeket?"

... azt tudom, hogy van lehetősége (ha szabályosan végigvitték az előtte szükséges cselekményeket), de mi a gyakorlat? Nekem nem tűnik életszerűnek, hogy pár ezresért bíróságra menjenek, ráadásul ezek az ügyek mindenképp a negatív megítélését erősítenék az ügyfélkörben. Sokaknak - nekem is - amúgy is rossz tapasztalata van, pl. a korrupt kárbecslők miatt.

„Van tudomásotok arról, hogy pár ezer forintért jogi útra terelte az ügyet az Aegon?”
Miért ne, amikor te fogod állni a költségeket?

Na itt csak a respirót kérik...nem az éves díjat

Díjtól és ügyfélminősítéstől is függ a "behajtás"..

Kedves Fórumtagok!
Ugyanaz a helyzet nálam is, nem fizettem, megszüntették az Aegonnál a lakásbiztosítást, de követelik a 3 havit.
Kérdéseim:

1. A levelezés tértivevények nélkül folyt (a részükről:)), jelenleg Dr. Popper Klára ügyvédtől kaptam egy formalevelet és csekket. Így is bizonyítani tudják, hogy felszólítottak és ez megalapozhat egy bírósági eljárást (gondolom a végrehajtás csak a bíróság után jöhet)?
2. Van tudomásotok arról, hogy pár ezer forintért jogi útra terelte az ügyet az Aegon?

Köszönöm a válaszokat!

„(Ui. a szerződés 3 hónappal az esedékes díjfizetés elmaradása után elméletileg megszűnik).”

543. § (1) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

(2) A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.

Ha a biztosító idejében érvényesíti a követelését, akkor nem szűnik meg.

Ennél szájbarágósabban nem tudom elmagyarázni.

Tisztelt Szakértők!
Az alábbiakban nem találtam pontos magyarázatot arra, hogy amennyiben kifizettem évfordulóig a lakásbiztosítási díjat, és nem mondtam fel évforduló előtt 30 nappal (olyan záradék volt a biztosításomban, mely szerint 3 éven belül nem mondhatom fel, különben a tartamkedvezményt ki kell fizetnem), hanem az évforduló utáni nappal kezdődően kötöttem egy másik lakásbiztosítást, akkor az első biztosító mi alapján követeli tőlem az évforduló és a díjfizetés hiánya miatti, a díjfizetés elmaradást 3 hónappal követően megszűnő első lakásbiztosítási díjat? (Ui. a szerződés 3 hónappal az esedékes díjfizetés elmaradása után elméletileg megszűnik). Kárigényt természetesen nem tettem abban az időszakban (sem, és az előző 3 évben sem), amikorra biztosító ezt az elmaradt befizetést követeli.

Rendben, amennyiben 60 napon belül bírósághoz fordul akkor igazat adok, de 10 000 szerződésből max egy ilyen ha lehet, mégpedíg ott ahol nagy kárkifizetés volt és úgy abszolut egyet is értek..

Még valami ha egy ügyfél késedelemben van melyik az a biztositó, amelyik intervenció helyett egyből bírósági keresettel él, valószínű csak megcsúszott a fizetéssel vagy elfelejtette.. Nem túl életszerű véleménym szerint, de hiszem majd ha láttok ilyet:)

Az már csak hab a tortán, hogy ha a te értelmezésedet elfogadnánk, akkor vajon mi értelme lenne annak a szabálynak, hogy a szerződést évfordulóra lehet felmondani.

Világosan fogalmaz.

Ahogy idézted: (2) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért.

De ezt együtt kell értelmezni ezzel:

543. § (1) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

(2) A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.

Tehát: ha a biztosító bírósághoz fordul a 30 (meghosszabbított határidő esetén 60) napon belül, akkor a szerződés nem szűnik meg (a biztosító veszélyviselése sem ér véget, és követelheti a díjat évfordulóig.

Ezt egyébként már többször le is írtuk. A probléma ott van, hogy kiragadsz az összefüggésből egyetlen mondatot, azt idézgetve, csak azt felejted el, hogy az a bizonyos mondat tartalmaz egy feltételt is, így nem árt utánanézni, hogy ez a feltétel vajon mikor is teljesül.

Kedves mzsolti!

ezzel csak az a baj hogy a PTk világosan fogalmaz:

(2) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért.

Ezt akkor hogyan kell értelmezni?

Én is így tudom, hogy díj-nemfizetés esetén a biztosító a respiró lejárta előtt egy ún sztornóstopot alkalmazhat, mely nem azonos a respiróval (így a respiro leletle után már nincs kockázatban) de kérheti az évfordulóig esedékes díjat. Sőt, ha az évforduló időközben bekövetkezik és az üf. nem mondja fel szabályosan a szerződést (min. 30 nappal évforduló előtt) a következő időszak díja is a per tárgya lesz.

Kár nélkül is lehetséges.