Hello,
Tudna esetleg valaki segiteni abban, hogy ha mar kapom a GYED et magyarorszagon,de ferjem kulfoldon munkat vallal es en a gyermekkel egyutt ideiglenesen kulfoldre koltozok vele, akkor kaphatom e tovabb a gyedet magyarorszagon? Kulfoldon nem vallalok munkat, a gyed a jovedelmem alapjan jar, es mivel itthon szultem igy eu-n belul nem jar az adott orszag gyed-je hiszen a jogosultsagot ott nem szereztem meg.
Az egyik baratnom bejelentette a kormanyablaknal az ideig.kulf. tartozkodast es ugyanugy folyositottak a gyerek 2 eves koraig (ami ebben a honapban jart le), mig masik ismerosomnek a bejelentese utan megvontak a folyositast arra hivatkozva, h hiaba magyar az allando lakcim, ideiglenesen sem hagyhatja el az orszagot.
Elore is koszonom a valaszt.
GYED,GYES, táppénz
Hello,
Tudna esetleg valaki segiteni abban, hogy ha mar kapom a GYED et magyarorszagon,de ferjem kulfoldon munkat vallal es en a gyermekkel egyutt ideiglenesen kulfoldre koltozok vele, akkor kaphatom e tovabb a gyedet magyarorszagrol? Kulfoldon nem vallalok munkat, a gyed a jovedelmem alapjan jar, es mivel itthon szultem igy eu-n belul nem jar az adott orszag gyed-je hiszen a jogosultsagot ott nem szereztem meg.
Az egyik baratnom bejelentette a kormanyablaknal az ideig.kulf. tartozkodast es ugyanugy folyositottak a gyerek 2 eves koraig (ami ebben a honapban jart le), mig masik ismerosomnek a bejelentese utan megvontak a folyositast arra hivatkozva, h hiaba magyar az allando lakcim, ideiglenesen sem hagyhatja el az orszagot.
Elore is koszonom a valaszt.
„agio22 2016.11.16. 15:43
Hello,
Tudna esetleg valaki segiteni abban, hogy ha mar kapom a GYED et magyarorszagon,de ferjem kulfoldon munkat vallal es en a gyermekkel egyutt ideiglenesen kulfoldre koltozok vele, akkor kaphatom e tovabb a gyedet magyarorszagrol? Kulfoldon nem vallalok munkat, a gyed a jovedelmem alapjan jar, es mivel itthon szultem igy eu-n belul nem jar az adott orszag gyed-je hiszen a jogosultsagot ott nem szereztem meg.
Az egyik baratnom bejelentette a kormanyablaknal az ideig.kulf. tartozkodast es ugyanugy folyositottak a gyerek 2 eves koraig (ami ebben a honapban jart le), mig masik ismerosomnek a bejelentese utan megvontak a folyositast arra hivatkozva, h hiaba magyar az allando lakcim, ideiglenesen sem hagyhatja el az orszagot.
Elore is koszonom a valaszt.
”
Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, árúk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve, amelyeket az EU alapszerződései (Római Szerződés 1957., Maastrichti Szerződés 1992. Amszterdami Szerződés 1999., Nizzai Szerződés 2001., Lisszaboni Szerződés 2007. stb.) teszik lehetővé.
Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK Európai Parlament és Tanács (2004.04.29.) rendelete és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 987/2009/EK rendelete (2009.09.16.), amely uniós jogszabályok 2010.05.01-től hatályosak és amely szabályok közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak a részes tagállamok állampolgáraira és ezek családtagjaira.
A rendeletet pedig itt érhető el:
http://eur-lex.europa.eu/…tent/HU/TXT/?…
http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…
Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát…)
Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.
A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,
az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani,
az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető), valamint
az egységesség elve melynek lényege, hogy a családot, mint egészet kell figyelembe venni .
További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság= jelen esetben melyik ország jár el)
Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.
Jelen összefoglaló kizárólag az utóbbival foglalkozik.
1. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. (A csecsemőgondozási díj tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.) A CSED speciális „magyar” ellátás, az az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, azaz ha van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja.
Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.
A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.
Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.
Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:
kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
lakóhely szerinti tagállam.
Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.
A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.
Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.
Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.
Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást ők tudnak adni.
Elérhetőségük:
ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000
Tisztelt Szakértő!
Legyen kedves nekem tájékoztatást adni segíteni hogyha 2014.07.15-2014.10.17 ig táppénzem voltam és a tegnapi napon felmondtam akkor a táppénz idejét a 2015-ös új jogszabály értelében teljesen figyelembe veszik? Vagy mivel 2014-ben volt a táppénz még a régi szabály szerint nézik és csak az első 30 napjára jár?
Nagyon szépen köszönöm előre is!!
T.Kérdező!
Sajnos nem értem.
Pontosan mi a kérdés?
2016-ban miért releváns a 2014-es táppénz?
Táppénzre akar menni?
Mikortól?
Mikor szűnik meg a jogviszonya?
Mit ért régi és új szabály alatt?
Milyen első 30 nap? (Ilyen szabályról nem hallottam.)
Szép Napot Mindenkinek!
Segítséget szeretnék kérni! 2015.09.02. án kezdtem dolgozni az előző cégemnél. Majd 2016.március 1 ével felmondtam! A következő munkahelyemen 2016. május közepén kezdtem. Előtte a 45 nap lejártával fizettem saját magam után a Tb-t. Most a munkahelyemen a szerződésem határozott 2017. októberéig. Utána lesz csak határozatlan. Most a kérdésem az lenne, hogy babát szeretnénk! 1. Érdemes e megvárnom, hogy határozatlan legyen a szerződésem csak utána babát vagy most mé a szerződés lejárta előtt szüljek e ?!
A második kérdésem a GYED el kapcsolatos. Hogyan számolják a biztosított időt?! az a kiesés levonódik belőle? Illetve kaphatok GYED-et ha határozott a munkaviszonyom?! Mit tehetek? segítsetek. Nem tudom, hol tudnék segítséget kérni! Köszönöm!! Amoon
Tisztelt Szakértő!
Az lenne a kérdésem, hogy jelenleg GYED-en vagyok a kislányommal és második gyermekemet várom. Határozatlan jogviszonyom van a munkahelyemen. Lehetséges, hogy állományba kerüljek, majd táppénzre a terhességemmel és egyszerre kapjak táppénzt és GYED-et? Valamint GYED idő alatt születik meg a második gyerek, ilyenkor GYED mellé jár a CSED vagy váltani kell a nagynál GYES-re, kicsivel CSED?
Válaszát előre is köszönöm!
„NynéAnett 2016.11.24. 11:32
Tisztelt Szakértő!
Az lenne a kérdésem, hogy jelenleg GYED-en vagyok a kislányommal és második gyermekemet várom. Határozatlan jogviszonyom van a munkahelyemen. Lehetséges, hogy állományba kerüljek, majd táppénzre a terhességemmel és egyszerre kapjak táppénzt és GYED-et? Valamint GYED idő alatt születik meg a második gyerek, ilyenkor GYED mellé jár a CSED vagy váltani kell a nagynál GYES-re, kicsivel CSED?
Válaszát előre is köszönöm!
”
T. Kérdező!
Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.
Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.
Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.
Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.
Igen, ha a GYED alatt szül a nagyra kaphatja tovább a GYED-et, a kicsire pedig a CSED-et.
További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.
Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22
„Amoon 2016.11.23. 10:27
Szép Napot Mindenkinek!
Segítséget szeretnék kérni!
2015.09.02- án kezdtem dolgozni az előző cégemnél. Majd 2016.március 1 ével felmondtam!
A következő munkahelyemen 2016. május közepén kezdtem.
Előtte a 45 nap lejártával fizettem saját magam után a Tb-t.
Most a munkahelyemen a szerződésem határozott 2017. októberéig. Utána lesz csak határozatlan. Most a kérdésem az lenne, hogy babát szeretnénk!
1. Érdemes e megvárnom, hogy határozatlan legyen a szerződésem csak utána babát vagy most mára szerződés lejárta előtt szüljek e ?!
2.
A második kérdésem a GYED el kapcsolatos. Hogyan számolják a biztosított időt?! az a kiesés levonódik belőle? Illetve kaphatok GYED-et ha határozott a munkaviszonyom?! Mit tehetek? segítsetek. Nem tudom, hol tudnék segítséget kérni! Köszönöm!! Amoon
”
T. Kérdező!
Az 1. kérdésére milyen szempontból szeretne választ?
CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.
Ez esetben nincs jelentősége annak, hogy a jogviszony megszakadt-e, ha igen hány napra, viszont az az idő, amikor saját maga után fizette a a Tb-t a 365 napba nem számítható bele.
Segítséget itt és így tud kérni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Személyes konzultáció kezdeményezése a Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjénél
Az ügyfeleknek, biztosítottaknak -a befizetett járulékért cserébe- lehetőségük van a táppénz, CSED, GYED megállapításával kapcsolatos kérdéseik megválaszolása érdekében személyes konzultációt kezdeményezni az illetékes közigazgatási szerv vezetőjével.
Ehhez nyújthat segítséget az alábbi minta.
… Megyei Kormányhivatal
Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály
település
utca, házszám
irányítószám
mail:
Tárgy: Személyes konzultáció kezdeményezése
Tisztelt Főosztályvezető Asszony/Úr!
Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatban a főosztály illetékes osztályvezetőjével, vagy más, a témában járatos személlyel a személyes konzultáció lehetőségét biztosítani szíveskedjen az alábbiak miatt.
Jelenleg a …………………Kft-nél dolgozom, amely cég egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapításával és folyósításával kapcsolatos feladatai –tekintettel arra, hogy a vállalkozás 100 főnél kevesebb biztosítottat foglalkoztat, tb. kifizetőhely hiányában- Önök látják el.
A napokban tudtam meg, hogy várandós vagyok, a szülés várható időpontja ………
Tekintettel arra, hogy kezelőorvosom veszélyeztetett terhessé nyilvánított szeretnék táppénzre, majd csecsemőgondozási díjra menni, azt követően pedig a GYED és a GYES ellátásokat igénybe venni, illetve a gyermek féléves kora után, ezen ellátások megtartása mellett munkába állni.
Helyzetemet bonyolítja, hogy az előző gyermekemre jelenleg is GYES ellátásban részesülök, amely ellátást szeretném megtartani. (Tudomásom szerint erre a GYED extra lehetőséget ad, ugyanakkor a kormányablak ügyintézője erre a kérdésemre érdemi és megnyugtató választ adni nem tudott.)
Az utóbbi időben igyekeztem minden lehetséges módon tájékozódni, azonban tekintettel arra, hogy a tb. jogszabályok az utóbbi időben évente kétszer is ( január 01. és július 01.) változtak, illetve azok az egyszerű, nem jogi, vagy tb. végzettségű állampolgárok számára érthetetlenek, így azok között kiigazodni nem tudok.
-
Sajnos a különböző internetes fórumokon, újságcikkekben, a kormányablakban, illetve az egészségbiztosító és a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatain is egymásnak ellentmondó tájékoztatást kaptam, ezért -hivatkozva a közigazgatás szolgáltató jellegére, az Alapvető Jogok Biztosának az OBH 135/2008 számú jelentésében rögzített javaslatára (ajánlás), a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatójában foglaltakra (3.oldal), továbbá az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § és a 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) előírásaira- kérem, hogy kérdéseim megnyugtató és mindenre kiterjedő megválaszolásához a nyugodt, személyes konzultáció lehetőségét egy erre alkalmas felelős vezetővel mielőbb biztosítani szíveskedjen.
Szeretnék részletes és érthető tájékoztatást kapni különösen a különböző ellátások jogosultsági feltételeiről, tartamáról, mértékéről, összegéről, a figyelembe vehető keresetről, az együttfolyósítás lehetőségéről és tilalmáról, az un. kedvezményszabály igénybevételének lehetőségéről, az igényérvényesítés és a megszűnés módjáról, az ügyintézési határidőről, a csatolandó okmányokról, a több helyen hivatkozott sommás eljárás lényegéről, előnyeiről, hátrányairól, valamint az eljárás során megillető jogaimról és kötelezettségeimről.
A fent idézett normák alapján, –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljes körű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Várva mielőbbi kedvező válaszát, köszönettel:
aláírás
Dátum.
Elérhetőségeim:
Adataim:
Kedves Fórumozók, Szakértők!
Arra kérdésre nem találok megbízható választ, hogy a CSED jogosultsági feltételi között szereplő 365 napos biztosítási jogviszonyba a beteg gyermek után járó GYES beleszámít-e? Nincsen élő munkaviszonyom mellette sajnos, s tervezzük a következő gyereket, ezért lenne fontos biztosan tudnom. Ha a GYES számít a szükséges biztosítási idő megszerzésénél, akkor tervek szerint, csak akkor ha sikerül teherbe esnem, akkor indítanék egyéni vállalkozást, hogy meglegyen a 180 napra a magasabb számítási alap.
Köszönettel:
P Timea
Tisztelt Szakèrtő!
Egy kedves ismerősöm 1 èves hatàrozott szerződèssel dolgozik egy multicègnél, 2017.aug.21-ig. Jò esèllyel cègen belül el tud majd helyezkedni, àm gyermeket terveznek a fèrjével, ès tudni szeretnè, hogy ha időközben teherbeesik ès a szülès 2017.aug.21.utàn törtènik a leendő ùj állàsàban ugyanannál a cègnél, akkor a kötelező 120 napot mikortól szàmìtjàk a CSED meghatàrozàsànàl: a koràbbi 1 èves szerződèst figyelembeveszik vagy csak az ùj pozìciòt?
Köszönettel,
Adrienn
n„ptim
2016.11.26. 22:16
Kedves Fórumozók, Szakértők!
Arra kérdésre nem találok megbízható választ, hogy a CSED jogosultsági feltételi között szereplő 365 napos biztosítási jogviszonyba a beteg gyermek után járó GYES beleszámít-e? Nincsen élő munkaviszonyom mellette sajnos, s tervezzük a következő gyereket, ezért lenne fontos biztosan tudnom. Ha a GYES számít a szükséges biztosítási idő megszerzésénél, akkor tervek szerint, csak akkor ha sikerül teherbe esnem, akkor indítanék egyéni vállalkozást, hogy meglegyen a 180 napra a magasabb számítási alap.
Köszönettel:
P Timea”
Kedves Tímea!
A legmegbízhatóbb választ a jogszabályban találja.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 41. § 2)értelmében a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj – kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj – folyósításának az idejét.
Ha tehát volt munkaviszonya, de az a csed, gyed, gyes alatt megszűnt, És a a gyest folyamatosan kapta tovább, akkor beszámítható.
Egyéb esetben nem.
Vigyázzon, a GYED jogosultságnál már más a szabály, ott a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe nem lehet ezt az időt számítani!!!! Lásd az Ebtv. 42. szakaszában foglaltakat.
További kérdéseivel -a lenti válaszok végén ismertetett módokon- a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.
„Vicente22
2016.11.28. 09:11
Tisztelt Szakèrtő!
Egy kedves ismerősöm 1 èves hatàrozott szerződèssel dolgozik egy multicègnél, 2017.aug.21-ig. Jò esèllyel cègen belül el tud majd helyezkedni, àm gyermeket terveznek a fèrjével, ès tudni szeretnè, hogy ha időközben teherbeesik ès a szülès 2017.aug.21.utàn törtènik a leendő ùj állàsàban ugyanannál a cègnél, akkor a kötelező 120 napot mikortól szàmìtjàk a CSED meghatàrozàsànàl: a koràbbi 1 èves szerződèst figyelembeveszik vagy csak az ùj pozìciòt?
Köszönettel,
Adrienn”
Kedves Adrienn!
Ugyanazon cégnél, ugyanolyan jogviszonyban történő, 30 napnál nem hosszabb megszakítás esetén a jogviszonyt egy egységként kell kezelni.
További kérdéseivel kedves ismerőse -a lenti válaszok végén ismertetett módokon- a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg 13 hónapos gyermekemmel GYED-en vagyok itthon. Helyi önkormányzatnál dolgozom köztisztviselőként.
Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben a GYED időtartama alatt vállalnánk a második gyermeket, akkor milyen juttatást kapnék a a második gyermek után?
Válaszát előre is köszönöm
Heni
„heni2626 2016.12.05. 13:35
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg 13 hónapos gyermekemmel GYED-en vagyok itthon. Helyi önkormányzatnál dolgozom köztisztviselőként.
Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben a GYED időtartama alatt vállalnánk a második gyermeket, akkor milyen juttatást kapnék a a második gyermek után?
Válaszát előre is köszönöm
Heni
”
Kedves Heni!
Az új babára csed, anyasági támogatás és csp igénybővülés címen.
Az idősebbre pedig a fentiek mellett kaphatja tovább a gyed-et.
További kérdéseivel –tekintettel arra, hogy a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához, mint a közszféra központi kifizetőhelyéhez fordulhat pl. ekként.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22
Tisztelt Szakértők!
Egy multicég alkalmazottjaként fizetés nélküli szabadságra mentem 180 napra, majd közvetlenül ezt követően táppénzre írt ki háziorvos 2,5 hónapig. A fizetés nélküli szabadság alatt fizettem az EB járulékot magam után, hogy ne legyen megszakítás a biztosítási időmben. A 180 nap fizetés nélküli szabadságot megelőzően 2 évig voltam aktív állományban a cégnél.
Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben jogosult voltam-e ez alatt a 2,5 hónap alatt táppénzre, amennyiben igen, mely periódus az irányadó időszak, amelynek a jövedelmét figyelembe kellene venni a táppénz kiszámításához.
Válaszukat előre is köszönöm!
„krisy3 2016.12.06. 21:56
Tisztelt Szakértők!
Egy multicég alkalmazottjaként fizetés nélküli szabadságra mentem 180 napra, majd közvetlenül ezt követően táppénzre írt ki háziorvos 2,5 hónapig. A fizetés nélküli szabadság alatt fizettem az EB járulékot magam után, hogy ne legyen megszakítás a biztosítási időmben. A 180 nap fizetés nélküli szabadságot megelőzően 2 évig voltam aktív állományban a cégnél.
Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben jogosult voltam-e ez alatt a 2,5 hónap alatt táppénzre, amennyiben igen, mely periódus az irányadó időszak, amelynek a jövedelmét figyelembe kellene venni a táppénz kiszámításához.
Válaszukat előre is köszönöm!
”
T. Kérdező!
Nem, a megadott adatok alapján csupán betegszabadságra jogosult, táppénzre nem.
Oka:
Ebtv. 43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
Ön természetbeli egészségügyi ellátásra jogosító egészségügyi szolgáltatási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem volt kötelezett, ilyen címen saját akaratából, vagy megállapodás alapján sem lehet járulékot fizetni, illetve ez időszak alatt nem minősült Tbj. 5. § szerinti biztosítottnak sem.
Ebtv. 46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban
- a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át;
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a biztosított, ha részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság jár, a 44. § a) és f) pontjában említett keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult.
(3) Az, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat.
Ebtv. 48/A. § (1) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.
Tekintettel arra, hogy a megadott adatok alapján táppénzre nem jogosult utolsó kérdése nem értelmezhető.
További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.
Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
Helyesen: Ön természetbeli egészségügyi ellátásra jogosító egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem volt kötelezett...
Tisztelt SzakértőK!
Barátnőm jelenleg gyesen van egy tartósan beteg gyermekkel. Szeretne abban az időben munkát végezni, amikor a gyermek óvódában van. Megteheti-e, hogy gyes mellett vállalkozó lesz?A vállalkozás formájára a katás jogviszonyt néztük ki. A fő kérdés, hogy a vállalkozóvá válása miatt nem veszíti-e el a gyest, amit a gyermek betegsége miatt folyósÍtanak részére,
Köszönöm a választ, Piteca
Kedves Szakértő!
Öt hetes kismama vagyok, és jelenleg itthon vagyok gyesen, a két éves gyermekemmel. Az orvosom szeretne táppénzre javasolni, de ehhez úgy tudom, hogy a munkáltatómnak újra állományba kell helyeznie, legalább egy napra. Nos én megkerestem a munkáltatómat, hogy szeretném ha állományba tenne, azaz szeretném kivenni a két év alatt felgyülemlett szabadságomat (vagy egy részét), hogy táppénzre mehessek. A főnököm azt javasolta, hogy menjek vissza négy órába dolgozni. Nem tudom hogyha vissza is mennék, akkor kirúghat e. Ha visszamennék négy órába dolgozni, akkor rosszul járok anyagilag. Kötelezhet e a munkáltatóm, hogy visszamenjek dolgozni? Illetve milyen jogaim vannak a leírtak alapján, követelhetem e a felgyülemlett szabadságom kiadását, és lehet e egyszerre gyes és táppénz?
Előre is köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő.
16 hetes kismama vagyok veszélyeztetett terhes. Januárba fog lejárni a munkanélküli járadékom. Az lenne a kérdésem hogy igényelhetek-e valamilyen ellátást hogy minden támogatást (Tgyas,gyed) megkapjak. Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Szakértő!
Iker gyermekeimmel vagyok Gyed-en, idén nyáron megszűnt a közalkalmazotti munkaviszonyom, és átvett egy közhasznú Kht. A KHT nem TB kifizetőhely, amiről engem nem tájékoztattak. Az átvétel után pár hónap múlva kiderült, hogy a cég nem intézkedett velem kapcsolatban semmit, akkor gyorsan beadták az OEP-hez a papírjaimat. Lassan fél éve nem kapok gyedet. A cég azt mondja, hogy ez nem is az ő feladatuk lett volna. Van valamilyen törvényi, rendeleti irányvonal, hogy ilyen esetekben kinek kell eljárnia? Elintéztem volna, ha tájékoztattak volna, hogy ők nem fognak gyedet utalni.
Válaszukat köszönöm szépen!
Tisztelt szakértő!
Augusztus 30- a óta vagyok táppénzen veszélyeztetett terhesként. Eddig rendszeresen időben mehkaptam a táppénzem a munkahelyem nem kifizető hely. Viszont a december 1- én leadott táppénzes papíromra járó kifizetést még a mai napig nem kaptam meg holott azóta már mégegy papír leadása vált esedékessé. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mi történhetett, illetve kihez kellene fordulnim ezzel a problémámmal?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Andrea
„Edina1985 2016.12.09. 21:55
Kedves Szakértő!
Öt hetes kismama vagyok, és jelenleg itthon vagyok gyesen, a két éves gyermekemmel. Az orvosom szeretne táppénzre javasolni, de ehhez úgy tudom, hogy a munkáltatómnak újra állományba kell helyeznie, legalább egy napra. ... és lehet e egyszerre gyes és táppénz?
Előre is köszönöm a választ!
”
T. Kérdező!
Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.
Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.
Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.
Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.
A munkábaállás feltételeit és a szabadság kiadásának módját a Munka Törvénykönyve szabályozza ekként:
133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
A munkavállaló oldalán felmerült ok, ami miatt a szabadságot az esedékesség évében nem lehetett kiadni pl. a csed és a gyed (szülési szabadság, fizetésnélküli szabadság).
A munkáltató az Mt. szerint köteles a szabadságot kiadni, de nem feltétlenül azonnal, hanem az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül.
További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.
Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22
„gabieve 2016.12.14. 12:12
Tisztelt Szakértő.
16 hetes kismama vagyok veszélyeztetett terhes. Januárba fog lejárni a munkanélküli járadékom. Az lenne a kérdésem hogy igényelhetek-e valamilyen ellátást hogy minden támogatást (Tgyas,gyed) megkapjak. Válaszát előre is köszönöm.
”
T. Kérdező!
CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés időpontjában –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.
A megadott adatok alapján Ön ezen két ellátásra nem lesz jogosult.
További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.
Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22
