GYED,GYES, táppénz

zelitami:
Két évvel ezelőtt még én is azt javasoltam volna, hogy váltsd ki a vállalkozói igazolványt.

De... 2010-től új szabályozás van, mert ha az egyéni vállalkozó nem folytatja a tevékenységet, akkor lehetőség van szüneteltetni azt. Így a biztosítás is szünetel.
Bár nem kötelező a szüneteltetés, de ha pusztán azért leszel vállalkozó (mindenféle járulékfizetési kötelezettség nélkül...) hogy egy adott ellátást megszerezz... az szerintem már nem járható út!

Kedves nandy!

Ma kaptam azt az info-t, hogy vállalkozóvá válási támogatást kaphatok a munkaügyi központtól. Ez 6 hónapra járó, vissza nem térítendő támogatás. Természetesen fizetném a járulékokat, ameddig kell. Semmiképpen sem szeretném, ha egy fillér nélkül maradnánk, ezért is próbálok mindent... Egész, eddigi életemben folyamatosan dolgoztam, s az a tény, hogy a baba most szeretne érkezni és nem két évvel korábban...amikor még javában volt munkaviszonyom...meg nem változtatható.

Köszi a segítséget, ill. a hozzászólást!

Kedves Szakértők!

Abban az ügyben szeretnék segítséget kérni,hogy 20011.05.17.-ig GYED-en vagyok első kislányommal.2011 októberében születik a 2.gyermekem.Az lenne a kérdésem, hogy ha a GYED lejártával azonnal kiveszem az eddig összegyűlt szabadságomat és utána közvetlen táppénzre megyek akkor 2.gyermekemnél mekkora összegű GYED-re számíthatok?Munkabérem bruttó(250.000,-FT volt és a maximum gyedet kaptam első gyermekemnél?)

Zavaró az a tényező,hogy papíron visszamegyek dolgozni(valóban csak a szabit veszem ki),vagy inkább gyűjtögessem a szabadságot és csak táppénzre menjek?
Esetleg GYES-ről mennyek szülni és se szabira se táppénzre ne menjek?Számomra bonyolult,ezért kérek segítséget!

Mi lenne családom számára anyagilag a legjobb megoldás?
Köszönettel
Sziszmarek

tisztelt szakértő!2004-től határozattlan idejű munkaviszonyom van 2006-ban született a kislányom 2009 januárba mentem vissza dolgozni gyes mellett 8órába mert betegsége miatt még kapok gyest.most babát várok és még nem tudom hogy lehetek e táppénzen gyes mellett vagy le kell mondanom a gyest ami a kislány betegségére jár?

Kedves Fórumtársak!

Egy nagyon régi dolgot kérdezek, hátha tud valaki hozzászólni.
1972-ben ápr.15-én megszűnt a munkaviszonyom. Két nap múlva kórházba kerültem vakbélgyulladással, meg is műtöttek. Mivel három napon belül lettem beteg, kaptam táppénzt. Ma ezt passzív táppénznek nevezik és beszámít a szolgálati időbe.
Néhány éve megkértem a szolgálati időmet, akkor azonban nem kerestem benne ezt az időszakot, mert nem is tudtam ilyesmiről. Most már kiokosodva látom, hogy ez nincs benne a kiszámolt időmben. Hogyan tudnék ennek utánajárni, hogy ezt is számítsák be. Persze nem értem, hogy miért nem találtak meg a TB-nél.

Üdv: korall

Kedves Szakértők!

Segítségüket szeretném kérni, mert elakadtam a jog útvesztőjében és még könyvelő ismerőseim sem tudtak pontos választ adni kérdéseimre, elég egyedi esetről van szó. 2009 május végén szültem most fog lejárni a GYED. A cég ahol dolgoztam most láttam egy gazdasági oldalon, hogy elindították ellene a felszámolási eljárást március 17 felé, így megszűnik a munkaviszonyom. Azt is kiderítettem, hogy melyik cég végzi a felszámolási eljárást. A gond az, hogy lehet hogy babát várok még az elején vagyok (ha esetleg nem akkor is szeretnénk mihamarabb testvért). Mi ilyenkor a teendő? A követeléseim be kell nyújtanom (sok szabadságom maradt bent+1,5 szabi, esetleg végkielégítés is jár) valahova? Kötelesek tájékoztatni engem előre, hogy pontosan mikor szűnik meg a cég? Ez azért lenne fontos, mert lenne ismerősöm, aki bejelent 1-2 hónapra és utána táppénzbe mennék (persze csak ha jön a tesó, én alapból veszélyeztetett terhes leszek) A GYED lejártáig megnyugodhatok, biztosított vagyok? Vagy addig a pillanatig vagyok csak, amíg megszűnik a munkaviszonyom? Az új táppénz törvények figyelembevételével milyen lehetőségeim vannak? Melyik a legjobb választás? Ha bejelentenek és ebben az évben nem lesz 6 hónapot meghaladó GYES időszak, így a minimálbér kétszerese lenne a tGYÁS és a GYED alapja, igaz? Milyen szervekhez forduljak személyesen a kérdéseimmel, mit javasol? OEP és a Munkaügyi Hivatal? Megköszönném, hogyha leírná, hogy milyen lépéseket tegyek most ezzel kapcsolatban, valamint milyen "jogaim" és "kötelezettségeim" vannak ennek tudatában, hogy már biztos akármikor megszűnhet a cég, ahol dolgoztam. Nagyon köszönöm előre is a válaszukat, mert rengeteg információm van és sajnos sok üti egymást.

Üdvözlettel,
Lizatimo

Lizatimo: olvass vissza, elég sokat írtunk már erről. Egy felszámolás legalább egy évig tart, még akkor is, ha nincs vagyon, addig meg nem tudnak rendes felmondással elküldeni, ha gyerekgondozás miatt fizetés nélküli szabin vagy (vagy a gyereked még nincs hároméves). Addig vagy biztosított, amíg tart a munkaviszonyod, utána már kell valamilyen státusz. Szerintem keresd fel a felszámolót és beszélj vele, legalább biztosan nem feledkezik el rólad.

Üdv Mindenkinek!

Jelenleg terhes vagyok, indokolt a veszélyeztetett állományba vétel.

Kérdésem a következő: Ha keresőképtelen állományba vesz az orvos, akkor a keresőképtelenség napja a mérvadó a betegszabadság - táppénz ellátás tekintetében vagy már a táppénz folyósításának kell megkezdődnie április 30. előtt ahhoz, hogy még a magasabb táppénzt kapjam?

Válaszokat köszönöm.

marcsi1974

A keresőképtelenség kezdete a mérvadó.
Lásd:

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. Törvény módosította a Tbj. és az Mt. egyes rendelkezéseit.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 48. §. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.”

Táppénz maximum összege (egy napra járó) 5200 Ft
Passzív táppénz max összege (egy napra járó)3900 Ft

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvénnyel megállapított 48. §. (8) bekezdést a 2011. április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 137. §. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiz¬tosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelen¬séget, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti keresőképtelen¬séget – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvénnyel megállapított 137. §. (1) bekezdését a 2011. április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni

Kérdésem az lenne,hogy barátnőm ideiglenesen külföldön (Spanyolországban) tartózkodik. Júliusra várja az első gyermekét. 2007. dec. végén volt Magyarországon bejelentett munkahelye. Mo-on van a bejelentett lekcime, ahol jelenleg nincs munkaviszonya. Külföldön a párja biztositása után jogosult különböző egészségügyi ellátásokra. Adózni Magyarországon adózik, külföldön nincs munkaviszonya.Jár-e neki családi pótlék illetve gyes? Válaszukat köszönöm.

Tobar

„Lizatimo

Ez azért lenne fontos, mert lenne ismerősöm, aki bejelent 1–2 hónapra és utána táppénzbe mennék”

Én a sok kérdés közül a szivességi bejelentés buktatóia hívnám fel a figyelmet két BH és egy régebbi hozzászólásom ismételt beidézésével:

A jogszabály nem tiltja, hogy valaki a rokonánál, ismerősénél, családtagjánál (férjénél, apósánál, testvérénél stb.) dolgozzon.

Az elmúlt években azonban miután tömeges méreteket öltött a „pár napos” bejelentést követően benyújtott, időnként kiemelkedően magas bért is tartalmazó THGY igény az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya, illetve a REP-ek Ellenőrzési Osztályai kiemelten kezdték kezelni és ellenőrizni ezeket az úgynevezett "szívességi bejelentés" gyanús ügyeket, ezért előfordulhat, hogy a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási Osztálya az igény elbírálása során esetedben is felkéri a REP Ellenőrzési Osztályát arra, hogy a munkáltatónál tartson átfogó, vagy cél ellenőrzést és vizsgálják, hogy a munkát felvetted-e, ténylegesen dolgoztál-e?

Ezt a REP a Tbj-ben (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény) és az Eb. (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.) törvényekben kapott felhatalmazás alapján, a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.) törvény szerint eljárva megteheti.
Arra a kérdésre keresik a választ, hogy a felek (azaz te és a rokon, vagy ismerős vállalkozó) munkajogot rendeltetésszerűen használták-e, vagy csak szívességből, kizárólag a magasabb összegű készpénzellátás megszerzése érdekében történt a munkaszerződés megkötése, majd a bejelentés, illetve hogy történt e jogsértés, vagy joggal való visszaélés?

Ennek keretében –többek között- vizsgálni fogják a többi, hasonló munkakörű dolgozó bérét. Feltesznek olyan kérdéseket, hogy mi indokolta a Te "nagyon magas" béredet, miközben a többi, hasonló munkakörben és régebben ott dolgozó alkalmazott csak a minimálbért keresi; így hogy valósul meg a Munka Törvénykönyvében (1992. évi. XXII. törvény) található egyenlő munkáért egyenlő bér elve (feltűnő az is, ha a vállalkozásban legnagyobb terhet viselő vállalkozó is csak minimálbéren van bejelentve, miközben Te, mint pár napja tapasztalatlanul, esetleg kezdőként ott dolgozó „egyszerű alkalmazott” ennek többszörösét pl. 150.000Ft/hó keresed), ha eddig ezen vállalkozónak nem volt alkalmazottja mi indokolta a felvételedet, ha elmész szülni felvett-e helyetted valakit „erre a nagyon fontos feladatra”, az mennyit keres....... stb. A terhesen, pár napra történő foglalkoztatás felvet-e magzatvédelmi aggályokat? Azt az adott munkát 8-9 hónapos terhesen el lehet-e látni? (Ilyen esetekben nem szerencsés, ha az orvosi dokumentációkból kiderül, hogy veszélyeztetett terhes vagy és úgy áltál munkába, vagy ha olyan munkakör van megjelölve a munkaszerződésben, amit terhesen nyilvánvalóan nem lehet végezni….)

Az ellenőrzés keretén belül vizsgálják (vizsgálhatják), hogy a foglalkoztató az elmúlt 5 évben eleget tett-e - saját maga és az esetleges dolgozói után- a járulékfizetési kötelezettségének, mindenkit határidőben bejelentett-e, az előírásoknak megfelelően vezeti-e az előírt nyilvántartásokat stb.?

Ha hiányosságot találnak és szükséges határozatot hoznak, köteleznek, ha az jogilag megalapozott bírságolnak, a hatáskörükbe nem tartozó hiányosságok esetén gyakorolják a szignalizációt (Ket.94.§.), azaz értesítik a feltárt hiányosságokról a hatáskörrel rendelkező többi közigazgatási szervet pl. APEH, Munkaügyi Felügyelőség, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ÁNTSZ, Nyugdíjigazgatóság, Jegyző stb.

Tanács: Ha mégis ezt választod/választjátok ezekre a kérdésekre (és sok hasonlóra) készüljetek fel, legyen több olyan tanú aki igazolja, hogy azt az adott munkát amire felvettek azt Te tényleg végezted, az se baj, ha van olyan okmány, ami ezt minden kétséget kizáróan igazolja (pl. ha bolti eladóként dolgoztál akkor jó ha van erről az időről általad eladóként kiállított ÁFÁ-s számla, általad aláírt beszállítói okmányok... stb. Persze ha ezt bizonyítékként jelölitek meg előfordulhat, hogy az egész tömböt végignézik és ha abban jogsértő hiányosságot találnak további szükséges intézkedés megtétele céljából természetesen értesítik az állami adóhatóságot…)

A hatósági eljárás során meghallgathatják a munkatársaidat, illetve minden olyan személyt, akinek a tanúvallomása a döntés szempontjából releváns lehet. (Lásd Ket. 50.§., azaz a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni…. A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt…53.§. az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható….56.§. A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhető el, azaz megnézhetik, hogy hol dolgoztál. Ennek keretében megnézik, hogy ha pl. ügyintézőként voltál foglalkoztatva van-e abban az irodában pl. annyi íróasztal, illetve számítógép ahány személynek ott dolgozni kell, illetve a látottakat összevetik a tanúk tanúvallomásaival… A tanúk ha lehet ne legyenek rokonok, hogy ne lehessen őket elfogultsággal vádolni és erre hivatkozva nehogy figyelmen kívül hagyják a tanúvallomásukat.

Hangsúlyozom a jog a családtagnál, ismerősnél stb. történő foglalkoztatást nem tiltja, de a joggal való visszaélést, a munkajog nem rendeltetésszerű használatát, az adó (és TB.) csalást igen, tehát a ha "csak" bejelentenek, de nem dolgozol azt nagyon nem javasolom.

Tárgyban lásd a Legfelsőbb Bíróság MfvK.IV.11.014/2006/4.számú eseti döntését, illetve a Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.196/2006/23. számú ítéletét.

Gyulai Munkaügyi Bíróság
3.M.196/2006/23. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Farkas József ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Tóth Imre osztályvezető által képviselt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (....) alperes elleni társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata tárgyú perben meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 5.000,- (ötezer) forint perköltséget.

Az állam által előlegezett 45.314,- (negyvenötezer-háromszáztizennégy) forint költség az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 2006. január hó 16. napján kelt 583-07-7/2/2006. szám alatti határozatával 2005. szeptember hó 1. napjától törölte a felperes heti 40 órás adminisztrátor munkakörre szóló munkaviszonya alapján létrehozott biztosítási jogviszonyát. A határozat indokolása szerint a felperes által benyújtott terhességi-gyermekágyi segély megállapítására irányuló igényelbírálás során került sor a célvizsgálatra, melynek során az ellenőrzési osztály feltárta, hogy a felperes és ... egyéni vállalkozó között létrehozott munkaszerződés úgynevezett szimulált szerződés, amely nem a tényleges munkavégzésre, hanem kizárólag a lehetségesen magas összegű társadalombiztosítási ellátás (terhességi-gyermekágyi segél, GYED) megállapíttatására irányult. A munkaszerződés az egészségbiztosítási pénztár kötelezettségének a kiváltására irányult. A munkaszerződés megkötése rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül. A Tbj. 5. § alapján a biztosítási jogviszony nem áll meg, ezért a Tbj. 54. § (2) bekezdés a/. pontja alapján a bejelentett, nyilvántartásba vett jogviszonyt törölni kellett. A megállapított tényállásra következtetési alap a következő: a felperes 2000. július hó 25. napjától - 2005. május hó 12. napjáig, mintegy 5 éven keresztül egyéni vállalkozóként a minimálbér alapján fizette a társadalombiztosítási járulékot; 2005. május hó 13. napjától - 2005. augusztus hó 31. napjáig nem állt biztosítási jogviszonyban, társadalombiztosítási járulékot nem fizetett; 2005. szeptember hó 1. napjától, terhessége 8. hónapjától adminisztrátori feladat ellátására határozatlan időre szóló munkaszerződést kötött nevelőapjával, ... egyéni vállalkozóval, heti 40 órás munkaidővel, havi 114.000,- forint munkabérrel; a/. foglalkoztatás a 33/1998. (VI.24.) MN rendelet 4. §-ban előírt előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat nélkül történt; 2005. szeptember hó 1. napjától - 2005. október hó 30. napjáig terjedő időszakban a felperes 36 munkanapra és 8 nap rendes szabadságra összesen 2 X 114.000,- forint összegű jövedelemben részesült, mely utáni közterhek átutalása megtörtént. A vállalkozás több alkalmazottjának átlagkeresete az említett időszakban a havi 70.000,- forintot sem érte el; a felperes 2005. október hó 31. napján született gyermeke után a szülés napjától havi 114.000,- forint alapulvételével igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt.

A fellebbezés folytán eljárt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Igazgató 2006. február hó 27. napján kelt 13886-05-1045/4/2006. szám alatti határozatával az elsőfokú társadalombiztosítási határozatot változatlan tényállás és jogi következtetés mellett helyben hagyta.

Felperes keresetében a jogerős társadalombiztosítási határozat megváltoztatása mellett „az ellátásra való jogosultságának megállapítását" kérte, az eshetőleges kereseti kérelme pedig a jogerős társadalombiztosítási határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezésére irányult. Arra hivatkozott, hogy a szerződés valós, tényleges munkavégzésre jött létre. Ha feketén történt volna az alkalmazás, akkor magasabb mértékű bért kaphatott volna. Betanított munkás által végzett munkát nem lehetne összehasonlítani más jellegű összetett szellemi tevékenységgel. A szerződési szabadság elvét is sérti a határozat. Munkabér felső határa jogszabályban nincs megállapítva. A szerződés érvényessége szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen rokonsági fokban kell a munkáltatóval. A munkaszerződés törvényes. Az írásbafoglalt munkaszerződés valódiságát nincs joga a társadalombiztosítási szervnek megkérdőjelezni. A társadalombiztosítási szerv nem határozhatja meg, hogy egy munkáltatónál mely munkakörök szükségesek a működéshez, és melyek nem.

Az ellenkérelem a kereset elutasítására irányult. Az alperes az érvelésben felhozta a jogerős társadalombiztosítási határozat indokolásában található érveket. Kiemelte, hogy a felperes egyéni vállalkozóként 2005. május hó 12. napjáig korábban minimálbér alapján fizetett járulékot, ezt követően 30 napot meghaladó megszakítás volt a biztosításában, majd a minimálbér duplájának megfelelő összegre teljes munkaidős munkaviszonyt létesített és ... 2 hónap munkabér után fizetett járulékot, ... 9 fő alkalmazottat foglalkoztat átlag 60.000,- forint munkabérért, ...nak egyébként a felperes munkába lépése előtt és a felperes szülési szabadságra menetele után adminisztrátora nem volt. ... könyvelését, a dolgozók bérének a számfejtését az ehhez kapcsolódó adminisztrációs munkákat külön könyvelőcég végzi. A terhességi gyermekágyi segély lejártát követően a maximális összegű gyermekgondozási díj kiváltása volt a cél. Eközben figyelemmel voltak arra is, hogy 30 napot meghaladóan szüneteljen a biztosítás, hogy közvetlenül a szülési szabadságot megelőző időszak munkabére alapján kelljen megállapítani a pénzbeli ellátást. Külön adminisztrátor azért sem indokolt, mert a vállalkozásnak nincs olyan forgalma, amely külön adminisztrátor alkalmazását indokolná, a felperes munkabére nem áll arányban a többi foglalkoztatott munkabérével.

A kereset nem alapos.

A társadalombiztosítási eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy adminisztrátorként a posta, a bank és a könyvelő felé járt el. A rendelkezésre álló bizonyítási anyagot a bíróság a felperes személyes meghallgatásával kiegészítette, ezt követően sor került ... tanúként való meghallgatására, majd ... egyéni vállalkozásával üzleti kapcsolatban álló társas vállalkozás, a .... üzletrész tulajdonosa, ... tanúként való meghallgatására és ..., a társas vállalkozás alkalmazottjának a meghallgatására került sor. A bíróság megkeresett bíróság (Debreceni Munkaügyi Bíróság) útján meghallgatta ...sal üzleti kapcsolatban álló ... is és ... igazságügyi könyvszakértőtől szakvéleményt is beszerzett abban a körben, hogy mik a munkaviszony mellett és munkaviszony ellen szóló érvek.

A felperes meghallgatása alapján megállapíthatóvá vált, hogy a munkaszerződés megkötésére és a társadalombiztosításhoz történt bejelentésre a terhesség utolsó szakaszában került sor, és a gyermek a fentebb megjelölt időpontban időre született. A felperes a munkaszerződést megelőzően is a posta, és a bank felé meghatalmazottként már bejelentett volt, ekkor a családi kapcsolat mellett nem volt munkaszerződés. A felperes arra hivatkozott, hogy vevőkkel, szállítókkal tartotta a kapcsolatot. A tanúbizonyítás alapján azt lehetett megállapítani, hogy ... egyéni vállalkozásának székhelye a lakáson van, azaz az iroda a lakás egy részében van. Az iroda és az üzem, illetve a lakás egy ingatlan. A felperes megfordult az irodában. A felperes légvonalban körülbelül 300 méterre, járdán körülbelül 1 kilométerre lakik ... vállalkozásának székhelyétől. A jelenléti ív szerint a felperes 2005. október hó 19. napjától már évi rendes szabadságát töltötte, ezt követte 2005. október hó 31. napjától a szülési szabadság. A felperes napi 8 órás munkavégzését, illetve a munkaidő kezdetét és befejezését a tanúvallomások nem erősítik meg. A felperes egyébként szakközépiskolai érettségivel és általános kereskedelmi szakképesítéssel rendelkezik. Nincs arra vonatkozó peradat, hogy mérlegképes-könyvelői szakképesítése, vagy irodai ügyviteli képesítése lenne. Az igazságügyi könyvszakértői vélemény a felperes működésének adathordozón megjelenő nyomait értékelve rámutat, hogy vevők felé kiállított 26 számlából a felperes 4 darab számlát állított ki 2005. októberében és 30 számlából 4 darab számlát állított ki 2005. szeptemberében. A házipénztár és a bank közötti készpénz felvételeket és befizetéseket ... bonyolította szeptemberben és a vállalkozás értékesítése az átlagos alatt maradt, annak mintegy 71%-át érte el 2005. októberében, továbbá az előző szeptemberi hónaphoz képest is visszaesett közel a felére. A szakvélemény szerint a banki átutalások elkészítése a vállalkozó feladatát képezte, azonban a bankanyaghoz nem csatolták ezek másolatait, amelyből megállapítható lenne, hogy 2005. szeptemberében és októberében ezeket a felperes vagy valaki más személy állította volna ki. Könyvszakértői módszerekkel nem bizonyítható a felperes szervező, irányító, ügyforgalmat is bonyolító tevékenysége, ugyanakkor nem is zárható ki. A megkeresett bíróság előtt történt meghallgatás során ... beszámolt felperes neve munkavégzéséről, azonban a tanú felé az nem derült ki, hogy felperes neve családi alapon segített a vállalkozásban, vagy alkalmazott volt-e. A felperes képesítése szerint összetett szellemi tevékenységet nem végzett és az antidiszkriminációs szabály (Mt. 142/A. §) is irányadó. ... vallomásának bizonyító erejét rontja, hogy hozzátartozó, és hogy nem érdektelen. Munkaviszonya nem következtetési alap önmagában, hogy felperes látták a vállalkozás székhelyén.

A fenti körülmények külön-külön és egybevetett értékelését követően a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes munkálkodása ... vállalkozásában már a munkaszerződés aláírását megelőzően is felmerült és a munkaszerződés aláírását követően sem haladhatta meg a korábban felmerült mértéket. A helyes következtetés szerint a családi kapcsolat keretei közötti egymást segítő jellegű munkavégzésként kell értékelni a felperes tevékenységét. A perbeli munkaszerződés feltételeinek megfelelő munkaviszony létrehozására reálisan nem irányulhatott a felperes és ... akarata.

Az eljárt társadalombiztosítási szervek helyen állapították meg a tényállást és nem tévedtek az abból levont jogi következtetés tekintetében sem, amikor a nyilvántartott biztosítás törléséről rendelkeztek. A Pp. 339. § (1) bekezdésben foglalt feltétel hiányában a kereset elutasításáról kellett rendelkezni.

Az állam által előlegezett költség a per tárgyi költségmentessége és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. § értelmében az állam terhén marad. Az áthárítható perköltségről a rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint történt.

A pertípusban a Pp. 340. § (1) bekezdése zárja ki a fellebbezés lehetőségét.

G y u l a, 2006. október 5.

. Juhász Gábor s.k.
b í r ó

MfvK.IV.11.014/2006/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Farkas József ügyvéd által képviselt felperesnek a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Gyulai Munkaügyi Bíróság 2006. október 5. napján kelt 3.M.196/2006/23. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 24. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.196/2006/23. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár határozatával 2005. szeptember 1. napjától törölte a felperes heti 40 órás, adminisztrátor munkakörre szóló munkaviszonya alapján létrehozott biztosítási jogviszonyát.
A határozat indokolása szerint a felperes által benyújtott terhességi-gyermekágyi segély megállapítására irányuló igény elbírálásakor célvizsgálatra került sor. Ennek során az Ellenőrzési Osztály feltárta, hogy a felperes és egyéni vállalkozó között létrehozott munkaszerződés ún. színlelt szerződés, amely nem a tényleges munkavégzésre, hanem kizárólag a lehetségesen magas összegű társadalombiztosítási ellátás /terhességi-gyermekágyi segély, GYED/ megállapítására irányult.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes igazgatója a 2006. február 27. napján kelt 13886-05-1045/4/2006. számú másodfokú határozatával az első fokú határozatot - változatlan tényállás és jogi következtetés mellett - helybenhagyta.

A felperes keresetében a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatát és megváltoztatását, az ellátásra való jogosultságának megállapítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a szerződés valós, tényleges munkavégzésre jött létre. Ha feketén történt volna az alkalmazás, akkor magasabb mértékű munkabért kaphatott volna. Betanított munkás által végzett munkát nem lehetne összehasonlítani más jellegű, összetett szellemi tevékenységgel. A határozat a szerződési szabadság elvét is sérti. A munkabér felső határa jogszabályban nincs megállapítva, a szerződés érvényessége szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen rokonsági fokban áll a munkáltatóval. A munkaszerződés törvényes, az írásba foglalt munkaszerződés valódiságát nincs joga a társadalombiztosítási szervnek megkérdőjelezni.

A megyei munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította.
Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a társadalombiztosítási eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy adminisztrátorként a posta, a bank és a könyvelő felé járt el.
A rendelkezésre állt bizonyítási anyagot a megyei munkaügyi bíróság a felperes személyes meghallgatásával kiegészítette, ezt követően tanúként hallgatta meg munkáltatót, majd az egyéni vállalkozásával üzleti kapcsolatban álló társas vállalkozás üzletrész-tulajdonosát, és a társas-vállalkozás alkalmazottját.
A munkaügyi bíróság megkereste a Debreceni Munkaügyi Bíróságot az üzleti kapcsolatban álló tanú meghallgatása érdekében, és igazságügyi könyvszakértőtől szakvéleményt szerzett be abban a körben, hogy melyek a munkaviszony mellett, és melyek a munkaviszony ellen szóló érvek.

A bizonyítás eredményének értékelésével a megyei munkaügyi bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes munkálkodása a vállalkozásban már a munkaszerződés aláírását megelőzően is felmerült, és a munkaszerződés aláírását követően sem haladta meg a korábbi mértéket.
A helyes következtetés szerint a családi kapcsolat keretei között egymást segítő jellegű munkavégzésként kell értékelni a felperes tevékenységét. A perbeli munkaszerződés feltételeinek megfelelő munkaviszony létrehozására reálisan nem irányulhatott a felperes és akarata.

A megyei munkaügyi bíróság szerint a társadalombiztosítási szervek helyesen állapították meg a tényállást, és nem tévedtek az abból levont jogi következtetés tekintetében sem, amikor a nyilvántartott biztosítás törléséről rendelkeztek.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.
Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. § /1/ bekezdésében foglaltakat, felülvizsgálati kérelmét a bizonyítékok szabálysértő mérlegelésére alapította.
Állította, hogy a tanúk egyértelműen igazolták, hogy abban az időszakban éppen a másik kft-nél kifejtett tevékenysége miatt szükséges volt egy kisegítő alkalmazása, aki a megrendeléseket felveszi és továbbítja az üzem felé, illetőleg ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek ilyen esetben szükségesek.
Ebben az időszakban nem volt ideje arra, hogy a korábban egyéni vállalkozásában végzett ilyen tevékenységét folytassa, hiszen új céget alapítottak 2004-ben különböző tevékenységek folytatására, és 2005 augusztusában teremtődött meg az a lehetőség az új cégnél, hogy a termelés felfusson. Ilyen esetben a tulajdonosnak - és különösen a termeléshez értő tulajdonosnak - folyamatosan jelen kell lennie a munkahelyen, hogy a termelés olyan színvonalon történjen, amely megfelel a piac mennyiségi és minőségi elvárásának.

A felperes álláspontja szerint a perben szokatlan módon igazságügyi könyvszakértő bevezetésére is sor került, az alperesi indítványra; azonban az igazságügyi könyvszakértő abban a kérdésben nem tudott állást foglalni, hogy a felperesnek kitöltötte-e a munkaidejét az ottani foglalatosság, vagy sem, ugyanis ez könyvszakértői módszerrel nem állapítható meg.

A munkaügyi bíróság tehát figyelmen kívül hagyta ítélete meghozatalánál mind a tanúvallomásokat, mind pedig az igazságügyi könyvszakértő véleményét.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § /1/ bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei munkaügyi bíróság megfelelő alapossággal feltárta az ügyben irányadó tényállást, és abból helytálló jogi következtetést vont le.

A perben rendelkezésre állt iratanyag alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes 2000. július 25-től 2005. május 12-ig egyéni vállalkozó volt, vállalkozásában a társadalombiztosítási járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapján fizette.
2005. május 12. napjával egyéni vállalkozását megszüntette és biztosítása szünetelt több, mint 30 napon túl.

2005. szeptember 1. napjától nevelőapjával, egyéni vállalkozóval napi 8 órás munkaviszonyt létesített, a minimálbér kétszeresének megfelelő 114.000 Ft munkabér-megjelöléssel.

A felperest ezen összegű munkabérrel /járulék-alappal/ jelentette be, adminisztrátori munkakörben.

Helyesen emelték ki a társadalombiztosítási szervek, hogy sem munkába lépése előtt, sem a szülési szabadságra menetele után, adminisztrátora nem volt.

Vállalkozásában 9 fő alkalmazottat foglalkoztatott, átlagosan 60.000 Ft-os munkabérért.

Az is megállapítható volt, hogy a felperes foglalkoztatása előzetes orvosi, alkalmassági vizsgálat nélkül történt.

A 2005. szeptember 1. napjától 2005. október 30. napjáig terjedő időszakban a felperes 36 munkanapra és 8 nap rendes szabadságra összesen 2 x 114.000 Ft összegű jövedelemben részesült, amelyek után a közterhek átutalása megtörtént.

A felperesnek 2005. október 31. napján született meg a gyermeke, és a szülés napjától havi 114.000 Ft alapulvételével igényelte a terhességi-gyermekágyi segélyt.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei munkaügyi bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével állapította meg, hogy a 8 hónapos terhes felperes és nevelőapja között nem jött létre munkaviszony.

A munkaszerződést kizárólag azért kötötték, hogy a korábbi biztosítása alapján, a legkisebb összegű munkabér alapján járó társadalombiztosítási ellátást a kétszeresére emeljék, illetve a szülési szabadság - a 26 hét terhességi-gyermekágyi segély - lejártát követően a maximális összegű gyermekgondozási díjra való jogosultságot a felperes megszerezze.

Arra is figyelemmel voltak a munkaszerződés kötésének időpontjában, hogy az igénylő biztosítása több, mint 30 napot szüneteljen; így érhető el az, hogy a pénzbeli ellátás alapján nem az előző év, hanem közvetlenül a szülési szabadságot megelőző időszak munkabére alapján kelljen az ellátást megállapítani.

A feltárt tényekből és körülményekből logikusan és okszerűen következtetett arra az alperesi hatóság és a munkaügyi bíróság, hogy és a felperes között megkötött munkaszerződés színlelt szerződésnek minősül; tényleges munkaviszony nem jött létre. A színlelt szerződés nem hozott létre társadalombiztosítási jogviszonyt sem, annak társadalombiztosítási bejelentése az 1997. évi LXXX. törvény /a továbbiakban: Tbj./ 55. §-a alapján jogsértő /szívességi/ bejelentésnek minősül.

A szerződéskötés nem a munkajog rendeltetésszerű használatára, hanem a biztosítási jogviszony harmadik alanya - az egészségbiztosítási pénztár - kötelezettségének kiváltására irányult.
A színlelt megállapodás mögöttes tartalma és célja is megállapítható volt, a magasabb összegű pénzbeli ellátásra való jogosultság megszerzése.

Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy korábban, 2004. évben még lehetőség volt a Tbj. 34. §-a szerint a társadalombiztosítási ellátás pénzbeli ellátásainak megszerzésére; a Tbj. 39. § /2/ bekezdésének megfelelő, nagykorú személy a társadalombiztosítási igazgatási szerveivel megállapodást köthetett. Ez a lehetőség a hatályos jogszabályi rendelkezés szerint azonban már nem adott, egészségbiztosítás által fizetett készpénzellátásokra az egészségbiztosítási pénztár magyar állampolgárral megállapodást már nem köthet.

A felülvizsgálati kérelem a jogerős ítéletet a Pp. 206. §-ának megsértése miatt támadta.
Ha a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást, vagyis azt sérelmezi, hogy a bíróság a tényállást a Pp. 206. §-ának megsértésével állapította meg, a jogerős ítélet érintésének csak akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat - azok egybevetése során - nem a maguk összességében értékelte; ennél fogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz.
Nem állapítható meg jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A Pp. 206. §-a szerinti szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás - ha az nem iratellenes vagy logikátlan - felülvizsgálata nem lehet eredményes; a felülvizsgálati eljárásban ugyanis felülmérlegelésnek nincs helye, nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés.

A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint a megyei munkaügyi bíróság jogerős ítélete a Pp. 206. §-ának /1/ bekezdéséből folyó ezen törvényi kritériumoknak megfelelt; az irányadó tényállás teljes körű megállapítása, széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatása és a bizonyítékok egyenkénti, a maguk összességében történő értékelése és mérlegelése alapján döntött a megyei munkaügyi bíróság az alperesi határozatok jogszerűsége tárgyában. A jogerős ítélet indokolása a Pp. 221. § /1/ bekezdésének megfelelő tartalommal logikus és okszerű indokát adta a döntésnek.

Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp. 270. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § /1/ bekezdése szerint kötelezte.

Az eljárás az 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § /9/ bekezdése szerint illetékmentes.

Budapest, 2007. október 10.

Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő -

„Tobar

Kérdésem az lenne,hogy barátnőm ideiglenesen külföldön (Spanyolországban) tartózkodik. Júliusra várja az első gyermekét. 2007. dec. végén volt Magyarországon bejelentett munkahelye. Mo-on van a bejelentett lekcime, ahol jelenleg nincs munkaviszonya. Külföldön a párja biztositása után jogosult különböző egészségügyi ellátásokra. Adózni Magyarországon adózik, külföldön nincs munkaviszonya.Jár-e neki családi pótlék illetve gyes? Válaszukat köszönöm.

Tobar”

A megadott adatok hiányosak. Nem derül ki, hogy a szülés/ellátás igénylés időpontjában a család életvitelszerűen hol fog tartózkodni, továbbá hogy mit értünk "párja" alatt?

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.

Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.

A 1408/71/EGK rendelet családi ellátásokat koordináló VII. fejezetében foglaltak alapján amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.
Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.

Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkaválaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyar Köztársaság területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja. Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.

Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.
A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár. Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak, így egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást is ők tudnak adni. (Az Államkincstár Központjának jelenlegi pontos címe: 1054. Budapest Hold u. 4.)

Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat egységként kezeli.
A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.

Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel. (Egyértelmű, hogy a különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.)

Összegezve:

1. A joghatóságot mindig közigazgatási eljárás keretében kell tisztázni.
2. Azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg.
3. A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv azaz legerősebb szabály (elv) a biztosítási elv.
4. Ezt követi a területi elv azaz annak a vizsgálata, hogy a család életvitelszerűen melyik tagállamban tartózkodik.
5. Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Az Európai Parlament és a Tanács szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004.április 29-i 883/2004/EK rendelete és a 987/2009/EK rendelet 2010.05.01-től hatályos. A hatálybalépése mellett hatályban marad a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i 1408/71/EGK Rendelet és a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó 1972. március 21-i 574/72/EGK Rendelet is.

Korall54

A fenti időszak -amennyiben az 1975. évi II. Tv. szerint szolgálati időnek minősült - igazolható a biztosított "A.3500-107/a.r.sz." számú, a egykorú munkakönyv mellékletét képező "IGAZOLVÁNY a társadalombiztosítási szolgáltatásokról" elnevezésű nyomtatvánnyal.

Dödölle1

Köszönöm a válaszodat.Megvan az említett okmány a munkakönyvemmel együtt, ám a kérdéses táppénzes időszak nincs beleírva. Gondolom az történt, hogy az utolsó munkanapomon megkaptam a munkakönyvet és az "igazolványt". Amikor pedig a "passzív" táppénz kifizetése történt, az SzTK ügyintéző nem kérte vissza ezt a bizonyos dokumentumot, hogy belevezesse az adatot.
Én magam sem törődtem ezzel akkor 19 évesen, mert nem tudtam, hogy jelentősége lehet. Most töröm a fejem, hol lehetne ennek a végére járni, hol lehet fellelhető nyoma. Egyébként ez a kis idő azért lenne jó, mert jan. 3-ról előrejönne dec. valahányadikára a szolg. időm kerek évfordulója.(2012. jan. 3-án lesz meg a 40 év) Ugyanis 53-as nő lévén 2012. dec. 30-án terveztem nyugdíjba menni (ha lehet ...?) és akkor 41 kerek évem lehetne. Ellenben, ha korengedményessel el tudnék menni ez év dec.30-án, ahhoz is jól jönne a kerek 40 év.

Üdv: Korall

Kedves Szakértők!

Próbáltam utánaolvasni,de egyszerűen elveszek az információk között.
Kérdésem az,hogy babát szeretnénk,viszont munkakörömből adódóan,(fertőző osztályon dolgozom)első perctől kezdve táppénzre kell mennem.
Viszont ha az idén teherbe esek,és csak jövőre szülök, az év nagy részét táppénzen töltöm,tehát sokkal kevesebb lesz a Gyedem,mivel a táppénz csak 60%-a a fizetésnek.
Jól értelmezem?

Nekem tehát anyagi megfontolásból(?) érdemesebb jövő év elején teherbe esni,hogy még az évben megszülessen a baba és az előző évi keresetet vegyék figyelembe?

Tisztelt Fórum!

2012 februájában jár le a gyedem. Ezt követően gyes mellett részmunkaidőben szeretnék dolgozni. A szülési szabadság alatt összegyűlt szabadságokat a gyes lejárta után szeretném kivenni.
Kötelezhet a munkaadóm, hogy előbb vegyem ki a szabadságokat? Szerintük addig nem állhatok munkába, amíg a szabadságokat nem vettem ki.

Jól tudom, hogy amennyiben nem akarnak 6 órában foglalkoztatni, rendelkezésre állási bért kell fizetniük? Ez hogyan működik akkor, ha pedagógusként csak pl. heti 5 órában akarnak foglalkoztatni a 6 órának megfelelő 16,5 helyett? Ilyenkor 5 órára bért fizetnek plusz a többi le nem dolgozott időre pedig rendelkezésre állási bért vagy ezt így nem lehet kombinálni?

Ha részmunkaidőben dolgozom és szeretném az eredeti teljes állásra szóló kinevezésemet fenntartani a gyermekem 3 éves koráig (+30 napig), akkor arra a részmunkaidős időszakra külön szerződést kell aláírnom? Ennek tartalmaznia kell azt, hogy az eredeti státuszom megmarad? Nem akarok úgy járni, hogy aláiratnak velem egy szerződésmódosítást, és aztán erre hivatkozva érvényét veszti a teljes állásra szóló megbízásom.
A dolgot bonyolítja még, hogy 2012 júniusában 1 napra megbízást akarnak adni számomra egy vizsga lebonyolítására. Amennyiben részmunkaidős vagyok, gondolom, ennek semmi akadálya, de ha úgy kapok bért, hogy ténylegesen nem dolgozom (lsd. fent írtak), akkor elvállalhatom ezt a megbízást?
Tiszetlettel megköszönöm, ha a részletes, sok kérdést tartalmazó levelemre válaszolnak.
Köszönettel: Viki

Kedves Szakértők, fórumtagok!

Előre is elnézést, ha a kérdés már szerepelt, csak részben olvastam az előzményeket.

A problémám és egyben kérdésem röviden a következő: a munkáltatómmal megegyeztünk, hogy szülésem várható időpontja előtt 4 héttel (2011.04.11.) abbahagyom a munkát, és ettől szülésem időpontjáig táppénzen leszek, majd csak a baba születésétől (várhatóan 2011.05.8.) megyek szülési szabadságra. Mentem is az orvosomhoz, hogy a szükséges papírt beszerezzem, de ő azt mondta, sajnálja, de a szülés előtt 4 héttel már nem tud táppénzre, csak terhesállományba felvenni, mivel eddig nem voltam táppénzen, és a papírt is ennek megfelelően állította ki. Utólag azonban felvetődött bennem, hogy ez az érvelés nem helyes, hiszen a születési szabadságot legkésőbb a szülés napján lehet megkezdeni, de a pontos kezdő időpontot tudtommal munkáltatójával egyeztetve a kismama joga megadni. A bérszámfejtőnknek átadtam az orvostól kapott "terhesállományba vételről szóló igazolást", ő később azzal keresett, hogy ezen a papíron ráadásul 8as kód van feltüntetve, amivel szerinte az időszak sima táppénznek is elszámolható lenne, de ennek még utána fog járni.

Mi az igazság ebben a helyzetben? Lenne rá lehetőségem, hogy a szülésig táppénzen legyek?

Minden segítséget előre is köszönök!

Adrienn

A szülési szabadság időtartamát a Munka Törvénykönyve szabályozza, ennek értelmében a szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy abból 4 hét LEHETŐLEG a szülés várható időpontja elé essen.
Tehát nem kötelező 4 héttel korábban kiadni, a munkavállaló dönthet úgy is, hogy csak a szülés napjától igényli azt.

viki13.

A munkáltatónak igaza van, a korábbi évekről bentmaradt szabadságot rögtön ki kell venned.

Közalkalmazottként a munkáltatód köteles részmunkaidőben foglalkoztatni, ha te azt kéred.

Tisztelt Szakértők!

A következő kérdésben szeretném a segítségüket kérni:
2011. 04.26-án kislányom betölti a 2. életévét, ezzel lejár a Gyed-em. 2. gyermekünk várhatóan 2011.08. 30-án születik meg.
Szerettem volna a Gyed lejárta után azaz 2011. 04.27-től kivenni szabadságaimat ezt követően pedig táppénzre menni, de munkáltatóm azt mondta, h mivel nincs szabad státusz a cégnél ezért nem tudok szabadságra menni, nem tudom eddig összegyűlt szabadságaimat kivenni, ehelyett azt javasolta, h 2011.04.27-től-2011.05.01-ig igényeljem meg a Gyest,majd 2011. 05.02-től a táppénzt egészen a szülésig. Az teljesen világos számomra, h anyagilag így rosszabbul járok, ami fontosab kérdés számomra, h jogilag helyesn jár el e a cég azzal, h nem adják ki a szabadságaimat, vagy épp ellenkezőleg,kötelesek lennének kiadni őket?

Várom válaszaikat,
Köszönettel
sziszi1978

kedves sziszi, legalább 100x leírtuk már, hogy a munkáltatónak nincs mérlegelési jogköre. Ha te írásban bejelented, hogy x naptól visszamész dolgozni (és rögtön a szabikkal kezdesz), akkor azt ő köteles tudomásul venni.
Olvass vissza egy picit, pl. a "gyes melletti munka" topikban, de sok más helyen is írtunk már erről.

Kedves Nandy!

Ne haragudj, sokéig keresgéltem, de sehol nem találtam olyan hozzászólást ami választ a adna a kérdésmre, én ugyanis 2. gyermekünk ez év augusztusában történő érkezése miatt nem állok vissza munkába. Jövő kedden azaz 2011. 04.26-án lejár a gyedem, de ezután én nem mennék vissza dolgozni, hiszen ez év augusztusában születik a kistesó.
Ha visszamennék dolgozni világos lenne a válasz,de mivel nem megyek vissza dolgozni erre a fennmaradó 4 hónapra, ezért számomra a a bizonytalanság, h megteheti e a munkáltató, h nem adja ki a szabijaimat??
A gyed lejárta után szerettem volna kivenni a szabadságomat majd a fennmaradó időre táppnzre menni, de mint előző hozzászólásomba említettem a munkáltatóm arra hivatkozva, h nincs státusz az igazgatóságon, nem adhatja ki a szabimat,csak táppénzre tudok menni, ami anyagilag nyilván sokkal rosszabb.
Bocsánat, h értetlenkedem, illetve, h még 1x leírtam ugyanazt, de nekem ezt nagyon fontos lenne biztosan tudni, hiszen ha ismerném a jogi lehetőségéket, melyeket érvekkel is alátudnék támasztani, újra felkeresnéma munkáltatót,és elmondanám neki ezeket!!

Röviden akkor a kérdésem:gyedem lejárta után köteles kiadnia munkáltató a szabimat akkor is ha a terhesség miatt a gyed után nem mnegyek vissza dolgozni?

Nagyon hálás lennék a válaszért,

köszönettel

sziszi1978

Tkp. visszamész dolgozni, de a törvényi szabályozásnak megfelelően rögtön szabival kezdesz. Nincs különbség, kivétel, a munkáltató köteles "foglalkoztatni", és a szabadságaidat kiadni, kifizetni.

Kedves Nandy!

Köszönöm a gyors válaszokat!
Értem, ezek szerint köteles kiadni a szabadságomat.
Már csak eyetlen problémám van: A Gyedem 2011.04.26-al azaz jövő kedden jár le, szabadságomat tehát jövő szerdán szerettem volna illetve szeretném megkezdeni, viszont írásban erre vonatkozó kérelmet sajnos a húsvétra való tekintettel már csak jövő kedden, tehát a gyed-em utolsó napján tudom beadni, eddig ugyanis ezt írásban nem tettem meg, illetve azt sem, hogy munkába állási szándékom írásban jelezzem.
Nincs ez túl későn? Mármint jogi értelembe véve.
Besétálok jövő kedden, és kérlemezhetem írásos formában persze,h másnaptól vegyen vissza állományba, és egyből adja ki a szabijaimt?Ha ehhez valóban jogom van,én megteszem.
Illetve ne haragudj még 1 kérdés: mit tehetek,ha ott helyben elutasít?

Tisztelt Szakértők, Fórumozók!

Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni:

Kormánytisztviselő vagyok és május 1-től állok újra munkába a GYES lejártát követően. Május 1-től kiveszem a a T-gyás és a GYED első évére járó szabadságomat. Abban az időszakban, amelyre vonatkozóan megillet a szabadság vezető beosztásban voltam, de mostanra megszűnt az a szervezeti egység, és egy alacsonyabb fizetéssel járó beosztásba kerültem.

Kérdésem, hogy a szabadság idejére milyen fizetésre vagyok jogosult, a régi vezetői beosztáshoz tartozó illetményre vagy az új besorolás szerintire.

Válaszukat előre is nagyon köszönöm!