GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértő!
Kérdésem az lenne, hogy a gyermekem októberben lesz 2 éves. 2 éves kora előtt, szeptembertől is beadhatom-e bölcsibe, míg a gyedet kapom, vagy csak 2 éves korától, amikor már gyes jár. Munkát akkortól tudok keresni, azaz még a bölcsi kezdésekor nem valószínű, hogy lesz, hanem valamivel utána. Gyes alatt már munka nélkül is beadható bölcsibe a gyermek, ha jól tudom. Gyednél még nem, akkor le kell mondanom gyedről, és gyest igényelnem, ugye?
Köszönöm válaszát előre is!

„vili52 2016.05.20. 13:58
Tisztelt Szakértő!
Kérdésem az lenne, hogy a gyermekem októberben lesz 2 éves.
2 éves kora előtt, szeptembertől is beadhatom-e bölcsibe, míg a gyedet kapom, vagy csak 2 éves korától, amikor már gyes jár.
Munkát akkortól tudok keresni, azaz még a bölcsi kezdésekor nem valószínű, hogy lesz, hanem valamivel utána.
Gyes alatt már munka nélkül is beadható bölcsibe a gyermek, ha jól tudom.
Gyednél még nem, akkor le kell mondanom gyedről, és gyest igényelnem, ugye?
Köszönöm válaszát előre is!
”

T.Kérdező!

Az Ebtv. 42/C. § (1) értelmében nem jár a gyermekgondozási díj, ha

4. a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

Aki tehát a GYED mellett nem dolgozik a gyermeket ugyan beadhatja bölcsődébe, de ekkor nem jogosult GYED-re.

Más a helyzet akkor, ha az anya a gyermek féléves korától a GYED mellett dolgozik. Ez esetben a munkabére mellett kaphatja a GYED-et is (lásd a GYED extra szabályait)és a gyermeket is elhelyezheti bölcsődében.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Tisztelt Szakértő!

A következő kérdéssel fordulok Önhöz:
2015 novembertől kezdtem el dolgozni régi munkahelyemen 4 órában mikor a kisfiam 2 éves lett. 2016 májustól már 6 órás munkaszerződésem lett, azóta sajnos a főnököm teljesen ellehetetlenítette a normális munkavégzésemet (mindenbe beleköt, hibát talál, minden percemet elszámoltat). Már ott tartok hogy visszajönnék a kisfiam 3 éves koráig (2016.11.08) gyes-re, passzív állományba.
Lehetséges ez?
Ha igen, mi ennek a menete?
Hivatkozhatok-e pl. arra, hogy gyermekem nem bírja a bölcsödét?
Ha ez működőképes akkor a bejelentés után már másnaptól már otthon maradhatok?

Várom válaszát.

Köszönettel: Mária

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg gyes-en vagyok a kisfiammal, aki 2014.05.09-én született. 2016.12.14-re várom a következő gyermekemet. A munkahelyemen 2008.03.06-tól dolgozom. Az első szülést megelőzően 2014.03.01-től táppénzen voltam a szülés napjáig, utána kezdtem a tgyás-t. Az lenne a kérdésem, hogy most kivehetem-e az eddig felhalmozódott szabadságomat és utána elmehetek-e táppénzre a következő gyermek megszületéséig? Ilyen esetben gondolom a gyes-ről le kell mondanom? Iyenkor igénybe veheti a párom a gyes-t munka mellett, úgy hogy a gyermekem továbbra is itthon marad és nem jár bölcsibe? Ha elmehetek szabadságra és táppénzre, akkor mi alapján fogom a csed-et kapni?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

Tanácstalan vagyok, nem tudok eligazodni a jogszabályok között, segítségét kérném.
Jelenleg GYED-en vagyok 23 hónapos kislányommal, jún. 15-én jár le a GYED, most derült ki hogy újra terhes vagyok. Munkahelyemen 2012.03.01.óta vagyok.
A kislányom után igényelhetem még a GyES-t és a terhesség miatt újra táppénzre mehetek a munkahelyről (Dializis állomáson dolgoztam, annak idején nekem kellett nyilatkozni, hogy a terhesség alatt szeretnék dolgozni, a munkakör miatt)?

Igazolás szükséges-e a munkahelynek a terhességről? Olyanra gondolok, mint a családi adókedvezményhez a 12. hét után, vagy elég a terhességi kiskönyv?
Vagy mi ilyenkor a teendőm?

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértő!

Saját vállalkozásomba szeretném bejelenteni a feleségem.

• Az után érdeklődnék, hogy terhessége esetén ha egy hónapra bejelentem (elötte folyamatosan alkalmazásban volt évek óta egy másik cégnél) , majd ezután táppénzre megy - akkor a közterhek 100%-át vagy csak az arányos táppénzre jutó 60% közterhet kell fizetnem?
• Valamint ha a gyermekünk két éves korát követően ismét állományba kerül, akkor a két év szabadságát meg kell-e váltani?
• A GYED, GYES alapja a bruttó bér vagy a szülést megelőző táppénes időszakra folyosított juttatás?
• veszélyeztetett terhesség esetén kell-e a járulékok 1/3 részét fizetnem?

Várom megtisztelő válaszát!
Köszönöm

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg tartósan beteg gyermekem után kapom a gyest és mellette dolgozom de 2016.09.03-ra várom harmadik gyermekem.Kérdésem azzal kapcsolatban lenne,hogy majd ha csed-en leszek kaphatom e még a tartósan beteg gyermek után gyest-is vagy ezt vissza kell mondani a következő gyermek születésekor.
Válaszát előre is köszönöm.

t„.sz.sziszi 2016.05.27. 08:59
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg tartósan beteg gyermekem után kapom a gyest és mellette dolgozom de 2016.09.03-ra várom harmadik gyermekem.
Kérdésem azzal kapcsolatban lenne,hogy majd ha csed-en leszek kaphatom e még a tartósan beteg gyermek után gyest-is vagy ezt vissza kell mondani a következő gyermek születésekor.
Válaszát előre is köszönöm.
”

A GYED extra egyik eleme, hogy egyszerre több gyermek után is lehet tb ellátást kapni, azaz a nagyobbra kaphatja a GYES-t és a kisebbre a csed-et.

Lásd:
http://www.oep.hu/…extra_banner

http://www.oep.hu/…xtrarol.html
(2.pont)

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

„Sárixx 2016.05.26. 22:46
Tisztelt Szakértő!
Saját vállalkozásomba szeretném bejelenteni a feleségem.
• Az után érdeklődnék, hogy terhessége esetén ha egy hónapra bejelentem (előtte folyamatosan alkalmazásban volt évek óta egy másik cégnél) , majd ezután táppénzre megy - akkor a közterhek 100%-át vagy csak az arányos táppénzre jutó 60% közterhet kell fizetnem?
• Valamint ha a gyermekünk két éves korát követően ismét állományba kerül, akkor a két év szabadságát meg kell-e váltani?
• A GYED, GYES alapja a bruttó bér vagy a szülést megelőző táppénzes időszakra folyósított juttatás?
• veszélyeztetett terhesség esetén kell-e a járulékok 1/3 részét fizetnem?
Várom megtisztelő válaszát!
Köszönöm
”

Táppénz ideje alatt a bruttó táppénz 1/3-át kell „közterherként” befizetnie. Bővebb tájékoztatásért forduljon a könyvelőjéhez. + Lásd a Tbj. 19. § (5) rendelkezését.

Tbj = 1997. évi LXXX. törvény

A szabadságot pénzben megváltani csak akkor lehet, ha a dolgozó jogviszonya megszűnik. Egyéb esetben azt „természetben” kell kiadni azaz igen, amikor a dolgozó visszatér a munkába az Mt. szabályai szerint a neki járó szabadságot ki kell adni. (Nem kétévi szabadság (kétév után járó) szabadság illeti meg, ugyanis a fiznélkülinek csak az első 6 hónapja után illeti meg szabadság az azt követő időre viszont nem.

Lásd:

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt -(PL. CSED, GYED, GYES, táppénz stb.)- nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

1. a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
2. a szabadság,
3. a szülési szabadság,
4. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,

e)60 a keresőképtelenség,

6. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
7. a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott

tartama.

Bővebb tájékoztatásért forduljon a könyvelőjéhez.

A GYED alapja a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.

A táppénz összege soha nem alapja egy következő TB ellátásnak.

A GYES pedig egy fix, az öregségi nyugdíjminimummal (bruttó 28.500 Ft-.) megegyező összeg.

Igen kell. Lásd itt: http://www.oep.hu/…EKOZTATO.pdf

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

„zsvicus 2016.05.26. 22:15
Tisztelt Szakértő!
Tanácstalan vagyok, nem tudok eligazodni a jogszabályok között, segítségét kérném.
Jelenleg GYED-en vagyok 23 hónapos kislányommal, jún. 15-én jár le a GYED, most derült ki hogy újra terhes vagyok. Munkahelyemen 2012.03.01.óta vagyok.
A kislányom után igényelhetem még a GyES-t és a terhesség miatt újra táppénzre mehetek a munkahelyről (Dializis állomáson dolgoztam, annak idején nekem kellett nyilatkozni, hogy a terhesség alatt szeretnék dolgozni, a munkakör miatt)?
Igazolás szükséges-e a munkahelynek a terhességről? Olyanra gondolok, mint a családi adókedvezményhez a 12. hét után, vagy elég a terhességi kiskönyv?
Vagy mi ilyenkor a teendőm?
Válaszát előre is köszönöm.
”

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Más a helyzet akkor, ha a GYED-en lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a fizetés helyett a GYED-et és a táppénzt.

Ugyanez a helyzet a GYES esetén is.

Igen, az adókedvezményt csak akkor veheti igénybe, ha az orvos külön papíron (pl. beutaló nyomtatvány) leigazolja, hogy a terhessége elérte a 90. napot. (A terhesgondozási kisköny ez esetben nem fogadható el.)

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához, vagy a munkáltató humánpolitikai/munkaügyi osztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

„Ancsika32 2016.05.26. 12:00
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg gyes-en vagyok a kisfiammal, aki 2014.05.09-én született. 2016.12.14-re várom a következő gyermekemet. A munkahelyemen 2008.03.06-tól dolgozom. Az első szülést megelőzően 2014.03.01-től táppénzen voltam a szülés napjáig, utána kezdtem a tgyás-t.
Az lenne a kérdésem, hogy most kivehetem-e az eddig felhalmozódott szabadságomat és utána elmehetek-e táppénzre a következő gyermek megszületéséig?
Ilyen esetben gondolom a gyes-ről le kell mondanom? Ilyenkor igénybe veheti a párom a gyes-t munka mellett, úgy hogy a gyermekem továbbra is itthon marad és nem jár bölcsibe? Ha elmehetek szabadságra és táppénzre, akkor mi alapján fogom a csed-et kapni?
Válaszát előre is köszönöm!
”

A szabadságot akkor kell kiadnia a munkáltatónak, ha munkába áll.

Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt -(PL. CSED, GYED, GYES, táppénz stb.)- nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
(Azaz ha munkába akar állni a gyed/gyes ideje alatt, úgy azt előre be kell jelentenie!!!)

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a fizetés helyett a GYED-et és a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a fizetés helyett a GYES-t és a táppénzt.

A CSED ellátást az alábbiak szerint kell megállapítani:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

CSED számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf

http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

„Mommenet 2016.05.25. 22:03
Tisztelt Szakértő!
A következő kérdéssel fordulok Önhöz:
2015 novembertől kezdtem el dolgozni régi munkahelyemen 4 órában mikor a kisfiam 2 éves lett. 2016 májustól már 6 órás munkaszerződésem lett, azóta sajnos a főnököm teljesen ellehetetlenítette a normális munkavégzésemet (mindenbe beleköt, hibát talál, minden percemet elszámoltat). Már ott tartok hogy visszajönnék a kisfiam 3 éves koráig (2016.11.08) gyes-re, passzív állományba.
Lehetséges ez?
Ha igen, mi ennek a menete?
Hivatkozhatok-e pl. arra, hogy gyermekem nem bírja a bölcsödét?
Ha ez működőképes akkor a bejelentés után már másnaptól már otthon maradhatok?
Várom válaszát.
Köszönettel: Mária
”

Igen, lehetséges.

Hivatkozzon erre:

128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

Tisztelt Szakértő!
1998. óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezem egy munkáltatónál. 2014.01.12-én született meg az első gyermekem vele jelenleg Gyesen vagyok. Április 1-jén emailben megírtam a munkáltatómnak, hogy május 4.-vel szeretném a fizetés nélküli szabadságomat megszakítani vegyenek újra állományban. Többszöri megkeresésemre nehezen, de válaszoltak. Nem tudnak tovább foglalkoztatni az eredeti munkakörömben átszervezés miatt, és természetesen az eredeti béremmel sem, ez -66 ezer forintot jelentene. Tehát elméletileg május 4-e óta szabadságon vagyok, azonban erről csak szóbeli tájékoztatásom van, mivel nagy cégnél dolgozom, mielőtt munkába állnék orvosi alkalmassági vizsgálaton kellene rész vennem és fel kell köröznöm ( ez annyit jelent, hogy a különböző területekhez- anyagcsoport, vezénylés, munkaügy- fel kell jelentkeznem) Eddig semmit nem írtam alá. Azonban időközben kiderült, hogy újra babát várok, erre a Humánpartner közölte maradjak tovább Gyesen. Viszont szeretnék táppénzre jönni, de így nem akar visszavenni, nem mutattam még be a kiskönyvemet sem. Én úgy tudtam már 1 nap kivett szabadság után eljöhetek táppénzre. Kérdéseim:
Megtehetik-e, hogy ennyi pénzzel vegyenek vissza?
Mi történik, ha nem írom alá az új munkaszerződést?
Tényleg csak akkor vagyok állományban, ha orvosi alkalmassági vizsgálaton és a körözésen túlestem?
Megteheti, hogy nem vesz vissza?
Ha aláírom a kevesebb bért,a táppénzt, gyedet miből fogják számolni?
Elnézést kérek, ha hosszú lett.
Válaszát előre is köszönöm!

1. Csak ha beleegyezel.
2. A régi él tovább (emelve a távolléted alatti átlagos fizetésemeléssel, ha volt).
3. Nem. 60 nappal hamarabb, ha bejelented, köteles visszavenni állományba, kiadni a szabit stb.
4. Megtehetné, de véd a terhességed, amíg a második gyerekeddel fizetés nélküli szabadságon (praktikusan: cseden, gyeden vagy gyesen vagy, de legkésőbb hároméves koráig, ha valamiért tovább járna a gyes) állományban vagy.
5. A kevesebb bérből.

Üdvözlöm!

Problémám a következő: Közalkalmazotti jogviszonyban vagyok 2012 óta ugyanannál a munkáltatónál. 2013-ban született az első gyermekem, 2015-ben a második. A két szülés között a munkáltató kérésére gyed extra mellett részmunkaidőben dolgoztam egy évet a saját pozíciómban. Fizetésemelést is kaptam a kérdéses időszak alatt. A második gyerek utáni csed, gyed azonban kizárólag a részmunkaidős bér alapján lett kiszámolva. A kedvezményszabály nem él esetemben?

Köszönöm a segítséget!

„Mama7 Jelentem! 2016.05.31. 07:24

Üdvözlöm!

Problémám a következő: Közalkalmazotti jogviszonyban vagyok 2012 óta ugyanannál a munkáltatónál. 2013-ban született az első gyermekem, 2015-ben a második. A két szülés között a munkáltató kérésére gyed extra mellett részmunkaidőben dolgoztam egy évet a saját pozíciómban. Fizetésemelést is kaptam a kérdéses időszak alatt. A második gyerek utáni csed, gyed azonban kizárólag a részmunkaidős bér alapján lett kiszámolva. A kedvezményszabály nem él esetemben?

Köszönöm a segítséget!

”

Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához, vagy a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához fordulhat ekként:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi kérdésem lenne.
A cég ellen ahol a szülés előtt dolgoztam idén március 7-én elkezdődött a felszámolási eljárás. A felszámoló biztos azt mondta, hogy a GYED lejárta után jelentkezzek merthogy addig felmondási védettségem van.
Kérdésem az lenne, hogy a GYES alatt is él a felmondási védettség? Én ugyanis nem szeretnék visszamenni dolgozni a gyermek 3 éves koráig viszont sanszos, hogy utána sem mehetek vissza, mert vettek már fel a helyemre másik embert.

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!
Alábbi helyzettel kacsolatban lenne kérdésem:
Jelenleg gyesen vagyok második gyermekemmel, ami december 23-án lejár. Harmadik gyermekünkkel február 5-re vagyok kiírva. A kettő közötti időszakra kivenném az összegyült szabadságaim. Kérdésem az lenne, ebben az estben mi alapján számítják majd a csed-et, illetve a gyed-et? A jogosultságot megelőző 3. Hónaptól számított 180 nap alapján ( ami esetemben a gyes)? Vagy a korábbi bérem alapján? (Ebben az esetben ugyan annyi lesz a gyed összege, mint a második gyermeknél?)

Köszön szíves válaszát!

Tisztelettel,
Bea

„cicuka78 2016.05.31. 15:06
Tisztelt Szakértők!
Az alábbi kérdésem lenne.
A cég ellen ahol a szülés előtt dolgoztam idén március 7-én elkezdődött a felszámolási eljárás. A felszámoló biztos azt mondta, hogy a GYED lejárta után jelentkezzek merthogy addig felmondási védettségem van.
Kérdésem az lenne, hogy a GYES alatt is él a felmondási védettség? Válaszukat előre is köszönöm!
”

Igen, a GYES alatt is él a "felmondási védettség".

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §)tartama alatt.

„Szilasbea 2016.06.02. 12:15
Tisztelt Szakértő!
Alábbi helyzettel kapcsolatban lenne kérdésem:

Jelenleg gyesen vagyok második gyermekemmel, ami 2016. december 23-án lejár.
Harmadik gyermekünkkel február 5-re vagyok kiírva.
A kettő közötti időszakra kivenném az összegyűlt szabadságaim.
Kérdésem az lenne, ebben az estben mi alapján számítják majd a csed-et, illetve a gyed-et?
A jogosultságot megelőző 3. hónaptól számított 180 nap alapján ( ami esetemben a gyes)?
Vagy a korábbi bérem alapján? (Ebben az esetben ugyan annyi lesz a gyed összege, mint a második gyermeknél?)
Köszön szíves válaszát!
Tisztelettel,
Bea

”

Kedves Bea!

A CSED –csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)
alap számítási sorrend 2015.07.01-től így alakul.

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi 8pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs. A GYES összege soha nem alapja egy következő eb. pénzbeli ellátásnak.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt.

Az Ön esetében, a megadott adatok figyelembevételével- a csed alapját a munkaszerződésében szereplő jövedelemből fogják kiszámolni és ezt hasonlítják az előző csed összegéhez. Amelyik kedvezőbb azzal fogják segélyezni.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Tisztelt Szakértők!

Jelenleg TGYÁS-on vagyok itthon, január 20-án született a fiam. Múlt héten a munkáltatómtól kaptam egy tájékoztatást, miszerint a munkaköröm megszűnik és ha majd visszamennék dolgozni, akkor ki leszek rúgva (ez "szépen" megfogalmazva.
Mivel "felmondási tilalom" alatt vagyok, így nem igazán értem, hogy ezt most miért kaptam, hiszen csak évek múlva (min. 2 év) terveztem visszamenni dolgozni.
Jogszerű egyáltalán, hogy ilyen papírt küldenek?

Előre is köszönöm a válaszukat!

Üdvözlettel: Szabina

Tisztelt Szakértő!

Már egyszer írtam Önnek, de hiányos volt a "történet" így most leírok mindent töviről hegyire, mert teljesen elbizonytalanodtam és tanácstalan vagyok.

2013.05.15-én kezdtem dolgozni a jelenlegi munkahelyemen.
A szerződésem szerint "A munkavállaló munkabére teljesítménybér rendszerben kerül megállapításra. A munkavállaló garantált bére a mindenkori érvényes minimálbér egy órára eső része."

A Bruttó keresetem havonta 350-500 ezer forint között mozgott.
2014 decemberében ahogy kiderült a terhességem táppénzre kellett mennem "9-es" kóddal.
2016.08.11-én Megszületett a lányom. Innentől kezdve Csecsemőgondozási díjat kaptam, mely Bruttó 316-360 ezer forint volt.
GYED-et február hónaptól kapok melynek eddig Bruttó 76 ezer forint körüli összege van.

A határozatban melyet a munkáltatóm küldött ( kifizetőhely) a következő szerepel:
"ellátási napi alapja bruttó 3748,80 napi bruttó GYED mértéke 2 624,16"

Mivel nagyon kevésnek találtam a megállapított GYED-em összegét a fizetéseimhez képest, így az OEP-nél kértem tanácsot, hogy mi a teendő.
Ott egy kérelmet írattatak velem a " Kifizetőhelyeket Ellenőrző Osztály" részére. melyben lekellett írnom a problémámat.
21 napos határidőt mondott az ügyintéző hölgy ami mostanában fog lejárni.

Az OEP már ellenőrizte a céget (gondolom) mert a munkáltatóm bérszámfejtője a minap a fejemhez vágta hogy igenis ők jól számoltak, mert már volt náluk az ellenőrzés.
Mikor rákérdeztem hogy a kolleganőnek akkor miért ítélte meg az ellenőrzés után a maximum GYED-et az OEP azt mondta hogy biztos a hivatal tévedett......

Most várom a határozatot, és ha valóban nem ítélnek nekem több pénzt szeretném tudni hogy miért.
Remélem ezt is leírják majd.

Ön mit gondol a helyzetről? Én tévedek hogy több járna?

Elnézést a levelem hosszúságáért, de gondoltam minden információ szükséges!
Köszönettel: Dorina

„K.Dory 2016.04.24. 15:46
Tisztelt Szakértő!
Teljesítmény béres munkahelyemről jöttem el TGYÁS-ra ami rendben is volt.
Mikor ez lejárt hogy lehet hogy a Nettó 300 ezer forintos fizetésemre most nem kapok csak 58 ezer forint GYED-et?
Miért nem kapom meg a maximumot, mikor nagyon jó fizetésem volt?
Köszönöm válaszát.

Zengőbérci 2016.04.25. 08:57

Tisztelt Kérdező!
Ezeket a kérdéseket a TGYÁS és a GYED ellátásokat megállapító és folyósító szerv ügyintézőjének kellene feltennie, mivel az Ön által megadott adatok nem elégségesek ahhoz, hogy kérdéseire érdemi választ adjunk.
A kifizetőhely/egészségbiztosító az ellátás alapját, mértékét, összegét és a lejárat dátumát határozatban köteles közölni a biztosítottal. Amennyiben az összeget kevesli, úgy az alábbi jogszabályokra hivatkozva annak kézhezvételét követő 15 napon belül megfellebbezheti, továbbá kérheti, hogy ezzel kapcsolatban teljeskörűen tájékoztassák.
(Ez utóbbi lehetőséggel a fellebbezési határidő lejártát követően is élhet.)

K.Dory 2016.06.05. 20:24

Tisztelt Szakértő!
Már egyszer írtam Önnek, de hiányos volt a "történet" így most leírok mindent töviről hegyire, mert teljesen elbizonytalanodtam és tanácstalan vagyok.
2013.05.15-én kezdtem dolgozni a jelenlegi munkahelyemen.
A szerződésem szerint "A munkavállaló munkabére teljesítménybér rendszerben kerül megállapításra. A munkavállaló garantált bére a mindenkori érvényes minimálbér egy órára eső része."
A Bruttó keresetem havonta 350-500 ezer forint között mozgott.
2014 decemberében ahogy kiderült a terhességem táppénzre kellett mennem "9-es" kóddal.
2016.08.11-én Megszületett a lányom. Innentől kezdve Csecsemőgondozási díjat kaptam, mely Bruttó 316-360 ezer forint volt.
GYED-et február hónaptól kapok melynek eddig Bruttó 76 ezer forint körüli összege van.
A határozatban melyet a munkáltatóm küldött ( kifizetőhely) a következő szerepel:
"ellátási napi alapja bruttó 3748,80 napi bruttó GYED mértéke 2 624,16"
Mivel nagyon kevésnek találtam a megállapított GYED-em összegét a fizetéseimhez képest, így az OEP-nél kértem tanácsot, hogy mi a teendő.
Ott egy kérelmet írattattak velem a " Kifizetőhelyeket Ellenőrző Osztály" részére. melyben lekellett írnom a problémámat.
21 napos határidőt mondott az ügyintéző hölgy ami mostanában fog lejárni.
Az OEP már ellenőrizte a céget (gondolom) mert a munkáltatóm bérszámfejtője a minap a fejemhez vágta hogy igenis ők jól számoltak, mert már volt náluk az ellenőrzés.
Mikor rákérdeztem hogy a kolleganőnek akkor miért ítélte meg az ellenőrzés után a maximum GYED-et az OEP azt mondta hogy biztos a hivatal tévedett......
Most várom a határozatot, és ha valóban nem ítélnek nekem több pénzt szeretném tudni hogy miért.
Remélem ezt is leírják majd.
Ön mit gondol a helyzetről? Én tévedek hogy több járna?

Elnézést a levelem hosszúságáért, de gondoltam minden információ szükséges!

Köszönettel: Dorina
”

Kedves Dorina!

-Én is remélem, hogy teljeskörű tájékoztatást kap, illetve azt gondolom, hogy várja meg az egészségbiztosító válaszát.

• Kérdéseivel „szaladhat fűhöz, fához, vagy akár a vargához”, azonban kérdéseire érdemben az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv (egészségbiztosító) tud válaszolni.

Fentiekből kiderült, hogy tanácsunkat megfogadva megkereste őket, illetve hogy az eljárásra nyitva álló határidő rövidesen lejár.

Mindezek figyelembevételével az ellenőrzési osztály válaszáig célszerű türelmesen várni.

Azt kell látnia, hogy a pontos előzményeket a kifizetőhelyi ügyintéző és az eljáró ellenőr ismeri, mi azonban nem, még akkor sem, ha Ön úgy gondolja, hogy második nekifutásra minden releváns adatot közölt.

Nem világos pl., hogy hogyan lehetett 2014 decemberétől 2016.08.11-ig, azaz több, mint másfél évig táppénzen, miközben a gesztrációs (kihordási) idő max. 9 hónap és táppénz is legfeljebb 365 napig folyósítható.

(Egyebekben rendszeres, bruttó 360 000 Ft-os jövedelemmel valóban GYED maxra lenne jogosult.)

Amennyiben a határozat valóban így szó, miszerint:
"ellátási napi alapja bruttó 3748,80 napi bruttó GYED mértéke 2 624,16" úgy az helytelen, mivel a GYED mértéke 70% és nem 2 624,16 Ft.- (Tehát a mérték százalék és nem összeg.)

Mint köztudott a lónak négy lába van, mégis megbotlik, így bármelyikünkkel előfordulhat az, hogy téved.

Tévedhet a kifizetőhelyi ügyintéző, tévedhet az ellenőr, sőt Ön, vagy akár mi is különös tekintettel arra, hogy pártunk és kormányunk a jogbiztonság és kiszámíthatóság elvét figyelmen kívül hagyva évek óta, immár évi két alkalommal is (január, július) módosítja az egészségbiztosítási törvényt. (Ember legyen a talpán, aki ilyen gyakori változtatást követni tud és nem téved.)

Sajnos az új OKJ-s képzés sem készíti fel a hallgatókat (leendő tb ügyintézőket) az élesben történő munkavégzésre, így nagyon gyakori, hogy a cégek tapasztalatlan, hiányos tudással rendelkező tb ügyintézőket foglalkoztatnak, akik ebből adódóan az ügyfelek kárára gyakrabban tévednek.

Előfordulhat tehát, hogy Önnek igaza van és a kolléganőjének a GYED maxnál kevesebb ellátást állapítottak meg.

Az is lehet, hogy Ön sem a jogszabályok által előírt összegű GYED-ben részesült.

Az esetleges tévedések korrigálásának érdekében biztosítják az ügyfeleknek, így Önnek is az ingyenes fellebbezési jogot, illetve azt a lehetőséget, hogy a kifizetőhelyi ügyintéző munkáját MEP ellenőrökkel felülvizsgáltathassa.

Általában elmondható, hogy a kifizetőhelyen kevésbé képzett, a megyei egészségbiztosítónál képzettebb és az OEP-nél még képzettebb és nagyobb gyakorlattal rendelkező munkavállalók dolgoznak.

(Utóbbiak azért vannak jobban „képbe”, mert Ők készítik elő a jogszabályváltozásokat, azaz tisztában vannak a jogalkotói szándékkal, a kifizetőhelyi ügyintézőknek rendszeresen (évente kétszer, ill. igény szerint) előadásokat tartanak, szakmai folyóiratban publikálnak, stb.)

Várja tehát meg az ellenőrzés eredményét, amennyiben az ellenőrzési osztály írásos válasza nem egyértelmű, nem érthető, vagy nem teljeskörű kezdeményezheti az illetékes osztályvezetővel történő személyes konzultációt.

Ha ez sem vezet eredményre panaszával az OEP Főigazgatójához fordulhat.

Amennyiben az ügyintéző rosszul számolt (kevesebbet utalt) Önt kamat is megilleti.

Amennyiben az ügyintéző sorozatosan téved a kormánymegbízottnál kezdeményezhetik egy soron kívüli átfogó ellenőrzés elrendelését.

Amennyiben az ellenőrzési osztály válasza a laikus ügyfél számára érthetetlen, vagy az osztályvezető elzárkózik a személyes konzultációtól az igen nagy baj, mivel az ellentétes a közigazgatási szolgáltató jellegével és a Kormány által deklaráltakkal.

Egyben felhívom szíves figyelmét arra, hogy Önt az eljárás teljes tartama alatt (beleértve jogorvoslatra nyitva álló időt is) irat betekintési és irat másolatkészítési jog illeti meg.

Éljen vele, kérje ki pl. a segélyezési egyéni lap és az adatmegállapító lap másolatát, ezeken ellenőrizheti, hogy az ügyintéző a jogszabályban előírt módon határozta-e meg az ellátás alapját, mértékét, összegét, illetve a bérét és az irányadó/számítási időszakot.

Köszönöm szépen a gyors választ.
Próbálok türelemmel várni.
Bízom a legjobbakban.

Elnézést az elírás miatt, 2015. 08.11-én született a lányom.
Mégegyszer köszönet
Üdv: Dorina

Tisztelt Mindenki!

Jelenleg a főnökömmel az a helyzetem,hogy múlt hét hétfőn közöltem vrle,hogy állapotos vagyok,erre ő fantasztikus módon kikelt magából.elmentem még aznap az orvosomhoz,és mivel az azelőtti hetet is már lázasan és torokgyulladással dolgoztam végig,és a torokgyulladásom akkor is fennállt,igy felvett betegállományba múlt hétre.mai naptól veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok,holnap adom le a papirjaimat,de leadhatom e úgy,hogy nem akar a főnököm elismervényt adni róla hogy átvették??és ha csak a másolatot adom le az helytelen?a titkárnő azt mondta ilyenről még soha sehol nem hallott,hogy ezt hivatalosan át kell vegyék.azt mondta úgy is jó ha csak otrhagyom a recepción.de üljek ott egy napot hiába ha nem irják alá hogy átvették?
Az oephez nem adhatom le?csak munkáltatóhoz?

Másik kérdésem az lenne,hogy idáig a másodfőnökömtől kaptam kpben a fizumat,akivel a nagyfőnököm megbizásban áll mint szolgáltató takaritó cég.most már hogy vele kell kezeljem a papirokat és miegymást mert hozzá vagyok bejelentve,nem igazán akarja megválaszolni hogy mikor és hol kapom meg a fizetésemet.ha pénteken nem kapom meg legkésőbb ,akkor mi a teendőm?feljelenthetem a rendőrségen?vagy hova fordulhatok???

Utolsó kérdésem az lenne,hogy volt egy külön iroda amit hérvégente takaritottam,a biztonsáfi kamera és jó páran tudják hogy én takaritottam,valamint a portás is egy füzstben rensszeresen leirta ki mikor ment be az irodaházba,miért,és meddig volt ott.ha nem akarja a másodfőnököm kifizetni az ezért járó bért,akkor hova fordulhatok???

Előre is köszönöm a választ!

Üdv: Ági