GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértők!

Párom határozott idejű munkaviszonyban dolgozik, több, mint 3 éve folyamatos jogviszonyban. 190 ezer Ft a bruttó bére. Szeptember elején jár le a szerződése, de mivel áldott állapotban van, szinte biztos, hogy nem fognak szerződést hosszabbítani.
Január elején fog szülni, ha minden jól megy. Milyen módon lehet azt elérni, hogy a GYES-en kívül mást is kapjon a pici megszületésekor? Gondolok itt szülés előtt álláskeresési járadék igénylésére, a szülés előtt bejelentkezni a munkaügyi központba, addig meg befizetjük a 6930 Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulékot

Igen, a kormánytisztviselő is kaphat 8 órás munka mellett GYES ellátást. (Ez is a GYED extra nevű intézkedés csomag része.)

A GYES -az igényléshez képest- legfeljebb 2 hónapra visszamenőleg állapítható meg.

Pontosabban:

(1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
37. § (1) Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak.

Az ellátást a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.)

További kérdéseivel forduljon bizalommal a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályához, vagy a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához.

Tisztelt Szakértő(k)!
Ha napi 8 órában dolgozom kormánytisztviselőként a gyermekem 19 hónapos kora óta, akkor a gyes-re jogosult vagyok? (a gyed extrát megkaptam a gyermek 24 hónapos koráig, és még nem 3 éves). Amennyiben igen, akkor visszamenőleg is?
Válaszukat előre is köszönöm,
Diósanya

Változások az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiban

T E R V E Z E T

http://www.orientpress.hu/141927

A gyed extra korábbi bevezetése után újabb, a gyermekvállalást ösztönző javaslatcsomag javíthatja tovább a kisgyermekes családok helyzetét.

Egy egészségügyi salátatörvény-tervezet szerint újra minden szülőnek két évig jár majd a gyermekgondozási díj, ha az igénylő két éven belül legalább 365 nap jogosultsági idővel rendelkezik.

Nem kell szüneteltetni a gyed folyósítását, ha az anyát az apa váltja otthon, a legalacsonyabb jövedelműek esetében pedig emelkedik a gyed összege.

A dolgozni visszatérő kisgyermekes anyáknak pedig nem kell attól tartaniuk, hogy a részmunkaidő miatt a kistestvér születése után csökken majd a gyed összege.

A Magyar Nemzet által megismert, Zombor Gábor által jegyzett egészségügyi salátatörvény-tervezet több ponton kedvezően változtatja a kisgyermekek után járó ellátások, így a szülés után járó csecsemőgondozási díjra (csed, korábbi nevén terhességi- gyermekágyi segély), valamint az azt követő ellátás, a gyermekgondozási díjra (gyed) vonatkozó szabályozást.

Továbbá több olyan módosítást is hoz, amelyek kedvezők a gyermekvállalás, s a testvér születése szempontjából.

A jelenlegi szabályok szerint más módon kell kiszámolni a szüléstől járó csecsemőgondozási díj és a gyermek féléves korától folyósított gyed alapját.

A különböző számítási módszer miatt a gyed összege a szerényebb jövedelmű édesanyák esetében jóval alacsonyabb lehet, mint a korábban folyósított ellátásé.

A tervezett módosítás értelmében azon szülőknek, akik a minimálbér kétszerese hetven százalékánál alacsonyabb összegű csecsemőgondozási díjra jogosultak, a jövőben nem csökkenhet majd az ellátásuk összege, ugyanannyi pénzt kapnak a gyed alatt is.

Ismert: a csed-et 24 hétig folyósítják, annak lejárta után – körülbelül a gyermek fél éves korától – már gyed jár a szülőnek a biztosítási jogviszony hosszának függvényében legfeljebb a gyermek kétéves koráig. Ezután a gyermek hároméves koráig gyesre (gyermekgondozási segélyre) jogosult szülő.

A másik legfontosabb tervezett változás, hogy minden szülőnek jár majd a gyermek kétéves koráig a gyed, ha az érintett a szülést vagy a gyermekgondozási díj igénylését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt.

A 2010. évi kormányváltás előtt – az úgynevezett Bajnai-csomag részeként – vezették be azt a szigorítást, hogy a biztosítási jogviszony időtartamához igazították a gyed folyósításának időtartamát.

Így jelenleg az ellátás a gyermek kétéves koráig csak akkor jár, ha a szülés vagy a gyed igénylése előtti két éven belül a szülő legalább másfél évig biztosított volt. Ha ennél rövidebb volt a biztosítási idő, akkor az ellátást is időarányosan rövidebb ideig folyósítják.

A tervezet államtitkári indoklása szerint társadalompolitikai okból és a bürokrácia csökkentése érdekében is indokolt, hogy a 365 nap társadalombiztosítási jogviszony megléte a gyermek kétéves koráig jogosítson az ellátásra.

A salátatörvény-tervezet azoknak az édesanyáknak is újabb kedvezményeket hoz, akik a gyed extrának köszönhetően már az ellátás folyósítása alatt munkába állnak, ám később újabb babát vállalnának.

A jelenlegi szabályok szerint ilyen esetben újraszámítják a kistestvér után fizetett ellátás összegét, és abba a gyed alatti munkavégzés is beletartozik.

Az újraszámolás miatt azonban jelentősen csökkenhet a kisebb testvér után folyósított ellátások összege, ha az anya a nagyobb, ám még mindig három év alatti gyermek mellett csak részmunkaidőben tudott dolgozni.

A módosítás egyfajta új „kedvezményszabályt” hoz létre az ellátás folyósítása mellett részmunkaidőben dolgozó édesanyák számára annak érdekében, hogy egy újabb ellátás megállapításánál a korábbi, magasabb naptári alap figyelembevételére legyen lehetőség, és a kistestvér után megállapított csecsemőgondozási díj, illetve gyed összege ne legyen alacsonyabb, mint amennyi a nagyobb testvér után járt.

A tervezett módosítás szerint amennyiben a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és a korábban született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási, illetőleg gyermekgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint az újonnan számított ellátásé, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.

A tervezet negyedik eleme az apáknak könnyíti meg a gyed igénybevételét.

Jelenleg ha a gyermek egyéves kora után az anya szeretne visszatérni a munkaerőpiacra, s az apa szeretné igénybe venni a gyedet, munka mellett csak 60 nap várakozás esetén van erre lehetősége, ezalatt nem folyósítják neki az ellátást.

A tervezet indoklása szerint ez indokolatlan megszorítás, hiszen az apa a járulékfizetéssel megalapozta az ellátás igénybevételét, ezért eltörlik ezt a korlátot.

 A részmunkaidőre vonatkozó kedvezmény, valamint a gyed számítására vonatkozó kedvező szabályok a tervezet szerint idén (2015.) július elsején, míg

 az apák gyedére, valamint
 a gyed időtartamára vonatkozó módosítások jövő év (2016.) január elsején lépnének hatályba.

http://www.orientpress.hu/141927

„Györgyi1982
A kérdésem az lenne, hogy már nem jár a szülési szabadság idejére, a tgyás idejére és a gyed első félévére szabadság? ”

De jár.

115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

1. a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
2. a szabadság,
3. a szülési szabadság,

d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,
e)58 a keresőképtelenség,

6. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
7. a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott

tartama.

Tisztelt Címzettek!

A segítségeteket szeretném kérni szabadság számításával kapcsolatban. 2013.07.12-én született a kislányom, ezt követően 2013. decemberig tgyást, ezt követően gyedet kaptam/kapok. 2015.07.12-én lesz a kislányom két éves, szeretnék visszamenni dolgozni. Kértem a munkahelyem, hogy számolja ki mennyi szabadság jár amikor visszamegyek (és itt nem csak a 2015-ös évre vonatkozóan) amit le tudok esetleg tölteni munkába állás előtt. Azt írták, hogy áthozott szabadságom 4 nap, erre az évre pedig időarányosan 11 nap + 1 nap a gyermek után, ami összesen 16 nap. A kérdésem az lenne, hogy már nem jár a szülési szabadság idejére, a tgyás idejére és a gyed első félévére szabadság??? Eddig úgy tudtam hogy ezekre is jár időarányosan, így ugye legalább lenne az idei éves szabin kívül még legalább 20 napom. Vagy nem jól tudom??

Előre is köszönöm a segítséget!

„kedit81
2015 július végére várom kisbabám születését, de sajnos március 1-től veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok.
Érdeklődni szeretnék, hogy mi lesz a CSED és a GYED elszámolási alapja?
A táppénz, vagy a bruttó munkabér? (Már 13 éve dolgozom egy munkahelyen)
Illetve mi lesz az ez évi bent maradt szabadságaimmal, és a későbbiekben felszaporodókkal?
Válaszukat megköszönve, tisztelettel: Edit
”
T. Edit!

Röviden: A bruttó munkabér.

Pontosabban:

Ebtv. 5/C. § (1) E törvény alkalmazásában

1. jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakra adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem;

Tekintettel arra, hogy a táppénzből, a csed-ből és a gyed-ből nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni egy következő egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak soha sem alapja egy előző pénzbeli ellátás összege.

Magyarul a csed-nek nem alapja az előző táppénz összege)

Ebtv= 1997. évi LXXXIII. törvény

A munkáltató azt követően adja ki, miután ismét munkába áll.

Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

Jelen esetben ilyen ok a szülés miatt igénybe vett TB ellátás.

Mt. = 2012.évi I. törvény (Munka Törvénykönyve)

Tisztelt Címzettek!

2015 július végére várom kisbabám születését, de sajnos március 1-től veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok.
Érdeklődni szeretnék, hogy mi lesz a CSED és a GYED elszámolási alapja? A táppénz, vagy a bruttó munkabér? (Már 13 éve dolgozom egy munkahelyen)
Illetve mi lesz az ez évi bent maradt szabadságaimmal, és a későbbiekben felszaporodókkal?

Válaszukat megköszönve, tisztelettel: Edit

T fogaszisz!

Bemásoltam a táppénz, csed és gyed számítási szabályokat.

Tekintettel arra, hogy közalkalmazott teljeskörű tájékoztatásért a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához fordulhat az alábbiakra hivatkozva:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni.

Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a sz.szerinti jöv. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk.)

CSED (leánykori nevén thgy) alap számítási sorrend
1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.
(Itt tehát nincs előnyszabály és mások a korlátok.)

GYED alap számítási sorrend

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4.Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.
Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a sz.szerinti jöv. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk.)

Üdvözlöm! Közalkalmazott vagyok 2012.04-tól, fiam 2014.januárjában született.Jelenleg Gyed-en vagyok vele, de május 1-i dátummal visszamehetek a munkahelyemre.Mivel jelenleg várandós vagyok, 21 hetes, ezért a kiadott szabadságom letelte után rögtön táppénzre megyek. A kérdésem a következő lenne:
1:mennyi a kiadható szabadságom? (30 éves vagyok)
2:a táppénzt mi alapján fogják számítani?
3:Szülés után a Csed-et és a Gyedet mi alapján számítják ki.
Köszönöm előre is

„Janett 2015.04.14. 21:04
Kedves Szakértő!
Érdeklődni szeretnék, hogy milyen eseteket számítanak veszélyeztetett terhességnek? Honnan tudom, hogy veszélyeztetett terhesként vagyok táppénzre véve? Ez idő alatt mekkora a táppénz összege? Rögtön táppénznek minősül vagy itt is számítják a betegszabadságot? Mekkora a rendes táppénz mértéke?
Köszönettel!
”
T. Kérdező!

A veszélyeztetett terhesség orvosszakmai kérdés, nincs taxatív felsorolás.

Alapja lehet többszöri vetélés, vagy pl. bizonyos életkor.

A veszélyeztetett terhességet az orvos 9-es kóddal jelöli az orvosi igazoláson.

Ez esetben nincs betegszabadság, azaz az első naptól a TB alap terhére kap táppénzt, de a munkáltatónak itt is van táppénz 1/3 fizetési kötelezettsége.

Az összeg a jövedelmétől függ.
Mind a sima, mind a veszélyeztetett táppénz mértéke 70%.

Kedves Szakértő!

Érdeklődni szeretnék, hogy milyen eseteket számítanak veszélyeztetett terhességnek? Honnan tudom, hogy veszélyeztetett terhesként vagyok táppénzre véve? Ez idő alatt mekkora a táppénz összege? Rögtön táppénznek minősül vagy itt is számítják a betegszabadságot? Mekkora a rendes táppénz mértéke?
Köszönettel!

Jól érti. A passzív táppénz intézménye megszűnt, azaz akinek megszűnik a biztosítási jogviszonya az tovább nem kaphat táppénzt.

Kedves cincinnatus!

"Nem, ha a céget törlik akkor automatikusan megszűnik a jogviszonya . Aki nem biztosított, annak táppénz sem jár!"

A párom még jelenleg munkaviszonyban áll a felszámolás alatt lévő céggel, a céget még hivatalosan nem szűntették meg. Ha jól értem hiába veszik fel táppénzre 9-es kóddal, ha táppénz alatt a cég megszűnik, akkor mehet munkát keresni veszélyeztetett terhesként?

Válaszodatt köszönöm!

Kedves Szakértő! A kérdéseim táppénz, csed, gyed és gyessel kapcsolatosak.
Röviden vázolom a helyzetet.
2006-2010 alkalmazottként volt munkaviszonyom külföldön.
2010ben született első fiam, utána igényeltem külföldön gyed-et.
2012.02.22-én született második fiam utána is gyed-et igényeltem , külföldön,majd 2014 február 23-ától Magyarországon igényeltem gyest, ami lejárt 2015 február 22vel.
2014 december 4-től van folyamatos munkaviszonyom, bérem 210000ft szerződés szerint, viszont február 1-től táppénzen vagyok, veszélyezetett terhesként, 9-es kóddal.
A harmadik gyermekünk várhatóan június 10 körül születik.
A kérdésem az lenne, hogy mennyi lesz majd a CSED, GYED összege a harmadik gyerek születése után?
. Üdvözlettel I.

„Kareszka80 2015.04.10. 19:53
Tisztelt szakértők!
Az alábbi helyzetre kérném a segítségeteket. A feleségemnek most járt le a Gyes (04.01), a kislányunk 3 éves. De jelenleg úgy néz ki, hogy jön egy kistestvér. A probléma ott kezdődik, hogy a feleségem fel akarta venni a munkahelyével a kapcsolatot, és kiderült hogy felszámolás alatt áll. A helyi Tb-től kaptunk egy nevet és egy címet a felszámolás véget. Azt szeretném megtudni, hogy ilyenkor mik a kilátásaink, mivel bármelyik pillanatban megszűnhet a munkaviszony (megszűnik a biztosítása is?). A másik kérdésem, hogy biztosított marad e akkor, ha 9-es kóddal felveszik de a céget közben törlik,(előző terhességét sajnos így hordta ki), és jogosult lesz e csed, gyed,gyes-re? Értesítést még nem kapott, jelenleg még be van jelentve, és biztosított, de a felszámolás állítólag már 1 éve zajlik. Ilyen helyzetben a felszámoló cégek mennyire tartják szem előtt a várandóságot? A válaszokat köszönöm! Egy aggódó apuka.
”

Igen, ha megszűnik az alapjogviszony (munkaviszony) megszűnik a biztosítási jogviszony is.

Nem, ha a céget törlik akkor automatikusan megszűnik a jogviszonya . Aki nem biztosított, annak táppénz sem jár!

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
63. § (1) A munkaviszony megszűnik

2. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével.

GYED-re az jogosult, aki a szüléskor biztosított és a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel.

A GYES viszont alanyi jogon jár.

Kedves Jogászok!

Az alábbi kérdésben szeretnék kérni eligazitast.

Gyermekem született 2013. 01.29-én. Vele itthon vagyok tgyás, gyed, majd 2015. 01.29 től gyesen. A munkahelyemen már bejelentettem, hogy 2015. aug 24 től munkába kivanok állni. A szabadságomat május 22től kezdem el tolteni.
Kiderult, uton van a kovetkezo baba. Az o varhato szuletese 2015. november.

Aug 24 től muszaj tappenzre mennem, a munkám nem teszi lehetővé, hogy 2 hónapot dolgozzak ( oktatás ).

Aug 24 től jár-e nekem a gyes, vagy a páromnak kell igényelni?
Mi lesz a táppénz alapja? Mely hónapok jövedelme?
Érdemes-e mondjuk ha nov 20 án szülnék, akkor előtte szülési szabadságra menni? Anyagilag hogy jobb? Ha igen, akkor azt mikortol kell, hány nap..?

Válaszukat előre is tisztelettel koszonom:
Katalin

Tisztelt szakértők!

Az alábbi helyzetre kérném a segítségeteket. A feleségemnek most járt le a Gyes (04.01), a kislányunk 3 éves. De jelenleg úgy néz ki, hogy jön egy kistestvér. A probléma ott kezdődik, hogy a feleségem fel akarta venni a munkahelyével a kapcsolatot, és kiderült hogy felszámolás alatt áll. A helyi Tb-től kaptunk egy nevet és egy címet a felszámolás véget. Azt szeretném megtudni, hogy ilyenkor mik a kilátásaink, mivel bármelyik pillanatban megszűnhet a munkaviszony (megszűnik a biztosítása is?). A másik kérdésem, hogy biztosított marad e akkor, ha 9-es kóddal felveszik de a céget közben törlik,(előző terhességét sajnos így hordta ki), és jogosult lesz e csed, gyed,gyes-re? Értesítést még nem kapott, jelenleg még be van jelentve, és biztosított, de a felszámolás állítólag már 1 éve zajlik. Ilyen helyzetben a felszámoló cégek mennyire tartják szem előtt a várandóságot? A válaszokat köszönöm! Egy aggódó apuka.

„panya 2015.04.09. 13:13
Kedves szakértő!
Első gyermekem július 1-n tölti a 2 évet, addig jogosult vagyok a GYED-re. Màsodik gyermekemet szeptember elejére várom. A kérdésem, hogy a munkáltatóm köteles e vissza venni állományba(tudnak az állapotomról), hogy táppénzre mehessek a második születéséig, úgy, hogy mellette kapjam július 1-ig a GYED-et, majd a GYES-t (munkahelyem tb kifizető hely). Ha igen, akkor milyen papírok szükségesek ennek elintézéséhez és melyiket hol kell igényelni, leadni? Ill. A szabadsagokat ha most kiadják a táppénz előtt, akkor a második után ugyanúgy fog járni majd "nulláról"?
Köszönöm előre is a választ.
”
T. kérdező!

Igen, ha a fizetésnélküli szabadságot megszünteti, azonban azt ezen időpont előtt 30 nappal írásban be kell jelentenie.

Lásd : 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

A kifizetőhely egyik fő feladata, hogy a jogosultat részletesen tájékoztassa az igény érvényesítésének a módjáról, azaz azokról a kérdésekről amelyeket most feltett, (szabadság, papírok stb.) ezért forduljon hozzájuk bizalommal. Szóban egyszerűbb részletes, mindenre kiterjedő választ adni, mint itt írásban.

Ha az eddig felgyülemlett szabadságait most kiadják, úgy a következő baba utáni munkába állás után a két időpont között szerzett jogosult napokat kell majd kiadni az Ön részére.

Jó, ha tudja, hogy nem a teljes GYED-GYES idő jogosít szabadságra, hanem:

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

1. a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
2. a szabadság,
3. a szülési szabadság,
4. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,

e) a keresőképtelenség,

6. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
7. a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott

tartama.

Kedves szakértő!
Első gyermekem július 1-n tölti a 2 évet, addig jogosult vagyok a GYED-re. Màsodik gyermekemet szeptember elejére várom. A kérdésem, hogy a munkáltatóm köteles e vissza venni állományba(tudnak az állapotomról), hogy táppénzre mehessek a második születéséig, úgy, hogy mellette kapjam július 1-ig a GYED-et, majd a GYES-t (munkahelyem tb kifizető hely). Ha igen, akkor milyen papírok szükségesek ennek elintézéséhez és melyiket hol kell igényelni, leadni? Ill. A szabadsagokat ha most kiadják a táppénz előtt, akkor a második után ugyanúgy fog járni majd "nulláról"?
Köszönöm előre is a választ.

„ssdd

Lenne egy konkrét kérdésem:
Tegyük fel, hogy meg fog születni egy gyerek 2015.november elején.
Az anya 2013. 06.01-től 2015.04.01-ig folyamatosan dolgozott egy munkahelyen, természetesen bejelentve.
2015.04.01-jén munkahelyet váltott.
Ugye ilyenkor is jogosult GYED-re, ha a születés előtt a 365 nap munkaviszony nem egy munkahelyen volt?
”

Igen, jogosult.

„Sőt a jelenlegi munkahelyén nem is volt meg a 365 nap, de a 2 munkahelyen 2 évet végig dolgozott.
Ha úgy alakul, az új munkahelyen hány nap terhességi táppénze lenne jogosult? Amennyit ledolgozott? Abba ugye a próbaidő is beleszámít?
”

Mivel a biztosítása folyamatos, azaz abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs –feltéve, hogy 1 éven belül nem volt táppénzen -, úgy legfeljebb 365 nap táppénzre jogosult.

„Az befolyásolja a dolgot, ha az egyik munkavállalótól kilép az anya, és van egy hét, vagy pár nap, amikor nem dolgozik, mielőtt a másik munkáltatónál megkezdi a munkát?
”

Csak az befolyásolja, ha 31 nap, vagy attól hosszabb a megszakítás.

„a 180 nap miatt kérdezem, annak egybefüggőnek kell lennie?
”

A 180 a bérezett nap. Ezt ne keverje a jogosultsági feltételekkel!

Az ellátás összegét csak a jelen jogviszonyban elért keresetből lehet kiszámítani. Ha itt lesz 180 bérezett nap, úgy abból, ha kevesebb, úgy abból az Ebtv. vonatkozó szakaszainak figyelembevételével.

az befolyásolja a dolgot, ha az egyik munkavállalótól kilép az anya, és van egy hét, vagy pár nap, amikor nem dolgozik, mielőtt a másik munkáltatónál megkezdi a munkát?

a 180 nap miatt kérdezem, annak egybefüggőnek kell lennie?

köszönöm

Kedves Fórumtársak!

Új vagyok a témában, olvasgatok, de lenne egy konkrét kérdésem:

Tegyük fel, hogy meg fog születni egy gyerek 2015.november elején.

Az anya 2013. 06.01-től 2015.04.01-ig folyamatosan dolgozott egy munkahelyen, természetesen bejelentve.

2015.04.01-jén munkahelyet váltott.

Ugye ilyenkor is jogosult GYED-re, ha a születés előtt a 365 nap munkaviszony nem egy munkahelyen volt?
Sőt a jelenlegi munkahelyén nem is volt meg a 365 nap, de a 2 munkahelyen 2 évet végig dolgozott.

Ha úgy alakul, az új munkahelyen hány nap terhességi táppénze lenne jogosult? Amennyit ledolgozott? Abba ugye a próbaidő is beleszámít?

Köszönöm szépen

Igen, de ha a GYES mellett nem dolgozik arra az időre nem kaphat GYES-t.

(Ha a GYES mellett dolgozik úgy kaphatja mindkettőt.)

Ebtv. 39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint – az e törvényben foglalt kivételekkel – csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2) Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

Tisztelt Szakértő!

Gyes-en(otthon) lévő anyuka kaphat táppénzt?
Műtét volt, amiből 2-3 hét a felépülés. A kórházi igazoláson a keresőképtelenség kódja: 8.

Előre is köszönöm a választ!