GYED,GYES, táppénz

M„_Tamas 2017.07.06. 17:37
Tisztelt Szakértő!
Van egy főállásom és amellett egy négy órás munkaviszonyom. Munkabalesetet szenvedtem a főállásomban, határozatot kaptam, hogy 100%-os táppénzre vagyok jogosult. Ennek alapján a körzeti orvos ki is állította a táppénzes igazolást 1-es kóddal. A főállásomban a táppénzes ügyintézés rendben folyik.
Kérdésem: milyen ellátásra vagyok jogosult keresőképtelenségem időtartamára a másik, négy órás munkaviszonyomban? Ott a könyvelőtől azt a kérést kaptam, hogy vigyek a körzeti orvostól egy 8-as kóddal (???) kitöltött táppénzes igazolást és akkor "talán" kaphatok "valamilyen" ellátást. Ez így nem tűnik igazán szakszerűnek...
Előre is köszönöm a segítséget!
”

T. Kérdező!

Pedig az.

Az Ebtv. 43. § (2) értelében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

(Tehát ha több jogviszonya van a keresőképtelenséget ugyanarra az időre több orvosi igazolással kell igazolnia.)

E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Ebtv. 45. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

Amennyiben a másik, 4 órás jogviszonyában sem tudja ellátni a munkáját, azaz keresőképtelennek minősül, azt a házi/kezelő orvosának kell igazolni.

Mivel nem ebben a jogviszonyában (munkakörben) szenvedett balesetet, így ebben a jogviszonyában (ezen munkaköre alapján) nem lehet jogosult baleseti táppénzre, csak „sima” táppénzre, azt követően, hogy a 15 munkanap betegszabadságot kimerítette.

Ebtv. 51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

Ebtv. 52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.

Ebtv. 55. § (1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.
(1a)932 Az üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.

Láthatja, hogy a jogszabály rendelkezése értelmében egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén baleseti táppénzre csak abban a jogviszonyában (munkakörében) jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértő!

6 éves folyamatos írországi munkaviszony után estem teherbe! Maternity támogatás itt körübelül fél évre jár,utána vissza kell menni a munkába! Ez nagyon nehéz,család hiányában,gyermekfelügyelet nagyon drága!ezért arra gondoltam,hogy most lenne itt az ideje a hazaköltözésnek!
Kérdésem az lenne,hogy ha itt szülöm meg a babát, utána hazamegyek akkor ugye a fél éves támogatást fizeti utánam írország a jövedelmem után!utána a baba fél éves korában magyarországon igénybe vehetek gyed-et?mi lenne a feltélele,és mennyi ideig járna?mekkora lenne az összege?
A gyermekfelügyelet autómatikusan ír állampolgár lenne,elösször is meg kell igényelni a magyar okmányokat gondolom!
Apuka is írországban dolgozó magyar állampolgár!mindketten 6 év fölötti folyamatos munkaviszonnyal rendelkezünk!

Válaszát előre is köszönöm

Kata

„R.Kata 2017.07.08. 00:22

Tisztelt Szakértő!

6 éves folyamatos írországi munkaviszony után estem teherbe! Maternity támogatás itt körübelül fél évre jár,utána vissza kell menni a munkába! Ez nagyon nehéz,család hiányában,gyermekfelügyelet nagyon drága!ezért arra gondoltam,hogy most lenne itt az ideje a hazaköltözésnek!
Kérdésem az lenne,hogy ha itt szülöm meg a babát, utána hazamegyek akkor ugye a fél éves támogatást fizeti utánam írország a jövedelmem után!utána a baba fél éves korában magyarországon igénybe vehetek gyed-et?mi lenne a feltélele,és mennyi ideig járna?mekkora lenne az összege?
A gyermekfelügyelet autómatikusan ír állampolgár lenne,elösször is meg kell igényelni a magyar okmányokat gondolom!
Apuka is írországban dolgozó magyar állampolgár!mindketten 6 év fölötti folyamatos munkaviszonnyal rendelkezünk!

Válaszát előre is köszönöm

Kata
”

Kedves Kata!

Ez azért nem ilyen egyszerű.

1. Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.
2. A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
3. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. (A csecsemőgondozási díj tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.)
4. A családot egységként kell kezelni, főszabály szerint a biztosítás helye szerinti ország fizet. (Itt számít az is, ha az apa külföldön biztosított...)
5. A részletes szabályokat és példáka bemásoltam a végére.
6. GYED-re csak az jogosult, aki a szülés időpontjában magyarországon biztosított!

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, áruk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve, amelyeket az EU alapszerződései (Római Szerződés 1957., Maastrichti Szerződés 1992. Amszterdami Szerződés 1999., Nizzai Szerződés 2001., Lisszaboni Szerződés 2007. stb.) teszik lehetővé.

Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK Európai Parlament és Tanács (2004.04.29.) rendelete és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 987/2009/EK rendelete (2009.09.16.), amely uniós jogszabályok 2010.05.01-től hatályosak és amely szabályok közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak a részes tagállamok állampolgáraira és ezek családtagjaira.
A rendeletet pedig itt érhető el:
http://eur-lex.europa.eu/…tent/HU/TXT/?…

http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…
Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát…)
Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,
az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani,
az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető), valamint
az egységesség elve melynek lényege, hogy a családot, mint egészet kell figyelembe venni .
További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság= jelen esetben melyik ország jár el)
Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.
Jelen összefoglaló kizárólag az utóbbival foglalkozik.

1. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. (A csecsemőgondozási díj tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.) A CSED speciális „magyar” ellátás, az az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, azaz ha van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja.

Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.
A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.
Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.
Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:
 kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
 nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
 lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.
A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.
Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot az ONYF-től.
Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:
Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.
A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.
Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

 Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

 Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

 Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is az ONYF rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.
Fentiek elbírálása előtt fontos tisztázni azt, hogy mi tekinthető lakóhelynek.
Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye.

Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében - amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont - meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével:

 az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,
 a személy helyzete, ideértve:
 az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,
 a személy családi állapotát és családi kötelékeit,
 nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,
 tanulók esetében - ha van - a jövedelem forrását,
 az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,
 adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.
Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást ők tudnak adni.

Elérhetőségük:
ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen érhető el.
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Családtámogatási Főosztály főosztályvezetőjének az elérhetőségei ezek:
Tel: +36-1-270-8019
Fax: +36-1-270-8017
Email: dr.dani.csaba@onyf.hu

Ezen túlmenően a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat tehát egységként kezeli.
A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.
Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel. (A különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.)
Összegezve:

1. A joghatóságot mindig közigazgatási eljárás keretében kell tisztázni.
2. Azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg.
3. A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv azaz legerősebb szabály (elv) a biztosítási elv.
4. Ezt követi a területi elv azaz annak a vizsgálata, hogy a család életvitelszerűen melyik tagállamban tartózkodik.
5. Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Speciális illetékesség
Családi ellátások tekintetében a tagállamok hatóságai közti adatcsere bonyolítása, és az alkalmazandó jog meghatározása a kijelölt kormányhivatal (illetve ONYF) hatáskörébe tartozik.
Amennyiben az érintett család esetében az uniós rendeletek szerint a magyar jog alkalmazásának van helye, a családi ellátások közül a gyermekgondozási díj tekintetében az egészségbiztosítási szerv rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

A családi ellátások közül a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás tekintetében a hatásköri és illetékességi szabályok a következők:
 amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Győr-Moson-Sopron Megyei
Kormányhivatal (Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Családtámogatási Osztály 1., cím: 9024 Győr, Hunyadi u. 6/A, levelezési cím: 9020 Győr, Pf. 131.,
e-mail:omrcs@kh.allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-96/312-944),
 egyéb esetben a Budapest Főváros Kormányhivatala (Családtámogatási Főosztály Családtámogatási Osztály 7., cím: 1139 Budapest, Váci út 71.,
e-mail: nko.kmrig@kh.allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-1/350-2465) illetékes eljárni.

A Kincstár és a Finanzamt Bruck Eisenstadt Oberwart közös ügyfélfogadása családi ellátás ügyekben.

Akiknek a családja - ausztriai munkavállalás következtében az egyik, vagy mindkét államban családi ellátásra lehet jogosult, 2010. januártól kezdődően havonta egy-egy alkalommal a két ország illetékes hivatalainak közös ügyfélszolgálatát is felkereshetik.

A közös ügyfélfogadás helyszínei és időpontjai:

• Magyarországon: minden hónap 3. hétfőjén: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Családtámogatási Osztály 1.), 9024 Győr, Hunyadi u. 6/A., 08:30-12:00 óra között;
• Ausztriában: minden hónap 4. hétfőjén: Finanzamt Bruck Eisenstadt Oberwart, A-7001 Eisenstadt, Neusiedlerstrasse 46, 11:00-12:00 és 13:00-14:00 óra között.

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Családtámogatási Főosztály

Call Center: 0036- 1/452-2910
0036-20/881-9535
0036-30/344-0045
0036-70/460-9005

https://cst.onyf.hu/…amokban.html

http://europa.eu/…index_hu.htm

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljes körű tájékoztatást ők tudnak adni.

Előbbi elérhetősége:
ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000

Ezen belül érdemes az illetékes főosztályvezetőt megkeresni:

Családtámogatási Főosztály
Dr. Dani Csaba főosztályvezető

Tel: 06-1-270-8019

dr.dani.csaba@onyf.hu

Családtámogatási Főosztály
Dr. Dani Csaba főosztályvezető
Tel: 06-1-270-8019
dr.dani.csaba@onyf.hu
A Főigazgató Prof. Dr. Mészáros József elérhető az alábbi telefonszámokon,
270-8143
270-8151
vagy a Központi Iratkezelési Főosztály
barabas.annamaria@onyf.hu e-mail címén.

Lásd még:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Tisztelt Szakértők!
2017. febr. elejéig folyamatos munkaviszonyom volt 2009-től.
Azóta viszont megbízási szerződés keretein belül dolgozom, EKHO-val adózok.
Idén októberben szülök.
Így akkor teljesen az előző, normál munkaviszonyom jövedelme után számítódik a CSED és a GYED?
Amiatt, hogy febr. óta nincs munkaviszonyom, csak megbízási szerződéssel dolgozok, ér hátrány? Kevesebb lesz a CSED vagy a GYED?
Előre is nagyon köszönöm a segítségüket!

(Június 19-én kérdeztem már ugyanezt egyszer, de sajnos nem látom, hogy érkezett volna válasz azóta).
Köszönöm!

„TehenészIlonka 2017.07.10. 12:51

Tisztelt Szakértők!
2017. febr. elejéig folyamatos munkaviszonyom volt 2009-től.
Azóta viszont megbízási szerződés keretein belül dolgozom, EKHO-val adózok.
Idén októberben szülök.
Így akkor teljesen az előző, normál munkaviszonyom jövedelme után számítódik a CSED és a GYED?
Amiatt, hogy febr. óta nincs munkaviszonyom, csak megbízási szerződéssel dolgozok, ér hátrány? Kevesebb lesz a CSED vagy a GYED?
Előre is nagyon köszönöm a segítségüket!

(Június 19-én kérdeztem már ugyanezt egyszer, de sajnos nem látom, hogy érkezett volna válasz azóta).
Köszönöm!
”

T. Kérdező!

Nem véletlen, hogy nem kapott választ.

1. Ami biztos a csed és gyed ellátásokat a szülés/igénylés időpontjában elért jövedelem alapján kell megállapítani. Egy előző, megszűnt jogviszonyból származó jövedelem nem alapja ezen ellátásoknak.
2. A megbízási szerződéssel foglalkoztatott jogosult lehet a fenti ellátásokra, de az elbírálásra több speciális szabály is vonatkozik. (pl. csak az biztosított, akinek a jövedelme meghaladja a minimálbér 30%-át ) Az Ön által megadott adatok nem elégségesek az igény elbírálásához.
3. Az EKHO pedig tovább bonyolítja a dolgot, ugyanis "A magánszemélyt megillető társadalombiztosítási ellátások
4. § Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult."

Láthatja, hogy a törvényben CSED és GYED jogosultságról nem esik szó.

Fentiek figyelembevételével javasolt az alábbiak szerint eljárnia:

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértők!

Férjemmel a közeljövőben szeretnénk gyermeket (hosszabb ideje próbálkozunk), és ugyan még nem vagyok állapotos, mégis szeretnék érdeklődni, hogy mire számíthatok, ha a közeljövőben sikerülne teherbe esnem.

2017 februárig folyamatos munkaviszonnyal rendelkeztem, aztán következett 5 hónap munkanélküliség, és júliustól van állásom újra.

Az 5 hónap munkanélküliség során 3 hónapig kaptam munkanélküli segélyt, és a maradék 2 hónapban nem volt beérkező jövedelmem, illetve onnantól kezdve tb-t sem fizettem (ezt így utólag tudtam meg, hogy kellett volna).

A kérdésem az lenne, hogy a 2 hónap jövedelem kiesés ill. "tb nem fizetése" befolyásolja-e a jogosultságomat bármelyik kismamákat megillető juttatásnál, amennyiben a közeljövőben vagy jövőre sikerülne teherbe esnem?

Szeretnénk tervezni valamelyest, hogy mire számíthatunk.
Segítségüket előre is köszönöm.

„lelkes érdeklődő1 2017.07.16. 17:24
Tisztelt Szakértők!
Férjemmel a közeljövőben szeretnénk gyermeket (hosszabb ideje próbálkozunk), és ugyan még nem vagyok állapotos, mégis szeretnék érdeklődni, hogy mire számíthatok, ha a közeljövőben sikerülne teherbe esnem.
2017 februárig folyamatos munkaviszonnyal rendelkeztem, aztán következett 5 hónap munkanélküliség, és júliustól van állásom újra.
Az 5 hónap munkanélküliség során 3 hónapig kaptam munkanélküli segélyt, és a maradék 2 hónapban nem volt beérkező jövedelmem, illetve onnantól kezdve tb-t sem fizettem (ezt így utólag tudtam meg, hogy kellett volna).
A kérdésem az lenne, hogy a 2 hónap jövedelem kiesés ill. "tb nem fizetése" befolyásolja-e a jogosultságomat bármelyik kismamákat megillető juttatásnál, amennyiben a közeljövőben vagy jövőre sikerülne teherbe esnem?
Szeretnénk tervezni valamelyest, hogy mire számíthatunk.
Segítségüket előre is köszönöm.
”
T. Kérdező!

Nem, önmagában a két hónap kiesés nem befolyásolja a jogosultságot, ugyanis CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint az jogosult, aki a szülés időpontjában –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértők!

Munkahelyünk TB kifizetőhelyként működik. Egyik munkavállalónkat a háziorvos betegszabadság után jún. 17-tel keresőképessé nyilvánította. A munkavállaló a beosztása szerinti munkát nem vette fel, távollétét többszöri felszólításunk ellenére nem igazolta, megkeresésünkre nem válaszolt.
Munkaviszonyát 07.14-vel azonnali hatállyal megszüntettük. A kilépő papírok kézhezvételét követően 07.18-án a munkavállaló felvette velünk a kapcsolatot, és eljuttatott hozzák egy beteglapot, mely szerint júl. 1-től keresőképtelen, júl. 4-ig és továbbra is. A jún. 17-jún. 30. távollétet továbbra sem igazolta és kéri, hogy részére a júl. 1-től járó betegszabadságot (amiből aztán valószínűleg táppénz lesz) fizessük ki.
Hogy járjunk el helyesen?

Segítségüket előre is köszönöm!

„gyercuc 2017.07.19. 09:24
Tisztelt Szakértők!
Munkahelyünk TB kifizetőhelyként működik. Egyik munkavállalónkat a háziorvos betegszabadság után jún. 17-tel keresőképessé nyilvánította. A munkavállaló a beosztása szerinti munkát nem vette fel, távollétét többszöri felszólításunk ellenére nem igazolta, megkeresésünkre nem válaszolt.
Munkaviszonyát 07.14-vel azonnali hatállyal megszüntettük. A kilépő papírok kézhezvételét követően 07.18-án a munkavállaló felvette velünk a kapcsolatot, és eljuttatott hozzák egy beteglapot, mely szerint júl. 1-től keresőképtelen, júl. 4-ig és továbbra is. A jún. 17-jún. 30. távollétet továbbra sem igazolta és kéri, hogy részére a júl. 1-től járó betegszabadságot (amiből aztán valószínűleg táppénz lesz) fizessük ki.
Hogy járjunk el helyesen?
Segítségüket előre is köszönöm!
”

T. Kérdező!

Szerintem így:

Ha és amennyiben az azonnali hatállyal történő megszüntetés indokolásában a fentiek szerepelnek és a munkavállaló a jún. 17-jún. 30 közötti távollétet nem igazolta, illetve a távolmaradásával kapcsolatban a tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget, úgy álláspontom szerint a jogviszonya 2017.07.14-vel megszűnt.

Mivel 2017.07.01-től a keresőképtelenséget hitelt érdemlően igazolta és az Ebtv. értelmében a táppénz ellátás 6 hónapra visszamenőleg igényelhető, ezért –álláspontom szerint- 2017.07.01-től 2017.07.14-ig táppénzre jogosult, azt a részére ki kell fizetni.

Ezt követően –biztosítási jogviszony hiányában, figyelemmel arra is, hogy a passzív táppénz intézménye megszűnt- táppénz ellátásra tovább akkor sem jogosult, ha az ezt követő időre további orvosi igazolásokat nyújt be.

Ez esetben az igényt 2017.07.15-től el kell utasítani.

Tisztelt Szakértő!
Azzal a kérdésel fordulok önökhöz, hogy jelenleg Cseden lévő anyuka vagyok a munkahelyem Tb kifizető hely de jelenleg zárolta a Nav a számáját ( sajnos nem az első eset) És a csedemet nem utalta tovább csak majd a napokban tudja kifizetni az lenne a kérdésem hogy kérhetem e az államtól hogy egyből nekem utalja a csedet és majd a gyedet, vagy köteles vagyok a munkahelyemtől kérni, várni.

Tisztelt Szakértő!
Azzal a kéréssel fordulok önökhöz, hogy jelenleg GYED-en lévő kismama vagyok. Kislányom most 1,5 éves.
A cég ahol dolgoztam kényszertörlés alá került majd törölve lett. Ismételten várandós lettem, és most nincs hova visszamenni dolgozni. A kérdésem, hogy ilyen esetben hogyan számolódik majd a CSED és a GYED -em? Mit kéne tennem hogy kapjak egyáltalán.
Köszönöm a segítséget.

„Icus1987 2017.07.22. 08:46
Tisztelt Szakértő!
Azzal a kérdésel fordulok önökhöz, hogy jelenleg Cseden lévő anyuka vagyok a munkahelyem Tb kifizető hely de jelenleg zárolta a Nav a számáját ( sajnos nem az első eset) És a csedemet nem utalta tovább csak majd a napokban tudja kifizetni az lenne a kérdésem hogy kérhetem e az államtól hogy egyből nekem utalja a csedet és majd a gyedet, vagy köteles vagyok a munkahelyemtől kérni, várni.
”

Kedves Icus!

Amennyiben azt a kifizetőhelyi ügyintéző nem tette meg, úgy a fenti tényről haladéktalanul értesíteni kell a Megyei Kormányhivatal vezetőjét, aki elrendeli, hogy a TB ellenőrök a kifizetőhely iratanyagát (beleértve a folyósítás alatt álló személyek egyéni segélyezési lapjait is) haladéktalanul vegyék át és gondoskodjanak azok továbbfolyósításáról.

Azaz igen, kérheti, de a TB szervnek nem csak az Ön, hanem az összes ellátásban részesülő személy ügyében, egységesen kell eljárni.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

„morpheus133 2017.07.22. 21:24
Tisztelt Szakértő!
Azzal a kéréssel fordulok önökhöz, hogy jelenleg GYED-en lévő kismama vagyok. Kislányom most 1,5 éves.
A cég ahol dolgoztam kényszertörlés alá került majd törölve lett. Ismételten várandós lettem, és most nincs hova visszamenni dolgozni. A kérdésem, hogy ilyen esetben hogyan számolódik majd a CSED és a GYED -em? Mit kéne tennem hogy kapjak egyáltalán.
Köszönöm a segítséget.
”
T. Kérdező!

Sehogy nem számolódik. Akinek a szülés időpontjában nincs Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonya csed és gyed ellátásokra nem jogosult.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Látható, hogy a jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása (konjuktív feltétel) szükséges.
Ezen ellátásokra az újabb babára csak akkor lesz jogosult, ha a fenti két feltétellel rendelkezik.

Különben csak az alanyi jogú GYES ellátást kaphatja.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt szakértő.
olyan kérdésem lenne, hogy én 5 évet dolgoztam németországba, és terhes lettem haza jöttem magam fizetem a tb-m. a munkanélköóülibe mondták hogy fogok kapni gyedet is. de ehhez kell egy papir u1. ezt én elkértem a kinti munkanélkülitől amire azt mondta a csaj hogy nem jó mert valami eu-s u1 kell neki. megvan az e104 es eredeti papirom is leigazolva az 5évem hogy biztositott voltam. nem értem már mi kell még. folymaat a netet bujom, és már arra jöttem rá hogy lehet a nő a munkanélkülibe nem is ért hozzá?
előre is köszönöm válaszát.

„bianka22 2017.07.25. 17:23
Tisztelt szakértő.
olyan kérdésem lenne, hogy én 5 évet dolgoztam németországba, és terhes lettem haza jöttem magam fizetem a tb-m. a munkanélköóülibe mondták hogy fogok kapni gyedet is. de ehhez kell egy papir u1. ezt én elkértem a kinti munkanélkülitől amire azt mondta a csaj hogy nem jó mert valami eu-s u1 kell neki. megvan az e104 es eredeti papirom is leigazolva az 5évem hogy biztositott voltam. nem értem már mi kell még. folymaat a netet bujom, és már arra jöttem rá hogy lehet a nő a munkanélkülibe nem is ért hozzá?
előre is köszönöm válaszát.
”

T. Kérdező!

Mindenekelőtt tisztázandó, hogy mit ért az alatt, hogy maga után fizeti a TB-t?

Ha és amennyiben nincs Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonya, csak csupán egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet maga után, úgy azzal nem minősül biztosítottnak, márpedig CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szüléskor –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll, vagy álláskeresési járadékban részesül) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Valóban igaz az, hogy amennyiben az EGT bármelyi tagállamában, így akár Németországban biztosítási jogviszonyban állt a szülést megelőző 2 éven belül, úgy azt a magyar egészségbiztosító köteles elismerni, feltéve, hogy azt az előírt módon igazolja.

A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es, illetve az U1-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe.

Ugyanakkor, ha utólag nem tudja beszerezni és ezt a magyar hivataltól írásban kéri, akkor az –kérelme alapján- köteles azt a külföldi „munkaügyi központtól” beszerezni.

Minden tagállam a saját nyelvén tölti ki a dokumentumot, és miután a kitöltött részek csak számadatokat, dátumokat tartalmaznak, így azt minden tagállamban megértik, úgy, hogy mellé helyezik az uniós nyomtatvány tagállambeli változatát.

Önnek igaza van, az előzőleg hatályos EGT koordinációs rendelet alapján az egészségbiztosító elfogadta (és ha nincs E 301-es, illetve az U1-es nyomtatványa szerintem ma is elfogadja) az E104-es nyomtatványt is a külföldi biztosítási idők igazolására. Tekintettel az igen gyakori jogszabályváltozásra ez utóbbival kapcsolatban megbízható választ itt és ekként kaphat:

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértő!

Az alábbi kérdésekkel fordulok Önhöz:

1. Határozatlan, 8 órás alkalmazotti munkaviszonyban állok egy cégnél 9 éve. 2015 februártól táppénzen voltam; 2015 őszén született első gyermekem; CSED után jelenleg GYED-en vagyok. A kérdésem az lenne, ha most visszamegyek 4 órában dolgozni (ugyan ahhoz a céghez) GYED majd GYES mellett, közben veszélyeztetett terhes leszek, akkor mi lesz a táppénz, valamint a CSED számítási alapja/módszere a második gyereknél?

A CSED kedvezményszabály részmunkaidős munkavállalás esetén vonatkozna rám? Amennyiben igen, az első gyermekem születése után megállapított CSED-et kapnám a második gyermekem születése után is? A kedvezményszabály esetében mindegy, hogy hány napot dolgozom GYED/GYES mellett 4 órában (180, 120 vagy 30)?

2. Amennyiben visszamegyek dolgozni 4 órában GYED, majd GYES mellett, de közben az első gyermekem elhelyezését mégsem tudom megoldani, akkor visszamehetek fizetés nélküli szabadságra (megmarad a munkaviszonyom)? Mik ennek a feltételei?

Előre is köszönöm a válaszukat!

„Tisztelt Szakértő!
Az alábbi kérdésekkel fordulok Önhöz:

1. Határozatlan, 8 órás alkalmazotti munkaviszonyban állok egy cégnél 9 éve. 2015 februártól táppénzen voltam; 2015 őszén született első gyermekem; CSED után jelenleg GYED-en vagyok. A kérdésem az lenne, ha most visszamegyek 4 órában dolgozni (ugyan ahhoz a céghez) GYED majd GYES mellett, közben veszélyeztetett terhes leszek, akkor mi lesz a táppénz, valamint a CSED számítási alapja/módszere a második gyereknél?
A CSED kedvezményszabály részmunkaidős munkavállalás esetén vonatkozna rám? Amennyiben igen, az első gyermekem születése után megállapított CSED-et kapnám a második gyermekem születése után is? A kedvezményszabály esetében mindegy, hogy hány napot dolgozom GYED/GYES mellett 4 órában (180, 120 vagy 30)?
2. Amennyiben visszamegyek dolgozni 4 órában GYED, majd GYES mellett, de közben az első gyermekem elhelyezését mégsem tudom megoldani, akkor visszamehetek fizetés nélküli szabadságra (megmarad a munkaviszonyom)? Mik ennek a feltételei?
Előre is köszönöm a válaszukat!
”

T. Kérdező!

Ha visszamegy 4 órában dolgozni a munkaszerződését ennek megfelelően (pl. 4 órás bérre) fogják módosítani.

Vigyázzon a táppénznél és a csed-nél alkalmazandó előny/kedvezmény szabály eltér!

Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították.

Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni.

(Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Ha tehát a 8 órás jogviszonyába megy vissza 4 órában dolgozni, úgy a kedvezményszabályt lehet alkalmazni.

Igen, a Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy ha úgy adódik bármikor ismét igénybe vegye a korábban munkába állás miatt megszakított fizetés nélküli szabadságot.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Az ellátások számítási módja és sorrendje:
(Adalék az előző válaszhoz.)

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására is az ONYF 2017/1. számú tájékoztatójában foglaltakra.

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

2017.februá 16-tól dolgozom és határozott munkaviszonyom van 2018 február 16-ig. A kisbabánkat március közepére várjuk. Jogosult vagyok-e gyed-re vagy csed-re? Előtte határozatlan munkaviszonyom volt 2016 szeptember 16-ig. Majd álláskeresési járadékot kaptam január 4 -ig.Ezután egyszerüsítettel foglalkoztattak február 16.-ig.

Sehol nem kapok választ, és nem tudom mitévő legyek.
2018. február elejére várom első gyermekem. Sajnos kevés bejelentett munkaviszonnyal rendelkezem (kb. 90 nap)
tanulói jogviszonyom 2016. aug. 11-el szűnt meg elbocsájtással.(2012-ben kezdtem)
2016. februártól kell számolni ugye a két évet, mely alatt meg kell lenni a 365 nap biztosított időnek. Kérdésem, hogy 2016 februártól 2016 augusztusig lévő tanulói jogviszonyom be tudom számítani a biztosítási időbe? Ha igen, akkor egy családi vállalkozáshoz érdemes bejelenteni magam magasabb bérrel munkaviszonyba?Annak fenn kell állnia a szülés időpontjában is, hogy gyedre, csedre legyek jogosult?
Válaszokat előre is köszönöm!
Egy tanácstalan kismama

„Edit02 2017.07.28. 16:57
2017.februá 16-tól dolgozom és határozott munkaviszonyom van 2018 február 16-ig.
A kisbabánkat március közepére várjuk.
Jogosult vagyok-e gyed-re vagy csed-re?
Előtte határozatlan munkaviszonyom volt 2016 szeptember 16-ig.
Majd álláskeresési járadékot kaptam január 4 –ig..
Ezután egyszerűsítettel foglalkoztattak február 16.-ig.
”

Kedves Edit!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a SZÜLÉS IDŐPONTJÁBAN –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.
Van azonban kivétel.

CSED-re jogosult az a szülő nő is, akinek a gyermeke
a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik.

A megadott adatokkal tehát CSED ellátásra jogosult lesz, GYED-re viszont nem, mivel GYED-et csak akkor kaphatna, a munkaviszonya a csed folyósítása alatt szűnne meg.

Más a helyzet, ha a szülés napján álláskeresési járadékban részesül. Ez ugyanis biztosításnak minősül.

Ez esetben a fent leírt mindkét feltétel teljesül és mindkét ellátásra jogosult lehet.
Vigyázzon! Fentiek csak akkor igazak, ha a szülés napján álláskeresési járadékban részesül. Ha azt korábban kimeríti (lejár) akkor ez a verzió nem alkalmazható.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

„eszti890420 2017.07.30. 23:16
Sehol nem kapok választ, és nem tudom mitévő legyek.

2018. február elejére várom első gyermekem. Sajnos kevés bejelentett munkaviszonnyal rendelkezem (kb. 90 nap)
tanulói jogviszonyom 2016. aug. 11-el szűnt meg elbocsájtással.(2012-ben kezdtem)
2016. februártól kell számolni ugye a két évet, mely alatt meg kell lenni a 365 nap biztosított időnek. Kérdésem, hogy 2016 februártól 2016 augusztusig lévő tanulói jogviszonyom be tudom számítani a biztosítási időbe? Ha igen, akkor egy családi vállalkozáshoz érdemes bejelenteni magam magasabb bérrel munkaviszonyba?Annak fenn kell állnia a szülés időpontjában is, hogy gyedre, csedre legyek jogosult?
Válaszokat előre is köszönöm!
Egy tanácstalan kismama
”

T. Kérdező!

„Sehol nem kapok választ, és nem tudom mitévő legyek.”

Eddig hol érdeklődött?

„2016. februártól kell számolni ugye a két évet, mely alatt meg kell lenni a 365 nap biztosított időnek.
”
CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Látható, hogy a jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása (konjuktív feltétel) szükséges.
Kevés tehát a 365 nap megléte a szülés időpontjában biztosításban (pl. munkaviszony) kell állnia.

Valóban, a 2016. február (pontos dátum) -2018. február (pontos dátum) időszakban kell keresni a 365 biztosításban töltött napot.

Az Ebtv. 40. § (2) értelmében a csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

2. közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből annyi napot ahány nap a fenti időszakba beleesik, de legfeljebb (maximum) 180 napot.

„Sehol nem kapok választ, és nem tudom mitévő legyek.”

Érdemes ezekkel a lehetőségekkel élni:
Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Köszönöm a választ! :)

Ködzönöm a választ!

Tisztelt Szakértő!

Több éven át folyamatos munkaviszonnyal rendelkeztem 2017.06.23-ig, 2017.06.28-tól regisztrált munkanélküli vagyok, álláskeresési járadékban részesülök. Gyermekemet 2018.04.11-re várom. Ha 2017.09.01-től létesítek egy új határozatlan idejű munkaviszonyt és a munkaviszony a szülés időpontjában is létezni fog, akkor jogosult leszek CSED-re, GYED-re, GYES-re. Ebben az esetben mi lesz a CSED, GYED számításának alapja? A segély is beleszámít vagy az esetemben nem 180 nap átlagjövedelmet fognak alapul venni, csak kevesebbet? Befolyásolja a számítást majd, hogy voltam-e táppénzen? Pl. ha 2017.09.01-től 12.31-ig dolgozom, utána táppénzre megyek, akkor rosszabbul járok-e, mintha végig dolgoznék.

Előre is köszönöm a választ.

Üdvözlettel: Linda