GYED,GYES, táppénz


lillencs # 2016.09.19. 19:54

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg negyedik gyermekemmel vagyok CSED-en, mely októberben lejár, utána GYED-re leszek jogosult.Harmadik gyermekem után november 25-ig kapom a GYED-et. Utána igényelhetem a GYES-t. Két nagyobbik gyermekem (egyik 4 éves, másik 5 éves) tartósan beteg. Igényelhetem utánuk a GYES-t?
Válaszát előre is köszönöm!

Mes28 # 2016.09.18. 20:55

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg gyed-ben részesülök 2016. március 10-én született gyermekünk jogán. A munkaviszonyom határozott idejű volt, mely 2016 február 29-én megszűnt, így azonban az ellátás alapjaként figyelembe vették.

Szeretnénk második babát. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mi alapján számítanák a csed-et, gyed-et ( ha egyáltalán jár)??

Előre is köszönöm válaszát!

Julcsi36 # 2016.09.18. 15:20

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg Gyeden vagyok 2. gyermekemmel, aki tartós betegséggel született. Ő most 16 hónapos. 2 évesen tudom megigényelni utána a GYES-t, ami ha jól tudom 10 éves koráig jár az ő esetében.
Gondolkodunk 3.gyerek vállalásában.
Kérdésem az lenne, mivel járunk jobban:

  1. míg gyeden/gyesen vagyok megszületik a harmadik gyerekünk?Ilyenkor úgy tudom, csak egyféle ellátást tudok igénybevenni. Ennek összege mennyi lenne?
  2. GYES, illetve ápolási mellett visszamegyek dolgozni, és utána jön a harmadik. Ebben az esetben mennyi ideig kell munkaviszonyban legyek? GYES, ápolási mellett hány órában tudok dolgozni?

Köszönöm segítségét!
Üdvözlettel:
Szilvásiné Huszár Julianna

Zsani86 # 2016.09.17. 08:19

Tisztelt Szakértő!

Várandós vagyok, jelenleg még a fennmaradó szabadságomat töltöm, ami hétfőn lejár. Onnantól kérdés, hogy várandós táppénzre menjek, vagy igényeljem meg előre a CSED-et? Melyik éri meg jobban? A CSED több? Ha igen, mennyivel? Bruttó fizetésem 216.200,- Ft.
Válaszát köszönöm szépen.

fuffancs70 # 2016.09.16. 14:06

Tisztelt Szakértő!
A MÁK oldalán azt az információt találtam, hogy iker gyermekek esetés Gyes mellett a gyermekek egy éves kora után lehet teljes munkaidőben dolgozni, de akkor csak egyszeres Gyes jár. Úgy tudom, hogy 2014.01.01-én ez a jogszabàly megváltozott. Màr nincs megkötés. Ha valóban így van kérem a törvény számát is írja meg.

Köszönettel: S. Rita

Jereván # 2016.09.16. 10:43

Backardi 2016.09.16. 11:46

Miért kell lemondani az anyának a GYEST a gyerek fél éves kora után ha az apuka jövedelme által igényeljük GYEDET? A GYES és a GYED egyszerre nem igényelhető? És a GYED a gyerek fél éves kora után mennyi ideig kapja a támogatás? 3éves koráig?

Mert főszabály, hogy egy gyerekre csak 1 ellátás jár.

Normál esetben az anya kapja a csed-et, majd a 169. naptól a gyed-et, ha lejár a gyes-t.

Ha az anyának nincs munkahelye a szülés napjától a gyerek 3 éves koráig kaphatja a gyes-t.

De lehetőség van arra is, hogy az anya helyett, hangsúlyozva a helyett az apa vegye igénybe ezen ellátásokat.

Azt nem engedi meg a jogszabály, hogy miközben az anya ugyanazon gyerekre gyes-t kap, az apa pedig ugyanarra a gyerekre gyed-be részesül.

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ebtv. 39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint – az e törvényben foglalt kivételekkel – csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2) Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(3) Ha a szülők a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, valamint gyermekgondozási támogatásra, választásuk szerint az ellátást csak az egyik szülő veheti igénybe.

  • Tehát ha van 1 közös gyerekük az anya jogosult GYES-re, az apa GYED-re választhatnak, hogy melyik ellátást és ki veszi igénybe, de csak egy ellátást vehetnek igénybe és azt csak az egyik szülő kaphatja.
  • A GYED legfeljebb a gyermek 2 éves koráig folyósítható.
  • További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.
Backardi # 2016.09.16. 09:46

Miért kell lemondani az anyának a GYEST a gyerek fél éves kora után ha az apuka jövedelme által igényeljük GYEDET? A GYES és a GYED egyszerre nem igényelhető? És a GYED a gyerek fél éves kora után mennyi ideig kapja a támogatás? 3éves koráig?

Jereván # 2016.09.16. 07:16

Backardi 2016.09.15. 15:32

Tisztelt szakértő!
Gyermekünkkel én leszek itthon 3 éves koráig ezzel kapcsolatosan a kérdésem a következő lenne:
Én 2 éve fizetem a TB-t 7050ft-val mivel nem dolgoztam csak 1 hónapot. A kérdésem az lenne milyen járulékot kapnék az államtól így ? (CSED,GYES,GYED) Illetve az apukának 2éve bejelntett 8 órás munkaviszonya van. Lehetséges e a GYEDET az édasapa munkaviszonya után igényelni úgy , hogy ő továbbra is dolgozna 8 órásaban és én maradnék itthon a gyerkőccel?

Köszönettel
Backardi

  • Tekintettel arra, hogy a 7050 forint megfizetésével csak eü-i szolgáltatásra szerez jogosultságot, de biztosítottá nem válik alanyi jogú GYES, családi pótlék éás egyszeri anyasági támogatásra jogosult. (A GYES ideje alatt a 7050 forint nem kell fizetnie és nyugdíj szolgálati időt is szerez.)
  • Igen, a gyermek féléves kora után, ha az apa a jogosultsági feltételeknek megfelel igényelheti a GYED-et, de Önnek ettől a naptól a GYES-t le kell mondania. Ettől kezdve -ha egyéb jogcímen nem mentesül alóla- a 7050 forintot ismét fizetnie kell és nyugdíj szolgálati időt nem szerez.)

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.
Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Backardi # 2016.09.15. 13:32

Tisztelt szakértő!
Gyermekünkkel én leszek itthon 3 éves koráig ezzel kapcsolatosan a kérdésem a következő lenne:

  • Én 2 éve fizetem a TB-t 7050ft-val mivel nem dolgoztam csak 1 hónapot. A kérdésem az lenne milyen járulékot kapnék az államtól így ? (CSED,GYES,GYED) Illetve az apukának 2éve bejelntett 8 órás munkaviszonya van. Lehetséges e a GYEDET az édasapa munkaviszonya után igényelni úgy , hogy ő továbbra is dolgozna 8 órásaban és én maradnék itthon a gyerkőccel?

Köszönettel
Backardi

sortie # 2016.09.15. 08:48

Vicente22 2016.09.14. 20:33
Tisztelt jogi szakértő!
Egy ismerősöm augusztus vègén kezdett el dolgozni egy határozott idejű pozícióban (1 év) egy multi cégnèl, viszont szeretne majd gyermeket vállalni, és az érdekelné, hogy ha az 1 éves munkaviszonya alatt teherbe esik, és elmegy CSED-re, de a CSED időtartama alatt lejár a szerződése, akkor mi alapján kapja majd a CSED, illetve később a GYED/GYES támogatást?
Köszönettel,
Làzár Adrienn

Kedves Adrienn!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Biztosításban a szülés napján kell állnia! Aki a szülés napján nem biztosított főszabály szerint nem jogosult csed és gyed ellátásra

(Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül.)

Ezen ellátások alapja a fennálló jogviszony irányadó/számítási időszakában elért bruttó –pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező- jövedelem.

GYES-t főszabály szerint a szülés napjától minden Magyarországon élő magyar állampolgár kaphat, azaz ezen ellátás nem kötődik munkaviszonyhoz , összege fix, bruttó 28.500 Ft/hó.

Ha tehát a terhesség alatt, de még a szülés előtt 42 nappal megszűnik a jogviszonya és nem létesít új biztosítási jogviszonyt csed és gyed ellátásokra nem lesz jogosult, csak gyes-re.

Más a helyzet, ha a CSED időtartama alatt jár le a szerződése. Ekkor a már folyósított csed összegében nem lesz változás.

A GYED ellátását az utolsó jogviszonyában elért keresete, vagy a munkaszerződésében meghatározott összeg alapján állapítják meg.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:

http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

sortie # 2016.09.15. 08:38

Hajnalka86 2016.09.14. 22:10
Tisztelt Szakértő!
2016.10.20-ig GYES-en vagyok.
Amikor eljöttem GYES-ről akkor 4 órás munkaviszonyban álltam (bejelentett), ami jelenleg is él.
Mivel oda már nem megyek vissza dolgozni, mert elköltöztem 130 km-re így 2016.10.21-től már nem lesz munkaviszonyom.
Lehetséges, hogy még a GYES lejárta előtt találok munkát.
Szóval a jelenlegi 4 órás élő szerződésem mellett és GYES alatt, mennyi órában dolgozhatok egy másik munkahelyen?
Előre is nagyon szépen köszönöm a választ!
Üdvözlettel:
Z.P.Hajnalka

Kedves Hajnalka!

Gyes mellett, a gyermek féléves kora után korlátlanul lehet dolgozni akár ott, ahol a főállása van, akár egy másik munkáltatónál azzal, hogy az új jogviszony létesítését be kell jelentenie a munkáltatója felé.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:

http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

sortie # 2016.09.15. 08:34

yrcsy 2016.09.15. 08:44
Tisztelt Szakértő!
Segítségét szeretném kérni.
2016 augusztus végén elköltöztem és ezzel egyúttal megszűnt a munkaviszonyom is ( 2 éve dolgoztam a cégnék, 4 órás min bérre voltam bejelentve..)

Jelenleg (2016.08.18-tól) munkanélkülin vagyok,viszont kiderült terhes is vagyok.
A kisbabám előreláthatólag 2017.05.16-án fog születni.

Munkát keresek jelenleg, de ugye nem olyan egyszerű ebben a helyzetben.
Abban az esetben,ha találok, és legalább terhességem utolsó 7 hónapjában dolgozom és mondjuk 130 bruttó béren leszek bejelentve, akkor milyen és mekkora összegű juttatásokra számíthatok, csed-gyed tekintetében. Miből számolják ilyenkor? Ebből az utolsó hét hónapból? Vagy az előtte lévő idő is beleszámít?
Várom megtisztelő válaszát.
Segítségét pedig előre is köszönöm.
Üdvözlettel: M.Irén

Kedves Irén!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait mindig az éppen fennálló jogviszony jövedelméből számolják ki, az előző jogviszonyok jövedelmét nem lehet figyelembe venni.

Nagyon leegyszerűsítve a 130 e. Ft 70%-ra számíthat. (Ez lesz a bruttó csed összege, amely adóköteles ellátás.)

A részletes szabályokat az ez alatti előző hozzászólásba már bemásoltam, olvassa el.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:

http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

sortie # 2016.09.15. 08:28

Ildeszh 2016.09.15. 10:07
Tisztelt szakértő. 2012. 02.13 tol folyamatos munkaviszonyom.
2015. 12.22 született a kislányom.
2016. 07. 04-től visszamentem dolgozni 4 órában.
Újra terhes vagyok. Az lenne a kérdésem h most gyeden vagyok és dolgozom. Elmehetek-e táppénzre a terhességemmel?
Úgy h a gyed is maradjon és h táppénzt is kaphassak?
És ha májusba megszületik a baba, ugyanugy kapokk csedet?
Miből adódik majd ennek az összege válaszát előre is köszönöm.

T. Kérdező!
Igen, aki GYED mellett dolgozik és keresőképtelenné vélik a GYED mellett jogosult táppénzre is.
Igen, a gyed extra egyik eleme, hogy akár több gyerekre is lehet kapni tb ellátásokat. Esetében a nagyra kaphatja a GYED-et, majd a GYES-t, a kicsire pedig ezzel egyidejűleg a CSED-et, majd a GYED-et.
A CSED főszabály szerint a 4 órás keresetéből számolódik, de a részletes szabályt itt olvashatja:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:

http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Ildeszh # 2016.09.15. 08:07

Tisztelt szakértő. 2012. 02.13 tol folyamatos munkaviszonyom. 2015. 12.22 született a kislányom. 2016. 07. 04től visszamentem dolgozni 4 orában. Ujra terhes vagyok. Az lenne a kérdésem h most gyeden vagyok és dolgozom. Elmehet-e táppénzre a terheségemmel? Ugy h a gyed is maradjon és h táppénzt is kaphassak? És ha májusba megszületik a baba, ugyanugy kapokk csedet? Miből adodik majd ennek az összegem válaszát előri is köszönöm.

yrcsy # 2016.09.15. 06:44

Tisztelt Szakértő!

Segítségét szeretném kérni.

2016 augusztus végén elköltöztem és ezzel egyúttal megszűnt a munkaviszonyom is ( 2 éve dolgoztam a cégnék, 4 órás min bérre voltam bejelentve..)
Jelenleg (2016.08.18-tól) munkanélkülin vagyok,viszont kiderült terhes is vagyok.

A kisbabám előreláthatólag 2017.05.16-án fog születni.
Munkát keresek jelenleg, de ugye nem olyan egyszerű ebben a helyzetben.

Abban az esetben,ha találok, és legalább terhességem utolsó 7 hónapjában dolgozom és mondjuk 130 bruttó béren leszek bejelentve, akkor milyen és mekkora összegű juttatásokra számíthatok, csed-gyed tekintetében. Miből számolják ilyenkor? Ebből az utolsó hét hónapból? vagy az előtte lévő idő is beleszámít?

Várom megtisztelő válaszát.
Segítségét pedig előre is köszönöm.

Üdvözlettel: M.Irén

Hajnalka86 # 2016.09.14. 20:10

Tisztelt Szakértő!

2016.10.20-ig GYES-en vagyok. Amikor eljöttem GYES-ről akkor 4 órás munkaviszonyban álltam (bejelentett), ami jelenleg is él. Mivel oda már nem megyek vissza dolgozni, mert elköltöztem 130 km-re így 2016.10.21-től már nem lesz munkaviszonyom. Lehetséges, hogy még a GYES lejárta előtt találok munkát. Szóval a jelenlegi 4 órás élő szerződésem mellett és GYES alatt, mennyi órában dolgozhatok egy másik munkahelyen?

Előre is nagyon szépen köszönöm a választ!

Üdvözlettel:
Z.P.Hajnalka

Vicente22 # 2016.09.14. 18:33

Tisztelt jogi szakértő!

Egy ismerősöm augusztus vègén kezdett el dolgozni egy határozott idejű pozícióban (1 év) egy multi cégnèl, viszont szeretne majd gyermeket vállalni, és az érdekelné, hogy ha az 1 éves munkaviszonya alatt teherbe esik, és elmegy CSED-re, de a CSED időtartama alatt lejár a szerződése, akkor mi alapján kapja majd a CSED, illetve később a GYED/GYES támogatást?

Köszönettel,

Làzár Adrienn

Kriszi83 # 2016.09.12. 15:35

Kedves Válaszoló!

Nagyon szépen köszönöm a gyors válaszát, sokat segített. Sajnos úgy tudom, hogy az áthelyezésre nincs mód. De így legalább tisztábban láthat. Még egyszer köszönöm a segítséget.

Zengőbérci # 2016.09.12. 12:49

Kriszi83 2016.09.12. 14:27
Tisztelt Szakértők!
Az alábbi kérdésben megköszönném szíves véleményüket. Jelenleg a Kttv. hatálya alá tartozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló ismerősöm azt tervezi, hogy munkahelyet vált, ami közalkalmazotti jogviszony lenne.
Mivel már régóta babát terveznek, abban az esetben, ha a lemondást követően, vagy a lemondási idő alatt esne teherbe vagy jutna tudomására a terhesség ténye, mire számíthat?
A Kjt-s jogviszonyban ha 3 hónapos alap próbaidővel számolunk, ha jól értem, a próbaidő alatt megszüntethető bármelyik fél által a jogviszony, a terhesség esetén is.
Amennyiben a próbaidő alatt közli a terhesség tényét, védett-e, vagy csak a rendes felmondás esetén lenne meg a védelem és nem a próbaidő alatt?
Hibát követe-e el, ha csak a próbaidő sikeres eltelte után közli a munkáltatóval a terhesség tényét?
Hogyan illetnék meg az ellátások, annak alapja hogyan lenne számítandó? Pl. a szülés időpontjától függően lehetséges, hogy félig az előző, félig az új munkáltatónál kapott bér jönne számításba?
A jogviszonya talán folyamatos lenne, vagy maximum pár munkanap telne el jogviszony nélkül.
A kérdés azért merült fel, mert gyorsan kellene döntenie, és azon időszak alatt nem derülne ki még számára egy esetleges terhesség ténye.

Megköszönöm válaszukat.

T. Kérdező!

1.A próbaidőt elkerülendő, ha teheti próbálja meg áthelyeztetni magát!

2. Jól érti, a próbaidő alatt megszüntethető bármelyik fél által a jogviszony, a terhesség esetén is azzal, hogy megszüntetésnek nem lehet oka a terhesség.

Lásd: Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit.

Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.

Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt,

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

3. Amennyiben a próbaidő alatt közli a terhesség tényét -az Ön szavaival élve- „csak a rendes felmondás esetén lenne meg a védelem és nem a próbaidő alatt.”

4. Az Mt. szerint a feleknek egymás irányában tájékoztatási kötelezettségük van.

5. Nem, nem lehetséges, minden ellátás alapja az új jogviszonyban elért keresete lesz, a Kttv-s jogviszony jövedelmét nem lehet figyelembe venni.

További kérdéseivel –tekintettel arra, hogy a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához, mint a közszféra központi kifizetőhelyéhez fordulhat pl. ekként.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:

http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Kriszi83 # 2016.09.12. 12:27

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi kérdésben megköszönném szíves véleményüket. Jelenleg a Kttv. hatálya alá tartozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló ismerősöm azt tervezi, hogy munkahelyet vált, ami közalkalmazotti jogviszony lenne. Mivel már régóta babát terveznek, abban az esetben, ha a lemondást követően, vagy a lemondási idő alatt esne teherbe vagy jutna tudomására a terhesség ténye, mire számíthat? A Kjt-s jogviszonyban ha 3 hónapos alap próbaidővel számolunk, ha jól értem, a próbaidő alatt megszüntethető bármelyik fél által a jogviszony, a terhesség esetén is. Amennyiben a próbaidő alatt közli a terhesség tényét, védett-e, vagy csak a rendes felmondás esetén lenne meg a védelem és nem a próbaidő alatt? Hibát követe-e el, ha csak a próbaidő sikeres eltelte után közli a munkáltatóval a terhesség tényét? Hogyan illetnék meg az ellátások, annak alapja hogyan lenne számítandó? Pl. a szülés időpontjától függően lehetséges, hogy félig az előző, félig az új munkáltatónál kapott bér jönne számításba? A jogviszonya talán folyamatos lenne, vagy maximum pár munkanap telne el jogviszony nélkül.A kérdés azért merült fel, mert gyorsan kellene döntenie, és azon időszak alatt nem derülne ki még számára egy esetleges terhesség ténye.
Megköszönöm válaszukat.

cincinnatus # 2016.09.08. 07:30

Vicente22 2016.09.07. 14:22

Tisztelt jogi szakértők!

Lenne néhány kisgyermekes anyukákat érintő munkajogi kérdésem. Jelenleg CSED-en vagyok 4 hónapos kisfiammal, októberben töltöm be a 31. életévemet. Jövő januárban megyek vissza részmunkaidőben dolgozni a munkahelyemre (multi cég Budapesten). Az érdekelne, hogy ha januártól visszatérek a munkába, mennyi időt kell minimum dolgoznom ahhoz, hogy ismét gyereket vállalhassak, illetve, ha 6 órában fogok dolgozni, változik a CSED összege a második gyermek esetében, vagy továbbra is a bruttó bér összege számít? Valamint azt is szeretném megtudni, hogy ha januártól újra dolgozom majd, és közben kapom a GYED-et, élvezek-e bármiféle jogi védettséget a cégnél, vagy bármikor elküldhetnek annak ellenére, hogy kisgyermekes anyuka vagyok?

Előre is köszönöm szíves válaszukat!

Üdvözlettel,

Lázár Adrienn

Ilyen időkorlát nincs. Ha van fennálló jogviszonya és GYED alatt szül úgy, hogy nem áll újra munkába jogosult lesz csed-re.
Ha munkába áll és 1 munkában töltött nap után szül akkor is jogosult lesz csed-re, de 10, vagy 100 munkában töltött nap után is ugyanaz a helyzet.

A várandós és a csed-ben részesülő, valamint a gyed és gyes ideje alatt fizetésnélküli szabadságon lévő nő felmondási védelem alatt áll, amely "rendes felmondás" ellen nyújt csak védelmet.

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Huncutka80 # 2016.09.07. 12:46

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYED-en vagyok kisfiammal, ami szeptemberben lejár. A munkahelyem (12 éve dolgozom ott) ellen felszámolási eljárás indult tavaly, az eljárás még tart,és pár kollégám még dolgozik az utómunkálatokon. Több gyeden/gyesen lévő kismama jelezte a munkába állási szándékát, de hivatalos iratot/papírt nem kaptak a felszámolótól, csak szóban lettek tájékoztatva arról, hogy sajnos nem tudják őket visszavenni.Kérdéseim: Ezt megteheti-e, azaz nem köteles visszavenni GYES-ről dolgozni, ha én vissza szeretnék menni? Ha nem tud(nem akar) visszavenni, nem köteles felmondani? Ha nem mondhat fel mert GyES alatt nem lehet (ezt pontosan nem tudom), akkor közös megegyezéssel megszüntethető a munkaviszony? Ebben az esetben "kiszúrhat" velem, hogy mondjuk aláírja a közös megegyezést de nem kapok végkielégítést? Ha visszavesz mégis dolgozni, akkor elküldhet egy másik városba dolgozni (jelenleg két városban van még irodánk egymástól 35kmre) - ezzel is ellehetetleníteni a dolgozó életét és rákényszeríteni a felmondásra, hogy ne kapjon végkielégítést? Ha mégis visszavesz és én csak mondjuk 6 órában szeretnék dolgozni, ezt követelhetem, vagy ő dönti el? Tartozik-e időkorlát ahhoz, hogy mennyivel előtte kell a munkáltató felé jelezni hogy vissza szeretnék menni dolgozni. Ha nem reagálnak a levelekre, nekem milyen további lehetőségeim vannak még? A helyzet az hogy erre a helyre már nem szeretnék visszamenni dolgozni, decembertől lehet hogy tudnék kezdeni egy új munkahelyen, de a végkielégítésemet nem szeretném otthagyni a felszámolónak. Úgy gondolom hogy most még van egy kis időm lépegetni erre-arra, mert akiknek a munkahelyen felmondtak azok megkapták a végkielégítést, akik viszont találtak állást azokkal sajnos szóba se álltak, kénytelek voltak felmondani és veszni hagyni a végkielégítést.:( A válaszokat előre is köszönöm...

Vicente22 # 2016.09.07. 12:22

Tisztelt jogi szakértők!

Lenne néhány kisgyermekes anyukákat érintő munkajogi kérdésem. Jelenleg CSED-en vagyok 4 hónapos kisfiammal, októberben töltöm be a 31. életévemet. Jövő januárban megyek vissza részmunkaidőben dolgozni a munkahelyemre (multi cég Budapesten). Az érdekelne, hogy ha januártól visszatérek a munkába, mennyi időt kell minimum dolgoznom ahhoz, hogy ismét gyereket vállalhassak, illetve, ha 6 órában fogok dolgozni, változik a CSED összege a második gyermek esetében, vagy továbbra is a bruttó bér összege számít? Valamint azt is szeretném megtudni, hogy ha januártól újra dolgozom majd, és közben kapom a GYED-et, élvezek-e bármiféle jogi védettséget a cégnél, vagy bármikor elküldhetnek annak ellenére, hogy kisgyermekes anyuka vagyok?

Előre is köszönöm szíves válaszukat!

Üdvözlettel,

Lázár Adrienn

vaczkor... # 2016.09.06. 13:43

Cili22 2016.09.06. 14:24
Tisztelt Szakértő!
2014 februárjától van közalkalmazotti munkaviszonyom egy gimnáziumban, a kinevezés azonban határozott volt, minden év aug 15-ig tartott és aug 16-tól kezdődött egy újabb.
A jelenlegi 2016 aug.16-tól 2017 aug. 15-ig szóló szerződésben sokkal kevesebb a fizetésem, mint az előző éviben, mert csak heti 4 órában vagyok foglalkoztatva. Jelenleg 19 hetes kismama vagyok, a szülés várható időpontja 2017 január vége.
Azt szeretném megkérdezni, hogy a CSED és GYED összegének megállapítása hogyan fog történni; csak az aktuális szerződésben szereplő fizetésem 70%-át fogom kapni (ami még kevesebb lenne, mint a GYES) vagy visszamenőleg figyelembe veszik az előző évben keresett jövedelmet azon logika alapján, hogy a szülést megelőző 3 hónap előtti 180 nap jövedelmének átlagából számítanák a CSED-et. A munkahelyem tehát ugyanaz volt, de ki-és beléptettek a rendszerből, és új szerződésem lett. Így ez egy új jogviszonynak számít?
Ha a rosszabb verzió áll fenn, akkor jól tudom azt, hogy ha megszüntetem ezt a jogviszonyomat az iskolával és létesítek egy egyéni vállalkozást, akkor bár abból nincs meg a 365 nap, annak a befizetéséből kapnám a CSED-et/GYED-et?
Ilyenkor a jogosultság megállapításakor úgy tudom, hogy ha az adott jogviszonyban nincs meg a 365 nap biztosítási idő, akkor megnézik, hogy visszamenőleg egy másikból megvan-e. Az én esetemben ez mit jelentene? Csak az egyéni vállalkozói jogviszonyt megelőző jogviszonyig mennének vissza, és mivel abból még nem jönne össze ennyi nap, akkor nem kapnék semmit? Vagy megnéznék a 2016 aug 16 előtti jogviszonyomat is, és ez alapján megállapítanák, hogy jogosult vagyok a CSED-re, és ennek a mértékét pedig az egyéni vállalkozásban keresett jövedelem alapján számítanák?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Álláspontom szerint –figyelemmel a 217/1997 (XII. 1) Korm rend. 28. § (5) rendelkezéseire- amennyiben mind a munkáltató, mind a munkakör azonos azt úgy kell tekinteni, hogy egy jogviszonyról van szó és a szülést megelőző 3 hónap előtti 180 nap jövedelmének átlagából kell számítani a CSED-et.

Tekintettel azonban arra, hogy a közszférában dolgozik, illetve mivel a MÁK akár ettől eltérő gyakorlatot is folytathat tárgyban javasolt írásban a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájától tájékoztatást/állásfoglalást kérnie.

Lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Ehhez mintákat itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Utolsó kérdésével kapcsolatban igen, megnéznék a 2016 aug 16 előtti jogviszonyait is, és ez alapján megállapítanák, hogy jogosult a CSED-re, és ennek összegét pedig az egyéni vállalkozásban elért jövedelem alapján számítanák.

Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerintijövedelemből kell az ellátást megállapítani.

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese.

További kérdéseivel –tekintettel arra, hogy a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához, mint a közszféra központi kifizetőhelyéhez fordulhat pl. ekként.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Cili22 # 2016.09.06. 12:24

Tisztelt Szakértő!
2014 februárjától van közalkalmazotti munkaviszonyom egy gimnáziumban, a kinevezés azonban határozott volt, minden év aug 15-ig tartott és aug 16-tól kezdődött egy újabb.
A jelenlegi 2016 aug.16-tól 2017 aug. 15-ig szóló szerződésben sokkal kevesebb a fizetésem, mint az előző éviben, mert csak heti 4 órában vagyok foglalkoztatva. Jelenleg 19 hetes kismama vagyok, a szülés várható időpontja 2017 január vége.
Azt szeretném megkérdezni, hogy a CSED és GYED összegének megállapítása hogyan fog történni; csak az aktuális szerződésben szereplő fizetésem 70%-át fogom kapni (ami még kevesebb lenne, mint a GYES) vagy visszamenőleg figyelembe veszik az előző évben keresett jövedelmet azon logika alapján, hogy a szülést megelőző 3 hónap előtti 180 nap jövedelmének átlagából számítanák a CSED-et. A munkahelyem tehát ugyanaz volt, de ki-és beléptettek a rendszerből, és új szerződésem lett. Így ez egy új jogviszonynak számít?

Ha a rosszabb verzió áll fenn, akkor jól tudom azt, hogy ha megszüntetem ezt a jogviszonyomat az iskolával és létesítek egy egyéni vállalkozást, akkor bár abból nincs meg a 365 nap, annak a befizetéséből kapnám a CSED-et/GYED-et?
Ilyenkor a jogosultság megállapításakor úgy tudom, hogy ha az adott jogviszonyban nincs meg a 365 nap biztosítási idő, akkor megnézik, hogy visszamenőleg egy másikból megvan-e. Az én esetemben ez mit jelentene? Csak az egyéni vállalkozói jogviszonyt megelőző jogviszonyig mennének vissza, és mivel abból még nem jönne össze ennyi nap, akkor nem kapnék semmit? Vagy megnéznék a 2016 aug 16 előtti jogviszonyomat is, és ez alapján megállapítanák, hogy jogosult vagyok a CSED-re, és ennek a mértékét pedig az egyéni vállalkozásban keresett jövedelem alapján számítanák?

Válaszát előre is nagyon köszönöm!